Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

Moszkvába ás Leningrádba utazik a Mezóberényi ÁFÉSZ Petőfi brigádja Megnyerték a» országos könyvterjesztési versenyt Tavad? hirdették meg a ver­-«nyt, és az; idén az értékeléskor hármáé Békés mé^ei győzelem .született. A hír rövid, de annál sokatmondóbb: az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezetek szocialista brigádjainak országos könyvterjesztésd verse­nyében első a Mezóberényi ÁFÉSZ Petőfi Sándor szocialista brigádja. Az első díj: laningrá- dl ős moszkvai utazás. A ver­seny második helyezettje a dé- vaványai áruház vas-műszaki osztályának szocialista brigádja lett, tagjai Lengyelországba utaznak; a harmadik a mezőko­vácsházi műszaki bolt brigádja, dk is lengyelországi utat nyer­tek jutalmul Tehát ahogy sport nyel ven mondhatnánk: három Békés megyei brigád a dobogón- Az elsőit, a mezóberényi kullűrdkk bolt Petőfi brigádja, a Békési ÁFÉSZ könyvesboltjának bizo. Hiányosai, Amikor öt éve hár­man; Kiszély János boltvezető, KucZián József né és Ökrös Zol- tónné eladók elhatározták, hogy brigádot alakítanak és megszer­zik a Szocialista címet, aprólé­kosan megbeszélték, mire vál* lakkoznak. Elgondolásaikat pán­tokba foglalták, ezek között sze­repelt az is, hogy növelik a bolti forgalmát, hogy mindhárman részt vesznek különböző szak­mai és politikai oktatásban, ere­jükhöz mérten társadalmi, mun­kát vállalnak és elősegítik a szövetkezeti tagtoborzás sikerét. Régi hagyomány, hegy a kultürcikk bolt könyveket is árusít, 'Amikor 10 évvel ezelőtt Kiszely -János lett a boltvezető, magá­tól értetődött számára, hogy Ország-világjárók vetélkedője Békéscsabán Csaknem egy évtizede műkö­dik már a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat és az IBUSZ .-szervezésében az Ország-Világ­járók Baráti Köre. Békéscsaoán jelenleg kétszáznál többen tag­jai a körnek, mely élménybe­számolókat, vetítettképes elő­adásokat, kirándulásokat rendez tagjai részére. Az 1970/71-es évad utolsó ese, ménye az április 26-án este 7 órakor a TIT Értelmiségi Klub­jában tartandó vidám vetélkedő, ahol a témához illő totó-szel­vény kitöltésében, irodalmi, mű, veszeti, földrajzi és történelmi ismeretekben, túraprogramok minél sikeresebb összeállításá­ban s ügyességi számokban ver­senyeznek a résztvevők a dija­kért — útikönyvekért és külföldi utazásokért) «Időjéhez hasonlóan étve<M a kőnyvbizományösi leendőket, A szocialista brigád títn elnyerésé­nek egyik fontos feltétele lett számukra, hogy minél több szépirodalmi és szakkönyvet adjanak el. Jó módszereket ala­kították ki. Megfigyelték, hogy kik azok. akik rendszeresen ér­deklődnek új könyvek után, be­lőlük lassan törzs-vásárló kö­zönség alakult Egyre több soro. zatra szereztek megrendelőket és — a propagandaanyagok ta­nulmányozásával — már aján­lották is az új kiadású könyve­ket. Ekkor kezdtek ők maguk is könyveket gyűjteni, kialakítani otthon a kis házikönyvtárat Három éve nagy esemény volt életükben, amikor megkap­ták a szocialista brigád címet Most is szívesen emlékeznek vissza ett<e, Kíaaeiy János pedig annak meséli el a történetét, ho­gyan választották a brigád név­adójának Petőfi Sándort, Nemcsak azért mert a torra* dalom költője sokszor járt Me- zőberényben, hanem azért is — mondja, a brigádvezető, mart mitagadán, Petőfi mezoterényi barátja, Orlai Petries Soma és a feleségem édesanyja, aki Pet­ites-lány, távoli rokonok.-, Petőfit javasoltam tehát» és egyhangúan elfogadtuk. Le­hetne-e szebb neve Mezőberémy- ben egy olyan szocialista bri­gádnak, mély könyveket ter­jeszt a szép szót a tudományt: akarja eljuttatni minél több emberhez? Közben még egyszer megkap­ták a szoeiaUsta címet, így két­szeresen «socialist« brigád let­tek. És ennyi siker után tavaly áprilisban megjelent a felhívás: szocialista brigádok, nevezzetek be könyvterjesztési versenybe! Klsaély Jánosék Petőfi-brigád- í ja azonnal benevezett. Nemcsak a jutalmak, a külföldi utak vol­tak csábítóak, de a piker másik eredménye is: még több mező* herényi ember olvas könyvet akkor, ha a brigád a könyvel­ődé® még újabb útjait — mód­szereit kutatja, ha meg alkarja nyerni az országos versenyt. Nagy azó volt ez! Megnyerni, vagy ott lenni a legjobbak kö­zött Most, hogy sikerült, hogy a nagy országos vetélkedőn megszerezték az első helyet, nagyon boldogok. Boldogságuk­nak som van mégla Az igazi öröm persze a jutá­it«». Amit kaptak, a moszkva— leningrádl utazás. És ami ezzel jár: a verseny-időszakban, alig egy év alatt elad tak mintegy 360o kötet könyvet, szépirodalmát, gzakkőny veket, elsősorban me. tógazdaságit. A 3600 kötet könyv értéke 78 ezer forint. Ezt ha elosztjuk három felé, ahány tagú a brigád, akkor egy tagra 2« ezer forint értékű könyv jut. Hogyan sikerült? Elmondják. A régebben kiala­kult vevőkört tovább bővítették. Beszéltek az új könyvekről, és rájöttek arra, hogy a televízió műsorát is okos dolog figyelni, mert ha egy regényt, vagy no­vellát megfilmesítenek, tévé-já­tékot készítenek belőle, másnap jön a roham: van-e a könyv? Ha sikerül időben éléi kihozni a Békési ÁF1 .iából, nyert ügyük Van, Mind eladják. Más: a kirakatban kü­lön kis könyvkiállítást rendez­nek és sűrűn cserélik a könyve­ket, mindig újabbakra. Ha a községben író—olvasó-találkozót rendeznek, a Petöfl-brlgád is ott van, kiállítja az író-vendég mű­velt, a közönség szívesen vásá­rol és dedikáltat. Most, az ápri­lisi Költészet Napján is volt könyvvásár. g könyvet ÉSZ bolt­Még egy titok: bevezették és Jól alkalmazzák a részletvásárlást. Ez is megtöbb­szörözte az állandó vevők szá­mát. A legfriasebblk ötlet pedig az, hogy megbeszélik a M ezőbe - rényi Pamuttextilművek igazga. lóságával: fizetésnapokon könyv­vásárt rendeznek az üzemben. 1 Még annyit el kell mondani róluk, hogy a vezető, Kiszely János háromszoros Kiváló Dol­gozó, Kucziánné szintén, ökrös­eié, a legfiatalabb pedig most Végzi a 2 éves kereskedelmi és vend églátóipari felnőtt szaktan­folyamot. A könyvterjesztési versenyben elért sikerükhöz el­sőnek a Mezőberényi ÁFÉSZ veu zetői gratuláltak. Nem lenne-e jó, ha a hár­mas győzelem legjobbjait meg­hívnák valahová, ahol összeis­merkednének más könyvterjesz­tő brigádokkal is? Az ilyen ta­lálkozásnak csak haszna lehet. s, E. A pedagógus írja: Milliók gondja és öröme — egy tv-műsor nyomában Március 12 és június 13 kö­zött gazdag, színes programmal ünnepük megyénk úttörői az út_ torőszervezet születésének ne­gyedszázados jubileumát. De ünnepek országszerte, s nem Is kevesen, hiszen az ünnepeltek száma meghaladja az egymilli­ót. Mint az ilyenkor lenni szo­kott, mindenütt felmérik a meg­tett utat, latolgatják a jövő le­hetőségeit. Ebből az alkalomból kerített sort a tv április 16-án a „Szülők, nevelők egymás közt” című sorozatában „A szülőd ház és az Üttörő Szövetség kapcso­lata” témakörű kerekasztal-be- szélgetósre, melyen városi, vi­déki iskolák úttörővezetői mondták el véleményüket úgy, hogy közben megnéztek egy- egy bejátszott filmrészletet, melyeket úttörőkkel volt Úttö­rővezetővel és most is aktívan dolgozó csapatvezetővel készí­tett a műsor házigazdája. Kele­men Endre. Ügy érzem, a téma sokkal fontosabb, mint amilyen sugár­zási időpontot szántak az adás­ra. A műsor ugyanis jóval «te tíz után kezdődött, s mire Sza­bó Ferenc, az Úttörő Szövetség elnöke zárszavát elmondta, már II-en is túl járt a mutató. Ta­lán nem is volna érdemes szó­vá tenni a késői programot ak­kor, ha egyedi esettel állnánk szemben. Sajnos, azonban ez a műsor mindig — gondoljunk a legutóbbi „Dzseni”-sorozatra —- a késő esti órákra tartogatja mondanivalóját, teljesen megfe­ledkezve arról, hogy a szülők zöme aktív dolgozó, s bizony a késő esti órákban többségük pi­henni tér. így a műsorok kap­csán elhangzó javaslatok, kéré­sek a teljesség igényével el sem jutnak az „illetékesekhez”. (Nem enyhíti az összképet az sem, hogy a műsort április 24- én: szombaton munkaidőben, vagy éppenséggel ebédidő táján megismétlik!) Pedig mondani­való most is volt bőven. A meg­szólaltatott riportalanyok él­mondták többek között, hogy végre kinőtte ez a népes szer­vezet hosszú ideig tartó gyer­mekbetegségét: megszűnt az „önagyon ülésezések” korszaka. Helyébe fokozatosan tért hódí­tanak a változatos, vonzó, gyer­mekközelségben levő program mok és foglalkozási formák, Sajnos a szülők egy jelentős része nem támogatja kellő súly. lyal az úttörőszervezetek mun­káját, de kívánnivalót hagy a társadalmi és tömegszervezetek egységes segítőtevékenysége Is. Pedig a tót nem kicsiny! A gyermekeknek szüksége van a közösségi életre. Kell, hogy moz­gásigényét, romantika utáni vágyát, tenniakarásét irányított, helyes mederben tartott« egyszó­val szervezet) formában találja meg. Nagy baj van akkor, ha mindezt más jellegű csoportosu­lásokban keresi (gondoljunk csak a galerik káros befolyásá­ra). Éppen ezért nem elég az, ha a szülők csak tudomásul veszik, hogy gyermek üli ennek a nagy közösségnek tagja, hanem úgy is kell gyermeküket „kezelni*". Támogatta, segíteni kell a kö­zösségi életben jelentkező fel­adatok megoldását, az esetleges kudarcok gyons .gyógyulását”. Ez a feladat azért is nagyon könnyű lehet sok szüld számára, mert 25 év alatt több mint 3 millió úttörőből lett felnőtti akiknek jelentős része már sa­ját gyermekét látja viszont az úttörőszervezetben. És ezt még legrosszabb hangulatában se fe­lejtse ed a szülő, hanem mindig jusson eszébe egy-egy kellem«* kirándulás, nyári táborozás, kö­rösen végzett munka maradan­dó emléke, Csak ilyen hozzáállással kép­zelhető el, hogy ebben a nagyon fontos munkában egyre több és több síkért könyvelhessünk «Ü gyermekeink javára, közös fára­dozásunk eredményéként Szilárd Adám 4 Budapesti Közlekedési Vállalat 44 órás munkahéttel, állandó egy műszakos beosztással, azonnali belépésre keres: kőműves, tetőfedő, ács-állványozó, kövező, épületasztalos, épületlakatos, épületbádogos, víz-gázszerelő, központifűtés-szerelő, gépszerelő, gyalus, marós, vasbetonszerelő -./.akmunkásokat, valamint építőipari betanított és segédmunkásokat. Munkaidő-beosztás: hetenkénti szabad szambái FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: szakma nélküli férfi munkaerőket; vasúti pályajavítási és építési munkára női munkaerőket; pályatakarítási munkára, A munkaidő-beosztás: kéthetenkénti szabad szombat «* szabad hétfő. EGYENRUHAELLÁTÁS! Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosítunk7 Bérezés: a kollektív szerződés szerint! Blinden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: BUDAPEST, VII, Kertész u. 16 és a vállalat valamennyi telephelyén. 2835 Hja Ehrenburg: Lukács tábornok A következő napon kezdődött a támadás. Mindennap kétszer telefonáltam: Chemillé, Sau­liamon, „Heihkelek”, „Fiatok”, légicsaták, támadások, ellentá­madások. A támadás nem sikerült. A Huesca körül álló csapatok tét­lenkedtek. Gsak a bakai út bir­toklásáért folyt küzdelem. A harckocsik késtek, és a nemzet­közi brigádok súlyos vesztesége­ket szenvedtek. öt vagy hat nap múlva mindennek vége volt. Most nem Huescára gondolok, hanem Lukács tábornokra. Az Ismerős emberekről szólva azzal A nappal kezdem elbeszéléseidet, amikor először láttam öt, illetve amikor a véletlen ismeretségből csodálatos kapcsolat lett: bevo­nultak az életembe. A Mátéról szóló visszaemlékezést halálával kezdem, amely mélységesen megrendített. Igen, csak röviddel halála előtt ismertem meg őt: emléke­im 1-937 márciusához és áprili­sához kapcsolódnak. Brighuega. a különböző ellenőrzőpontok, azután a két falu, ahol a 12. brigád a bombázások ideje alatt pihent: Fuentes és Mequo, majd Morta de Tajuna, Madrid és a kiégett falu, Igries. A Szovjetunióban esek két- három ízben láttam Zalka Má­tét. Közös barátaink nem vol­tak, így csak köszöntöttük egy­mást, ha találkoztunk. Zalka Máiét nem ismertem, én a ma­gyar Lukács tábornokot szeret­tem meg, a spanyol nép védel­mezőjét, az írót, aki íróasztalát a harcmezővel cserélt« fel. Természetesen, amikor Lu­káccsal beszélgettem, Zalka Má­tét láttam. Bár sokat harcolt életében, nem volt katonás tí­pus. Bánásmódját alárendeltjei­vel szemben az együttérzés, as r&i megértés dörtálta, Sokká) jobban eligazodott az emberi szenvedélyek szövevényében, mint a térkép jelei között. Elolvastam Doberdo című re­gényét, amely arról tanúskodik, hogy Zalka igazi tehetség, az élete azonban úgy alakult, hogy az irodalomban mindvégig bi­zonytalan kezdőnek érezte ma­gát A fiatal Máté a háború isko­lájába, majd a frontra került 1916-ban hadifogságba esett, e távoli Habarovszk melletti Krasznaja Reoska-i hadifogoly- táborba került Az Októberi For­radalom után a volt hadifogoly­táborból különítményt szerve­zett és a Távol-Keleten harcok a szovjet hatalomért Majd a? uráli, ukrajnai harcokban tün­teti ki magát 1920-ban rész! vesz Kijev felszabadításában és Perekop ostromában. A háború véget ért, Zalka azonban folytatta a viharos éle­tet: a hadikommunizmus kor­szakában az élelmezési osztag­ban szolgált, agitádós elbeszé­léseiket írt összebarátkozott Furmanowal, a Proletár Írók Oroszországi Szövetségének (RAFP) gyűléseire járt. Csak » harmincas években gondolt ko­molyan az írói munkára, és né­hány héttel spanyolországi uta­zása előtt fejezte be Doberdo című regényét Zalka írónak született, a kort azonban a há­ború jegyezte el, és lelkiisme­rete súgta meg, hol a helye s háborúban. A Guadalajara-: győzelem után és a Morata de Tajuna-! támadás megkezdése előtt (az akciót „erőszakos felderítésnek nevezték és sok áldozatot köve­téit), Zalka Máté Fuentes falu­ban « következőket mondta ne

Next

/
Thumbnails
Contents