Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-25 / 121. szám
Válasz lakásügyi kérdésekre Olvasóink lakásügyi kérdéseinek megválaszolásához ezúttal is dr. Molnár Margittól, a Békés megyei Tanács Igazgatási Osztályának vezetőhelyettesétől kaptunk segítséget. KÉRDÉS: Az új lakásügyi re albérleti díjakra vonatkoznak-e díj mértékét? VÁLASZ: Az albérleti díjat a 3/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg. A jogszabály nem különböztet aszerint, hogy főbérlő, vagy tulajdonos adja-e albérletbe lakása egy részét. Albérleti díj címén: a) az albérlő által kizárólagosan. továbbá a más személyekkel közösen használt helyiségek és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj (alapdíj), b) a bútor és ágynemű használatáért járó díj, valamint c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számolhatók fel. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonként legfeljebb 100 forint számítható fel. Ha az albérletbe adó ágyneműhasználatot nem biztosít, bútorhasználat címén személyenként és havonta 75 forintot követelhet. Az ágyneműhasználat díja a mosás költségeit is magában foglalja. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa. tehát a főbérlő által fizetett bér függvénye. (MagántuA „Fiatal házaspár” jeligéjű levél írói jelenleg személyi tulajdonban álló házban, albérlőként laknak. Havonta 450 forint albérleti díjat fizetnek. ndelkezések a magánházban levő ? Hogyan lehet megállapítani a lajdonban levő lakások esetében a lakásokra megállapítható lakbért kell alapul venni.) Az albérleti szerződésnek a rendeletben megállapított mértékű albérleti díjat meghaladó része semmis. Ez azt jelenti, hogy az előírtnál magasabb lak. bér nem köthető ki. Az albérleti díj fizetésére vonatkozó rendelkezések 1971. július hó 1 napjától alkalmazhatók. Máthé Magdolna Gyula, Epreskert út 10. A gyulai városi tanács vb igazgatási osztályán korábbi lakásigényének megújítására zöld színű igénylőlapot kapott. Mindössze egy példányban kellett kiállítania. Megítélése szerint ezért nem tudja bizonyítani azt, hogy igénylését benyújtotta. A Népszabadságban közzétett tájékoztatásban azt olvasta, hogy Budapesten az igénylőlapot két példányban kell kiállítani és annak egyik példánya az igénylőnél marad — mintegy bizonyítva, hogy az igénylés benyújtása megtörtént. A fővárosban az igénylőlapon kívül semmilyen más igazolást nem kér a lakásügyi hatóság. KÉRDÉS: Miért nem két példányban kell kiállítani az igénylőlapot. hogyan bizonyíthatja, hogy azt benyújtotta? Miért intézkedett így a gyulai tanács? Törvényesen járt-e el? VÁLASZ: A megye egyik leg- kultúráltabb ügyintézése a gyulai városi tanácsnál tapasztalható. Ezt. bizonyítják az igazgatási osztályon végzett tételes vizsgálatok is. Bármilyen írásbeli kérelem érkezik is a hivatalhoz, azt még aznap iktatják, így a legkisebb a valószínűsége annak ,hogy a beadvány elvész. Egyébként lehetősége van mindenkinek arra, hogy beadványát — ajánlottan — postán adja fel, így a legegyszerűbb a bizonyítás. A megyei tanács vb igazgatási osztálya legutóbbi vizsgálata so. rán azt tapasztalta, hogy a gyulai városi tanács vb igazgatási osztálya minden beérkezett igénylésről értesíti annak feladóját, így Máthé Magdolna is bizonyára megkapja (vagy megkapta) az értesítést. Az új lakásügyi jogszabály a lakásigényléssel kapcsolatos eljárást a helyi hatóságokra bízta. Mint azt az olvasók is tapasztalhatták. Békés megyében is elkészítették az igénylőlapokat. Az azokban feltett kérdések közül mindössze az igénylő és családtagjai munkabérér>K ősz. szegét kell külön — a munkáltató által kiállított — igazolással bizonyítani. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet értelmiben ugyanis a lakásigénylést a lakásügyi hatóság által rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Ennek alapján tehát a törvényes keretek messzemenő betartásával járt el a gyulai városi tanács vb igazgatási osztálya az Ön esetében is. Amíg a budapesti igénylő az igénylőlap egy példányával igazolja, hogy beadványát átvették, addig Ön a feladóvevénnyel és a lakásügyi hatóság által küldött értesítéssel. (Az átvételről elismervényt is kérhet.) így — megítélésünk szerint — Önt és más Igénylőket sem ér hátrány azért, mert a Békés megyei gyakorlat nem azonos a fővárosival. Pilseni sör a sturovói papírládákban Az utóbbi időben igen eredményesen folyik a nemrégen csak mezőgazdaságáról ismert Dél-Szlovák ia iparosítása. A már felépült tíz nagyipari létesítményhez egy évvel ezelőtt új vállalat — a dél-szlovákiai sturovói cellulóz- és papírgyár csatlakozott. A 102 hektár alap- területű ipari létesítmény építése 1972-re fejeződik be. Az építkezés első fázisának befejezése után most mintegy 2500 ember dolgozik itt; 1972-re a foglalkoztatottak száma eléri a 3000- et. Sturovo a Duna-menti síkságon, a Garam folyó mellett fekszik. Ez a síkság, amely egész Csehszlovákia legtermékenyebb mezőgazadsági területe, erdőkben igen szegény. Ezért a délszlovákiai cellulóz- és papírgyár nyersanyagként hulladékanyagokat — hulladékpapírt és rongyot használ feL A hulladékanyagok és a fűrészpor keverékéből megfelelő eljárással különféle tetőfedő és szigetelő kartonokat, több fajta csomagolópapírt készítenek. A gyár termékeinek főfogyasztói elsősorban az élelmi- szeripari és kozmetikai üzemek: Liptovszki-Mikulás város szesz- és konzervgyára, a pozsonyi illatszergyár, a „Kooiferum” bo_ róka-pálinkájáról híres trencsé- m „Szlovlik” szeszgyár, a pilse- ni „Prazdroj” sörgyár mely a sturovói gyár papírládáiban szállít évente 27 millió üveg „pilseni”-t a sörkedvelő vásárlóknak. A gyár a múlt évben. 26 000 tonna papíripari terméket állított elő és a népgazadsági terv előirányzatai szerint 1975-re a gyártás volumene 110 000 tonnára emelkedik. Sárgulás 1971, Szarvas Örömek — könnyek ^yiii. o legjelentősebb 1,1,1 szombati eseménye a meliorációs főiskolán volt. Összesen 136 harmadéves végzős mondott búcsút az intézetnek. Fiúk, lányok, ünneplőben levő szülők, vendégek, testvérek szorongtak a tágas előadótermekben, jiogy ipari televízió segítségével részesei lehessenek az 1-es számú előadóteremben zajló főünnepségnek. Pontban 10 órakor csendültek fel a Himnusz akkordjai, kezdődött a sárgulási ünnepségsorozat. A tanárok és az iskola valamennyi dolgozója nevében dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, a főiskola igazgatója köszöntötte a tanulmányaikat befejező fiatalokat. Arra kérte az államvizsga előtt álló szakembereket, hogy az életben váljanak a szocialista magyar mezőgazdaság odaadó munkásaivá. Tessediket idézte, állította követendő példaképnek, akinek iskola előtti szobrára babérkoszorút helyeztek ed új követői. A meghatódottság könnycseppjei gördültek végig az arcokon. Eltelt három esztendő. A kisdiák érett szakemberré vált. A meliorációban — talajvédelem, talajjavítás, öntözés és tápanyaggazdálkodás — ők az ország specialistái. Tessedik hagyatékán szívták magukba a világ élenjáró elméleteit, hogy a dús kalászt ringató alföldi tájat tovább vallassák: képes-e még többre ezernyi hektárja. Eddig képes volt többre, mindig többre, ha megszakításokkal, zökkenőkkel is. Megteremte az ország kenyerét és húsát. Lehetséges, hogy fiatal szakembereink munkájával még többet terem, de az is jó lenne, ha 20 évenkénti megszakítások és zökkenők száma felére, negyedére csökkenne. Sok függ szakembereinktől a természettel vívott küzdelemben. Szarvas erre a nagy munkára nevelte, fiait, lányait, s ahogyan elnéztem őket. amint a Tessedik-szobor talapzatát körülállták, mintha ott magukban erre tettek volna esküt. Visszafelé faehff dott az a gondolat, hogy máért nincs ennek az intézetnek egy aulája? A 136 diák és a legszorosabb értelem- j ben vett hozzátartozó úgy szorongott a zsibongóban és a két előadóteremben, mint a pestiek csúcsforgalomban a 6-os villa- | moson. Nagy kár, hogy az iskolát építő Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megtakarított egy nagy termet, ahol ilyen alkalmakkor a diák, a szülő, a kedves, a tanár és a vendég együtt örülhetne. Neveléspolitikai értelemben is káros volt ez a takarékosság. Évenként 8—10 alkalommal kellene összehívni a főiskola diákjait, tanárait, dolgozóit ünnepre, vagy munkára. De (az öröm itt évek óta megosztott. Az ünnepség szuggesztív ereje éppen azért nem hat úgy. mint kellene. Valami megoldás nagyon jó lenne ahhoz, hogy a különben jól funkcionáló KISZ-szervezet még hatásosabban tölthesse be feladatát Mert azért az is felemelő érzés volt. amikor a búcsúzó harmadévesek magasra emelték az intézet zászlaját és becsületbeli megőrzésre átadták az utánuk következő évfolyambelieknek. Milyen jó lett volna, ha ezt az aktust a főiskola 400- nál több tanulója is látja, ha részese. A szülők egy része le sem tudott ülni még az ünnepség után sem, pedig Vécsei Dánielnek Békésről és Oláh István vájárnak, aki Tatabányáról érkezett fia sárgulására, lett volna miről beszélniük. A családi barátság szálai szövődnek köztük. Vécsei Katalin másodéves és Oláh István végzős legszebb emberi érzéseinek fonalából. Az élet itt így kopogtat. S amíg a diákbúcsú tartott, csak egyetlen lány arcán ült a bizonytalanság. Bodor Zsuzsanna ebben az ezernél is több lelket számláló tömegben nagyon egyedül érezte magát Kíváncsian lest? az érkezőket, várta édesanyját, édesapját. De egyikőjük sem jött. Csak egy távirat az ünnepség alatt. Rajta röviden ez állt: édesapád meghalt. Még három napig sem betegeskedett. Közben megérkezett az orvos. Talpraállították a bánat csapásától összeesett lányt, majd az állam; gazdaság egyik személyautójába ültették, hogy ott legyen a végső tiszteletadáson. Mialatt Bodor Zsuzsanna apja koporsója felett zokogott, a részvét legbensőbb tudatában Honvédelmi nap Békéscsabán a KISZ-táborban1 berendezett akadálypályán egy. ] másután tartják meg honvédelmi napjaikat az általános iskorl Iák. Az elmúlt héten a 7-es számú iskola tanulói bizonyították felkészültségüket. A 7—8. osztályosok közül igen sokan érték j el az aranyjelvényes szinvona-1 lat. Ezeknek a pajtásoknak a honvédelmi nap zár óa k tusa ként az iskola tanulói »lőtt adta át az arany jelvényt Zsilinszki Ádám igazgató. Képünkön az igazgató Kéri Erzsébet nyolcadi, kos pajtás blúzára tűzi fel az arany jelvényt. kissé visszafogott hangulatban indult el városi körútra a diák- karnevál. Motorosok fehér bukósisakban, ötös és kettős díszes lófogat, 24 hintó, lovasok, népitáncosok, a kölcsönzőből szerzett paraszthuhába bújt fiúk és lányok ünnepeltek Szarvas utcáin. A menet megállt minden olyan intézmény előtt, melynek valamilyen köze volt a diákévekhez. Rigmusos búcsúzkodás volt ez a diákvárostól. A visz- szavárás, a viszontlátás jegyében lengették kendőiket a diákjaiktól búcsúzó szarvasiak. Visszavárás viszontlátás! Hát igen. Az élet egyszer-kétszer. és többször is visszahozza Szarvasra, az ország meliorációs központjába az egykori diákokat. Nagyon sokan azok közül, akik nem itt szereztek diplomát, időről időre eljönnek, hogy a legújabb tudományos kísérleteket lássák, megismerjék. A jövőben az eddiginél nagyobb lesz a visszaérkezők száma. A Tisza II vízlépcső hatásterületének tudományos központja Szarvas továbbra is igen sokat tesz azért* hogy az ország legtermékenyebb földjeiről az ember, a szaktudás segítségével véglegesen száműzze az aszályt. Tulajdonképpen erre a nagy természetformáló munkára indult el a méltó ünnepségről a 136 végzős fiatal szombaton Szarvasról. Valamennyiüknek jó utat, s munkát kívánunk! Dupsi Károly A Fáklya legújabb száma „A képviselő” címmel a Fáklya június 6-án megjelenő új száma — a közelgő szovjetunióbeli képviselőválasztásokkal kapcsolatban — képes riportot közöl a lap a lipecki kohómű egyik művezetőjéről. Ugyanebben a számban olvashatunk „Közös erővel” címmel képekkel illusztrált beszámolót a ku- bányi kolhozközi építő egyesülésről, amely a kolhozok gazdasági építkezéseit és a kozákfalvak rekonstrukcióját végzi. Beszámol a lap Rimszkij-Korsza- kov „Pszkovi nő” című operájának moszkvai bemutatójáról, továbbá a szovjet dolgozók idei üdüléséről, nyaralásáról, egy Altáj vidéki falu sportolóiról. „Az utolsó csengetés” című képriport a hagyományos tanévzáró ünnepségekről szól. Egy ukrán zeneesztéta cikkében Szigeti József magyar származású hegedűművészt méltatja. A lapban megtaláljuk Julián Szemjonov „A Keresztrejtvényakció” című folytatásos kémregényének harmadik melléklet-részletét. Méregtelen gáz A Délmagyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat műszaki dolgozói, a helybeli egyetemi kutatókkal közösen, úgynevezett gázméregtelenítő berendezést konsruáltak a „bontott”, vagyis a benzinből átalakított városi gázok tisztítására. Ezek a bontott gázok ugyanis mintegy 15 százalékban szénmonoxidot tartalmaznak. Ez mindaddig nem probléma, amíg a gázkészülék ég, hiszen a szénmonoxidot is elégeti, gázkimaradás esetén azonban veszéllyel is járhat a szénmonoxid belélegzése. Ezt a veszélyt hárították el a Szegedi Gázmüvekben kialakított új eljárással, illetve készülékkel, amelyből már a másodikat is üzembe helyezték. Ezzel egész Szegedet „méregtelenített” városi gázzal látják el. (MTI)
