Békés Megyei Népújság, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

Kötött pulóverek testvéreknek A pulóvereket két színnel, de azonos vastagságú fonállal köt­jük, a színén simán, bal oldalán fordítottan. (A két pulóver színe ne legyen azonos feltétlen). A belekötött mintához (ez is két változatot mntat), a fonalat a munka bal oldalán vezet* jfik és lazán, de nem tágan kezdjük a kötést a megfelelő fo­nállal. A minta 23 szemből áU. Szegedy Béláné *11 Ftf tfl f «I MM•lltf Ulf »IIV I a »■ | * : ► I : * Két nagy kérdés Ä hnln« menjen orvoshoz, llblGy vagy az orvost hív. iák el a fekvő beteghez? Gyak­ran vitatott kérdés ez: mikor kell orvost hívni a betegbe/? De fordítsuk meg a kérdést: Mikor előnyösebb, ha a beteg bemegy az orvosi rendelőbe ? Ha az állapota nem súlyos, ak­kor kötelessége a bemeneteli Közepes lázzal, ha egyébként járóképes, nyugodtan bemehet. Főleg, ha nincs komolyabb fáj­dalma, görcse, ha nem rázza a hideg, nem nagyon gyenge, vagy nem érte komolyabb' bal­eset, Ha szükséges, inkább kí­sérje be valaki. Az orvosnak rendszerint sok hívása van. Látogatására le­het, hogy hosszabb ideig kell várakozni Tehát, ha bemegy a beteg, biztos, hogy hamarabb kap segítséget. Az is a bemenetel mellett szól, hogy a jól felszerelt ren­delőben sokoldalú, alaposabb vizsgálat végezhető. Ha szük­séges, a legtöbb helyen kéznél vannak az általános vizsgálat­hoz szükséges eszközök és rend­szerint még a röntgen, a labo­ratórium, az EKG. a szakor­vosi segítség és a szükséges gyógyszer is könnyen elérhető. Rivnnunc esetékben azonban DleUliyUS az orvos házhoz hí­vása elengedhetetlen. Napköz­ben, hirtelen fellépő, súlyos cosszullét, ájulás, eszméletvesz­tés, nagyfokú gyengeség és szívtáji fájdalom, légszomj, óntuda tzavar, kínzó görcs ese­tén soronkívül, azonnali segít­séget kell kérni. Ha a rosszul - lét vérzéssel jár, az orvos ri­asztásakor ezt íe jelenteni kell. Az ilyen rendkívüli segítségké­rés azonban csak halálos vesze­delemnek látszó esetiben in­dokolható. Hidegrázás. láz, rosszullét, járóképtelenség, erős fájdalom, görcsök, szédülés, gyakori has­menés;. gyengeségérzet, tartós köhögés, szívtáji szúrás és erős i fulladás az orvos betegágy- | hoz hívását indokolja. Az or­voshívás ideje a kora reggel, i Lehetőleg 8 óra elótl Ugyan- i akkor a beteg feküdjék tiszta ; ágyba, hőmérsékletét mérjék és i az orvos megérkezéséig lehető- ] leg még panasz esetén se ve- ■ gyen be semmiféle gyógyszert, j Ha magas láza van, akkor leg- j feljebb állott vizes borogatás- i sál tanácsos csillapítani. A be- I teghívó család már az orvos j megérkezéséig is gondoskodjék ! a beteg tökéletes nyugalmáról i és szigorú elkülönítéséről. Fon- j tos ez, mert .lehet, hogy fertőző ! betegségiben szenved. A kör- i byezet az orvos megérkezéséig j gondosan figyelje a beteget, j Mennyit alszik? Mit mond? 1 Nem beszél-e félre? Nem pa- í naszkodik-e a fájdalmakról, ; görcsökről, bénulásról, zsd'b- J badásokról? Az észrevételeket 1 és tapasztalatokat az orvosnak! jelentsék. Ha köp, hány, eset- ; leg vérzik, ha széklete szokat- j lan, félre kell tenni bemuta-! tás végett. A vizeletet még ak- j kor is tegyék félre, ha egész- | ségesnék látszik. A vizsgálathoz eszközöket ] elő kell készíteni: lázmérőt, ka. j nalat, kézi villanylámpát, kis í csomag vattát. És a kézmosás- j hoz szükséges mosdótálat, szap_ ] pant, törülközőt, körömkefét.! Az asztalra kell készíteni a be- j teg összes régebbi leleteit, | egészségügyi iratait, kórházi él- ] bocsátóit és az SZTK igényjo- ] gosultságát igazoló iratot Közben valaki álljon készen- j létben, hogy szükség esetén a j gyógyszertárba menjen, mert a j felírt gyógyszer azonnali elho- j zatáláért már nem az orvos, j hanem a család felelős. És ezek szerint mikor menjen orvoshoz valaki? Mindig, ha valamilyen panasza van, vagy ha valami baját érzi. Dr. Bugát László ■—■■■■■■■■■tTTTTTTTTlT-T­• Krecsmdrí László: j Csibe-család | 5 Köti ó-mama kityeg-kotyog E • körülötte : Izeg-mozog : huszonöt kis •sibe-gyerek, — : sárga darát csipegetnek. ■ Csipognak, • csak ; isznak-esznek, ■ májusra már nagyok lesznek, < hegyesednek, tollasodnak, ; • szeptemberben a jércék már tojást tojnak..; ^miiMtHflHlNiitmiiKiiiniRinii»1 Az összetartás ereje Bit egyszer Bagdad városában egy nagyon gazdag, öreg keres­kedő. Számtalan áruval megra­kott hajója szelte a tengerek vizét. Az öreg kereskedő mégis azt mondta mindenkinek, hogy 6 a város legszegényebb, legsze­rencsétlenebb és legboldogtala­nabb embere. Azért érezte ma­gát szegénynek, szerencsét len­nek és boldogtalannak, mert három fia soha nem tudott megegyezni egymással. Az öreg kereskedő jó szóval is, meg kö­nyörgéssel is számtalanszor próbálta békességre és összetar­tásra bírni a békétlenkedőket, azonban mindig hiába. Történt egyszer, hogy éppen akkor lépett ki a kertjébe, ami­kor a három fiú azon civako­dott, veszekedett, hogy melyi­kük öntözzön, melyikük nyírja a füvet és melyikük gereblyézze fel a kert útjait. Az öregember most már meg sem kísérelte, hogy szóval te­gyen igazságot a három fiú kö­zött, hanem az egyik virágágy­ról felemelt egy vesszőt és oda- nyújtotta a fiainak. — Rajta fiúk, törjétek dara­bokra ezt a pálcát. A három fiú könnyedén, min­den erőfeszítés nélkül, szinte szempilümtásnyi idő alatt törte darabokra a pálcát. Az öreg kereskedő összeszedte az apró vessző darabkákat és egy fahánccsal szorosan egy csomó­ba kötötte azokat. — Nos fiúk — nyújtotta az­után a vesszőcsomót fiai felé — most ezt próbáljátok darabokra tömi. v A három fiú a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta a vesz- szőcsomókat összetörni. — Látjátok — mondta az apa — egy pálcával milyen könnyű elbánni, de ha azok össze van­nak kötve egymással, akkor nem birtok vele. Ebből láthatjátok, hogy milyen erő van az össze­tartásban. A három fiú elszégyellte ma­gát és megértve apjuk példáza­tát, attól a naptól kezdve a leg­nagyobb egyetértésben éltek egymással. (Arab meséből feldolgozta: Pfeifer Vera) 12 Békés 1811. MÁJUS L — Nem szégyened magad? Más férfiak a Holdra repülnek, te meg el se tudsz mosogatni?! (A Wochenpresse-ből) *»k •■•■•■ ■■■■■«■•■* •«*«■■* ■■■fta***4PP«OS«l UPS S«*U SPSS IS ■■■■■■■■*■ ■■■■MIMIISSHIlCICIf Humor szolgálat Egy férfi késő éjjel betér egy bárba és egy nagy whiskyt ren­del. A whiskyt megissza, majd megeszi a poharat. Nem marad más csak a pohár talpa. — Látta? — kérdezi méltat­lankodva egy vendég a pincért. — Érti ezt? — Nem — hukk — mondja a pincér és a fejét csóválja. — A legjavát meghagyta! * * * Egy társaságban a férj halkan súgja felesége fülébe: — Ferde a harisnyád csíkja.,. Az asszony rögtön megigazítja a harisnyát és megkérdi: — Es a másik harisnyám rendben van? — Rendben, Az ugyanis csík nélküli... * » « »— Állítólag szép, intelligens és szorgos asszonyt vettél el. — Ki mondta ezt neked, kér­lek? — O, maga. * • * / A rendező szemrehányóan a színészhez: < — Mi az uram, miért nem vett bundát? Hiszen egy olyan da­rabban szerepel, mely az Északi- sarkon játszódik! — Rendező úr, — magyaráz­kodik a színész —, bundát ugyan nem szereztem, de meleg alsót és inget vettem magamra! * * * Az orvos barátjával sétál, „Menjünk át a másik oldalra”, mondja hirtelen az orvos. „Itt jön az öreg Lammerhaber gyá­ros felesége, nem szeretnék vele találkozni.” „Miért nem? Talán rosszul kezelted a férjét?” „Ellenkezőleg! Meggyógyítot­tam!” • « • — Igazgató úr, a feleségem éppen most hívott fel. Bejön a városba, hogy ruhát vásároljon, és szeretné, ha én is jelen vol­nék, Eltávozhatok egy órára? — Nem, erről szó sem lehet! — Hálás köszönet, igazgató úr. * * * Miért állsz a tükör előtt be­csukott szemmel? e Szeretném látni, hogy alvás közben is szép vagyok-e. * * n — önnek igen figyelemre méltó tenor hangja van. Azért még vannak hiányok, elsősorban az előadásában. Több érzés, kedves barátom. Több szenve­dély! Nem volt sohasem szerel­mes? — De igen. De közben soha­sem énekeltem. Igényes feleség Nem énekel, kollégám? ;->y£ Nincs rá szükség, mert tv-t vettünk.:; (Kallus László rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents