Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

Példamutató a háztáji állattartás Nagykamaráson A IV. ötéves terv folyamán — az áruválaszték növelésére — fo­kozott mértékben tart igényt népgazdaságunk a háztáji üzem­ág termelésére. Ezért nagy fi­gyelmet kell fordítani a háztáji gazdaságok megfelelő mértékű fejlesztésére, árutermelésük, áruértékesítésük — a nagyüze­mekhez hasonló szintű szervezé­sére. E tevékenység megoldásá­ban jelentős feladat hárul a ter­melőszövetkezetek háztáji bi­zottságaira. Az előző évben lét­rehozott bizottságok munkája — kevés tapasztalatuk ellenére is — hathatósan segíti a háztáji árutermelést. A tájjellegnek és a termelési hagyománynak meg­felelően a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságai főleg az állat- tenyésztés fejlesztésében tevé­kenykednek. A nagykamarási Ságvári Ter­melőszövetkezet háztáji bizott­ságának programjában is első­sorban a szarvasmarha, a ser­tés, a baromfi és a tej értékesí­tésének szervezése szerepek Megfelelő összhang kialakításá­val, koordinálja a háztáji áruter­melők és az illetékes felvásárló vállalatok közötti tevékenységet A termelőszövetkezeti tagokkal úgynevezett munkamegállapo­dást köt, mely megállapodás ké­pezi a vállalattal való szerződés- kötés alapját 1970-ben a háztáji bizottság szervezésében bonyoló­dott a 15 millió forintot megha­ladó áruértékesítés több mint egyharmada. Ez az arány az ed­digi szerződéskötések alapján várhatóan tovább növekszik. Van olyan probléma szerződés- kötéskor, melyet a háztáji bi­zottság nem tud orvosolni. Ne­vezetesen az, hogy azok a tagok, akik nem közvetlenül, hanem közvetve a háztáji bizottságon keresztül szerződnek az Állat­forgalmi Vállalattal nem kap­hatják meg a 400—800 forintig í j meggyfajták - előkészület a felvásárlásra Az utóbbi években jelentősen megnövekeúett a kereslet a meggy iránt mind a piacokon, mind pedig a tartósító iparban. Ezért egyre több házikerttulaj- donos ültette be kertjét meggyel és jutott magas jövedelemhez. Az előző években a rossz kötő­dés ellenére is 25—30 vagon kö­rül alakult a meggy felvásárlá­sa. Ez a mennyiség az idén, a jelenlegi virágzásból ítélve, meg is kétszereződhet A telepítések szervezése to­vább tart azért, hogy az elöre­gedett, haszontalan, betegségeket terjesztő gyümölcsfákat felvált­sák a legújabb, biztos jövedel­met és keresett gyümölcsöt adó fajtákkal. A meggy nemesítése során kutatóink megtalálták azokat a fajtákat, melyek a fel­dolgozó ipar követelményeinek minden tekintetben megfelelnek. Ezért már most érdemes szám­vetést készíteni, hogy ősszel az idejében megrendelt csemetéket megvásárolhassák és elültethes­sék a kerttulajdonosok. Az értékesítés sok évre előre bizosított. Sajnos, termelőink sok esetben nem találták meg az ér­tékesítési lehetőséget. Emiatt je­lentős mennyiségű gyümölcs a fán maradt, tönkre ment, noha a kereslet megvolt. Az idén ér­demes előre felkeresni az ÁFÉSZ felvásárlóit vagy akár közvetlenül a hűtőipart is, ahol az eddigi áron továbbra is érté­kesíthető a meggy. A megye' területén szórványo­san megtalálható a cigánymeggy is. Sőt porzófának kertekben, nagyüzemi gyümölcsösökben al­kalmazzák is. Az iparnak a ci­gánymeggy is értékes alapanya­got szolgáltat, ezért érdemes ezt is leszedni és felvásárlásra fel­kínálni. Minőségtől függően, 4— Ifi BÉKÉS MÉM Szí ■ 1971. ÁPRILIS 27. 6 forintot megér s.i egy kilo­grammra fordított fáradtság. Természetesen a legkereset­tebb a Pándi-meggy. Ennek a fajtának nagyon sok változatát ismerjük. A Kertészeti Kutató Intézet érdi telepén mintegy négyezer meggyfát ültettek el. Ezek mind különböző tulajdon- ságúak. Ezekből szaporították el az úgynevezett Maliga hibri­deket, melyek közül több fajta államilag elismert és engedélye­zett. Ezek a meggyfajták jó mi­nőségűek, kielégítik a külföldiek igényét is. A jó minőség eléréséhez azon­ban nem elegendő csupán a jó fajta. A nevelés időszakában, a kiültetés után következetesen el kell végezni az időszerű ápolási munkákat. Termőre fordulás után elengedhetetlen a cseresz­nyelégy elleni védekezés, mert bármilyen szép, hibátlan kívül­ről a gyümölcs, ha benne nyű található, még másodosztályú áruként sem adható el. A gyü­mölcs nem lehet fertőzött gom­babetegségekkel sem. A minőséget rendkívül le­rontja a helytelen szedés, az áru törése és a nem megfelelő táro­lása. Ha nagy gonddal leszedtük meggyfáinkról a gyümölcsöt, igyekezzünk minél előbb átadni a felvásárlási helyen, mert a meggy hamar romük, cefrésedik. Legcélszerűbb, ha a felvásárló­helytől az ennek a célnak meg­felelő szállítóládát előre kikér­jük és a szedést közvetlen lá­dába végezzük. Ebben az esetben is vigyázni kell az áru épségére, a ládát nem szabad teljesen tele szedni, mert az egymásra rakott láda a gyümölcsöt összenyomja. A termelők előtt ismert: jó meggy árat csak jő minőségű áruval lehet elérni. A külföldi piacokon akár frissen, akár tar­tósított formában jó hírnevet szerzett a magyar meggy, melyet a termelők érdekében az ipar és a kereskedelem szeretne megtar­tani. Bardócz András, a Békéscsabai Hűtőház osztályvezetője terjedő előleget. Célszerű lenne, ha az előleget a vállalat a ter­melőszövetkezetek rendelkezésé­re bocsátaná. Így megoldható lenne folyósítása. Jelentős segítséget nyújt a ter­melőszövetkezet a háztáji gazda­ságok takarmányellátásának biz­tosítására. Az előző évben állami felvásárlási áron kiadott takar­mány összértéke meghaladta a 8 millió forintot. Tavaly 2,5 millió forint értékű tápot vásároltak, a háztáji gazda­ságok. Az idén 4—5 millió forint értékű táptakarmányra számíta­nak. Ilyen mértékű növekedésre nem készült fel a gabonafelvá­sárló vállalat, ezért esetenként akadozik a tápellátás. A termelőszövetkezet a ház­táji munkateljesítést a közösben végzett munkaként ismeri eL Havohta egy tehén tartásáért 3, hízó marha, tenyészüsző tartá­sáért 1,5, borjúnevelésért 1, ko­catartásért 1, sertéshizlalásért 0,25 munkanapot ír jóvá. Ezen felül 50—50 százalékos arányban megosztja tagjaival a nagyüze­mi értékesítés után járó felárat A termelőszövetkezet a vissza­maradó összegből fedezi a tevé­kenység szervezésére fordított munkát, valamint minimális költségtérítés ellenében fuvar- szolgáltatást végez. Szakemberei díjtalan szaktanácsadással segí­tik a háztáji termelőket, vala­mint az állatbiztosítással kapcso­latos teendőket Az állomány nagysága 1971-re rekordot ért el. Jelenleg 206 fe­jőstehén, 680 szarvasmarha, 64 tenyészkoca, 2500 süldő és hí­zó sertés található a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gazda­ságában. Példamutatóan szervezett a nagykamarási háztáji állattartás, így ez a község jelentősen hoz­zájárul a hústermelési program megvalósításához. Orbán Mihály szövetségi munkatárs Felkészülés a Déliek vándoroltatására A vándorlással az időjárás mostohaságát és a méhlegelő hiányát hangsúlyozzuk. A ván­dorlás történhet szükségből, vagy tervszerűen. Célja szerint lehet: termelő, serkentő és fenn­tartó. Korszerű méhészkedő« vándorlás nélkül elképzelhetet­len. A növényvilág hazánk terü­letén nemigen nyújt állandó gyűjtési lehetőséget, pedig a hozam annál biztosabb, minél hosszabb ideig tart a hordás. A hordás tálán időszakokban csak etetéssel tarthatók népesen a családok. A méheket mindig oda kell vándoroitatrú, ahol a leg­jobb hordás mutatkozik. Ezen­kívül vannak az országnak olyan területei, ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedőd. Méztermelés szempontjából különösen fontos a7 akácra va­ló vándorlás. Más mézelőnk nem ér fel — mennyiségileg — az akácéval. A legtöbb esztendőben ki is fizetődik a két akácra való vándorlás. Persze költséges, kockázattal is jár és a fertői» betegségek elterjedésének is kedvez. Az egész vándorlás si­kere az időjárási tényezőkön hí­vül nagyrészt a jó szervezésen, a gondos előkészítésen és lebo­nyolításon múlik. A helyi körülményeik alapos mérlegelése után először is el kell dönteni, hogy vándorol­junk-« vagy sem. Viszont a si­ker egyik alapvető feltétele a népes család. Gyenge állomány­tól nem várható eredmény. Vannak esztendők, amikor a második akác nem sikerül, de jól szervezett vándorlással, több év átlagát véve figyelembe, ki­fizetődő. Fontos, hogy időben mozduljunk, mert egy-két napos késés is már nagy kiesést, vagy sikertelenséget okozhat. Oko­sabb a biztosabb, közeli legelő­ket felkeresni, mint a bizonyta­lanabb távolival kísérletezni. Vándoroltatás előtt a csalá­dokat egészségügyi szempontból meg kell vizsgáltatni és csak érvényes állategészségügyi bizo­nyítvány birtokában kezdhetünk hozzá a soron következő teen­dőkhöz A vándoroltatás általános és állategészségügyi szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 4/1970. (II. 10.) MÉM számú rendelete szabályozza. Mindezek után ki kell válasz­tani a legmegfelelőbb legelőt, majd a telephelyet Szükségből bármely méhla- kással lehet vándorolni, ha kel­lőképpen előkészítik és felszere­lik. De a legjobb a külön erre a célra készült vándorkaptár. A jó vándorkaptártól elvárjuk, hogy: a szellőzés és a menekülő­hely megfelelő legyen. A lépek utcáikkal nyíljanak az előbbiek felé. A kijáró biztosan, gyorsan záruljon és nyüjon. A kereteik fölfelé és oldalra mozgás ellen védhetők, rögzíthetők legyenek. A kaptárak ütközővel simulja­nak egymáshoz s a kaptár tete­je szilárdam és biztosan zárjon. A szállítás idejére nézve leg­megfelelőbb az éjszakai szállí­tás. Gépkocsin szállításnál kö­zömbös a lépek iránya, de foga­ton a lépek éle nézzen a ten­gely irányába, vonaton viszont a sínekkel párhuzamosan le­gyen. A kaptárak szorosan és mozgásmentesen érintkezzenek egymással. A szállítmánnyal méhekhez értő kísérő is utazzék, aki nagy melegben a méhek hű­téséről és itatásáról is gondos­kodik, egy esetleges baleset al­kalmával cselekvőképesen helyt­áll. Amennyiben a szállítás idő­pontjában a méhek egy része nincs otthon, hátra kell hagyni néhány gyenge, fogadócsaládot, hogy legyen hová betérniük. A vándortanyán elhelyezkedés alapelveit a fentebb említett rendelet szintén tartalmazza. A kaptárak elhelyezésénél mindig arra legyünk figyelemmel, hogy idegen méhes méheinek fő re­pülési irányába ne telepedjünk, mert így elszippanthatjuk az idegen méhek egy részét Ez nem tisztességes dolog. Az elhelyezkedés utáni leg­fontosabb tennivaló az itató fel­állítása és gondoskodni olyan személyről, aki naponta friss vi­zet önt az itatóba. Amennyiben több méhész vándorol együtt, ez sem probléma, mivel az ita­tást közösen oldják meg. Ezek után amilyen gyorsan csak lehet, a ki járót ki kell nyit­ni. A méhek általában ilyenkor ingerültek, ezért célszerű ezt a műveletet arcvédővel elvégezni. A kijárózáró szélét jó ilyenkor befüstölni, és a zárót csak ez­után eltávolítani. A soron kö­vetkező feladat a szellőztető és a menekülőhely bezárása. A területileg illetékes tanács­nál be kell jelenteni a letelepe­dést és ezt igazoltatná kell az állatorvosi bizonyítványon. A közeli mezőgazdasági nagyüze­mek vezetőivel is közöljük a méhek telephelyét A vándortanyán rendet kell tartani és vigyázzunk, hogy tűz ne keletkezhessél A vándorta­nya elhagyása efőtt jelentsük a községi tanácsnál a méhek el­szállítását Dr. Pálinkás Hona _ osztályvezető állatorvos Békéscsaba, Állategészségügyi Intézet A növényvédelmi előrejelzés jelentősége és fogalmai A vegetációs időszak megin­dulásával a növényvédelmi munkált üteme meggyorsul, nő a növényvédelmi előrejelzéseik, szignalizációk, védekezési fel­hívások száma. Az elkövetke­zendő időszakban közlendő elő­rejelzéseink helyes értelmezé­séhez szükségesnek tartjuk, hogy egyes kevésbé ismert alap. fogalmakat tisztázzunk. A kártevők és kórokozók el­leni küzdelem akkor hatásos, ha a védekezés nem találom és alkalomszerű. A növényvédelmi eljárásoknak a kultúrnövények, illetve károsítóik biológiájához kell igazodniuk, mert a növény, védelmi munkák hatékonysága nagymértékben függ a kezelé­sek végrehajtásának időpontjá­tól és módjától. A kezelések he­lyes időpontjának megállapítá­sához a kultúrnövények, de még inkább a károsítok fejlő­désmenetének és előfordulási sűrűségének folyamatos nyo­mon költése szükséges. A vé­dekezés akkor indokolt, ha a ká­rosítok fellépése során várható kártétel nagyobb, mint a véde­kezésre fordítandó költségek, il­letve, ha járványveszély fenye­get. A növényvédelmi eljárás csak abban az esetben hatásos, ha megfelelő időpontban meg­előzve a kártételt, illetve akkor csináljuk, amikor a károsító ér­zékeny fejlődési szakaszban van. Ezek a célok a növényvédelmi előrejelzési módszerek alkalma­zásával, illetve az előrejelzési információk figyelembevételével érhetők éL A házikertben előfor­duló károsítóikra, várható kár­tételükre és megjelenési idő­pontjukra rendszeres tájékozta­tót közlünk a „Növényvédelmi tanácsadó” cím alatt. Az előrejelzés térbeni fokoza­tait és térbeli formáit megszab­ja az, hogy milyen hosszú idő­re szól, illetve milyen területre vonatkozik. A távelőrejelzéssel egy évre, illetve a következő vegetációs időszakra határozzák meg a jel- 7ett károsítok fellépésének mér­tékét A rövid előrejelzést né­hány napira, vagy hétre előre adjuk ki és a várható kártétel mértékét, a védekezés optimá­lis időpontját jelezzük. A szignalizáció: a károsítők fellépésének a tényét rögzíti. Lehetővé teszi, hogy a károsító jelentkezése után, de még olyan időszakon belül, amikor a káro­sító még nem okozott számotte­vő kárt, az ellene való védeke­zés optimálisan elvégezhető. Tájegységi előrejelzés: a vár­ható kártétel veszélyét, vagy a védekezés hozzávetőlegesen he­lyes időpontját adja meg, ha­sonló környezeti adottságú terü­letre. A védekezés időpontját illetően a tájegységi előrejelzés csak tájékoztató jellegű. Rámu­tat arra, hogy a tájegységen be­lül milyen károsító tömeges fellépése várható és tájékoztat, hogy mikor érkezik el a véde­kezés optimális időpontja. A megyét az éghajlati és a talajviszonyok alakulásának megfelelően északi (VII.), közép­ső (VI) és déli (V.) tájegységre osztottuk. A károsítők fejlődé­sét, megjelenését és elszaporo­dását követi ez a felosztás. A közlésre kerülő előrejelzé­seinkben a tájegységekre is ki­térünk. Borbély László bioL labor, vezeti

Next

/
Thumbnails
Contents