Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
fl békére, a szocializmusra, a biztonságos jövőre szavazunk! Választás: 1971. április 25-én Hogyan szavazzunk? Április 25-én a szavazásra jogosult állampolgárok áz urnák elé járulunk, hogy leadják szavazatukat és megválasszák az országgyűlést és létrehozzák a helyi tanácsokat. A szavazás minden felnőttkorú és választói joggal rendelkező állampolgár joga és hazafias kötelessége. Hiszen szavazatának leadásával ténylegesen beleszól országunk politikai, gazdasági életének alakulásába; véleményt nyilvánít programunkról és a jelöltek személyéről. önmagában az a tény, hogy a szavazás ideje munkaszüneti napra — vasárnapra — esik, lehetővé teszi, hogy a választó- polgároknak módja legyen az urnák elé járulniuk, hiszen munkájuk, vagy egyéb elfoglaltságuk túlnyomó többségüket nem akadályozza jogaik gyakorlásában. Jelen tájékoztatásunkban most a szavazólapok bemutatásával és szöveggel kívánunk segítséget nyújtani a szavazás megkönnyítéséhez. Szándékosan más megye, város és község, illetve jelölt nevével példázunk, hogy még véletlenül se lehessen félreérteni a segítő szándékot II szavazás kezdete: reggel 6 óra Választójogi törvényünk ügy intézkedik, hogy a szavazás reggel hat órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Ahol a lakosság helyi körülményei indokolttá teszik, ott a szavazás kezdetének és befejezésének időpontján módosítani lehet: kezdődhet a szavazás reggel 5 órakor és a befejezés időpontját is meg lehet hosszabbítani este 7 óráig. Az ilyen intézkedésnek olyan helyeken van értelme, ahol folyamatosan termelő üzemben reggel korán, vagy a késő délutánt órákban van műszakváltás, to^ vábbá azokban a községekben és városokban is indokolt a szavazás idejének módosítása, amelyekből sok az eljáró munkás. A szavazatszedő bizottság a szavazást este 6 óra előtt is befejezettnek nyilvánítja, ha a választói névjegyzékben szereplő valamennyi állampolgár leadta szavazatát. Azok a választópolgárok, akik — ha tehetik — nem hagyják az utolsó pillanatra a szavazást, jelentősen megköny- nyíthetik a szavazóbizottságok munkáját a szavazatok össze- számlálását A választás titkos, szavazás a fűikében Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát nem fordulhat elő, hogy a választópolgár valakit megbíz szavazatának leadásával. A titkosságot a szavazókörben elhelyezett egy, vagy több fülke biztosítja. Tehát nem üres formaság, hanem lényeges választójogi mozzanat, hogy a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai minden szavazásra je^ len tkezd állampolgárt megkérnek: a szavazást a fülkében végezzék', ezt követően a szavazólapot ott tegyék & borítékba és utána tegyék az urnába. A zavartalanság érdekében lényeges előírás, hogy a szavazókor helyiségében egyszerre tíz választó- polgárnál több nem tartózkodhat és a fülkébe egyszerre csak egy választópolgár mehet be. Kivételt képeznek a nehezen mozgó betegek, testi fogyatékosok és analfabéták, akiknek a szavazat leadásában egy másik, 1 p i- Ü3 £ §: & w 1 Él . UAZ/XfUS XÉPFWm, 1 I' TANÁCSTAfi VAtA&ZTAX ■í I 1 :■> mi. április Zi. ■ 1 : ; Szavazólap $ 1 Él | | 1 S&Jj TATABÁNYA VÁROS 6« Uujacxiagi vála $xtóke*üi«éé«e)i jelelt je: i Él ,j •j-i agl-aj V'íxtfttsikv «£/.a A szavazólapon két jelölt neve szerepel. Az elsőn ahogyan a sza vazóbizottság elnökétől megkaptuk, a másik, amikor már elvégeztük a szavazást. Többes jelölésnél úgy szavazunk, hogy annak a jelöltnek a nevét hagyjuk meg, akire szavazatunkat adjuk. A másikat — illetve a többi nevet — át kell húzni. Tehát csak egy név maradhat a szavazólapon, akár országgyűlési képviselő, akár tanácstag megválasztásáról döntünk. ugyancsak választójoggal rendelkező állampolgár segítségükre lehet. Igazolni kell a személyazonosságot Mielőtt a szavazásra elindulnánk, ne feledkezzünk meg róla, hogy személyi igazolványunkat, vagy más, a személyazonosságot hitelesen igazoló iratot vigyünk magunkkal, mert amennyiben a szavazatszedő bizottság tagjai közül a választópolgárt személyesen nem ismeri, úgy a személyazonosságot a szavazatszedő bizottság előtt igazolni kell. A felesleges várakozás elkerülése céljából feltétlenül helyes, ha minden választó- polgár magával viszi azt az értesítést is, amelyet korábban kapott arról, hogy melyik szavazókörben kell szavaznia és a választói névjegyzékben milyen sorszám alatt szerepel. A mostani szavazáskor minden Szavazólapok: egyik rózsaszínű, az országgyűlési képviselő, a másik jkkcrsárga, a helyi tanács tagjának megválasztására szolgál. Mindkettőn egyetlen jelölt neve van Ez esetben úgy szavazunk, hogy a jelölt nevét meghagyjuk, a sza izólapra tehát semmit sem írunk. A szavazófülkében borítékba tesszük, majd a szavatszedő bizottság előtt urnába helyezzük. szavazópolgár két szavazólapot kap kézhez: egy rózsaszínűt az országgyűlési képviselő és egy okkersárgát, a helyi tanácstag megválasztására. Kire, s hogyan szavazzunk? "Égy jelölt esetén a jelöltre szavazni úgy kell, hogy nevének érintetlenül hagyásával a szavazólapot borítékba tesszük és Jaz uiuaoa helyezzük. Ha valaki /az egy jelölt nevét áthúzza, az ellenszavazatnak számít. Ha a szavazólapon több jelölt neve szerepel, akkor is a választópolgárnak kell eldöntenie, hogy kit kíván megválasztani országgyűlési képviselőnek, vagy tanácstagnak. Ilyenkor egy nevet — azét, akire szavazatát adja — kell meghagyni a szavazólapon; a másik — illetve a többi —- jelölt nevét át kell húzni. Ugyanis aki változatlanul — vagyis minden nevet meghagyva — adja le a szavazólapot, ez érvénytelen szavazatnak számít. A választópolgár döntését megkönnyítheti, ha a jelöltek személyéről időben, még a szavazás megtörténte előtt tájékozódik, s így legjobb meggyőződéssel választhatja azt, akit a legalkalmasabbnak ítél. A választásokkal kapcsolatosan több olyan kérdés érkezett szerkesztőségünkhöz, hogy lehet-e másra is szavazni, mint arra, — illetve azokra, akiknek a neve a szavazólapon szerepet A válasz egyértelmű: nem lehet! Ugyanis választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy országgyűlési képviselő, vagy helyi tanácstagjelölt csak az lehet, akit a jeiölőgvűlések során a választópolgárok nyilvános gyűlésen és nyílt szavazással jelöltté választottak. iEzi az intézkedés az á'llampolgá(ri / deftiokrátizmus és a választás komolyságát kívánja > biz tosftant^^-^''" így szavazhatnak a lakóhelyüktől távollevők Mint ismeretes, minden választópolgárt az állandó lakóhelye szerint illetékes tanácsnál vettek választói jegyzékbe. Ha valaki a szavazás napján nem tartózkodik állandó lakhelyén, de ideiglenes tartózkodási helyén szavazni kíván, akkor a tanácstól kérhet igazolást arról, hogy szavazásra jogosult és mely sorszám alatt szerepel a választói névjegyzékben. Ideiglenes tartózkodási helyén ezzel az igazolással jelentkezhet szavazásra. Ám ebben az esetben a választó- polgár csak egy szavazólapot kap; az országgyűlési képviselő- jelöltre adhatja le szavazatát Hiszen az egyéni választókerületi rendszernek éppen az az értelme, hogy a választópolgárok egy-egy országgyűlési vagy tanácstagi kerületben az őket képviselő személyeket választják meg. Éppen ezért kívánatos, hogy a szavazás napján — ha nincs elháríthatatlan akadálya — minden választó polgár módot találjon arra, hogy szavazatát állandó lakhelyén adja le. Az egyéni választókerületi rendszerből következik: nem szavaznak például a külföldön tartózkodó állampolgárok mert nincs mód annak megszervezésére, hogy a külképviseletnél dolgozó, a tengerjáró hajókon szolgálatot teljesítő, vagy éppen külföldi utazáson levő választópolgárok valamilyen választókerülethez tartozzanak és szavazatukkal országgyűlési képviselőt vagy tanácstagot válasszanak. • A szavazás napja csak a választási eljárások befejező aktusa. Am állampolgári jogaink és kötelességeink folyamatosak. A választópolgárok saját jelöltjeiket küldik az országgyűlésbe és a helyi tanácsokba. A megválasztott képviselők és tanácstagok munkája akkor lehet igazán eredményes, ha a választópolgárok javaslataikkal, észrevételeikkel, kritikai megjegyzéseikkel szüntelenül támogatják őket, közérdekű tevékenységükben. i97 l április vl
