Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
a Film a vasúti töltéseken túlról A Tiltott területtől a Horizontig fMbor Fái első filmje, a SBItott terület vitát keltve aratott «ókért újszerű látásmódjával, hangvételével. Második filmje, a most bemutatott Horizont ugyancsak hordoz új vonásokat, bár meg kell mondani, bogy e témakörben rövid két hónap alatt ez a negyedük magyar film, amelyik közönség elé került. Nem állítom persze, hogy Gábor Pál laméttá elődeit, csupán arról van «zó, hogy miként ® Staféta, a Kitörés s egy kissé még a Sárika, drágám te égy » Horizont te a fia- tolok lehetőségét, életérzését kutatva igyekszik megfogalmazni a beilleszkedés elfogadható normáik um Kthanyagolt terület mostanában a külváros, ritka vendég a tájakon a felvevő- gép, A film írói, Marosi Gyula és Gábor Pál a gyárkémények füstös szomszédságából a vssútt töLté- stécm (álról merítették témájukat Igaz, ez Önmagában véva még nem érdem, tgyaaerü színhely csupán. De as már figyelemre méi- (á hegy a film hősei élet- smrűek, jó és rossz tulajdonságokból vannak összegyúr*« « az alkotók őrzésig, igazsdgkeresó szándék* kai tárják elénk egy nyílt- setet munkáegyarek ellen* mondásokkal teli pályo- Iksarió jwfitlér^* A ffflzn bfiaa Karesz hed- <*^ rokonszenves, felelőt* yeng dnikua, olykor hőbOr- igfi, egyszóval nagyon fia- itaL Es puntewan olyan, anú- tBtanné a zta társadalmunk ismaálte. Még csak tapo- ItatK kóstolgatja az «etek, ém az arOszakm már éné- Qonytaa magái. 8 a tegfár Pbte dOantznondást nőm tfirő parancs éppen ottbon- gól aa egyszerű munkésiafcáAóá, a attól, gkfa legjobban szeret, az édesanyjától, 0 az, aki mindenáron hivatalnokot räsr nevelni a fiúból. S itt, ébbmi a szituációban mu- gatjs fal s fika életünk egyik eUentmondását: s ékszeres lábú gyári mun- kdsnőt, a megfáradt özvegy édesanyát, aki fia boldogulását csakis as Íróasztal mellett tudja elképzelni. Karesznek azonban semmi kedv* tanulni, otthagyja a gimnáziumot, de hogy mit akar valójában azt maga sem tudja. Tálán élni.., De nem úgy, ahogyan azt a felnőttektől látja. A film alkotói finom eszközökkel villantják fel azokat az ellenszenves vonásokat, amelyek oly idegenek Karesztől. Sokatmondó jelenetekben látjuk a felnőttek pénzhajhászó alázatát, a diákmuri állóvízszerű unalmát, a képességvizsgálat tudományos és hosszadalmas módszereit, amelyet kissé groteszk befejezés követ: ott látjuk Kareszt egy nagyüzem géped között, amint épp talicskázza a fémhulladékot Eddig és ide jutott ez a nyíltszívű, rakoncátlan kis vagány. Igaz, erős emberek, munkások közé. Hogy végtére te mi lesz belőle, az már egy másik film témája lehetne. Bízzunk benne: találkozunk még Kar resszal... um Ebben a filmben nem a néhány sorban elbeszélhető történet az érdekes. Inkább, ami mögötte található, az s társadalmi rajz, amely szinte megbocsátóan indokolja a fiú jellemét, viselkedését, Gábor Pál rendező éppen « háttér atmoszférájának megteremtésével adott újat Minden Igyekezete arca irányul, hogy «U, a nézők Karesz szemével lássuk a csapzott külvárost, az omladozó házakat, s az rntberi kapcsolatokat te. Mintha Karesz nyugtalanságát akarta vol- ca a nézőkbe plántálni a rendező, a így felkelteni érdeklődését ■ természetesen felelősségét te Érdeme a filmnek, hogy ez sikerült. Nagy része van abbén Zsombolyai János, az alkalommal nyugodtan éa kimérte» fényképezett képsorainak, a drámai hangulatba burkdódzó külvárost tájnak, valamint a tiszta és őszinte közelképeknek te A szereposztással akad némi vitázni való. A Kareszt alakító Tried Péter bebizonyította ugyan, hogy eredetiséget és tehetséget hordozó amatőr, de szövege bizony gyakran hamisan csengett. Az ifjú hős társait ugyancsak amatőrök játszották s nem érték el a kellő színvonalat Az anya szerepét játszó Orosz I*uj- za eredeti alakítást nyújtott Nagy rizikó az amatőr szereposztás, s nem te mindig indokolt • •• Gábor PÚI filmje nem tartozik a felejthetetlen, nagy alkotások közé. Témája. őszinte látásmódja, művészete — a helyenként mutatkozó sablonok ellenére is — figyelmet * elismerést érdemel. Márkon László Meditáció Horv&th Péter Karórádon — biztos már figyelted — a mutató kergeti a perceket, s azok szaladnak. A kisebb, amely az órát méri vastagon, lassan cammog a hosszabb után, as viasza vissza pillant, s míg esen tűnődsz, észre sem veszed, fa életedből elillant egy kerek óra. Millenniumi Emá lékmű keményarcú bronz királyai és fejedelmei, nagyhírű vezérei mögött tintakék az égbolt és dörög valahol messze. Aztán vt- lágossárga-fényű villám cikkan át a kéken, újabb dörgés, mindinkább zengéssé erősödik, közben az Ismeretlen Katona sírjára még ragyog a nap. Kicsi dal Zsadányl Lajos Míg e dalt dúdolom bánatom elfúvom. Messzi re-messzire viszi egy kiscsibe, Míg e dalt dúdolom örömöm hordozom. Megúnom-megúnom 8 mint e dalt elfúvom. A múzeum lépcsőjén jön- nek-mennek az emberek. A valószínűtlen óriás oszlopok közé érve, már egészen más a világ, itt már valami csoda kezdődik, itt már a művészetek, ax elmúlt korok elmúlt emberei — hétköznapiak és megőrzött no- rűek — várnak, innen nincs, aki visszafordulna. Most különösen nincs Félezer esztendeje született Mesterhez érkezünk. A belső teremben Albrecht Dürer fogad, 180 grafikai lapja maga a csodálat, az emberi humanitás egy-egy nagyszerű fába, rézbe metszett költeménye; Apokalipszis-sorozata egyetlen félévezredet — tizenöt —húsa emberöltőt? — átölelő kiáltás, iszony, szikla-dac a háborúk pusztítása, az ember önpusztítása ellen. Aztán a másik, a Nagy Passió drámai történetének képei először emelik a vásári szentképek sokszorosítására alkalmazott grafikai technikát művészi rangra, majd a harmadik nagy sor, a Mária élete finom bájjal közvetített mélységes élet- éa «snbwaaeretetet Aki Ismen, as országnak ebből a távoli zugából indul el, hogy találkozzon a félezer éve született Mesterrel, még többet visz magában, más vidék«* emberén«. A féllg-meddlg földi köszöntését, hiszen a Mester atyja, a tehetséget ötvös a Gyula melletti AJ- tósfaiváról indult a nagyvilágba, hogy majdan Nürnberg városában megszülessen 18 gyermek közül harmadiknak Albercht, a gótikából a kiteljesedő reneszánszba érkező világhírű művész. ötvenhárom éves, amikor 1534 karácsonyán — akaratlanul te kívánkozik a hazai párhuzam: két esztendővel Mohács előtt, a magyar belviszályok mélypontján, a paraszt teljes ki- semmizettségének idején, amikor már Szolimán világhódító seregével indulni készülődik — Albrecht DüDürer a Szépművészetiben rer feljegyzi életútját Hogy ősei Magyarországon éltek, hogy családnevüket a Gyula melletti Ajtóé községről vehették (Eytaa, Ajtós, (Türer, Dürert hogy atyja Németalföldön át jutott Németországba, és ott telepedett meg. Dürer első tanítója Wolgemut mester, ennek műhelyébe szegődik tanulónak» Elsajátítja a fametszést a könyvillusztrálás titkait és 1490-ben vándorútra induL Négy év múlva már Velencében ismerkedik kora művészetével éa művészeivel, majd hazatér, és hozzáfog nagy grafikai sorozatához. A tárlók első sorában a Mester őt sajátkezű rajza ihletett perceket hozó találkozás. A Különféle hangt* játékos, meseszerű képet a Különféle ötletek briliáns vonalvezetésének, megfigyelőkészségének remek reprezentánsai, az ezüstvesszővel készült Mária Magdolna földi-asszony bája, és a két tollrajz, a Szent Anna harmadmagával és a Lándzsás lovas. A terem másik oldalán, a három Nagy Sorozatot követően realista lapjairól félezer esztendeje élt emberek öröme, dévajkodása, szomorúsága és szenvedése néz ránk. Múlhatatlan élmény mind, a Táncoló parasztok (alsó képünk) 1519- ből, a Parasztok a vásáron, a Dudás, és három legismertebb grafikai lapja, A lovag, halál, ördög, a Szent Jeromos cellájában és a Melankólia. Megállunk egy pillanatra a biblikus Adám és Éva (felső képünk) előtt 1504-ben metszette rézbe a Mester. ötszáz esztendő. Milyen különös, mintha el se múlt volna, olyan élők, olyan maiak Dürer lapjain az emberek. A harcolók, a sétálók, fürdőzők, filozófusok és uralkodók, szerelmesek és halottsiratók, vi- dámarcúak és kínoktól eltorzultak; emberek. Ezt a kiállítást, ha csak léét, nem szabad nem látni, és nem engedni, hogy átjárja egész lényegünket Sass Ervin
