Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Rendszeres továbbképzés népművelőknek A Megyei Művelődésügyi Köz­pont az utóbbi időben, rendsze­resen foglalkozik a függetlení­tett, főhivatású népművelők to­vábbképzésével. Litauszki Ti­bor, a központ igazgatója leg­utóbb arról tájékoztatta mun­katársunkat, hogy megszervez­ték az évközi továbbképzést egésznapos képzési rendszer­ben. Az első továbbképzést má­jus 6-án, csütörtökön tartják és ez alkalommal Litausáká Tibor ismerteti majd a továbbképzés rendszerét Délelőtt 10 órakor Ibos Ferenc egyetemi adjunk­tus, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársa tart tá­jékoztató előadást művelődéspo­litikánk alapelveiről és a mű­velődés egyes ágainak viszo­nyáról. Délután Varga András, a gyulai járási művelődésügyi központ igazgatója az előadó, referátumában a művelődési há­zak tevékenységének szervezé­séről, a megfelelő arányok be­tartásáról beszél. * A továbbképzésen a főhiva­tású népművelők számára a részvétel kötelező, de a népmű­veléssel más beosztásiban fog­lalkozók is meghívót kapnak az előadásokra^ Kicsi ház — nagy család — Molnárékat keresi? — Amarra van, ni! Az a pici ház. — Amikor Eleken a Molnár család iránt érdeklődtem egy kisfiútól ilyen útbaigazítást kapu tam. A ház valóban kicsi, még­is sokan lakják... Egy anya nyolc árván maradt gyermekéved és a gondjába vett nyomorék testvérével —, aki ki­lencediknek számít — él itt. Az apa ez év márciusában halt meg, hosszú, évekig tartó bete­geskedés után. A család életének, gondjának, bajának megismerésére egy, a szerkesztőségbe küldött levél ösztökélt „Levelemet azért bátorkodtam megírni, mert a Népújságban több esetben olvastam a nagy családok segítéséről szóló cikke­ket, gondolom, hogy ezek a csa­ládok mindig támogatásra is ta­láltak ..." — írta olvasónk, s részletesen ecsetelte a Molnár gyerekek helyzetét, azzal a meg­jegyzéssel, hogy h* valahol szükség van segítségre, akkor itt aztán nagyon is. Csupa felkiáltó­jel a levél, hasonlóképpen befe­jező sorai: egy család kiált se­gítségért, amelyet meg kell halL gatni és tenni is kell értük va­lamit! Ha nem is íródott volna Ilyen hangnemben, akikor sem lehetne Névadó ünnepély Május 2-án, délelőtt 10 óra­kor rendezte meg a békéscsabai 1-es számú általános iskola név­adó ünnepélyét, melyen a szá­zadforduló békéscsabai paraszt, vezérének, Achim L. Andrásnak nevét vették fel. Az ünnepségen Gajdács Pál, a békéscsabai váro­si tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője mondott beszé­det. Hangsúlyozta, hogy az Áchim-emlékünnepségek sorá­ban ez a mai nap is emlékeze­tes esemény, ezzel is kifejezés­re juttatjuk azt, hogy tisztelet­ben tartjuk haladó történelmi hagyományainkat és nem feled, kezünk meg azokról, akik nem­zeti történetmünik folyamán élen jártak a társadalmi hala­dásért vívott harcokban. Kívá­nom — mondotta —, hogy az Achim L. András Általános Is­kola pedagógusai és tanuló- ifjúsága a jövőben is további sikereket érjenek el. A meleg hangulatú avató­ünnepélyen megjelent Antonia Kirilovna Vetrova, az iskola régi barátja és elhozta Békéscsabára a cseljábinszki úttörők üdvöz­letét. Gajdács Pál ünnepi beszédét mondja. figyelmen kívül hagyni, hiszen pusztán az a tény, hogy egy anya egyedül kénytelen nyolc kiskorú gyermekéről gondoskod- li, arra ösztönzi az embert, hogy valóban tegyen értük valamit Az apCI a 8-as Volán dol­gozója volt, s amíg rakodómun­kásként dolgozott, jól is keresett, de betegsége következtében rok­kantsági nyugdíjba kellett men­nie. Ezután a gondok mind job­ban az asszony vállára nehezed­tek, de ha mindketten jól keres­tek volna is, akkor sem lenne sok a nagy családnak a jöve­delem. Most pedig, hogy az apa meghalt, bizony nagyon szűkö­sen jut a megélhetésre. A levél írója kiszámította, hogy egy fő­re átlagosan 200 forint jut ha­vonta. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, mit jelent ez, hogyan tud így élni a család. Éppen ezért nagyon jól jött az a segítség, amit az általános iskola igazgatójától, Klampecz- ky Bélától és a pedagógus kol­lektívától kaptak. Az anyát fel­vették hivatalsegédnek, s bár egyelőre félműszakos, ez is so­kat jelent. Rövidesen azonban teljes munkaidőben foglalkoz­tatják, természetesen így nar gyobb lesz a jövedelme, a jelen­legi 500 forint helyett 1030. De hogy addig se legyen kitéve a család nagyobb nélkülözés­nek, a pedagógusok és a tanulók is összeadták forintjaikat, így jött össze több, mint 3000 fo­rint, nagy segítség volt az apa halála után. Az akció természe­tesen nem maradt félbe, tovább­ra is segítik, ahogyan lehetősé­geiktől telik. Ruhaneművel, pénzzel és így tovább. Jelenleg például a gyerekek minimális napközis térítés mellett kapnak étkezést az iskolában. A pedagógusok ezt mondták: nemcsak emberbaráti kötelességből teszik, hanem aaént is, mert az édesanyát tisz­telik, munkaszerető, dolgos, be­csületes magatartásáért és azért is, hogy ilyenné neveli gyerme­keit Nagyon szép emberi cseleke­det volt ez az iskola részéről, sajnos, lehetőségük véges, s így nem is elég, amit nyújtani tud­nak. Mások segítsége is kelle­ne, hogy valóban megfelelő kö­rülmények között élhessenek a Molnár gyerekek. A nyolc közül hat iskolás, s a hetedik ősszel megy elsőbe. El­képzelhető, hogy mi minden kell évközben iskolásoknak. A nagyok éppen ezért a nyári szünidőben dolgoznak, s kerese­tükből ruhát s egyéb holmit tud­nak venni. Viszont az anya bár. mennyire is szeretné; még így sem tudja mindegyiknek min­dig megvenni azt, amire szük­sége van. Jó, ha a keresetéből, a családi pótlókból élelemre jut Es mivel dolgozik, most még több lett a gondja, hiszen a család ellátását, a mosást, taka­rítást, főzést munka után kell elvégeznie. Kevés a bútor, az ágynemű is, valamint a gyer­mekek ruházata. A házat is ta­tarozni kellene, mert lyukas a tető, befolyik az esővíz, ron­gálódnak a falak. Sajnos mind­erre nem jut A levélírónak te­hát igaza volt: ezért a családért valóban tenni kell valamit, ugyanolyan lelkesedéssel, aho­gyan a helybeli pedagógusok te­szik. Jó lenne, ha e sorok gondolat­ébresztőként hatónak a tanács, a tsz, a kisipari, szövetkezet az ÁFÉSZ és más gazdasági, illet­ve társadalmi szervek vezetői­nél, dolgozóinál JÓ lenne, ha megszületne az ötlet, hogyan segíthetné­nek a Molnár családon, hogy az anyának kevesebb gondja le­gyen, nyugodtabban nevelhesse gyermekei*. Kasnyik Judit Elu’aztak megyénk küldöttei a szakszervezetek XXII. kongresszusára Megyénket tizenegy küldött és hét meghívott képviseli a ma, kedden kezdődő szakszer­vezetek XXII. kongresszusán. A kongresszusi küldötték és a meghívottak tegnap, hétfőn délelőtt 10 órákor találkoztak Békéscsabán, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának szék­házában. Erdős Károly, az SZMT elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára mondta el technikai tájékozta­tóját. A küldöttektől és meghí­vottaktól ezután Bocskai Mi- hályné, az SZMT titkára és Pagyoga Lajosné, a Közalkal­mazottak Szakszevezete megyei bizottságának titkára búcsúzott 9 kívánt valamennyiüknek hasznos munkát a kongresszu­son. A küldöttség, amelynek veze­tője Nagy István, az SZMT ve­zető titkára, tegnap, hétfőn dél­előtt utazott el Budapestre. Anyák napi ünnepség A hagyományos anyák napi ünnepséget május 2-án tartot­ták a MEDOSZ békéscsabai vá­rosi szervezetben. Az édesanyá­kat virággal, kedves szavakkal köszöntötték az alapszerveact férfi tagjai. Az ünnepi beszédet Betkó Pál, a MEDOSZ városi szervezetének titkára, a köztisz­teletben álló viharsarki föld- munkásmozgalmi veterán tar­totta, Az ünnepi programot szavalatok tarkították, végül vendégül látták az ünnepeite­ket. ZALAI GYÖRGY: Testvérmegyén Pensa Antonia Kirí!óvna Vetrova köszönti az ünnepély résztve­vőt tfotó: Bódis) n. A Nagy Októberi Szocialista forradalom új fejezetet nyitott a penzai kormányzóságban élő dol­gozók életében. A II. Szovjet kongresszuson elfogadott határo­zatok híre gyorsan terjedt Az egyszerű munkások, katonák, 3 parasztok örömmel fogadták a s szocialista forradalom győzelmé­ről, a békéről, a földről szóló dekrétumokat. Fokozódott a for­radalmi erjedés az üzemekben és a katonák között A falvakban megkezdődött a szegényparasz­tok mozgolódása földesuraik el­len. Az ellenforradalmi erők köré­ben nagy felháborodást, s aktív ellenállást váltottak ki a Szov­jet- kongresszus határozatai. Fel­használva a penzai szovjet eszer, mensevik többségét, a helyőrség katonai vezetésében meglevő po­zíciókat, szervezni kezdték a harcot a forradalmi mozgalom ellen. Bolsevik-ellenes rémhíre­ket terjesztettek, Penzában eszer—mensevik „forradalmi” vezetőséget hoztak létre a „ha­za” és a „forradalom” megőrzé- • sére. Megbízottaik fegyveres kí- ; sérettel kimentek a falvakba, s 5 elnyomták a szegényparasztok 3 megmozdulásait A katonai ala- 5 kutatóknál megkezdték a forra- E dalmi érzelmű, bolsevik katonák j leszerelését és hazaküldését. 3 Ellenforradalmi befolyás alatt ; álló katonákból őrségeket állítot- ; tak fel, lovasrendőrséget szervez- 3 tek a „rend” fenntartására. ' Az ellenforradalmi erők szá­mára kedvezett, hogy ez időben Penzában még csak bolsevik cso­portok voltak. Bár minden cso­port lelkes agitációt fejtett ki a maga üzemében, azonban hi­ányzott e csoportok összefogása, szervezettsége, hiányzott az egy­séges vezetés. November 16-án visszatért Penzába V. V. Kuravjev, aki a penzai bolsevikok képviseletében vett részt Pétervárott a szocia­lista forradalom győzelmének ki­vívásában. Lenin személyes út­mutatásaival érkezett, s a pen­zai bolsevikokkal azonnal hozzá­láttak a város forradalmi erői­nek megszervezéséhez. ' Kuravjev megérkezése után két nappal a bolsevikok és in­ternacionalisták penzai csoport­jai együttes ülést tartottak. El­határozták, hogy erőiket egyesí­tik, s létrehozták a „Bolsevikok penzai csoportja” elnevezésű szervezetet. A szervezet vezetőjé­nek Kuravjev elvtársat válasz­tották. Határozatot hoztak a bolsevikok „Igazság Hangja” cí­mű helyi újságjának kiadására. Az együttes ülés kidolgozta a szocialista forradalom győzelmé­ért folytatandó harc feladatait: az ellenforradalmi szervezkedés leleplezése és szétzúzása; II. Szovjet kongresszus dekrétumai­nak széleskörű ismertetése és az agitáció fokozása a munkások, katonák, parasztok körében; megszerezni a vezetést a szovje­tekben és a szakszervezetek ve­zető szerveiben; megszervezni a „Vörös Gárdát” a szocialista for­radalom fegyveres harci oszta­gát; megindítani a termelést az üzemekben. A szocialista forradalom erői­nek harca szervezetté vált A bolsevikok gyűléseket szerveztek a munkások, katonák között, is­mertették a Szovjet kongresz- szus dekrétumait leleplezték az eszer, mensevik ellenforradalmi vezetőket céljaikkal szembeál­lították a bolsevikok programját. Agitátorokat küldtek a katonák közé, az üzemekbe, hogy szervez­zék ott a forradalom híveit Rendszeres összejöveteleken ér­tékelték a helyzetet és határoz­ták meg a további tennivalókat A bolsevikok munkája nyo­mán a munkások forradalmi hangulata fokozódott A kispol- gári-eszer, mensevik pártok lét­száma, befolyása rohamosan csökkent. Egyre többen léptek be a bolsevikok pártjába munkások, katonák, parasztok, vasutasok. A bolsevik újság, az „Igazság Hangja” olvasottsága rohamosan nőtt, az eszer, mensevik lapok egymás után szűntek meg. A szakszervezetekben az összes kulcspozíciókat a bolsevikok töl­tötték be. Megalakult Penzában a Szakszervezeti Tanács, ame­lyikbe nagy többségben bolsevi- kokat válaszottak. Hamarosan világossá vált hogy a szovjet hatalom megte­remtésének legfőbb akadálya a többségükben eszer és mensevik katonaküldöttek magatartása. Ennek ellensúlyozására a bolse­vikok fokozták az agitációt a ka­tonák között. A helyőrségen be­lül külön bolsevik szervezetet hoztak létre, amelynek tagjai voltak a Pétervárról érkezett matrózok, katonák. A ka tolták közötti agitáció hatására gyorsan nőtt a bolsevikok befolyása. De­cember közepére megértek a katonaküldöttek újraválasztásá­nak feltételei. A bolsevikok kezdeményezésé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents