Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Sikeresen folytatódnak a washingtoni tüntetések Or. Ttór Mátyás hazaérkezett »3* ■ hwmnéngr nen állítja meg ■ háborút, a nép állítja meg a kormányt" — easaej a Jelszóval folytatták hétfős az Egyesült Államok vietnami há­borúja ellen indított országos tiltakozó mozgalom részvevői a kormányhivatalok megbénításá­ra IrányuLó akciókat, A tervek szerint 12 minisztérium és hi­vatal, közöttük a Pentagon, va­lamint több közlekedési csomó­pont került hétfőn sorra. Az egyes Jelentésűk szerint 30 000 fős tömeg a mozgalmukkal szimpatizáló és a rendőrség szá­mára elvben tiltott területnek számító egyetemeken, egyes templomokban és a fővároson kívül keresett és talált mene­déket A rendőrség L50 Potomao parki 'táborozó! letartóztatott, s ezzel több mint 1500-ra emel­kedett a múlt héten letartózta­tott háborúellenes tüntetők szá­ma. A hétfőié virradó éjszaka csendjét Washingtonban rend­őrautók kitartó azlrénázása ver­te fel. A karhatalom állandóan 500 emberét Járöröztette. Hiva­talosan tízezerre teszik az ame­rikai főváros közigazgatási ha­tárán belül összpontosított fegy­veres erőik létszámát Több ezer tengerészgyalogost és ejtőer­nyőst szállítottak a Washington melletti támaszpontokra is. A rendőrség Potomao parki akciójáról szólva a tüntetők egyik szóvivője kijelentette:' „Nem egy darabka parkért, a világ egy részéért haroodunk". A háború ellenes tüntetőik egyéb­ként amcsik • háború eilen tüntetnek, hanem a politikai különvélemény Jogáért, a behí­vások eltörléséért, az egészség­ügy és az oktatásügy nagyobb anyagi támogatásáért is. • A washingtoni lincotn emlék­műnél vasárnap a tüntetők gú­nyosan, a nácikat idéző „Sieg hell" kiáltással fogadták az emlékműhöz „kiszálló” Jerry i Wilson washingtoni rendőrfő­nököt Legújabb jelentések sze­rint egy zászlóaljnyl tengerész­gyalogost is az amerikai fővá­rosba rendeltek a hétfőre meg­hirdetett felvonulás miatt; Franciaországból Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese hét­főn hazaérkezett néhánynapoe franciaországi útjáról. A Feri­hegyi repülőtéren Bondor Jó­zsef építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Marjai József Ml- i úgyrndniszterhelyetbes fogadta. Bérűn Az NSZEP Központi Bizottsá­ga május 8-án tartotta IS. Ülé­sét A napirend h pontjával kap­csolatban Walter Ulbricht, a KB első titkára nyilatkozatot tett Kérte a Központi Bizottsá­got idős korára való tekintettel mentsék fel a NSZEP Központi Bizottsága első titkárának tiszt­sége alól, hogy e tisztséget fiata­labb személyre ruházhassák. A Központi Bizottság egyhan­gúlag jóváhagyta Walter Ulb­richt nyilatkozatát és a Politikai Bizottság javaslatára úgy dön­tött, hogy helyt ad kérésének. Walter Ulbrichtot érdemeinek elismeréséül az NSZEP elnökévé választották és továbbra is az NDK Államtanácsának elnöke marad. A Központi Bizottság az NSZEP Központi Bizottságának első titkárává egyhangúlag Erich Honeckert választotta meg. A JKSZ elnökségének fontos határozatai a belpolitikai helyzet rendezésére a JKSZ irányvonalával való Belgrid A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Elnöksége április 28—30 között Briomá szigetén ki­bővített ülésem tárgyalta meg a jugoszláviai politikai és gazda­sági helyzetet, valamint a JKSZ- bem kialakult viszonyokat. A JKSZ Elnökségének most megtartott ülésé* a Jcgszláv Kommunisták Szövetsége együk legjelentősebb tanácskozásának telun tik az utóbbi években, A belőni plémxmon elhatároz­ták, hogy a JKSZ-ben uralkodó helyzet és az eszmei-politikai egység problémáinak teljesebb felmérésére összehívják a JKSZ második konferenciáját. Az elnökségi ülésen Jaszlp Broz Tito mondott bevezetőt és zárszó*. Kijelentette'. „A jelen­legi politikai éa gazdasági hely zet rendkívül komoly", a ez ar­ra kötelezi a kommunisták szö­vetségét, hogy „ne csak az ered­ményeiké* könyvelje d, hanem nézzen szembe a hibákkal, a balsikereikkel, a nyűt problé­mákkal, a találjon rájuk meg­oldásokat. A jelenlegi politikai és gaada- ságl problémák fő okait az el­nökség többek között a gazda­ság szerkezetiéneik zavaraiban, a köztársaságok közötti egyetér­tésben mutatkozó hiányosságok­ban, a naclonalfcmus és a sovi­nizmus megerősödésében látja. „Romlott a helyre* a kommu­nisták szövetségébe« és zökke­nők támadtak • JKSZ IX. kongresszusán I. konferenciáján hozott határozatok végrehajtá­sában” — állapítja meg az ülés­ről kiadott közlemény. A következő időszak feladatai­ról az elnökség részletes hatá­rozatot hozott A JKSZ elnöksége «aerint a Jelenleg országca vitán levő al- jjOtmánvmódoeítáal javaslat szé­ken körű támogatást kapott Ju­goszláviáiban. A brioni plénumán elhatározták a reform gyorsabb 2 un. MÁJUS 4. lebonyolítását „Az elnökség hangsúlyozza, hogy az alkot- mányreíarmnak meg kell erősí­tenie a munkásosztály vezető szerepét, a Jugoszláviát átkötő népeik és nemzetiségek teljes egyenjogúságát, s a köztársasá­gok és autonóm tartományok önálló fejlődéssé*”. A JKSZ elnöksége harcot hir­det a jugoszláv társadalomban kialakult „bürokrata ás technok­rata irányzatok” ellen. A plé- num többek között szükségesnek tartja, hogy a Jövőben a fogyasz­tás minden formája összhangban legyen az anyagi lehetőségekkel. A határozó* kiemeli az alacsony jövedelmű dolgozók életszínvo­nala megvédésének fontosságát A JKSZ elnöksége fokozottabb harcot hirdet „a nacionalizmus minden megnyilvánulása ellerv- a nacionalizmus a kommunista, ellenes erők tömörülésén alapul, s aláaknázz« a jugoszláv népek és nemzetiségek, a JKSZ egy­ségé*”. Az elnökség felhívja a figyel­met arra. hogy a sajtó és a publicisztika agy részében „esz- med-potHákaí fogyatékosságok. Washington William Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke egy tele­víziós program keretében kije­lentette, helyesli a Nixcn-kor- mányzat legutóbbi intézkedéseit, amelyek az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kap csolataínak megjavítására irá­nyulnak. A szenátor óva Intett azonban a túlzott derűlátástól. Mint mondotta ő maga és a külügyi bizottság más tagjai is szívesen ellátogatnának Kínába. Fulbright hangsúlyozta, hogy a .nacionalista Kína”, azaz a Csang Kaj-sék klikk és az. Egyesült Államok kapcsolataiI szembehedyezkedés nyilvánult meg". Az elnökség értékelése szerint az utóbbi időben meg­növekedőit a külső ellenséges tevékenység Jugoszláviával szemben, „amely tevékenységé­ben az országban levő ellenség­re támaszkodott, A JKSZ elnöksége elfogadta a szövetség kormány értékelését Eh visszautasítja az olyan véle­ményeket, amelyek szerint a szövetségi szervek, azok szolgá­latai és az azokban dolgozók „valamiféle összeesküvésben” vették volna részt (A Horvát KSZ KB legutóbbi ülésén hoz­tak nyilvánosságra ilyen Jellegű vádakat) A plénum határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy „egyes biztonsági szervek mun­kájában gyengeségek mutatkoz­tak. A JKSZ elnöksége ßfkra- száll a jugoszláv biztonsági szol­gálat megerősítése mellett A brioni közlemény szerint a tanácskozás részvevői egysége­sek voltak Jugoszlávia helyzeté­nek éa problémáinak értékelé­sében. rendkívül fontos problémát je­lentenek a jelenlegi szakaszban. FUlbright szenátor egyebek között foglalkozott a vietnami háború befejezésének kérdésé­vel is. Ismételten hangsúlyozta, hogy az elnöknek a lehető leg­rövidebb időn belül meg kell adnia az amerikai csapatok vég­leges kivonásának végső idő­pontját A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása mellett foglalt állást az ameri­kai szenátus egy másik jólis­mert tagja Jacob Javíts szená­tor Is, bár kitartott amellett,1 hogy az Egyesült Államoknak” „két Kína-politikát” kell foly- j tatnia. Fulbright, r Kína és az Egyesült Államok kapcsolatairól koE2g’G*essziisa "O árom és félmillió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a főváros épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácskozást látott nagytermében a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresz- szusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai esemé­nyei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és tanácstag­választások után a szakszerveze­tek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az el­múlt négy esztendőben folyta­tott politika. Jóllehet a kérdésre Igenlő vá­laszt adott, s a cselekvésre irá­nyította a figyelmet a párt kong­resszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt la­kossága, a szakszervezeti kong­resszus ezek után következő ál­lásfoglalását mégsem tekinthet­jük formálisnak. Aki csak egy kjesit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszer­vezeti tanácskozásokat, vagy ta­nulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresz- szusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett prob­lémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé A kongresszusi Jelentés nyil­vánosságra hozása is mutatja: a Szakszervezetek Országos Taná­csa ki akarja tágítani a kong­resszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a minden­napi életüket érintő sok-sok kér­désről Is. Már a kongresszus előtt a dolgozóknak módjuk nyílt ar­ra, hogy ennek a fontos doku­mentumnak az Ismeretében lás­sák el újabb megbízatásokkal képviselőiket vekkel ezelőtt, amikor még JLj sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem la rendelkezett a mai ön­állósággal, szűkebb volt tevé­kenységének hatóköre és termé­szetesen megosztottabb, korlá­tozottabb a felelőssége is. Az el­múlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága ál­lamunk demokratikus rendszeré­ben. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges köz­ponti intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek vélemé­nyének előzetes kikérése nélkül; közismert hogy megkapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket A kongresszusi Jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, mun­kamódszereket; javasolja az Iparágak, az üzemek közötti bér­arányok felülvizsgálását; intéz­kedést javasol a vállalati nyere­ség hajszolásából eredő áremelé­sek ellen éppúgy, mint a szociá­lis intézkedések, beruházások el­hanyagolása ellen; javasolja a gyermekintézmények hálózatá­nak bővítését új munkásszállók építését a régiek korszerűsítését stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének nö­vekedését csak az érdekképvise­let nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fon­tos feladata, hogy segítője, szer­vezője legyen az építőmunká­nak, a szocialista munkaverseny­nek, a dolgozók szakmai képzé­sének, kulturális nevelésének. Kezdeményeznie, támogatnia kell minden olyan tevékenysé­get amely közvetlenül vagy köz­vetve eredményesebbé teszi az építömunkát és megteremti az alapot a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek további javí­tásához. IV agyszerű eredményekről számolhat be a kongresz- szus: á szocialista brigádmozga­lomban több mint iegymillió két­százezer dolgozó vesz részt ök a kezdeményezői a jobb munká­nak, ök az elsők, ha áldozatot kell vállalni, példamutatóan vesznek részt a közügyek inté­zésében. Munkájukkal, magatar­tásukkal erősítik társadalmunk szocialista jellegét gyarapítják az új típusú emberi, közösségi kapcsolatokat kifejező vonáso­kat Minden Jel arra mutat hogy a kongresszus egyik központi kér­dése lesz az üzemi és a szakszer­vezeti demokrácia továbbfejlesz­tésének témája. A demokratiz­mus erősítését szinte mindenütt Igényelték a kongresszust előké­szítő tanácskozások felszólalót Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgo­zók részvételét a vállalati gaz­dálkodásban, a döntések kialakí­tásában. Feladat a szakszerveze­teken belüli demokrácia növe­lése, erősítése Is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képvi­seleti demokrácia fejlődött. Pe­dig legalább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése a dolgozók tevékeny bekapcsoló­dása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél­millió szervezett dolgozó törek­véseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezések­nek. C zcrctettM üdvözölj» a ^ kongresszus valamennyi résztvevőjét — köztük — a kül­földi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kí­vánunk felelősségteljes megbíza­tásuk teljesítéséhez. Vita és tárgyalás India és Pakisztán kozott Üj-Delhl Mind India, mind Pakisztán légi térsértéssel vádolta meg e másikat vasárnap este. Először Pakisztán jelentette be, hogy indiai harci repülőgépek 13 ki­lométeres mélységben kétszer is berepültek a Kelet-Pakisztán északi részén fekvő Rangpur fölé Az indiai hadügyminiszté­rium közölte, hogy neon tud ilyen esetről. Ezután az indiaiak közölték, hogy a pakisztáni légierő gépei vasárnap két légitérsértést haj­tottak végre Nyugat-Bengália állam Cooch Behar térségében. Calcuttától 400 kilométernyire északnyugatra. A hírről beszá­moló United News Of India hírügynökség azt is írta, hogy vasárnap, immár a második j egymást követő napon, pakisz-l táni szárazföldi egységek akna­vetőkkel lőtték Radhikapur in­diai helység vasútállomását, to­vábbá, hogy pakisztáni száraz­földi alakulatók megrohanták Nyugat-Bengália Mal da megyé­jében Sabal pur falut éa több házat felgyújtottak. A másik indiai hírügynökség, a PTI, arról tájékoztat, hogy vasárnap Quasba kelet-pakisz­táni város közelében a „Bangla Desh” erői érzékeny vesztesége* mértek a nyugat-pakisztáni hadseregre. Közben folytatódnak a tár­gyalások Pakisztán és India kö­zött a calcuttai, illetve a daccai missziók személyzetének haza- telepítéséről. Pakisztán felkér­te Iránt: küldjön repülőgépe* calcuttai diplomatáinak Kara- chiba történő elszállítására. Közlemény az NSZEP KB üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents