Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

MA

KÉPEK A NÉGYÓRÁS KÍVÁNSÁG- MŰSORRÓL <5. oldal)

TÁRGYALÓTEREMBŐL (5. oldal)

AZ ELSŐ TANÁCSVÁLASZTÁS MEGYÉNKBEN (4. oldal)

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA

1971. ÁPRILIS 21., SZERDA

Ára SO fillér

XXVI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM

M megyei tanács vb iittsérSI jelentjük

A magánkisipar jelentős szerepet tölt be a lakosság javítá és szolgáltató igényeinek kielégítésében — Kevés az utánpótlás cipész-, szabó-, mázolészakmában

Bízunk abban, hogy népünk a választás napján megerősíti, támogatja politikánkat

Választási nagygyűlés az Északi Járműjavítóban

Csaknem IS 000 ember töltötte meg zsúfolásig

kedden délután a MÁV Északi Járműjavítójának mozdonyszereldéjét: A Hazafias Népfront Országos Tanácsának és Budapesti Bizottságának választási nagygyűlésén képviseltették magukat Kőbánya nagy múltú, patinás gyárainak, üzemeinek, munkáskollektívái, s szép számmal jöttek kisebb-nagyobb küldöttségek Budapest más városrészeiből is A piros és nemzetiszinü zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített csarnokban 2 óra előtt már minden talpalatnyi hely foglalt -volt, emberek lépték el a javítás alatt álló mozdonyokat, darupályákat is. Hosz- szan tartó nagy taps köszöntötte a bevonuló elnökséget, amelynek soraiban helyet foglalt többek között Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, továbbá párt, állami és kulturális életünk sok más jeles képviselője.

A Himnusz hangjai után Csömör Ferenc, á Vegyipari Gépgyár művezetője, a nagygyűlés elnöke mondott megnyitó szavakat, majd Kertész Katalin, s Férfi Fehérneműgyár munkásnője, utána Lukács Magdolna, a Bánya utcai Rózsa Ferenc általános iskola igazgatónője szólt a nagygyűléshez.

Lelkes, hosszan tartó taps fogadta az elnöki bejelentést; Kádár János következik szólásra

Kádár János elvtárs beszéde

A megyei tanács végrehajtó

bizottsága április 20-án ülést tartott Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Elsőként az 1970. évi költségvetési revízióról, valamint a tanácsi vállalatok 1968—1970. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentést vitatta meg és fogadta eL A végrehajtó bizottság dicséretben részesítette azokat az ellenőrző szerveket, amelyek jól végezték munkájukat és elmarasztalta azokat, melyek nem teljes igénnyel tették ezt Felhívta a figyelmet, hogy az érintett szakosztályok nem lehetnek elnézőek a saját területükön működő vállalatokkal sem. Szigorúbb és alaposabb vizsgálat szükséges a helyzeti valóság megítéléséhez minden szinten.

Ezt követően a végrehajtó bizottság ár. Dankó János ipari osztályvezető jelentése alapján megvitatta a megye magánkisiparosainak helyzetét és tevékenységét. Az elmúlt 10 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a magánkisipar tevékenysége, helye, szerepe népgazdaságunkban tisztázódott — állapította meg a vb. A magánkisiparosok a maguk területén főként szolgáltató tevékenységükkel — az esetenként tapasztalható negatív jelenségek ellenére — hozzájárultak gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához. Megyénk a 4542 magánkisiparossal az országban negyedik helyen áll. Ez igen jónak mondható, mert míg országosan 10 ezer lakos szolgáltatására 84 kisiparos tevékenysége jut, addig megyénkben 102, Az elmúlt öt évben a magánkisiparosok összlétszáma 22,6 százalékkal emelkedett, évenként csaknem egyenletes ütemben. Jelentős fejlődés állapítható meg az építőipari és a közlekedési ágazatban, míg más ipar sajnos, szerényebb emelkedést mutat. Máris, de a későbbiek folyamán még inkább nehézséget iélent a kiöregedés. Szemléltetően mutatja ezt a következő arányszám is. 1970-ben az összlétszám 4542, ebből 60 éves és idősebb férfi 913, 55 éves és idősebb nő 294. Ez azt jelenti, hogy az utánpótlás nagyon lassú. Tudott dolog az. hogy a jelenlegi szakmunkásképzésből kilépő fiatalok nagy részenem a magánkisipar területét választja, ezért a következő években a magánkisiparosok létszámának komoly mértékű csökkenésével kell számolni. Feltűnően kevés a jelentkező a cipész, szabó, mázoló és az üveges szakmákban. Ezzel számolva és ennek részbeni ellensúA Magyar Üttörők Szövetségének negyedszázados évfordulója alkalmából kedden Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űt- törőházban nagyszabású jubileumi ünnepséget rendeztek, melyre meghívták a város „veterán”

lyozására az ipari osztály élt a kormány adta lehetőségekkel és már most jelentős mértékben adott ki jogosítványokat. Ezeket olyanok részére adta, akik munkaviszonyuk egyidejű fenntartása mellett a? ipargyakorlás általános feltételeinek igazolása után a lakossági javító és szolgáltató tevékenységbe be kívántak kapcsolódni. Ezeknek száma 513.

A javító és szolgáltató igények fokozottabb kielégítése érdekében a kisiparosok részére a működési feltételeik megteremtéséhez kedvezményes hitel felvételére is van lehetőség. A tapasztalat szerint ezt aránylag kevesen veszik igénybe, egyrészt azért, mert kevesellik folyósítható hitelösszeget, másrészt rövidnek találják a visz- szafizetési határidőt. Jelentős kedvezményt jelent a magánkisiparosok részére és jó hatást váltott lei a jövedelmi adónak átalányban történő fizetése. Kedvezmény az is, hogy kisebb településeken az ipar gyakorlásától számított két évig adómentességet élveznek a kisiparosok. Sajnos ezzel sokan visszaéltek azáltal, hogy kis településekre váltják ki jogosítványukat, de valójában tevékenységüket nem ott folytatják. Sőt ezen túlmenően vállalatoktól vállalnak közületi és bérmunkát, lakossági, szolgáltatást viszont nem végeznek.

Mindezek hatására az iparjogosítványok száma növekedett. 1970-ben 755 iparjogosítványt adtak ki a hatóságok, 20-at vontak vissza. Az iparmegvonások általában a szakszerűtlen munkavégzés, valamint nagyobb mérvű adótartozások miatt következtek be.

A magánkisipar össztevé- kenységét értékelve a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tevékenységük az elvárásnak megfelelő. Jelentős szerepet töltötték és töltenek be a lakosság javító és szolgáltató igényeinek kielégítésében.

Végezetül utasította a végrehajtó bizottság az ipari osztály vezetőjét, hogy a várható magánkisipari létszámcsökkenés ellensúlyozása érdekében tegyen intézkedést mind a KI- OSZ. mind az elsőfokú iparhatóságok felé, hogy a lakossági szolgáltatásba minden olyan kérelmező tevékenyen bekapcsolódhasson, aki az adott szakmára vonatkozóan a törvényes feltéteteknek megfelel.

Befejezésként a bejelentésekről döntött a végrehajtó bizottság. majd személyi ügyek tárgyalásával zárta ülését.

m

és ma is aktívan tevékenykedő úttörővezestőit. A díszünnepségre több mint százötven úttörővezető, zömmel pedagógus érkezett.

Hőgye Károly városi úttörő- titkár mondott ünnepi beszédet.

Kádár elvtárs beszéde elején megköszönte az őszinte, szívből jövő fogadtatást-, majd így folytatta:

— Kedves Elvtársak! Azért jöttünk össze, hogy szót ejtsünk közös dolgainkról, hiszen április 25-én választ az ország. Ami az előkészületeket illeti: a választások eddigi menetében a 352 képviselői helyre 402, a mintegy 69 000 tanácstagi helyre pedig csaknem 72 000 embert jelölt két és fél millió választó- polgár, azaz a szavazásra jogosultak több mint egyharmada. A jelöltek — a nép jelöltjei Vannak közöttük időssk, középkorúak és fiatalok, férfiak és nők. öröm számunkra, hogy növekvő közéleti szerepüknek megfelelően a képviselő jelölteid 25 százaléka nő.

7— A jelöltek foglalkozás szerint is különbözőek: munkások, parasztok, értelmiségiek; köz- tisztviselők és tudósok, írók és művészek, vasutasok, pedagógusok és katonatisztek, lelkészek, háztartásbeliek; pártállásúkat illetően pedig kommunisták és pártonkívüliek. Eltérő a természetük is. Vannak közöttük ékesszólóak és kevés- szavúak — a munkában azonban helytálltak önmagukért. Ez közös bennük. S közös az, hogy valamennyien a Hazafias Népfront programját vallják és szolgálják.

— A választásoknál nagyon fontosak a személyek, a jelöltek. A legfontosabb, a döntő azonban a politika, a program. Jelöltjeink politikája és programja a párt és a Hazafias Népfront politikája és programja. Ez a politika szocialista politika, a munkásosztály, a nép politikája; a magyarság nemzeti programja. A választási felhívás arra szólít mindnyájunkat, hogy április 25-én, a választás napján népünk szavazatával is támogassa e politikát, a szocializmus építésének programját! Válassza meg a népszuverenitás testületének, legfőbb államhatalmi testületünknek, az országgyűlésnek, valamint a tanácsoknak a tagjait: válassza meg azokat az

embereket, akik a legközelebbi esztendőkben az ország, a dolgozók ügyeit intézik; akik' a nép nevében a nép hatalmát gyakorolják.

A közelgő választásra utalva; Kádár János hangsúlyozta: Most természetesen a párt is, s maga a Hazafias Népfront is számot ad a népnek a végzett munkáról. Tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a nép által négy évvel ezelőtt megválasztott emberek és testületek, az országgyűlés, a kormány, a ta nácsok és e testületek tagjai a legutóbbi választás alkalmával tett ígéretükhöz híven, az akkor meghirdetett politika alapján dolgoztak négy esztendőn át.

— Egyszer sem mondtuk, s úgy lehet, még egy ideig nem is mondhatjuk Petőfi szavaival, hogy „...megálljunk, mert itt van már a kánaán!” Gondok* problémák, feladatok bőven vannak. Most, ez alkalommal azonban azt kell hangsúlyoznunk — hiszen tudnunk kell, hogy a nép harcának, munkájának ván-e értelme, —, hogy a politika, az irányvonal jó; hogy az elmúlt négy esztendőben nagy utat tettünk meg, munkánknak szép eredményei vannak. Nagyot változott az ország! Ha körültekintünk, láthatjuk, hogy szerte az országban mindenütt szinte szemünk láttára születnek, növekednek az új alkotások. Űj, hatalmas erőművek, gyárak, mező- gazdasági üzemek, kutató laboratóriumok, kulturális intézmények, gátak, utak, vasutak, vasúti főmöhelvek épültek; elkészült a földalatti első szakasza, új lakótelepek, városrészek nőttek ki a földből. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy szebb lett az ország és jobb lett az élet hazánkban.

— öt év alatt a nemzeti jövedelem 31 százalékkal, az ipari termelés 35, a mezőgazdasági termelés 16 százalékkal növekedett. Az egy keresőre jutó reálbér 18, az Ö6szdolgozók reáljövedelme 34 százalékkal emelkedett. A parasztság jövedelemszintje országos átlagban elérte a munkásosztályét. 327.006 lakás épült, egymillió ember költözött hazánkban új otthonba. Javult a közegészségügy, a művelődés, a kultúra helyzete. A lakosságnak több mint 96 százaléka — gyakorlatilag tehát az egész lakosság — biztosított. Az orvosok száma tíz esztendő alatt — tízezer lakosra szántírva — 35-ről 23-ra növekedett, az ápoló és egyéb egészségügyi személyzet száma — ugyancsak tízezer lakosra számítva — 45-ről 68-ra nőtt. A harmadik ötéves terv idején az országban nyolc új kórház épült, s a kórháza ágyak száma — ugyancsak tízezer lakosra vetítve — 71-ről 84-re nőtt. Nagy lépést tettünk előre a műveltség, az iskolázottság növelése terén Is. Ma az országban a nyolc általánost végzettéit száma ötszöröse, az érettségizetteké négyszerese, a diplomával rendelkezőké pedig háromszorosa annak, amennyi a kapitalizmus idején volt Mindez azt jelenti, hogy a közegészségügy és a műveltség, a képzettség terén népünk felemelkedett; felzárkózott a világ élenjáró nemzeteinek sorába.

— Hosszan lehetne még sorolni az ißmert és kevésbé ismert adatokat, tényeket, amelyek azt. bizonyítják, hogy az irány helyes, a harc eredményes volt-, a ß magyar dolgozóik millióinak munkája nagy eredményeket hozott. Mindez nem „kommunista dicsekvés”. Természetesen a kommunistáknak is el kellett végezniük feladataikat, hogy ilyen fejlődést elérhessünk, de az eredmények egész rendszerünk, politikánk eredményei, 3 dolgozó milliók munkájának gyümölcse — mondotta Kádár elvtárs, majd azt elemezte, hogy miben mérhetők le még az eredményeink:

Az elmúlt négy-öt év vagy hosszabb időszak munkájának, harcának legfontosabb eredményét abban látjuk, hogy erősödött a párt és a tömegek ösz- szeforrottsága; létrejött, erősödik a szocialista nemzeti egység; megszilárdult a munkáshatalom,. munkás-paraszt államunk, a Magyar Népköztársaság Ezek legnagvobb eredményeink, mert az-az erő és egység. amelyet a szocialis+ i eszme körüli tömörülés, rendszerünk és államunk ereie jelent, mindent létre tud hozni, mindent meg tud teremteni. Ha erre az erőre vievázunk, ha ezt növeljük, mindazt a- énítkezést, termelési beruházást, kulturális vívmányt, amit tervezünk, meg tudjak valósítani, s meg is tudjuk v£*eni bárkivel szemben.

— Mostanában a sajtóban, a rádióban, a televízióban és az

(Folytatás a 3. oldalon)

Úttörővezetők fubileumi ünnepsége Békéscsabán