Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
Nagy érdeklődés közepette kezdődött el Gyomén a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolák IX. Országos Szakma Kiváló Tanulója versenye A Mezőigazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatása Felügyelősége, a Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet közös rendezésében tegnap, május 18-án ünnepélyesen megnyitották a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolák IX. Országos Szakma Kiváló Tanulója versenyét Gyomén. Az ország különböző megyéiben működő mezőgazda- sági szakiskolák közül azok küldték el versenyzőiket, akik ’ a szarvasimarihatenyésztésiben és a baromfitenyésztésben az eddig megtartott házi versenyéken a legjobb helyezést érték el. A 14 szarvasmarhatenyésztő szakmunkásképző iskolából 24, a kilen» baromfitenyésztő szakmunkásképző iskolából pedig 20 fiatal vállalkozott versenyzésre. A megnyitó ünnepségen ott volt Ozsváth János, a MÉM szakoktatási felügyelőség osztályvezetője, Csatári Béla, a megyei tanács vb etaökhelyettes- se, dr. Gojdár László, a ME- DOSZ országos központjának s megbízottja, Deák Antal, a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Halápi Fe_ renc, területi vezető szakfelügyelő, Jansik Tamás, a szarvasi járási pártbizottság munkatársa. Szekeres János, a'KISZ megyei bizottságának munkatársa és a versenyrendező iskola igazgatója, Vámos László. Képviseltette magát több vállalat, termelőszövetkezet, terméLő- szövetkeaetá szövetség. Békés megye színeiben hat fiatal állt rajthoz. A gyomai iskola eleiki tagozatán tanuló szarvasmarhatenyésztők közül Bondov Máriának, Zákány Józsefnek és Baukó Györgynek, a gyomai baromfitenyésztők közül pedig Nácsa Juliannának, Nővé Juliannának és Katona Magádé nánák szurkolhatnak a pedagógusok és a versenyre érkezett vendégek, A Szakma Kiváló Tanulója Verseny résztvevődnek munkáját külön erre a célra alakított zsűri bírálja el. A szarvasmarha- tenyésztő szákma zsűrijének elnöke Munkácsy László, a MÉM osztályvezetője. A baromfiszakma elnöke pedig Száleczky Lajos, az Állami Gazdaságok Központjának osztályvezetője. A verseny első három helyezettje mindkét szakmában 1500, 1000, 800 forint pénzjutalmat és igen értékes tárgyjutalmat kap. Azok a résztvevők, aíkik az előírt 66 pont 60 százalékát megszerzik, a mai eredményhirdetés alkalmával szintén megkapják szakmunkásbázanyítványukaf. Megyénk intézményei, vállalatad, termelőszövetkezeted jelentős anyagiakkal támogatták a gyomai szakmunkástanulók országos versenyét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 10 ezer forintot, a KISZ megyefbd- zottsága 1500, a Dél-Békés megyei Tsz-Szöveteég 10 ezer, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség 1000, a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyára 500, a Békés megyei Keltető Vállalat 1500, a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség 1000, az eleká községi KlSZ-hdzottság 200, a füzesgyarmata Vörös Gsillag Tsz 1000, a kamutí. Béke Tsz 1000, a tótkomlósa BARTÖV 1000, az Orosházi Állami Gazdaság 600. a bdharugrai halgazdaság 1000, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság 1000, a mezőmegyeri Bél^e Tsz 500, a csárda- szállási Petőfi Tsz 1000, a kaszaperi Lenin Tsz 1000, az eleki Lenin Tsz 500, a kondoros! Lenin Tsz 500, a békési Egyetértés Tsz 1000, a gyomai Dózsa Tsz 1000 és a7 orosházi Űj ÉLet Tsz 1000 forintot adott jutalomtárgyak: vásárlására, pénzjutalmak fizetésére. Az országos vetélkedő eredményhirdetése ma, május 19-én, délután 17 órakor lesz Gyomén a záróünnepély keretében. (dupsi) Napon fa 50 mázsa uborka A budapesti vásárcsarnokokban sláger a méhkeréki uborka. Naponta 40—50 mázsát szállítanak a községből a fővárosba a MÉK helyi telepéről. Akadémiai közgyűlés a reform után Iskolai honvédelmi verseny Mezőhegyesen Szerencsésen tervezték a megye általános és középiskolái, amikor május második felére jelölték ki honvédelmi akadály- versenyeik időpontját. Szép idő várja a fiatalokat, őrsöket, rajokat, hogy célbadöbásban, árok. ugrásban, elsősegélynyújtásban, elméleti ismeretekben és lövészetben megmérkőzzenek a győzelemért, helyezésekért Ma rendezik vetélkedőjüket a mezőhegyest általános iskolások, hogy több hetes, hónapos felkészülés után egész napos küzdelemben próbálják elnyerne a legjobbaknak járó díjakat, arany és ezüst jelvényeket. A legfelsőbb tudományos tes- tületünk szervezetét korszerűsítő reform után első, évenkénti közgyűlését tartotta május 10-e és 14-e között a Magyar Tudományos Akadémia. A reform szervezetileg különválasztotta a tudományos testületektől a már ugyancsak kiterjedt hálózatot képező akadémiai kutatóhelyeket. Ez utóbbiak szakigazgatását a főtitkár alá rendelték, hogy ezáltal irányításuk össze- fogottabb és a tudománypolitikai elgondolások megvalósítására alkalmasabb legyen, s így a tudományos testületeket mentesítették az igazgatás adminisztrációval járó gondjaitól. A reform óta alig valamivel több, mint egy esztendő telt el. Felületes próbálkozás volna máris mérlegre tenni az átszervezés hatásait, annál is inkább, mert az időigényes tudományos kutatás eredményei sem érnek be tegnapról mára. Ám az már e közgyűlésen világosan kirajzolódott, hogy a megreformált szervezet egyrészt elevenebb kapcsolatot teremt a tudomány előtt álló feladatok, a kutatási programok határozott körvonalazására. 17 nnek megfelelően kerültek előtérbe a közgyűlésen egyfelől a tudományszervezési kérdések, másfelől a jövő feladatai. A kettő együtt társadalmunk és gazdaságunk fejlődési szintjének változó követelményeiből fakad. Ez a szint a közgazdászok megfogalmazása szerint a közepesen fejlett és a fejlett nemzetgazdaság között húzódik, ahonnan az előrelépés a fejlesztés intenzív módszerei révén, a tudományos eredmények fokozottabb hasznosítása által, a termelés minden területén a legkorszerűbb eljárások céltudatos, gazdaságilag indokolt fokozatokban történő bevezetésének útján következhet be. Az MSZMP X. kongresszusa, mint minden területre érvényes, alapvető követelményt hangsúlyozta a fejlődés intenzív módjára való áttérést, és ennek érdekében a tudomány, valamint a technika vívmányainak széles körű alkalmazását. A tudomány megnövekvő szerepére való felkészülést mutatja, hogy 1966—1970 között a nemzeti jövedelem 39 százalékos növekedése mellett, 88 százalékkal növeltük a kutatásra és a fejlesztésre szolgáló anyagi eszközöket, az 1975-ig terjedő öt esztendőben pedig az előbbi időszak ráfordításairól 60 százalékkal többet, 46 milliárd forintot szánunk a kutatásra és a fejlesztésre. Nemcsak eredeti hazai megoldásokat várunk a tudománytól, hanem a legkorszerűbb külföldi eredmények hazai alkalmazására való felkészítést is. A szervezeti változások további ösztönzést adnak a társadalmi igények megoldása felé forduló kutatásnak. Az élet többnyire olyan megoldásra váró kérdéseket vet fel, amelyek nem oldhatók meg egyetlen tudományszak magában zárt területén; többféle tudomány kutatóinak együttműködését igénylik. A gondolat nem most merült fel először, hiszen már új akadémiai létesítmény is készült ennek szellemében. A felszabadulásunk évfordulójára felavatott Szegedi Biológiai Központ szervezetileg és elhelyezésében is ilyen ínterdisciplinóris kutatásokra irányul. Az Akadémia az egyetemi kutatóhelyeken is különösen a tudományágak összefogását igénylő témákat támogatja. Természetesen nem hanyagolja el az egyes tudományok belső fejlődése során felmerülő kérdések megoldására irányuló kutatásokat sem, különösen az egyes tudományterületek kutató- intézeteiben. Téves olyan nagy és tehetős ország van, amely megengedheti magának — s ahol a változatos feladatok igénylik is — azt, hogy a tudomány minden kérdésével egyaránt nagy erővel foglalkozzanak kutatói. Nekünk alapvető érdekünk, hogy kutatógárdánkkal és anyagi erőnkkel okosan gazdálkodjunk. Az eltelt év munkája nyomán kirajzolódnak azok a fontos komplex tudományos problémák, amelyek megoldására nagyobb erőt kell fordítanunk, és immár körvonalazódnak a tudományos kutatás főirányai is. Ezek kidolgozásában nagy munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Erdei Ferenc elvtárs, akinek a közgyűlés napjaiban bekövetkezett halála fájó veszteséget jelent a hazai tudományos életben. Amint életműve a tudomány és a gyakorlat szoros, alkotó kapcsolatát; a kutatásnak a paraszti élet és sors emberséges átalakítására rendelését példázta, aképpen ez a hagyatéka — a kutatás főirányaira tett, sok tudós véleményére épülő javaslata — is az élet felé fordul. Olyan komplex kutatásoknak szán különösen kiemelt szerepet, mint az alkatrész-programban is hasznot ígérő szilárdtest-kutatás, a biológia legkorszerűbb problémája, az életfolyamatok szabályozása vagy a társadalom- tudományok területén a szocialista vállalat, valamint közigazgatásunk fejlesztésének kérdései. N. F. Budapesti Nemzetközi Vásár 1971. május 21-tttl 31-ig NYITVA: május 22-én* 23-án, 29-én, 30-án és 31-én 10-től 21 óráig, a többi napokon — a szakmai bemutatók megrendezése miatt — 14-től 2i óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak. Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33%-os utazási kedvezményt és a vásár egyszeri megtekintését teszi lehetővé. Á vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és a községi tanácsoknál. Rendezi és felvilágosítást ad BUNGEXPG Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, BUDAPEST, XIV., Városliget. Telefon: 225—008. x
