Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

Megbízatás a program megvalósításához Áz egyiken segítsen a tanácstag, a másikra ügyelnek a fúrások... Orosházán a 11-es választókörzetben Mikó József főfúrómes­ter és családja az urna előtt. Az emberek megállnak a zászlóval díszített épület előtt, még egyszer körülnéznek, jó helyen j árnak-e, aztán betér­nek. A 10. számú szavazókörzet­ben, a Gyopár eszpresszóban élcelődve üdvözlik az épp ott levő jelöltet, Arató Józsefet, a Béke Tsz elnökét. — Talán csak nem akarja megvendégelni a választókat? — kérdezik az ismerősök. — Éppen fordítva történt *— mutatja a gőzölgő kávét — engem kínáltak meg. — Akkor ez már fél siker, hát ha még nem esne az eső! — nyugtázza a másik. — Nem zavarja ez a válasz­tást, ni milyen nagy a forga­lom. A vetésnek meg nagyon kellett az eső, ebből lesz a fo­rint. — S a forintból lesz-e jár­da?.,. — Biztosan, de hogy én te­hetek-e érte valamit, az majd csak a szavazatok összeszám- lálása után derül ki. Persze ez a kávé lehet, hogy előleg. Tekintse úgy a járdát is... Az utca másik oldalán, a 11-es választókörzetben szin­tén nagy a forgalom. Itt sza­vaznak az olajbányászok is, már azok, akik szabadnapo­sok, mért a műszakba indu­lók reggel ötkor leadhatták szavazatukat a Táncsics utcai körzetben. A szabadnaposok egyike, Mikó József, a kőolaj­termelő vállalat főfúrómeste­re, aki családjával együtt ér­kezik. — Most szavazunk másod­szor Orosházán, mert nem it­teni születésűek vagyunk, ha­nem dunántúliak. De most már ez az új otthon, itt meg­szoktuk, megszerettük. — Ismeri a tanácstag-j elül­tet? — Hogyne ismerném Bog­dán Gyulát, hiszen együtt dolgozunk. — És mit vár tőle? — Ezt már a jelölőgyűlésen is elmondtam, meg kint is be­szélgettük. A víz, az a legna­gyobb gond. A lakásnál is meg a fúrásnál is. A lakásban úgy, hogy nincs, a fúrásnál meg úgy, hogy néha akkor is van, amikor nem kéne. Az előbbin segítsen a tanácsta­gunk, az utóbbira meg majd mi, fúrósok ügyelünk. Így jó lesz? — Reméljük. A déli órákra elcsendesül a város. A lakosság 80 százalé­ka már leadta szavazatát. Ke­vés szavazókor maradt a 46 közül, ahol este hatig kellett várni. Nem csak kötelességből szavaztak Szeghalom, 5-ös választóikor. Az utcán szemerkél az eső. A lány magas, kedves arcú, az ernyőt tartja. Édesanyja a válláig ér. Valamit magyaráz. A lány bólint. Magabiztosan in­dul fel a lépcsőn. Csak amikor belépnek a szavazóhelyiségbe, akkor bizonytalanodik eL — Első választó? — kérdi a szavazatszedő bizottság egyik tagja. — Igen — pirul el. — A neve? — Szőke Margit, 20 éves va­gyok. A kezét kinyújtja. Kezében megremeg a szavazólap. A má­sikban az emléklapot tartja. Édesanyja már a szavazófülké­ben van. Követi. Mikor kijön, az urnához kíséri. Mlintha túl len­ne már az izgalmon. Nyugod­tan ejti be a borítékot. — Ismeri a jelöltet? — kér­dem. Arca felderül. — Hogyne, Bálint Istvánná. A budapesti Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepén dolgozom, a Tyereskova brigádban. Az előző hetekben sokat beszélgettünk a szavazásról. Ugyanis a brigád tagjai közül többen vagyunk, akik ma, szavazunk először. Örülök neki, hogy Margit néni­re adhatom a voksomat. Ha va­lami problémám lesz, majd hozzá fordulok. Biztosan segíteni fog. Idővel ugyanis szeretném leten­ni a szakmunkásvizsgát. Serédi János * * • Füzesgyarmaton, az 5-ös szá­mú szavazókörben tette le a voksot Kovács Sándor, a neves Vörös Csillag Tsz traktorosa, ö ugyan öt évvel ezelőtt még fo- gatos volt, akkor váltott át a gyeplőről a kormányra. Persze ahhoz sokat kellett tanulnia. Tavaly 48 ezer forintot kere­sett Elégedett. — A Vörös Csillag Tsz-ben megbecsülik azt, aki dolgozik. Ez a lényeg — mondja. Több év szorgalmas munká­Kovács Sándor traktoros jának meg is lett az eredménye. Jó körülmények között él fele­ségével és három gyermekével együtt. Saját családi háza van és gépesített az egész háztar­tás. Pedig semmit nem örökölt. Mindent maga teremtett elő. Képviselőnek Bálint Isitván- nét, tanácstagnak Bak Imrét vá­lasztotta. Dolgozzanak úgy a közügyekért, ahogy eddig. Trak. torostársai nevében is azt kéri tőlük, segítsék elő, hogy a köz­ségen átvezető utat mielőbb hoz­zák rendbe. Ne szenvedjen az ember és a gép. • •• — Nem találom sehol az érte­sítést. Pedig a vitrinben őriz­tem. Nagyon szégyellem — men. tegetőzött Varga Károyné, aki a férjével érkezett a vésztői 5-ös számú szavazókörbe. A szavazatszedő bizottság tag­jai nyugtatgatták: — Nem tesz az semmit. Anél­kül is lehet szavazni. A sze­mélyazonossági igazolvány keik Meg aztán ismerjük is, mint fa­lubelit. Az asszony azonban nem hagyta abba: — Egy kis szóváltás támadt a férjem és köztem. Még az úton is folytattuk. Olyan féltve őriz­tük azt a papírt, hogy a végén meg sem találtuk. Amikor leadták a szavazatu­kat, mindketten megnyugodtak. Előzőleg attól féltek, hogy az asszonyt nem engedik az urná­hoz, pedig ők nemcsak köteles­ségből jöttek szavazni. Helyeslik a mai politikát, amit elsősorban a saját életük alakulásán ke­resztül mérnek le. finnek a po­litikának a folytatását akarták megerősíteni. * * • Kertészszigeten- az 1-es szá­mú szavazókörben délelőtt fél 11-kor befejeződött a szavazás. Vendrinszki Oszkár, a szavazat­szedő bizottság elnöke elmond­ta, hogy Lakatos Imre fogatos már reggel 5 órakor megjelent, hogy utána mehessen a tsz-istál­lóba etetni a lovakat. Egyéb­ként is koránkelők a kertészszá- getiek. Hat-hét óra körül a leg­többen leszavaztak és várták, hátha eláll az eső. Ilyenkor va­sárnap sem szünetel a munka, ha jó az idő, de sajnos, az eső nem áll t el. Mivel pedig már senki nem jött, Molnár Józsefnéval, a köz­ségi tanács titkárával váltottam néhány szót. Örömmel újságol­ta, hogy a 986 lélekszámú köz­ségben 61 fiatal szavazott. Mos­tanában már ók sem kívánkoz­nak el TCertészszigetről. A Győ­zelem Tsz munkát és jó kerese­tet biztosít számukra. De sok- minden kellene még. Elsősorban egy kút és a község vízművesí- tése ,ami azonban a megyei ta­nács segítsége nélkül nem való­sítható meg. A jelölőgyűléseken főként ezekről a kérdésekről volt szó. Azoknak tolmácsoljuk, akikre a kertészszigetiek a szavazatukat adták. Pásztor Béla Záróakkordok Mindenütt korán kezdődött és nagyon sok helyen korán be is fejeződött a megyében a szava­zás. Békéscsabán a Tessedik ut­cai szavazóhelyiségben például már három óra előtt összesíteni tudták az eredményeket. Pedig — mint a szavazóbizottság elnö­ke mondotta — nem volt köny- nyű dolguk: — Több mint ezer választó tartozott a mi két választóke­rületünkbe. És csaknem száz helyre kellett kimenniük akti­vistáinknak — öregekhez, bete­gekhez. A környék lakói gyor- j san, fegyelmezetten vettek részt a szavazáson. Csak az idő lett volna egy kicsivel jobb... Aztán innen is és a város többi kerületéből is sorra fu­tottak be az eredmények a vá­rosi, onnan a megyei tanácshoz. Ahol már szombat éjjeltől tar­tott az ügyelet. Fáradtan, de a jól végzett munka elégedettségé­vel összegezték a Megyei Vá­lasztási Iroda munkatársai a be­érkezett adatokat. Hamarosan kopogná kezdett a telexgép — vasárnap éjjel a Parlamentben is megtudták, kik képviselik Bé­kés megyét 1971-től az ország- gyűlésben. Daniss Győző Délután két óráig a megyeszékhely 5. és 6. számú választóke­rületében is befejeződött a szavazás. Fél háromkor már a sza­vazatokat számolta a bizottság. A Megyei Választási Iroda telexen juttatja az országgyűlési képviselők nevét Budapestre. Képünkön Uhrin Jánosné és dr. Sulyák István, a Megyei Tanács osztályvezetője. (A felvételeket készítették: Demény Gyula, Barnáez István, Béla Ottó, Somogyi Márton és Oravszki Ferenc.)

Next

/
Thumbnails
Contents