Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Tavasz Békéssámsonban Asszonyok, lányok a Hódmezővásárhelyi Divat-Kötöttárugyár békéssámsoni üzemében. A felszabadulás előtt nagy­részt kubikosok, napszámosok, részes munkások, urasági cselé­deik élteik a gróf Zayok, a Haá- szok, a lovag Záimszkik, a Haj­dúk, a Sziták és más hasonló birtokaitól körülvett Békéssám- sonban. Ezért a szociáldemokra­ta párt eszméi könnyen gyöke­ret eresztettek. Így történhetett meg, hogy 1931-ben Cseszkó Sándor^ a párt egyik vezető sze­mélyisége lett a község albírója, s tíz évig meg is maradt a tiszt­ségében. Igaz, nemigen engedték szóhoz jutni a hatalom akkori urai. 1930-as éveikre, amikor ínség- konyhát tartottak fenn a község­ben. — Levest és 25 deka kor­pás kenyeret kaptak az embe­rek. Több százan jártak oda, a legrászorultabbak. Aki tudta, eflkerülte, de sok háznál egy fa­lait ennivaló sem volt. Az arszággyűlésd képviselővá­lasztás mindig nagy esemény­nek számított Ilyenkar előke­rült a kartespálinka. Ezzel vet­ték meg az urak a politikailag tájékozatlan, egyszerű embere­ket, akik aztán alaposan megfi­zettek érte. Eljárt az idő. Ma már 76 éves CSseszkó Sándor, de azért fiatalos maradt. Boldog örömmel figyeli azt a nagy fejlődést, ami az or­szágban és a községben is vég­bemegy. A tanácselnök jelenti Talán elég, ha a most befeje­ződött tanácstagi jelölések ide­jén csak négy év távlatában be­szélünk Békéssámson fejlődésé­ről. Laduver József tanácselnök nyugodt lelkiisimereittel jelent­heti: — Az 1967. évi jelölőgyűlése­ken 63 közérdekű javaslat hang­zott el, melyekből 60-at megva­lósítottunk. — Mik ezefe közűi a legjelen­tősebbek? — Megépült a Békéssámson— Hódmezővásárhely közötti mű­ét. A jó közlekedéssel lehetővé vált, hogy többen járjanak szak­középiskolába. Nem kevésbé fontos, hogy a Hódmezővásár­helyi Divat-Kötöttárugyár üze­met létesített a községben. Az épület átalakítási költségedhez félmillió forinttal járult hozzá a megyei tanács. Azt is elmondja Laduver Jó­zsef, hogy most mér minden utcában va^ járda és közvilá­gítás. A két kiapadt régi kút helyett hármat fúratott a ta­nács. A volt szülőotthon meg­szűnt, helyén — orvosi lakással — fogorvosi rendelő létesült Az új ravatalozóval pedig lehetővé vált, hogy ne a házaktól temes­sék a halottakat — Mi az, ami nem valósult meg? *— A Csókás határrészen levő iskola villamosítása. -Tizenegy gyerek jár még oda, de lassan elnéptelenedik az a környék. Kétszázezer forint köLtségte ke­rülne a villanyhálózat elveze­tése, nem éri meg. A vasútállo­más váróhelyiségének a bővíté­sét is kérték, de a kisvasúti köz­lekedés ez év végén megszűnik, felesleges tehát Vendéglő azonban nagyon kellene. Már 1967-ben szóvá tet­te a lakosság. A HÖDIKÖT 170 nőt foglalkoztató üzemrészének létrehozásával még égetőbbé vált ez a kérdés. De a helyi ÁFÉSZ- nek erre nincs pénze. A ME- SZÖV-től várják a segítséget Gazdagodott a lakosság Es ha már a HÓDIKÖT tele­pe a 3400 lakosú Békéssámson eddigi történetének talán leg­Kiss Erzsébet, a legfiatalabb tanácstag-jelölt. nagyobb szenzációja, hadd mondjuk el, hogy 1970-ben a gyár kétmillió 170 ezer forint bért fizetett ki a dolgozóknak. Ilyen, jelentős összeggel gazdagodott tehát a lakosság, ami az embe­rek öltözködésén, otthonának kényelmén is meglátszik. Erre természetesen az is magyaráza­tot ad, hogy a 7200 holdas Elő­re Tsz, amelyből a lakosság leg_ nagyobb része él, évek óta ered­ményesen gazdálkodik. Az egy tagra jutó átlagjövedelem még a tavalyi igen kedvezőtlen idő­járási viszonyok mellett is meg­haladta a 18 700 forintot. A tag­ság a választott vezetők és szakemberek irányításával de­rekasan megállta a helyét. Mindez érthetővé teszi, hogji négy év óta nincs elvándorlás sj községből. És talán nem érdek-J télén tudni azt sem, hogy a tv-k száma 200-ról 560-ra nőtt, négy helyett 27 személygépkocsi-tu­lajdonos van és 560-an főznek, sütnek gáztűzhelyen. Ingyen persze senki semmit nem kapott. A HÓDIKÖT-ben dolgozó asszonyok is igen jó eredményeket értek el, amiről Tóth Imréné, a telep vezetője igy nyilatkozik: Három év alatt kitűnően megtanulták ezt az igényes munkát és már két brigád má­sodszor, kettő pedig először el­nyerte a szocialista címet. Csu­pa teenager bői alakulóban van most a Május 1. brigád. A nye­reségrészesedés a tavalyi ered­mény alapján elérte a 10 napi keresetnek megfelelő összeget Dankó Petemé, a műhelybd- zottság titkára elmondja, hogy most 7-én érdemelték ki a Ki­váló dolgozó kitüntető jelvényt: Szepesi Katalin, Hegedűs Ist- vánné, Fári Gáborné, Bus Györgyné, Harcsás Istvánná, Kovács Sándomé és Hanyecz Lajos né. Tanácslag- és menyasszonyiéit Kiss Erzsébet, az ÁFÉSZ sta­tisztikusa a község legifjabb ta­nácstag-jelöltje. Az 5-ös válasz­tókerületben, ahol a szüleivel lakik, egyöntetűen rászavaztak. Ha megválasztják, elsősorban a járdák szélesítését, kijavítását fogja szorgalmazni. De felszó­lal majd a tanácsülésen azért is, hogy létesítsenek sürgősen vendéglőt és presszót. A presz- szó elsősorban ifjúság szóra­kozóhelye legyen! Persze a tanácsülésen sok em­ber előtt nem lesz ilyen könnyű ezt elmondani. No, de nem ő az egyedüli fiatal a jelöltek között. És egy-kót felszólalás után bi­zonyára megjön a bátorsága. Semmiképpen sem akarja csen­des szemlélőként képviselni vá­lasztóit. Egyébként érettségizett és most középfokú terv-statisztikus tanfolyamra jár, hogy a munka, körét még jobban el tudja látni. Aztán levelező úton a főiskola következik. És elárulja, hogy menyasszony jelölt. A jövendő­belije is továbbtanul. Szóval pezseg az élet Erzsiké körük Siági Lajos, az ÁFÉSZ igaz­gatósági elnöke egyetért vele abban, hogy a vendéglőre már elengedhetetlenül szükség van. Tájékoztatásul azt Is elmondja, hogy ebben a kérdésben a MÉ­SZÖV áprilisban dönt. Helye­sebben akkor határoz, hogy biz­tosítja-e a szükséges összeget az építkezéshez vagy sem. Remél­hetőleg nem hiába várja a köz­ség. Pedagógusok, orvosok Az elmúlt négy év eredmé­nyeihez tartozik az is, hogy megnyílt a 2. számú napközis óvoda. Ezért bővíteni kellett a konyhát, ahol az óvodásokon kí­vül két iskolai napközis csoport­nak is — mintegy 240 személy­re — főznek. A művelődési ház szakkörei­nek, tanfolyamainak vezetésé­ben tevékeny szerepet vállalnak a pedagógusok, köztük Havasi Dezső, Hancsovszki István, Bol­dog Kálmán és Motyovszki Ist­ván. Immár negyedszer jelölték tanácstagnak Tóth Istvánná pe­dagógust, harmadszor pedig Tóth László iskolaigazgatót. Tóth László — pedagógus szemszögből is — igen vonzó­nak tartja a községet, amit igy indokol: — Mindenkinek van lakása. Mostanában négyen építkeztek pedagógus-kölcsönnel, A község vezetői erkölcsi és anyagi vonat, kozásban egyaránt támogatnak bennünket. Régebben jöttek, mentek a pedagógusok, ma nincs cserélődés. Orvosi ellátás szempontjából egyelőre nem ilyen szerencsés a község. Dr. Szalontay László körzeti orvosnak — társa bete­geskedése miatt — sokszor két ember munkáját kell vállalnia. Igaz, fiatal még, szereti a köz­séget, szinte mindenki a barát­ja, de egy naip mégis csak 24 órából áll. Néha bizony kevés ideje marad a betegekre. Örömmel újságolja, hogy új orvosi rendelő épül, ahol egyút­tal orvos} lakás is lesz. Az épít­kezés a község teljes anyagi ere­jét igénybe veszd, de szükség van a megyei tanács támogatá­sára is. Egészségügyi szempontból két nagy gond nehezedik Békés- sámsonra. Az egyik a vízműve- sítés hiánya, a másik az elmo- csarasodott, fertőzött vizű Szá­raz-ér. A lejiidés nem áll meg A jövő tervedről már Lukács Ottóval, a községi pártbizottság titkárával beszélgetünk, aki a vízmű építését említi elsőként — Kezdjük 1974-ben. Ezzel együtt tisztasági fürdőt is létre­hozunk. A Száraz-ér elvezetését soron levő feladatnak tartja. A terv elkészült az új csatorna meg­kerüli majd a községet. A fel­adat végrehajtása az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságra hárul. Kellene még az új 4 tanter­mes iskola és ifjúsági ház is. Ez utóbbi különösen sürgős, mert sok fiatal, aki azelőtt elment a községből, visszajött. — Ezek a gondok, tervek, az­tán majd lesznek újabbak. Mert a fejlődés nem állhat meg — mondja végül is Lukács Ottó. De hol van már az az idő amikor ínségkonyhát tartottak fenn a községben, képviselővá­lasztáskor pedig kortespálimká- val igyekeztek szavazathoz jut­ni azok, akik a lakosság nyomou rúságát állandósították és szen­tesítették? — Milyen szomorú is volt az a világ — emlékszik vissza az Szorgos munka az Előre Tsz gépjavító üzem ében, Az óvodában gondoskodnak a legifjabbakról is. (Fotó: Demény Gyula) Pásztor BéU

Next

/
Thumbnails
Contents