Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Választási nagygyűlés Tatabányán ban a negyedik ötéves terv élet­szaánvanalenieLési előirányzatá­t Folytatás az 1. oldalról) bam a keresetek növekedése az eddiginél még következeteseb­ben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazot­tak reálbére öt év alatt várha­tóan 16—18 százalékkal, az egy főne számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az el­végzett munka szerint változza­nak a jövedelmek. A családi kö­rülmények azonban ma még nagymértekben befolyásolják a jövedelmi különbségeket A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartot­tak száméival arányosan növek­vő többletkiadásokból A sok­gyermekes családokra a gyér. meknevelés költségei aránytala­nul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel össz­hangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcso­latos anyagi terhek jelentős há­nyadát az állam közvetlenül vállalja magára A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezen­kívül fejlesztjük bölcsődei, óvo­dai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészség­ügyi ellátásunk is tovább fej­lődik. — Büszkék lehetünk szociál­politikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1 600 millió- forintról tavaly 2 800 millió fo­rintra emelkedett A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és ^1970-ben 13100 millió forint «volt. — Foglalkoznunk kel] olyan emberi problémákkal is, ame­lyek csak társadalmi gondosko­dással oldhatok meg. A nyug­díjban és járadékban részesü­lők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 j százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben te­szem szóvá és hívom fel e hely­ről is az üzemek, vállalatok, in- 1 tézmények ég a termelőszövet- | kezetek figyelmét; törődjenek jobban az idős. egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. — Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv sarán további 400 ezer új lakást építünk fél. Ennék nyo­mán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számít­va — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. — Amint pártunk X. kong­resszusa is rámutatott, az or- szágépítő célok elérésének fon­tos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emel­kedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mon­dotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, cso­portok jövedelmében az évek folyamén indokolatlan különb­ségek alakulnak ki. Ezek meg­szüntetésére időközönként köz­ponti bérintézkedések is szük­ségesék. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértés­ben — az MSZMP Központi Bi­zottságának korábbi állásfogla­lása alapján — néhány területen béremélésefcre hozott határoza­tot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékozta­tom Önöket és egyúttal az or­szág közvéleményét arról, hogy 197L június 1-én —- összhang­val — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk vég­re; — Felemeljük az alsó. és a középfokú oktatási intézmények és az óvódák pedagógusainak il_ letményét 20 százalékkal Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pe­dagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét .szintén 20 százalékkal, továbbá az egész­ségügyi középkéderék (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtő. sok stb.) bérét 5—10 százalék­kal; az alsó- és középfokú okta­tási és egészségügyi intézmé­nyek egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szol­gálatot teljesítő hivatásos állo­mányú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésire hozott ha­tározat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió fo­rintot fordítunk az érintett ka­tegóriák életszínvonalának ja­vítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. •— A végrehajtás kimunkálá­sa az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és fe­lelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyen­lőstül. Pl. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természet­tudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem te­rületén helyezkedjenek el egy­két évi nevelői tevékenység után. — Ezeket az intézkedéseket olyan körülmények között hoz­tuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mu­tatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetősé­geinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk, és mert tudjuk, hogy ez az intéz­kedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy peda­gógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést, na­gyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Tudjuk, hogy ezzel a mos­tani intézkedéssel korántsem ol­dottunk meg minden égető prob­lémát Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok je­lezték, hogy akadna még más területeken is bőven tenniva­lónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten, sorra- rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsít­hatja. A mostani bérpolitikai in­tézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben, rendeztük, akik a legjelentőseb­ben maradtak el mások bérszín­vonalától. Fock elvtárs ezután nemzet­közi gazdasági kapcsolatainkkal Összefüggő kérdésekről szólt, majd a nemzetközi politika idő­szerű kérdéseivel foglalkozott Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált igaz barátunk­hoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan, mi is céltudatosan, lépésről-lé- pésre, szorgalmas és fegyelme­zett munkával tudunk csak to­vább haladni gazdasági és és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink, — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves ré­szét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támo­gatását kérjük ahhoz, hogy poli­tikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavaza­tukkal, bizalmukkal és minden­napi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy tár­sadalmi célkitűzéseink megva­lósítását! Koszigin beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az SZKP kongresszusa Moszkva I Az SZKP XXIV. kongreszusá- | nak szerda délelőtti ülésén Pjotr, Maserov, a Belorusz Kommu­nista Párt Központi Bizottsági- ! nak első titkára elnökölt Pjotr Nyeporozsnyij energeti­kai és villamosításügyi miniszter szólalt fel legelőször a Koszigin- beszámoló feletti vitában, ezután Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csának titkára emelkedett szó­lásra. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen ki­vették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. Az igen fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását elősegíti a szocialista verseny, amelyben több mint hetvenegy- millióan vesznek részt A ver­seny a termelés hatékonyságá­nak, a munka termelékenysége fokozásának céljait szolgálja, végső fokon a szovjet nép életé­nek növelésére irányul. Allende az NDR-val való kapcsolatról Salvador AHende chilei elnök kedd este ki fejezete reményét hogy hazája és a Német De- j mofcratikus Köztársaság diplo- I máciai kapcsolatainak megte­remtése nyomán nem romlik meg Chile és a Német Szövet­ségi Köztársaság viszonya. Hoz­záfűzte. hogy megfelel a chilei nép óhajának a diplomáciai kapcsolatok felvétele az NDK- val — mondotta Allende. Berliniben és Santiagóiban kedden egyidejűleg közleményt hőitek nyilvánosságra a diplo­máciád kapcsolatok felvételéről. A Német Szövetségi Köztársa­ság — mint ismeretes — nyom­ban „sajnálkozását” fejezte kfi és célzott ama, hogy a chilei kormánynak ez a lépése az NSZK-hoz fűződő kapcsolatok megromlásához vezethet. A társadalmi fogyasztási ala­pok növekedésével — mutatott rá az'SZSZKT titkára — bővül­nek a szakszervezetek lehetősé­gei, egyebek között egészségügyi területen. A nyolcadik ötéves terv éveiben a szovjet szakszer­vezetek 165 ezer férőhellyel ren­delkező szanatóriumokat, üdülő­ket és hasonló intézményeket építettek. A szovjet szakszervezetek for­rón helyeslik az ország fejleszté­sének új szociális, gazdasági programját, — mondotta Proho­rov. A délelőtt folyamán felszólalt Pavel Borogyin, a moszkvai Li- hacsov autógyár igazgatója, Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterelnök­helyettese és tervbizottságának elnöke. Ezután Amilcar Cabral, a Portugál Guinea ésaZöldfoki- szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára emelkedett szólásra, majd Heman del Can­to, a Chilei Szocialista Párt kép­viselőjét követően, Nisizava To- mio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólalt fel. A szónok sajnálattal állapítot­ta meg, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalomban bonyodal­mak vannak. Kijelentette: ha minden marxista—leninista párt szigorúan be fogja tartani a köl­csönös kapcsolatok általánosan elismert normáit, akkor „még a számos fontos kérdésben meg­levő véleményeltérések mellett is lehetségesek az együttes ak-j ciók a közös ellenség ellen vívott ! küzdelemben”. Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszóla­lása következett ezután, majd Marc Drumaux, a Belga KB elnöke, Nicolas Saul, a _ Li­banoni Kommunista Párt főtit­kára, Alekszandra Monahova, a „Kommunarka” szovhoz igazga tója, Gavriil Csirjajev, Jakutia pártszervezetének vezetője vol­tak a délelőtti felszólalók. Mihail Prokofiev, a Szovjet­unió közoktatásügyi minisztere volt ekkor az első felszólaló. Utána Nyikolaj Bájtodkor a Szovjetunió állami tervtoázoti- ságának elnöke, majd Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke szólalt feL — A Szovjetunió a béke leg­fontosabb tényezője, a nemzet­közi küzdőtéren a békéért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmusért harcoló erők legfőbb támasza — mondotta. Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára Jomgt Colié Cueto, a Bolíviai Kommu nista Párt Központi Bizottsága nak első titkára után Meir Vil- ner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­ra köszöntötte a kongresszust Az Izraeli Kommunista Párt kezdettől fogva határozottan küzd a háború és a megszállás ellen — jelen-tette ks a szónok Ezzel — folytatta — mind in­ternacionalista. mind hazafias kötelességünket teljesítjük. A délutáni ülésen 115 tagú bizottságot választottak a Szov­jetunió 1971—75-ös népgazda- sáigfejlesztési tervének irányvo­nal-tervezetével kapcsolatos mó­dosítások és javaslatok megvi­tatására. Az SZKP XXIV. kongresszusa csütörtökön folytatja munkáját (MTI) Kínai tiltakozó jegyzék Indiához Peking Ä Kínai Népköztársaság Üj- Delhi-i nagykövetsége kedden jegyzékben tiltakozott az India: külügyminisztériumnál amiatt hogy az indiai hatóságok „eltűr­ték” több száz főnyi tömeg tűm­BÉKEGYÜLÉS A WALL STREETEN Ralph Abernathy lelkész, Martin Luther King, a Nobel-díjas polgárjogi harcos barátja és harcostársa a New York-i Wall Street-en tartott gyűlést. Követelte az indokínai háború meg­szűntetését, az amerikai csapatok kivonását és azt, hogy az USA hatalmas anyagi lehetőségeit ne a gyilkolás, hanem „az emberi szükségletek kielégítése” szolgálatába állítsák. (Telefoto—AP—MTI—KS) tetősét a nagykövetség épületé­nél március 29-én. A jegyzék szerint a tüntetők a megmozdulás alkalmával za­vartalanul helyeztek el a nagy­követség falán és kapuján fel­iratokat, amelyek tiltakoztak az ellen, hogy Kína segítséget nyújt a pakisztáni kormánynak „a szabadságs zerető kelet-ben- gáliai nép ellen vívott háború­jához”. A jegyzek, miután tiltakozás jelent meg az incidens ellen, azt is kifejti, hogy a kínai kormány „a békés együttélés öt elvének álapján, soha sem avatkozott be más országok beliügyedtoe”. A jegyzék ugyanakkor Indiát vádolja a pakisztáni belügyikbe váló beavatkozássál. Mészárlások Pakisztánban Űj Delhi Kelet-Pakisztánből érkezett menekültek elbeszélése szerint az országrészben százával mészá­rolják le az ártatlan és fegyver­telen embereket. Az öldöklésben mindkét fél egyaránt vétkes — jelentik a nyugati hírügynöksé­gek. A menekülők elmondták, hogy Chittagong városa teljesén ki­halt. Miután pénteken, március 26-án, „elszabadult a pokol”, a lakosság legtöbbje vidékre me­nekült Chittagongban szanaszét hevernek a holttestek, sok már a kilencedik napja: az utcákat csak a kóbor kutyák és a hollók * tisztogatják”

Next

/
Thumbnails
Contents