Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
Gondok az északi csücsökben [ Szőllöi Gábor tsz-elnöktől j egyszer megkérdezte édesapja: — Hová mégy dolgozni fiam? — Bucsára — mondta. Erre a válaszra az öreg Szöl- lősi ezt mondta: — Na, akkor neked ezentúl úgy köszönök, hogy jó éjszakát. Bocsa megyénk északi csücskében húzódik, Füzesgyarmattól 20 kilométernél is messzebb. Naponta 400-an járnak el munkát vállalni Karcagra, Püspökladányba és az ország más részeibe. Pedig van a községben termelőszövetkezet, amelyet ezzel a munkaerővel még eredményesebben gazdálkodóvá lehetne tenni. És úgy köszönni, hogy jó reggelt Bucsa! Ehhez azonban az ideszármazott szakemberek meglátását valóra kellene váltani. Miből is áll ez? Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb. elnöke és Nagy János, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, aki különben bucsai származású, szerdán, május 26- án a szeghalmi járás és a termelőszövetkezet vezetőinek társaságában bucsai határ-szemlén volt A látottakat Klaukó Mátyás a következőkben, foglalta össze: Ide, Bucsára is elkelne egy [ 25—30 milliméteres, jó kiadós eső. Sokat segítene a vetéseken. Itt is szomjas a föld, pedig nem is olyan régen, néhány héttel ezelőtt még a belvíz fojtogatta a bucsai határt Akkor ez ellen j Június 4-ére tanácskozásra hívták a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének küldöttközgyűlését. Balogh Sándor, a szövetség elnöke arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy Békéscsabán, a városi tanács dísztermében sorra kerülő küldöttközgyűlésen megvizsgálják, hogyan teljesítették az 1970. évi raunkellett küzdeni, most pedig a szárazság ellen jó lenne ha öntöznének! A bucsai Üj Barázda Tsz-t gyenge termelőhelyi adottságúnak tartjuk. Pedig az a sok csatorna, amely ezt a területet átszeli, ilyen szárazságban áldásit is hozhatna. Ki kellene használni jobban ezt a lehetőséget! A közös gazdaság munkaerőgonddal küszködik. A bucsai i emberek, bár korábban nagyon! ragaszkodtak a paraszti munkához, most még is városba járnak dolgozni. A szövetkezet készpénzzel fizet kukorica, napraforgó, cukorrépa növényé pólósáért. Még sincs jelentkező. Most különben olyan a bucsiai föld, mintha kőrengeteg lenne. Szikrázik a kapa, ha belevágják. Ezért itt igazából csak a korszerű nagyüzemi módszerek vezethetnek eredményre. Ezek alkalmazása azonban nem valósítható meg belvízrendezés és talajjavítás nélkül. A határt víznyomott foltok i tarkítják. Az 1750 hold búza vetésből 350-et elvitt a télvégi, kora tavaszi belvíz. A megmaradt 1400 hold egy része is sárga a víznyomástóL Hivatalos szervek a tavaszi határszemlén 4 millió forint belvízkárt állapítottak meg — csak a kalászosokom A beléíz miatt megkéstek a tavaszi vetéssel. És most rájuk köszöntött á májusi szárazság. Az évek óta kísértő télvégi, katerv előírásait és a költség- vetést. Erről Ladnyik Mihály, a tsz-szövetség ellenőrzőbizott- ságámak elnöke terjeszti be jelentését. Ezután a termelőszövetkezeti társulások és a kiegészítő tevékenység helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről tartelőadást Blatskovits Péter, a tsz- szövetség áruforgalmi osztály- vezetője. kora tavaszi belvizek ellen szeretnék felvenni a küzdelmet, de ehhez csaknem 10 millió forint beruházásra lenne szükség. Csatornahálózat nyitása, műtárgyak építése. szivattyútelepek üzembe helyezése kellene ahhoz, hogy a termelés a belvíztől biztonságossá váljon, ilyen címen ennyi pénzt nem tud a szövetkezet saját erőforrásból beruházni. De saját erőből hozzá sem tud fogni, mert a vízrendezés. a talajjavítás komplex feladat, melyhez a Debreceni Vízügyi Igazgatóság, az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szakemberei, technikai berendezései szükségesek. Minden esetre jó eredménynek könyvelhető el, hogy a Bucsára települt öt egyetemet, kettő felsőfokú technikumot végzett szakember már felismerte a vízrendezés és a talajjavítás, a talajvédelem jelentőségét. Tulajdonképpen az ők kezdeményezésére készült el a tanulmányterv, amely Bucsa holnapját tartalmazza. E terv megvalósítására konkrét ígéret nem hangzott el a május 26-i határszemlén. De az a tény. hogy megyénk vezetői rúegismerték a bucsai helyzetet, már eredmény az előbbrelépés- ben. Klaukó elvtárs ajánlotta: meghívjuk Bucsára a debreceni vizügyeseket, a talajjavítókat s itt leszünk mi is és közös ösz- szefogással megvizsgáljuk, ho. gyan tudnánk könnyíteni a beszélgetés soréin felvetődött gondon. Az a meggyőződésem — folytatta Klaukó elvtárs —, hogy közös összefogással a bucsai szövetkezet belvízrendezése megoldható. A májusi nagy szárazság ellenére a bucsai határ szebb, mint régebben. Az itt élő emberek, termelőszövetkezeti gazdák szorgalmas munkáját jól lehet érzékelni a kalászoló búzatáblákon, a kukoricavetéseken, a lucernásokon. A mai bucsai határ biztatóbb, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt. Hát még ha kaptak volna abból a kiadós esőből, ami ugyanezen a napon Füzesgyarmatra hullott! De néhány napon belül a csatornák és a patakok vize elindul a termőföld egy részére öntöző berendezéseik segítségével, hogy jó termést takaríthassanak be a szárazság ellenére is. Dupsi Károly • • Összehívták a Körösök Vidéke Tsz Szövetség küldöttközgyűlését Ma a *■■■■■•■■*»• «■aaaaaaaaaaaaMaaaaaaaaaaaa«aaaaaaaaaa»aHa«a»a 1 Kié volt a nagyobb öröm? Ajándékot kapni is, adni is öröm. A szólás-mondás nagyon is igaz, erről a napokban volt alkalmam meggyőződni. Kicsi ház — nagy család címmel május 4-én jelent meg lapunkban az eleki Molnár család 'életéről szóló cikk. Sokan olvasták. Többek között a békéscsabai Kötöttárugyár Május 1 szabász, és a varroda József Attila brigádja. Nem gondolkoztak sokáig azon, hogy mit tegyenek, hogyan segítsenek. Felkeresték az üzem gazdasági vezetőit, párt- és szakszervezeti bizottságát, s engedélyt kértek, hogy a gyári hulladékanyagból — köztudomású, hogy ezek új, a végekből terítésnél felmaradt darabok — ruhácskákat, ingeket, pulóvereket varrjanak. Az engedélyt megkapták. Hamar hozzá is láttak. A szabászok kiszabták, a varrodaiak gép alá tették az anyagokat. Nem tudták a méreteket, hiszen az írásból csak annyit olvastak, hogy nyolc gyerek van, mind kiskorú, s ezek közül hat iskolás, a hetedik ősszel lesz elsős. Ennyi adat kevés ahhoz, hogy tudják, kinek, mire van szüksége, mégis mintha anyai ösztönük súgta volna, úgy szabták a darabokat .egyiket kisebbre, másikat nagyobbra, egyiket a fiúknak, másikat a lányoknak. Azt sem tudták, mennyi a fiú és mennyi a lány a nyolc közül. S lám, amikor elvitték, mindegyik jó lett, mindegyiknek jutott két-három darab is. Azt is csak később tudták meg, hogy a két legnagyobb fiú iker, elkészült hát két-két egyforma pulóver és két fürdőköntös. Nemcsak ruhákat varrtak, hanem összegyűjtötték forintjaikat és élelmiszert vásároltak. Lisztet, cukrot, zsírt, amire egy ilyen nagy családnak a legnagyobb szüksége van. Maguk vitték el a két ládányi ajándékot, azaz nem mindnyájan, mert arra kevés lett volna egy autóbusz, hanem csak a küldöttség. Így is megtelt a gyár mikrobusza. A látogatást talán soha nem felejtik el. Az anya és gyermekei otthon voltak. Meglepetés, csodálkozás és félszegség ült a szemekben, amikor a népes küldöttség megérkezett. Hamar felváltotta azonban ezt az az öröm, amely a sok-sok ajándék láttán eluralkodott rajtuk. Nincs szó, amely ékesen tudná ecsetelni a jelenetet, amikor kinyitották a csomagokat és meglátták a szép ruhaneműeket. Öröm és boldogság — ezt lehetne a fénykép alá írni ha e pillanatot lefotóztuk volna. A szemek csillogása egy- egy szép ajándék láttán, örökké a látogatók emlékezetébe vésődött. Az anya pedig csak állt némán, szóhoz jutni sem tudott, szinte percekig. Nem tudni ki örült jobban. Az ajándékozottak, vagy az S ajándékozók. A nagy öröm lát- S tán bizony nem maradtak szá- • razon a szemek, s a brigádok • küldöttsége elhatározta, hogy : továbbra sem hagyja magára a ; családot. Ősszel, iskolakezdés ■ előtt az iskolába indulókat se- : gitik, télen pedig meleg ruhá- : kát varrnak az egész családnak. ; Segítségük persze nem merült : ki ebben. Kapcsolatot teremtet- ; tek a Volán 8-as számú Válla- » lattal —, ahol Molnár Imre : dolgozott —, s annak vezetői ; szintén felajánlották segítségú- ; két. Molnár Jenő, a vállalat : szakszervezeti tanácsának tagja : elkísérte a kötöttárugyári bri- • gádot e látogatásra. Amikor oda- j értünk, gondosan jegyzetelt. Fel- : mérte mit kell kijavítani, mi- ; lyen anyagra van szükség a ház < tatarozásához. A Volán tehát : nem akar kimaradni a segítés- ; bői. S bár Molnár Imre — be- 5 tegsége és korai halála miatt : — keveset dolgozott a vállalat- ; nál, mégis eljönnek a brigádok, • kicserélik a rogyadozó tetőt és : bevezetik a villanyt, hogy az is- ; kolásoknak ne kelljen petróle- ! umlámpa mellett tanulni. Mit lehet ehhez még hozzá- 5 tenni? Talán csak annyit: nincs ■ jobb érzés annál, mint másokon : segíteni, másoknak örömet sze- ; rezni. Akik a Molnár család se- jj gítségére siettek, mindnyájan : ezt érezhetik. Kasnyik Judit i Mondjuk meg magyarán... L őrinczie professzor szelíd i modorú ember — talán éppen nem kis részben ennek köszönheti népszerűségét —, s nemigen szokott beszélni a nyelvrontásról. Inkább azt magyarázza, hogyan kell szépen beszélni édes anyanyelvűnkön. És az sem az ő dolga, hogy miket beszélünk rajta. Az anyanyelvvel mindent lri lehet fejezni. Magyarul, magyarosan. Egyszerűen, érthetően. És a magyar nyelvnek külön sajátossága, hogy azt is el lehet mondani vele, amit tulajdonképpen ki sem mondunk. Például részese voltam egy beszélgetésnek a tihanyi révnél, ahol a pénztárosnál megtudakoltam: mikor indul a legközelebbi komp. Azt válaszolta — egyszerű mondatban —, hogy minden óra negyvenkor. Erre én kiszámoltam, hogy ötven perc múlva. Éppen el akartam menni, hogy valamivel agyonüssem az időt, de szerencsére közben ittam egy kávét, s így öt perc múlva meghallhattam a hangszóróból: — Menetrenden kívüli kompjárat indul azonnal Szánitód-rév felé. Beszállás után a komp azonnal indul. Ezek már nem olyan egyszerű mondatok voltak, hanem kellően bővítettek. A pénztáros felvilágosítása (egy neki egyszerű mondatban) és a hangszóró bejelentése (egy nekem egyszerűbb mondatban) azonban együtt rendkívül bonyolult mondatot jelentettek. Olyasmit mondtak el nekem, amit ki sem mondtak, mert úgylátszik, féltek jogos felháborodásomtól. Tudtomra adták, hogy nem érdeklem őket, menjek a pokolba, ne háborgassam őket, vegyem tudomásul, hogy ők a komp, s szívességet tesznek, ha átvisznek. Mert, ha nem így gondolkodtak volna, a pénztáros udvarias kérdésemre így válaszol: — Menetrend szerint csak minden óra negyvenkor indul a komp, de ha közben összegyűl egy hajóra való kocsi, indítunk egy mentesítő hajót. Valószínűleg'egy negyed órán, húsz percen belül átjut. E z a „régies” közlési forma úgy látszik kezd kimenni a divatból. Mert másutt is valami furcsa, új „magyar nyelvtant” beszélnek. Például a boátokban. Kérdés: „Van friss kenyér??’ Válasz: „Nincs!” Régies formák: „Sajnos, nincs. Még nem érkezett meg. Egy órán belül várjuk!” „Sajnos, nincs. Elfogyott, de utána rendeltünk, mindjárt hozzák!” A hivatalokban is egyre tömörebben beszélnek. Elmondják például, hogy elintézés előtt kivel kell láttamoztatni egy bizonyos kérelmet, de azt sokszor nem teszik hozzá, hogy az elintézéshez, mondjuk, egy húsz forintos illetékbélyeg is szükségeltetik. Ezt legközelebbi alkalommal közliik, egy újabb tőmondatban. így hát az ügyfél szaladgálhat, s áldhatja azt a legújabb magyar nyelvet, vagy inkább azokat, akik ezt felhasználva, bár udvariasan mosolyognak, mégis biztosítják őt mélységes lenézésükről és megvetésükről. N em ritkán már a sajtó is hódol — sajnos — ennek a furcsa tömörítési mozgalom^ nak. Nemrégiben például néhány lap közölte, hogy a nyugdíjfolyósító intézet egyszerre háromhavi lakbérhozzájárulást küld ki a nyugidíjasoknak. A lapok elfelejtették hozzátenni: ez azt jelenti, hogy a nyugdíjastól már kérik a felemelt lakbért, de ő még csak később kapja meg a különbséget. És azt is elhallgatták, hogy egy másik, s szerencsére valóban magyarosan gondolkodó rendelet szerint addig senkitől nem lehet kérni a több pénzt, amíg ő nem kapja meg a hozzájárulást. Később aztán megjelentek azok a közlemények, amelyek valóban magyarán beszéltek. Elmondván a teljes Igazságot, a teljes tényállást: a nyügtíljfolyásító intézet adminisztrációja nem bírja a munkát, ezért késik majd a lakbérhozzáj árulások kiküldése, de ez nem érinti a nyugdíjasokat, mert ők ráérnek akkor fizetni, amikor megkapják az erre szolgáló pénzt. Az olvasó, alci bizonyára magyar ember, ha magyar újságot olvas, maga is eldöntheti, hogy mi a magyarosabb baszódforma. Mert igaz ugyan, hogy a szabatos fogalmazás egyik fontos követelménye a tömörség, de a beszéd gondolataink közlésére szolgál. Mégpedig általában úgy, hogy kimondjuk, amit gondolunk. Nehogy mások olyasmit gondoljanak, a mi gondolkozásunkról, amit még csak nem is tőmondatokban, hanem indulatszavakkal szokás kifejezni. A nyelvet — vagy a hangulatot — tehát nemcsak nyelvtani hibákkal lehet rontani. Lehet azt, fáj. dalom, nagyon szabatosnak és tömörnek látszó mondatokkal is. Magyarul beszélni tudniillik egyebek között azt is jelenti, hogy azt mondjuk meg a másik magyar embernek, amit kérdezett, amire kíváncsi Libatömő Szakcsoport alakult Orosházán Orosháza és környéke régóta híres libatenyésztésről. Ma is itt nevelik hazánkban a legszebb magyarludat. A Békéscsabai Baromfiipari Vállalat orosházi gyára évente csupán a háztáji portákról 200 ezer hízott libát vásárol, s májprémium címen csaknem másfél millió forintot fizet a háziasszonyoknak. . A gyár szaktanácsadási hálózatot hozott létre, hogy minél többoldalú segítséget nyújthasson azoknak, akik tömegével hizlalják a víziszárnyasokat. Legújabban pedig 110 tagú minta libatömő szakcsoport alakult Orosházán. A csoport tagjai folyamatos hízott liba szállítására rendezkednek be. Már ebben az évben legalább 20 ezer kövér libáit adnak a gyárnak. A feldolgozóipar előnevelt libát biztosít számukra, a háztáji portákon veszi át a libát, hogy megkímélje a tagokat a szállítási gondoktól. ) Az Orosházi Általános Fo-1 gyasztási és Értékesítő Szövet- j kezet alomszalmát és takar- j Hiányt biztosít a tenyésztéshez. Megegyeztek abban is, hogy az utolsó héten fehér kukoricával tömnek. így a máj színe világosabb lesz s a legkényesebb exportigényeknek is megfelel. A feldolgozóipar egyébként évente mintegy 150 ezer libát előneveltet, s egyszeri vagy kétszeri tépés után adják azoknak, akik a tömeges hizlalásra vállalkoznak. Gondoskodtak arról is, hogy a kényszervágott libát megfelelő módon értékesítsék a csoport tagjai. Erre a célra hűtőszekrény áll rendelkezésre s a szabályoknak megfelelően történik a vágás, illetve a tárolás, károsodás nem érheti a csoport tagjait. A. R. SmjMSSm, 0 1971. MÁJUS 28. ^
