Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

Kert as udvarban Folyamaiossá tették a háztáji és kisegítő gazdaságok vemheskoca-ellátását ;ta tisztikai adatod tanúsítják, >gy a háztáji és a kisegítő gaz- Adságökban a sertésállomány 1966 óta nagymértékben csök­kent és 1969 márciusában érte el a mélypontját. Ez a helyzet súlyosan érintette az ellátást, mert a sertésállomány nagyobb hányadát a háztáji és egyéni gazdaságok tartják. Ennek kö­vetkeztében J 969-ben és 1970- ben alkalmazott kocakihelyezési kényszerültünk. A csökkenés annak volt a kö­vetkezménye, hogy a háztáji és egyéni gazdaságokban nem sike­rült megteremteni a biztonságos termelés feltételeit Bizonytalan volt a gazdaságok takarniányel- látása is. A helyzet megváltoz­tatására kormányintézkedések jelentek meg, melyek közül egyik legnagyobb horderejű a keverék takarmányok forgalma­zásának szabaddá tétele. Ezen intézkedés következtében a ház­táji és kisegítő gazdaságok is hozzájuthatnak a szükséges ta­karmányhoz. Olyan intézkedések is szüksé­gesek voltak, melyek a háztáji és egyéni gazdaságok kocaállo­mányának növelésére hatnak. Felmerült, hogy a korábbi évek. bem alkalmazott kocatenyésztési akcióhoz hasonlóan a háztáji és egyéni gazdaságok hitelbe kap­janak vemhes kocasüldőket. Az intézkedések következté­ben az Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalat 1969. szeptember 1-gyei megindította a kócakihe- lyezési akcióját Ennek kereté­ben a termelős zövetek zeteknél hizlalásra leszerződött állomány­ból kiválogatott és bebúgatott, 2 hónapos vemhes süldőkocákat helyeztünk ki háztáji és egyéni termelőkhöz hitelbe. Az igénylő a koca ellenértékét hízott sertés, sei vagy süldővel törleszthette. Az akció nagy sikerére és a tenyésztési kedv fellendülésére jellemző, hogy a vállalat 1969. szeptember 1 és 1970. július 31-e között 7100 kocát helyezett ki a háztáji és kisegítő gazdaságok­ba. Egyes községekben nagy­mértékben nőtt a eertésenyész- tésd kedv. Az akció keretében Békéscsabán 244, Gyulán 205, Kétagyházán 193, Újkígyósán 276, Lökösházán 168, Battomyán 238, Medgyesbodzáson 173, Szeg­halmon 225, Vésztőn 119, Csa- mádapácán 233, Gádoroson 236, Kondoroson 157 kooasüldőt vá­sároltak a termelők. Az 1970. jú_ lius 31-én lezárult kocaikihelye- zési akciónak a háztáji és egyéni állattartók körében tapasztalt népszerűsége és a sertéstenyész­tési ágazatra gyakorolt pozitív hatása indokolttá tette, hogy a vállalat a kocakihelyezési akciót rendszeressé tegye és állandó­sítsa, A kocakihelyezések folya­matossá tételével a háztáji és egyéni gazdaságok kocaállomá­nyának szinten tartását kíván­juk elősegíteni.; Vállalatunk 1970. augusztus 1-én megkezdte a II. kocakihe­lyezési akciót módosított feltéte­lekkel Ennek keretében a kihe­lyezett kocák tenyésztésben ma­radását az első ellés után időre is biztosítani kívánjuk, ezért a kiadott vemheskocákat a terme­lő köteles legalább kétszer leel­letni. Az akció keretében a vállaíat a mezőgazadasági nagyüzemből származó, két hónapja vemhe- sített kocasertést bocsát a ter­melő rendelkezésére. Az igénylő á kocasertést a nagyüzemben mérlegelt súlyban 24 forint ki­logrammonkénti áron veszi át, melynek értékét a vállalat ka­matmentesen megelőlegezi. Az átvett vemhesített koca­sertést az első ellés után is te­nyésztésben kell tartani és azt másodszor leelletni. Minden ko­ca után ellésenként legalább két hízottsertést vagy három süldőt kell a vállalat részére az ér­vényben levő szerződéses áron átadni. A koca ellenértékének i) szamóca takarásos hajtatása Olcsón megoldható a szamóca hajtatása talajtakarással. A sza­móca sorközeit megfelelő széles­ségű fóliával takarjuk. Erre a fe­kete színű fólia a legalkalma­sabb, de jól hasznosítható a fólia sátrak elhasználódott anyaga is, valamint elhasznált műtrágyás és papírzsák, továbbá szalma­szecska és pejva. Talajtakarás­sal biztosítjuk a koraiságot, mert a talaj nappal felmelegszik és éj­jel csak kis mértékben hül le. így a vegetáció meggyorsul. Eb­ből következik be a virágzás és így az érés is. A talajtakarás előnye, hogy a ta­laj nem gyomosodik el s öntözés nélkül is megoldható a termesz­tés. Ezenkívül megvédi a gyü­mölcsöt az eső által felvert sár­tól, ami fogyasztói és értékesítési szempontból követelmény! A hajtatás alatt, a gyümölcs érése előtt fejlődő ostorindákat eltávolítjuk, mivel ezek gyen­gítik a töveket. Szamócát két évig lehet haj­tatni. A harmadik évtől kezdve a bogyók darabossága rohamo­san csökken. Ezért a harmadik évben új telepítésű ágyakat ké­szítsünk. Pécsújhelyi István teljes kiegyenlítése aa első ellés után átadásra kerülő állatok árából esedékes. Amennyiben a tenyésztő a ka­kapatt kocát a kétszeri eűletés előtt levágja vagy értékesíti, a koca árának visszafizetésén kí­vül kamatot és kötbért is köte­te fizetni! Azok a termelők, akik vem­heskocát kívánnak vásárolni, részletes információt kaphatnak a vállalat felvásárlóinál és já­rási kirendeltségeinél. Krész Ferenc, az állatforgalmi és húsipari vállalat osztályvezetője A negyedik ötéves terv célkitűzé­se alapján lokozni kell a belső fo­gyasztás, valamint a kiviteli lehe­tőségek kihasználását, a baromfite­nyésztés gazdaságosságát és verseny­képességét. Ezt Ugyelembevése, meg­állapíthatjuk, hogy még nagyon sok nivaló akad a háztáji baromü- yésztésben Is, amíg elérjük az egy főre előlrányoztt évi 17,8 kilo­gramm baromfihús és a 250 tojásfo­gyasztást. Nagyon sok lelkes és jól képzett klstenyésztőre van szükség, főleg olyanokra, akik a rendelkezé­sükre álló üres épületrészeket ba­romfihús előállítására és tojásterme­lésre kívánják hasznosítani, A baromfitartó klstenyésztők nagy­része azt vallja, hogy nevelésre leg­jobb a márciusi csirke, mert csak ez növekszik jól. Ezenkívül ebből ér­demes a következő évre az új tojó- állományt Is meghagyni. Valóban ez így volt a kotlós ne­velés Idején, a hagyományos takar­mányozási és elhelyezési körülmé­nyek között. Ma legtöbb helyen már rendelkeznek azokkal az eszközök­kel melyek lehetővé teszik a már­ciustól korábbi és későbbi eredmé­nyes és folyamatos csibenevelést. Aki piád eladásra nevel vágóba­romfit, az ma már az év minden szakában be tudja szerezni a napos­állatokat a keltetőállomásokról. Ezek ma már egész éven át üzemelnek. A vágóbaromfi nevelése csak ak­kor gazdaságos, ha egész évben foly­tatják. így a termelő állandóan ott lehet a piacon, jól kihasználhatja az Idényárakat. A folyamatos vágóbaromfi nevelés hiánya miatt Időszakonként döm­pingszerűen jelentkező vágóbaromfi mennyiségek értékesítése nehézsé­gekbe ütközik. A vágóbaromfi folya­matos nevelésénél nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a ke­veréktakarmányok etetése sokkal jobban érvényesül az olyan helyen, ahol a neveléshez minden feltétel biztosított. Ezért olyan nevelési körülmények létrehozását kell megvalósítanunk, aminek eredményeként biztosítható Gyulán régi hagyománya van a bolgárkertészetnek. Ez a ha­gyomány egyre erőteljesebben bontakozik ki napjainkban, és szinte alig van ház, különösen az új-gyulai részen, ahol két- három fóliasátor ne lenne. New-Hampshyre fajtánál Is az egy kilogramm hús előállításához a 2,7—3 kilogrammos keveréktakarmány fel­használása mellett a nyolc hétre el­érhető 1,10—1,2# kilogrammos élő­súly és a jó minőség. A rossz elhelyezésből nem kapunk piacképes árut. Ezenkívül a takar- mányfelhasználás is emelkedik. Melyik falkából érdemes a tojóállományt meghagyni ? Nagyon *ok kistenyésztő Idegenke­dik attól, hogy az új tojóállományát májusi, júniusi ketésű naposcsibék­ből állítsa be. Még nem ismerték fel a kora nyári csibék előnyös voltát a kedvezőbb tojástermelés szempontjá­ból. Pedig május—június hónapban Ss jó eredménnyel nevelhetők fel a tojónak szánt jércék. Ha a termelő így gondolkodik, még jól is jár, mert ez Időben a naposcsibéket jó minő­ségben rendszerint olcsóbban tudja megvásárolni. A májusban és június­ban vásárolt jérce-csibe nevelésé­nek előnye még az Is, hogy a leg­ideálisabb természetes fényviszonyok között nevelhető. Ugyanis június vé­gétől rövidülnek a nappal megvilá­gított órák száma, tehát a termé­szet adja azt a csökkenő világítási programot, amit a kistenyésztő mes­terségesen nem tud megvalósítani a koratavaszi hónapokoban vásárolt és tojónak szánt jércék nevelésénél. A jórce nevelésénél arra kell töre­kednünk, hogy mire a Jérceállomány a 20. hetes kort eléri, óljukban a ter­mészetes megvilágítási órák száma ne haladja meg a napi 10—12 órát, mert csak így tudjuk megakadályoz­ni, hogy a tojástermelésre serkentő hormonok képződése már a tojáster­melés elkezdése előtt kimerüljön. Ez­zel késleltetjük a tojásrakás Idejét, így a tojástermelés egyenletesebb lesz, több és nagyobb súlyú tojáso­kat nyerünk. Bármilyen egészséges naposcsibét is a vásárol a kistenyésztő, mire el­Igy van ez a Csabai úton Pikó Andrásnál is, aki a húsüzemben dolgozik és szabad időben saláta, retek, paprika-termesztéssel fog­érkeztk a tojóházba telepítés Ideje, az 1—2 százalékos elhulláson felül akad egy pár gyengébb fejlődésű vagy hibás testalkatú Jérce. Ezeket ajánlatos kiemelni az állományból. A selejtezést gondosan végezzük el. Akkor járunk ed helyesen, ha a jőrcéket egyenként kézbevesszük és így bíráljuk el, hogy testalakra és jellegre megfelel-e. A válogatás min­denkor legyen kíméletes. A Jércék beólozásánál törekedjünk az egyöntetűségre, mert csak így lesz egyenletes én folyamatos a to­jástermelés. R letoit, öreg álloméin selejtezése Gondos kistenyésztő mielőtt a jér- ceállományát beólazza, végrehajtja az öreg, letojt állomány maradéknél- küll selejtezését, a selejtezéssel együtt járó kifutó és tojóház alapos fertőtlenítését. Hasznos, ha a selej­tezést már áprilisban elkezdjük. Leg­először a rosszul termelő egyedeket kell kiemelni és húsra értékesíteni. Ez azért Is hasznos, mivel egyfelelől a gyengén termelő egyedek eltávolí­tásával a tojástermelés gazdaságo­sabb lesz. Másfelől a tavaszi hóna­pokban a selejt tyúkért magasabb árat fizetnek, mint a nyári, Illetve őszi hónapokban. Az öreg tojőállomány maradékta­lan selejtezésével megszabadulunk sokféle betegség (gümőkór), vala­mint a külső és belső élősködők hor­dozóitól, azért is fontos, hogy az új állomány közé öreg álat ne kerüljön. Ahol az évközi és őszi állomány­cserét nem hajtják végre, vagy meg­kegyelmeznek egy pár kedvenc ál­latnak, ott a fiatal állatoknál is meg­található a meszeslábúság, a bélfér- gesség, a különféle külső élősködők és a különféle lappangó betegségek. Ha a kistenyésztő nagyobb létszá­mú tojóállományt szándékozik beál­lítani, akkor Indokolt megszervezni az értéltes tojóállomány rendszeres állatorvosi felügyeletét. Gonda Lajos kelt. főea. lalkozik. (Fotó: Béla Ottó) jwuniniminimiumnnuinnuniimiaiiHianimmiuiuai Mikor vásároljunk naposcsibét baromfihús előállításra és tojástermelésre ESETÉN CSAK A BIZTOSÍTÁS NYÜJT ANYAGI VÉDELMET Szőlőre gyűmőkm idejében kell megkötni a jégbiztosítást, iégvert növény már nem biztosAhaMk Részletes felvilágosítást nyújt m Állami biztosító

Next

/
Thumbnails
Contents