Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
Öltözködés a XXL században Gyorsmérleg az általános iskolások továbbtanulásra jelentkezéséről Középiskolába 59 ezren, szakmunkásképzőbe 60 ezren jelentkeztek Az idén végző általános iskolások továbbtanulásra jelentkezéséről elkészült az első, még nem végleges országos felmérés. Eszerint a 151 270 nyolcadik osztályos közül 131 801 (81,1 százalék) kíván továbbtanulni. Gimnáziumba a 30 000 helyre csak 23 825-en, szakközépiskolába a 31 200 helyre 35 457-en, a szakmunkásképző iskolába — ezekbe összesen 75 ezer fiatal felvételére van lehetőség — eddig 69 ezren jelentkeztek. 3214 fiatal (2,1 százalék), egyéb helyen kívánja ismereteit gyarapítani. Bár a középiskolai jelentkezés az idén nem éri el a felvételi keretszámot (61 500), vannak olyan középiskolák, ahol lényegesen többen akarnak továbbtaVarga Zsig- mondot, a gyomai 2-es számú általános iskola igazgatóját most másodízben jelölték országgyűlési képviselőnek a szarvasi járás választópolgárai. A li-es számú országgyűlési választókerület jelöltjét felkereste lapunk munkatársa és életéről, terveiről beszélgetett a 48 éves, köztiszteletben álló Varga Zsigmond- dal, s az alábbi kérdésekre ként választ: — Mi jut eszébe a múlt emlékeiből? — Emlékeim gyermekkoromig nyúlnak vissza. A 30-as évek gazdasági válsága, éhínsége idején gyakran csendőrök őrizték a házunkat. A főszolgabíró megtiltotta, hogy édesapám szót váltson a Kisgazdakor, a Munkásegylet jogosan elégedetlenkedő, forrongó kisparasztiamig kubikosaival, munkásaival, a vésztői mártírhalált halt Turbucz Ferenccel, vagy a jelenleg is megyei tanácstag Pardi Istvánnal. Mezítlábas kisfiúként a hátsó kerítésen átugorva vittem sokszor a szóbeli vagy írásos üzeneteket A szívem hősiességtől dobogott ilyenkor, majd ijedten kalapált máskor, amikor csendőrök kísérték édesapámat a gyulai törvényszék fogházába és édesanyám sírva ölelte magához 3—4, majd később öt gyermekét Ez volt a múlt dióhéjban. Közben óriásit fordult a történelem kereke. Felszabadulásunkkal néhai édesapám és a sokmillió magyar munkás és paraszt; a Turbucz Ferencek, a Pardi Istvánok álmai, vágyai valósággá váltak. Most az a küzdelmes múlt és ez utóbbi boldog valóság jutott eszembe. — Miit érzett mint első mandátum tulajdonosa? — Megvallom, nagyot dobbant a szívem, mikor 1967-ben •először ért a megtiszteltetés: menj a parlamentbe, képviseld, szolgáld szocialista jövőnket választókörzetünket dolgozótársaid érdekeit Hogy mit kell tennem és hogyan, természetesen még nem tudtam, de azt igen, hogy ezt a megtiszteltetést csak jó munkával, fáradhatatlan igyekezettel lehet és kell megszolgálni. Ezt fogadtam meg önmagámnak s választóimnak. A problémák, feladatok aztán jötték egymás után és következtek egymásból. Szorgalmasan jegyeztem és aggodalmasan gondoltam arra, hogy vajon mi. kor tudom ezeket kipipálná rendezett tételként? Az aggodalom fokról fokra csökkent, mert nemcsak rám vártak ezek • feladatok. A párt és a tanár nulni, mint ahány fiatalt felvehetnek, ugyanakkor más középiskolák betöltetlen helyekkel rendelkeznek. Ezért — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — bizonyára sor kerül majd átcsoportosításokra, a diákok át- iránytására azokba a tanintézetekbe, ahol fogadni tudják őket. Az elmúlt években a fizikai dolgozók gyermekei általában csökkenő arányban jelentkeztek középiskolai továbbtanulásra. Most arányuk a tavalyi 29,3 százalékról 30,3 százalékra emelkedett. A gimnáziumokba pályázók 49,8 százaléka szakosított tantervű osztályba kéri felvételét, s ezeknek 41 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. (MTI) esi vezetőik és az apparátus dolgozói csaknem valamennyien azon munkálkodtak, hogy alakosság kérései el ne sikkadjanak, hanem a lehetőségek szerint kielégítést, megoldást nyerjenek. Köztudott, hogy közömbös emberekkel nem lehet nagy dolgot elérni. Örömmel mondhatom, ilyen emberekkel alig- ali-g találkoztam, s ez lelkesítő- leg hatott rám, még többre ösztönzött. x — Mi volt képviselő munkájában a legnagyobb élménye? — Hogy mi volt a legnagyobb élményem? Nem is' tudom! A képviselői tevékenység élmények sorozata. Még 1967-ben a gyomai Kner Nyomda bővítése ügyében a Honvédelmi Minisztériumban kellett; tárgyalnom. Itt ízleltem meg először, mit jelent a legfelsőbb államhatalmi testület tagjának lenni. Nemcsak hogy eredményes volt tárgyalásunk, de olyan udvariassággal, figyelmességgel és segíteni akarással találkoztam, mely egy csapásra meggyőzött arról, hogy minisztériumaink, főhatóságaink egyet akarnak velünk. Rendkívül felemelő érzés volt belépni a Parlamentbe, ahol azelőtt sohasem jártam. De számomra forró pillanat volt első felszólalásom is, mely interpelláció volt Békés megye úthálózata ügyében. Talán mégis ez volt legnagyobb élményem. A megyei képviselőcsoport ülésén kaptam ezt a megbízatást, ahol igen hevesen vitattuk út- gondjainkat. Vállaltam, hogy ennék hangot adok az ország- gyűlésben is. Az első mondat volt a legnehezebb, ám aztán az érdeklődés bátorítást adott. — Valóra váltalt elképzelései? — Mondhatom úgy, hogy elképzeléseink száz százalékban ugyan nem valósultak meg, de négy év alatt sok minden törÉrdekes eredményeket hozott az a nemzetközi felmérés, amelyet a textiliparban foglalkoztatott tudományos és gyakorlati munkások körében végeztek. A felmérés nyomán nagy vonalakban kialakult, milyen is lesz az ember ruhája jövő század elején. Fő jellemzője — az „állandósági effektus” lesz. Ez azt jelenti, hogy a ruhát nem kell sem stoppolni, sem vasalni. Mosásra sem lesz szükség, hiszen a jövő szövete mindenféle szennyeződést taszítani fog. A női ruhák színét és mintáját változtatni lehet (e célból a ruhát speciális gázkamrában fogják kezelni). A ruhák víztaszító tulajdonságúak lesznek. A XXI. századi ruházatnak önálló mikroklímája lesz. Varrás helyett főként öntéssel és ragasztásai fogják késztíeni. tént megyénk úthálózatának korszerűsítésében. Bízunk, mert bízhatunk benne, hogy az új ötéves tervben még nagyobbat lépünk előbbre. Három parlamenti felszólalásom volt négy év alatt. Ezek között szerepelt a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájához való hozzászólásomban a pedagógus bérrendezés sürgetése is, mely- sokak szava mellett bizonyára szántén hozzájárult a megvalósuláshoz. Mindig kerestem a lehetőséget a dolgozó emberek terveinek, gondjainak megismerésére, s az azokért folyó munkába való bekapcsolódásra: És mégis sokszor azt éreztem, hogy eddig keveset csináltam, menynyi, de mennyi tennivaló lenne még! A közérdekű ügyek mellett hivatalban, otthon egyaránt megkeresnek választóim ügyesbajos dolgaikkal. Nyugdíj, földjáradék, lakásügy, de legbensőbb családi gondokkal is. Az egyénnek a saját problémája a legnagyobb, a legfontosabb, a legsürgősebb, mi sem természetesebb, hogy ezt így is kell kezelni. Nem az újraválasztásért teszem ma sem, hanem emberi kötelességből, hiszen képviselői mandátumom mái- lejárt —- Miben látja további teendőit? — Továbbra is vallom: sohasem lehet úrrá a közéleti emberen, de általában a szocializmust építő emberen a megelégedettség, mert az megöli a további tettet. Én is többet és jobban szeretnék dolgozni, élvezve és kérve azt a segítséget, mélyet eddig is megkaptam a párt- és tanácsszerveihk- tőü, választóimtól s munkára hívni minél több embert, választási programunk, a IV. ötéves terv céljainak megvalósítására. Így az egészben benne van a rész is, amelyért külön- külön és együttesen tevékenykedünk valamennyien. Ezért akarok dolgozni Kondoroson, örménykúton, Kardoson, Csa- bacsűdön, Hunyán, Endrődön és Gyomán, hogy elmondhassuk: a mi eredményeink is benne vannak szocialista hazánk boldogulásában. **• Ennyit arról az emberről, aki az elmúlt négyéves képviselősége alatt úgy vívta ki ismét választói bizalmát, hogy odafigyelt kívánságaikra, javaslataikra. És ezeket a kéréseket a nép érdekeinek megfelelően fogalmazta meg a parlamentben. Rocskár János Emlékek, tervek Varga Zsigmond képviselőjelölt életéből Kijelölték a lakbérövezeteket Békéscsaba kiemeli lakbér-övezetében öt százalékkal lesz magasabb a bér. Ez a terület (fönt, balról jobbra haladva), a Petőfi és Jókai út mindkét oldala a Luther utcáig. A Luther utca és Kiss Ernő utca mindkét oldala. Az Árpád sor, a Kórház ntca és Gyulai út között. A Gyulai út az Urszinyi Dezsőné utcáig. Az Urszinyi Dezsőné utca mindkét oldala az Aulich utcáig. Az Aulich utca mindkét oldala az Urszinyi utca és Árpád sor között. A Vilim utca mindkét oldala. A Dózsa György út mindkét oldala a Vilim utca és a Bartók Béla út között. A Bartók Béla út mindkét oldala, a Szabadság tér és Petőfi utca között. Az új lakbéreket; a lakás alapterületének, komfortossági fokának, műszaki állapotának és fekvésének ismeretében állapítják meg. A településen belüli fekvésből eredő különbségek ki- egyenlítésére — a helyi tanács megállapított lakbérövezetnek megfelelően —a lakbér mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető. A lakbérövezetek kialakítása megyénk városaiban, nagyközségeiben befejeződött, s most ezeket ismertetjük. Tesszük ezt azért, hogy tájékoztassuk olvasóinkat, másrészt lehetőséget adunk arra, hogy bárki összehasonlítást tehessen. Békéscsabán kiemelt övezetet állapított meg a városi tanács végrehajtó bizottsága, ahol a bér egyesége- sen öt százalékkal lesz magasabb. A mellékelt rajzon köny- nyen körülhatárolható ez a terület. Gyulán kiemelt lakbérövezet nincs. Azonban a jogszabály szerint: az alagsorban levő lakás bére 10 százalékkal, egyéb tényező esetén a lakás bére 5 százalékkal csökkenthető. A csökkentés együttes összege a 10 százalékot nem haladhatja meg. A bérlő kérésére az egészségügyi, illetve az építési szakigazgatási szerv a lakás egészségügyi,, illetve műszaki állapotától függően, javaslatot tehet lakbér- mérséklésre. A mérséklésre jogot adó ok fennállása esetén a bér összesen 20 százalékkal csökkenthető. A csökkenés mértékét és időtartamát a szakigazgatási szerv javaslatától függően, a bérbeadó (házkezelő szerv) állapítja meg. Szarvason, a gyulaihoz hasonlóan, kiemelt lakbérövezet nincs. Orosházán, a városközpont és a Birkás Imre Lakótelep kiemelt lakbérövezet. A bér mértéke 10 százalékkal emelkedik július 1 után. Az átmenet biztosítására a városközpont és a peremrész között kijelölték azt a területet, ahol öt százalékkal növekszik a jogszabályban megállapított alapbér. A nagyközségek többségében — helyesen — nem határoztak meg kiemelt övezetet, néhol viszont — szerintünk indokalatla- nul — igen. (Tudniillik az övezetet minden esetben a bérnövelés szándékával állapították meg). A jogszabály csak a differenciális lehetőségre utal, nem pedig arra, hogy azzal okvetlenül élni is kell. Ésszerűtlen ugyanis egy nagyközségben azért emelni a lakbért, mert a lakóház a kövesút mellett fekszik. Pesten viszont teljesen jogos, ha egy rózsadombi lakás bére 10 százaék- kal magasabb, mint a többié. Az elmondottakra nézzünk egy békéscsabai példát: ha a lakás a Szabadság téren fekszik, akkor a lakbér a következőképpen alakul. A lakás 60 négyzetméter alapterületű és komfortos (Békéscsabán különben is nagyon kevés az összkomfortos lakás), okkor 60x5,40=324 Ft De mivel a lakás a kiemelt lakbérövezeten belül fekszik, a tényleges bér 5 százalékkal magasabb, tehát: 324+16,20=340,20 forint (Természetesen számtalan olyan tényező van, ami miatt az övezeten belüli lakás bére is csökkenthető. Ezekkel a tényezőkkel egy másik alkalommal foglalkozunk). Végezetül még egy gondolat Az övezet nemcsak a lakbér, hanem a lakáshasználatbavételi díj megállapításánál is mérvadó. Minden feltételt azonosnak véve (és erre ismét egy békéscsabai példát mondunk), egy István király téri lakás használatbavételi díja öt százalékkal lesz magasabb, mint egy Kulich Gyula Lakótelepen levő lakásé. B. I. ttsämmm 3 197L ÁPRILIS 11.
