Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

Nagy érdeklődés közepette kezdődött el Gyomén a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolák IX. Országos Szakma Kiváló Tanulója versenye A Mezőigazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium Szakokta­tása Felügyelősége, a Békés me­gyei Tanács V. B. Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Osztálya, a Gyomai Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet közös ren­dezésében tegnap, május 18-án ünnepélyesen megnyitották a Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskolák IX. Országos Szak­ma Kiváló Tanulója versenyét Gyomén. Az ország különböző megyéiben működő mezőgazda- sági szakiskolák közül azok küldték el versenyzőiket, akik ’ a szarvasimarihatenyésztésiben és a baromfitenyésztésben az ed­dig megtartott házi versenyéken a legjobb helyezést érték el. A 14 szarvasmarhatenyésztő szak­munkásképző iskolából 24, a ki­len» baromfitenyésztő szak­munkásképző iskolából pedig 20 fiatal vállalkozott versenyzésre. A megnyitó ünnepségen ott volt Ozsváth János, a MÉM szakoktatási felügyelőség osz­tályvezetője, Csatári Béla, a megyei tanács vb etaökhelyettes- se, dr. Gojdár László, a ME- DOSZ országos központjának s megbízottja, Deák Antal, a Bé­kés megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatója, Halápi Fe_ renc, területi vezető szakfel­ügyelő, Jansik Tamás, a szarva­si járási pártbizottság munka­társa. Szekeres János, a'KISZ megyei bizottságának munka­társa és a versenyrendező isko­la igazgatója, Vámos László. Képviseltette magát több válla­lat, termelőszövetkezet, terméLő- szövetkeaetá szövetség. Békés megye színeiben hat fiatal állt rajthoz. A gyomai is­kola eleiki tagozatán tanuló szarvasmarhatenyésztők közül Bondov Máriának, Zákány Jó­zsefnek és Baukó Györgynek, a gyomai baromfitenyésztők közül pedig Nácsa Juliannának, Nővé Juliannának és Katona Magádé nánák szurkolhatnak a pedagó­gusok és a versenyre érkezett vendégek, A Szakma Kiváló Tanulója Verseny résztvevődnek munkáját külön erre a célra alakított zsű­ri bírálja el. A szarvasmarha- tenyésztő szákma zsűrijének el­nöke Munkácsy László, a MÉM osztályvezetője. A baromfi­szakma elnöke pedig Száleczky Lajos, az Állami Gazdaságok Központjának osztályvezetője. A verseny első három helyezett­je mindkét szakmában 1500, 1000, 800 forint pénzjutalmat és igen értékes tárgyjutalmat kap. Azok a résztvevők, aíkik az elő­írt 66 pont 60 százalékát meg­szerzik, a mai eredményhirde­tés alkalmával szintén megkap­ják szakmunkásbázanyítványu­kaf. Megyénk intézményei, válla­latad, termelőszövetkezeted je­lentős anyagiakkal támogatták a gyomai szakmunkástanulók or­szágos versenyét. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága 10 ezer forintot, a KISZ megyefbd- zottsága 1500, a Dél-Békés me­gyei Tsz-Szöveteég 10 ezer, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség 1000, a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyára 500, a Békés megyei Keltető Válla­lat 1500, a Békés megyei Állat­tenyésztési Felügyelőség 1000, az eleká községi KlSZ-hdzottság 200, a füzesgyarmata Vörös Gsillag Tsz 1000, a kamutí. Béke Tsz 1000, a tótkomlósa BARTÖV 1000, az Orosházi Állami Gaz­daság 600. a bdharugrai halgaz­daság 1000, a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság 1000, a mezőme­gyeri Bél^e Tsz 500, a csárda- szállási Petőfi Tsz 1000, a ka­szaperi Lenin Tsz 1000, az eleki Lenin Tsz 500, a kondoros! Le­nin Tsz 500, a békési Egyetértés Tsz 1000, a gyomai Dózsa Tsz 1000 és a7 orosházi Űj ÉLet Tsz 1000 forintot adott jutalomtár­gyak: vásárlására, pénzjutalmak fizetésére. Az országos vetélkedő ered­ményhirdetése ma, május 19-én, délután 17 órakor lesz Gyomén a záróünnepély keretében. (dupsi) Napon fa 50 mázsa uborka A budapesti vásárcsarnokokban sláger a méhkeréki uborka. Naponta 40—50 mázsát szállítanak a községből a fővárosba a MÉK helyi telepéről. Akadémiai közgyűlés a reform után Iskolai honvédelmi verseny Mezőhegyesen Szerencsésen tervezték a me­gye általános és középiskolái, amikor május második felére jelölték ki honvédelmi akadály- versenyeik időpontját. Szép idő várja a fiatalokat, őrsöket, ra­jokat, hogy célbadöbásban, árok. ugrásban, elsősegélynyújtásban, elméleti ismeretekben és lövé­szetben megmérkőzzenek a győ­zelemért, helyezésekért Ma rendezik vetélkedőjüket a mezőhegyest általános iskolá­sok, hogy több hetes, hónapos felkészülés után egész napos küzdelemben próbálják elnyer­ne a legjobbaknak járó díjakat, arany és ezüst jelvényeket. A legfelsőbb tudományos tes- tületünk szervezetét kor­szerűsítő reform után első, éven­kénti közgyűlését tartotta május 10-e és 14-e között a Magyar Tudományos Akadémia. A re­form szervezetileg különválasz­totta a tudományos testületektől a már ugyancsak kiterjedt háló­zatot képező akadémiai kutató­helyeket. Ez utóbbiak szakigaz­gatását a főtitkár alá rendelték, hogy ezáltal irányításuk össze- fogottabb és a tudománypoliti­kai elgondolások megvalósításá­ra alkalmasabb legyen, s így a tudományos testületeket mente­sítették az igazgatás adminiszt­rációval járó gondjaitól. A reform óta alig valamivel több, mint egy esztendő telt el. Felületes próbálkozás volna máris mérlegre tenni az átszer­vezés hatásait, annál is inkább, mert az időigényes tudományos kutatás eredményei sem érnek be tegnapról mára. Ám az már e közgyűlésen világosan kirajzo­lódott, hogy a megreformált szervezet egyrészt elevenebb kapcsolatot teremt a tudomány előtt álló feladatok, a kutatási programok határozott körvona­lazására. 17 nnek megfelelően kerültek előtérbe a közgyűlésen egyfelől a tudományszervezési kérdések, másfelől a jövő fel­adatai. A kettő együtt társadal­munk és gazdaságunk fejlődési szintjének változó követelmé­nyeiből fakad. Ez a szint a köz­gazdászok megfogalmazása sze­rint a közepesen fejlett és a fej­lett nemzetgazdaság között hú­zódik, ahonnan az előrelépés a fejlesztés intenzív módszerei ré­vén, a tudományos eredmények fokozottabb hasznosítása által, a termelés minden területén a legkorszerűbb eljárások céltuda­tos, gazdaságilag indokolt foko­zatokban történő bevezetésének útján következhet be. Az MSZMP X. kongresszusa, mint minden területre érvényes, alap­vető követelményt hangsúlyozta a fejlődés intenzív módjára való áttérést, és ennek érdekében a tudomány, valamint a technika vívmányainak széles körű alkal­mazását. A tudomány megnövekvő sze­repére való felkészülést mutat­ja, hogy 1966—1970 között a nemzeti jövedelem 39 százalékos növekedése mellett, 88 százalék­kal növeltük a kutatásra és a fejlesztésre szolgáló anyagi esz­közöket, az 1975-ig terjedő öt esztendőben pedig az előbbi időszak ráfordításairól 60 szá­zalékkal többet, 46 milliárd fo­rintot szánunk a kutatásra és a fejlesztésre. Nemcsak eredeti ha­zai megoldásokat várunk a tu­dománytól, hanem a legkorsze­rűbb külföldi eredmények hazai alkalmazására való felkészítést is. A szervezeti változások továb­bi ösztönzést adnak a társadalmi igények megoldása felé forduló kutatásnak. Az élet többnyire olyan megoldásra váró kérdése­ket vet fel, amelyek nem oldha­tók meg egyetlen tudományszak magában zárt területén; többféle tudomány kutatóinak együttmű­ködését igénylik. A gondolat nem most merült fel először, hiszen már új akadémiai létesítmény is készült ennek szellemében. A felszabadulásunk évfordulójára felavatott Szegedi Biológiai Köz­pont szervezetileg és elhelyezé­sében is ilyen ínterdisciplinóris kutatásokra irányul. Az Akadé­mia az egyetemi kutatóhelyeken is különösen a tudományágak összefogását igénylő témákat tá­mogatja. Természetesen nem ha­nyagolja el az egyes tudományok belső fejlődése során felmerülő kérdések megoldására irányuló kutatásokat sem, különösen az egyes tudományterületek kutató- intézeteiben. Téves olyan nagy és tehetős ország van, amely megen­gedheti magának — s ahol a változatos feladatok igénylik is — azt, hogy a tudomány minden kérdésével egyaránt nagy erővel foglalkozzanak kutatói. Nekünk alapvető érdekünk, hogy kutató­gárdánkkal és anyagi erőnkkel okosan gazdálkodjunk. Az el­telt év munkája nyomán kiraj­zolódnak azok a fontos komplex tudományos problémák, amelyek megoldására nagyobb erőt kell fordítanunk, és immár körvo­nalazódnak a tudományos kuta­tás főirányai is. Ezek kidolgo­zásában nagy munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Erdei Ferenc elvtárs, akinek a közgyűlés napjaiban bekövetkezett halála fájó veszte­séget jelent a hazai tudományos életben. Amint életműve a tudo­mány és a gyakorlat szoros, al­kotó kapcsolatát; a kutatásnak a paraszti élet és sors emberséges átalakítására rendelését példáz­ta, aképpen ez a hagyatéka — a kutatás főirányaira tett, sok tudós véleményére épülő javas­lata — is az élet felé fordul. Olyan komplex kutatásoknak szán különösen kiemelt szerepet, mint az alkatrész-programban is hasznot ígérő szilárdtest-ku­tatás, a biológia legkorszerűbb problémája, az életfolyamatok szabályozása vagy a társadalom- tudományok területén a szocia­lista vállalat, valamint közigaz­gatásunk fejlesztésének kérdé­sei. N. F. Budapesti Nemzetközi Vásár 1971. május 21-tttl 31-ig NYITVA: május 22-én* 23-án, 29-én, 30-án és 31-én 10-től 21 óráig, a többi napokon — a szakmai bemutatók meg­rendezése miatt — 14-től 2i óráig. A pavilonok este 19 órakor zárnak. Vidéki látogatóinknak a vásár­igazolvány 33%-os utazási ked­vezményt és a vásár egyszeri megtekintését teszi lehetővé. Á vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és a községi tanácsok­nál. Rendezi és felvilágosítást ad BUNGEXPG Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, BUDAPEST, XIV., Városliget. Telefon: 225—008. x

Next

/
Thumbnails
Contents