Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
Tudomány — Technika Az öntözés története Ast ősi eredetű iárgányos vwemelő-kerék középkori európai típusa. Az öntözés olyan régi, mint a mezőgazdasági kultúra. Az indiai Gulhati szerint, az öntözés művészeit, olyan ősi, mint az emberi civilizáció, ma az egész világon elterjedt modern tudomány — az emberiség fennmaradásának tudománya. Az első öntözőművefe romjai az időszámítás előtti 5. évezredből a Tigris és az Eufrátesz vidékéről maradtak ránk. A Királycsatorna a két folyót 60 négyzet- kilométeres mesterséges víztárolóval kötötte össze. Ugyanilyen nagy múltú az egyiptomi öntözés. Több mint ötezer évvel ezelőtt vezették be az árasztó-öntözést. hatalmas öntöző-lecsapoló-csatorna és töltésrendszert dolgoztak ki a Nílus árvizeinek hasznosítására. Azt tartották „a leg. öregebb isten a Nílus, ő teremtett mindent. Kilép medréből, hogy éltesse az embert”. Kínában húsz évszázadon (!) keresztül építették és 1280 körül fejezték be az ezer kilométer hosszú Császár-csatornarendszert. Európában — a rómaiak építettek ugyan öntözőműveket, melyek a népvándorlás korában megsemmisültek — későn indult meg az öntözés fejlődése. Az első öntözőcsatorna 1178-ban épült Itáliában. Németországban a 12. és 13. században kezdték a rétek öntözését. Az öntözés a múlt században Új reneszánszát élte. Indiában ekkor fejezték be a Ganda-csa- tomát Egyiptomban a Deltagátat. majd a századfordulóra az első asszuáni gátat. Sok kisebb öntözőrendszer épült Amerikában. Olaszországban felújították Lombardia öntözőműveit, megépítették a Cavour-, a Villoresi- és a Mariano-csatomákat Oroszországban III. Sándor cár revéhez fűződik az öntözőrendszer megteremtése. A 19. század végéré a világon 40 millió hektáron folytattak öntözőgazdálkodást. A magyar öntözés első adatairól Árpád-házi okleveleink tesznek említést. Mátyás király „ön- tözömes tereket’ ’ hozatott Olaszországból. De a török-időkben elpusztultak a régi vízgazdálkodás tárgyi emléked. Bár már a törökök a Bánátságban próbálkoztak öntözéses rizstermeléssel, hazánkban az öntözéses gazdálkodás a 19. század elején kezdett elterjedni. 1820-ban a magyaróvári uradalomhoz tartozó Má- rialigeti majorban kezdtek rét- öntözést (Ez az öntözötelep ma is üzemben van.) A múlt század negyvenes éveiben Széchenyi István vetette fel először az Alföld intézményes öntözésének gondolatát. Majd tervek készültek a Hortobágy, a Tisza-vidék öntözőrendszerének kiépítésére. Am első vízemeléses öntözőtelepet 1885-ben Gyantáin, a Hármas-Körösre telepítették. Zsilip épült a Kis-Rábán, a Kisalföld rendszeres öntözésére. A 20. szá. zad első éveiben a Hármas-Körösön felépítették a Bokányi Víz. lépcsőt, amely ma is fontos szerepet játszik, a Tisza, és Körös- vágy öntözésében. Balatonkili- tiin és Szentjános községben 1909-ben állami minta-öntözőtelepet létesítettek. Illatos virágokat, hódító szagú növényeket már évezredekkel ezelőtt használtak, gyűjtöttek, szárítottak. A mirhát, tömjént, fahéjat parázsra szórták (perfu- mum — innen az angol pertumé, a francia partum szó) így nyertek kellemes illatú füstöt Az ókori Egyiptom vallásos szertartásain naponta többszőr mutattak be füstáldozatot Isis és Osiris tiszteletére. A füstölő edény parazsára mirhát, sztiraxot és tömjént szórtak. A hinduk illatos cédrusfa-koporsóban égették el halottaikat A Védák dalai már említést tesznek a rózsa 's kál- muszolajról; Ovidius és Catullus az ókori rómaiak túlzott illatszer használatáról. Plinius tudósít egy lakomáról, ahol az ételeket rózsaszirommal borították, és rózsaolajjal locsolták. Kleopátra Antonius lakosztályát szórta tele rózsaszirmokkal. A görög lányok jácintból font koszorút viseltek barátnőik lakodalmán. Az ókori népek ismerték a desztillálást, a növényi illóanya- gok kivonási módját, de Európában ez a művelet, az illatszerekhez hasonlóan, arab közvetítéssel terjedt eL Albukases XII. századi gyógyszerkönyve ismerteti a lepároló készüléket és az illatos vizek készítési módját. A XIII. századi barcelonai egyetem gyógyszerész-professzora rozmaring, levendula és zsálya olajból készített híres illatszerét „magyar királynő vizének” nevezte el. Az 1700-as évek elején Köln városában az olasz származású Giovanni Maria Farina illatos, szárított növények keverékéből lepárlással nyert illatos folyadékot — kölnivizet „Szedj babvirágot citromfüvet két marékkai, friss rozmaringot is annyit, mandulát, egy jó tányér hársfa virágot, kányafa Az 1930-as aszályos esztendők ismét felhívták a figyelmet az öntözés fontosságára. 1937-ben alkották meg az Öntözési Törvényt, amely 170 ezer hektár öntözéséhez szükséges munkák elvégzését rendelte el. Elkészült a hortobágyi kísérleti öntözőtelep, a tiszafüredi öntöző- rendszer. a békésszentandrási duzzasztómű. És a felszabadulás utáni nagyarányú munkák. Elsőnek a hód. mezővásárhelyi öntözőrendszer épült fel, majd a Tisza jobb partján Tiszasüly és Szolnok tér. ségében. A világon a teljes mezőgazda, sági terület 5,4 százalékát öntözik. S a Föld lakosságának nagyobbik fele az öntözött területeken termelt élelmezési cikkek, kel táplálkozik. Az öntözés történetéről a Mezőgazdasági Múzeumban nyű* kiállítás, amelyet később az öntözés szempontjából fontos megyeszékhelyeken is bemutatnak. Tiszalöki Vízlépcső építésére, egy évvel később a Keletj Főcsatorna építésének folytatására. Ma az ország öntözéseinek egy- harmadát közvetve, vagy közvetlenül a Tiszalöki öntözőrend. szer látja el vízzel. 1960-ban 251, 1970-ben 795 ezer katasztrális holdnyi terület tét öntöztek Magyarországon. 1975-re az öntözött terület 1 millió hold lesz. kölni húsvéfra virágot is. Törd meg erősen mozsárban, tedd tiszta faedénybe, tölts rá kecsketejet, adj hozzá violamagot, eperlevelet összetörve. Töltsd rézüstbe vagy lombikba, desztilláld — illatos arcvizet kapsz, minden napon ezzel mosd orcád, nyakad, meglátod, igen nagy haszna lesz.” — E sorokat, más egyéb kozmetikai jótanácsokkal egyetemben Tsömö- ri Zay Anna 1690-ből származó receptjei közül jegyeztem fel, annak bizonyítására, hogy nálunk is régi hagyományai vannak az illetszerek készítésének. A ma készülő arcvizek, kölnivizek, vagy a kozmetikai cikkek illatosító kompozíciói sem készülnek egyszerűbben. Legfeljebb modernebb körülmények között és másféle anyagokból. Magyarországon egyedül a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1. számú gyáregységében készítenek kölnit, parfümöt; 40 féle magyar kölnit hoznak forgalomba, közülük a legkedveltebb a rózsa, a nárcisz, az orgona és az ibolya illatú, az ötféle levendulát, a Camea és a Caola nevű kreáció. Egy-egy illatnak legalább 20 fele alkotóeleme van, bázisanyagokból, fixatőrből, adalékanyagokból. Ezekben a napokban tízmillió kölnisüveg került a boltokba a HKV gyárából. Többnyire köny- nyű, franciás illatok — a magyar ízlésnek megfelelően. S talán nem árt a gyöngéd figyelmeztetés a locsolkodásra készülő gyerekekhez, ifjakhoz, férfiakhoz sem: gondoljanak arra, hogy jó ízlésre valló, kellemes illatú kölnivízzel kopogtassanak be a lányosházakhoz. Hiszen szegény lányokra, asszonyokra egész drogéria ömlik ezen a szép napon— „Szedj babvirágot, citromfüvet...9* Tízmillió üveg A DITRA 110 LE-S HOMLOKRAKODÓ A magyar iparban és mezőgazdaságban egyaránt munkaerőhiány van. Nem várható, hogy ez a helyzet a jövőben jelentősen megváltozik. A megvalósulásra kerülő tervek között szerepel a lakásépítés, az utak számának növelése és a régiek karbantartása, a mezőgazdaság gépesítésének növelése. E tervek megvalósítása nagy mennyiségű földmunka és más anyagmozgatási feladat megoldását teszi szükségessé. A Vörös Csillag Traktorgyár kollektívája e gondok enyhítésére szerkesztette a nagy teljesítményű 110 LE-es homlokrakodót A gép az ízelterőgép-család első tagja, és ennek az az előnye is megvan, hogy az ízeltkormányzás révén a gép a fordulóban is két nyomon halad, a hátsóhíd-kormányzás négy nyomával szemben. A gép ennék következtében for- dulékany, mert fordulási sugara nagy tengelytáv esetén is csekély. Kevesebb manőverezéssel rakodhat, mert kanalát 40 fokkal jobbra-balra el lehet fordítani. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy az egységes motorral és hajtóművel, valamint vezetőhellyel rendelkező taghoz különféle munkavégző szerkezeteket lehet kapcsolni a kormánycsukló másik oldalára, ami a gépfelhasználási területét nagyban növeli. A gép mélybordázatú gumija növeli a vonóerőt és csökkenti a kerékkipörgést. M unkasebessége fokozat nélküli nyomatékátvitellel rendelkezik, amelyet hidrodinamikus nyomatékváltóval oldottak meg. Elnnék alkalmazása a kerékkipörgések alacsonyabb fordulatszámát jelenti, ami komoly mértékben csökkenti a gumi kopását. Rendkívüli előnyt jelent és egyben a gép legfontosabb része, a hidraulikus rakodóberendezés. Három részből áll: kanálból, emelő- és billentő mechanizmusból, hidraulikus működtető körből. A kanál alakja biztosítja az ömlesztett anyagoknál a megfelelő töltési fokot Hihetetlenül rövid az emelési idő: 7 mp, és a bülemtósi idő: 3 mp. A jó ürítést az segíti élő, hogy a kanalat az egész emelési tartományban 50 fokra lehet kibillenteni. Mindezt a megfelelő kararányok kialakításával érték el. A gép kifejlesztése igen komoly segítséget jelent mind az iparnak, mind a mezőgazdaságnak, annál is inkább, mert a gép megfelel a mai világszínvonalnak. Alkalmazásával a rakodás gépesítésével járó összes előnyök birtokába jut a felhasználó. A vezetőfülkét úgy alakították ki, hogy a vezető beláthatja a jármű rakterét. Éppen ezért helyezték el a vezetőülést közvetlenül a kormánycsukló mögött, a megfelelő magasságba. A hazai gyártmányú homlokrakodó rendkívüli segítséget nyújt a mezőgazdaságban a szemes és gumós termények, a szerves, és műtrágya rakodásában, a saját erőből készítendő utak építésénél, a földmozgatásban. De hasonló segítséget jelent az építő- és útépítőiparban, mert csökkenti a munkaerőgondokat és nagymértékben növeli a termelékenységet. Lényeges szempont az is, hogy a gép felhasználásával 1 m3 föld kiemelése kb. kétszer olcsóbb, mint más, hasonló nagyságrendű gép alkalmazása esetén. Gazdaságossága mellett feltétlenül kiemelendő az a képessége is, hogy a legnehezebb talajon is előnyösen alkal- • mazható. A kanál űrtartalma 1,5 m3, kialakított formája biztosítja a megfelelő töltési fokot. A speciális munkaeszközök növelik a gép felhasználási területének sokoldalúságát: kőrakó-villa, gyökérszakító-villa, rörikfogó stb. A gép hossza: 6000 mm. (x) (K. M.)
