Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Hz SZKP XXIV. kongresszusa A tegnapi felszólalások A Szovjetunió honvédelmi mi* näsztere Andrej Greater marsall felszólalásában kijelentette: A szovjet hadsereg és flotta katonái hóén őrzik az országha­tárokat, állandóan készen állnak arra, bőgj teljesítsék a párt és a ha» parancsát Andrej Grecsko rámutatott, hogy az amerikai imperialisták egy pillanatra sem szüntették be agresszió« előkészületeiket Az Egyesült Államok a világ- csendőr szerepét magára vállal­va olyan hadsereget hozott lét­re, amely tízszeresen felülmúlja a háború előtti amerikai fegyve. rés erőket, stratégiája kipróbá­lására Vietnamot választotta ki, ahol már évek óta folytatja bű­nös hódító háborúját. „Vietnam azonban ez Imperializmus kato­nai doktrínájának temetője lett” — mondotta a marsall. A Szovjetunió más raocte- Steta államokkal együtt az erő­szakra erőfölénnyel képes vála­szolni — mondotta a miniszter, — „A szovjet hadsereg fegyver­zetében olyan eszközök vannak, amelyek nagy pusztító erejűek és a földkerekség bármely pont­ját elérik.” Grecsko az internacionalista kötelezettség hűséges teljesítésé­nek példaképeként említette azt az önzetlen segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt a hős viet­nami népnek, az arab országok népeinek, a fejlődő fiatal ázsiai, afrikai országoknak, hogy az imperializmus támadásaitól megvédhessek szabadságukat és függetlenségüket — A XXIV. pártkongresszus a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának példájaként ke­rül majd a be a történelembe — mondta felszólalásában AVekszandr Georgijev, az altáji határterületi pártbizottság első titkára. A szónok megállapította, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a szovjet ember szellemiekben és anyagiakban egyaránt gyara­podott. A párt jelentős szociális intézkedései mindenkit kedve­zően érintenek és mindenki igyekszik önfeláldozó munkával válaszolni rájuk. Georgijev a határterület kommunistáinak nevében lámou gáttá a Központi Bizottság be­számolójában elhangzott javas­latot, a Szervezeti Szabályzat részleges módosítására és a tagkönyvek cseréjére. Antanas Sznecskusz, a Litván Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első, titkára kong­resszusi felszólalásában kijelen­tette: „Litvánia kommunistái és dolgozód forrón helyeslik és egy­hangúan támogatják az SZKP és lenini központi bizottsága tevékenységét, amely az ország gazdasági potenciáljának továb­bi fejlesztésére, védelmi képes ségének erősítésére, a szovjet nép anyagi éa kulturális szín­vonalának emelésére, a szocia­lizmus és demokrácia erőinek világméretű összeforraaztására irányul. Az SZKP kongresszusának egész munkáját áthatja a gon­doskodás az egyes szocialista or­szágok és az egész szocialista rendszer további fejlődéséről ás megszilárdításáról, áthatja a tö­rekvés A kommunista világmoz­galom sarainak a marxizmus— leninizmus élvednek alapján tör­ténő erősítésére — Jelenítette U Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára. Cedenbal rámutatott asm hogy az SZKP KB beszámoló referátuma elemezte a szocialis­ta világrendszerben végbemenő mélyreható folyamatokat A legjellemzőbb az, hogy jelenleg a szocialista országok gazdasági, politikai és kulturális élete nem­zetközivé tételének objektív fo­lyamat megy végbe. Ennek konkrét megnyilvánulása a szo­cialista gazdasági integráció, amelyet tudatosan közösen ki­dolgozott program alapján sza­bályoznak a KGST-ben résztve­vő országok testvérpártjai és kormányai. Cedenbal a népgazdasági ter­vek összehangolását az integrá­ciós folyamatok szabályozása fő módszereként nevezte meg. Jumzsagijn Cedenbal kijelen­tette, hogy a kínai vezetők bom­lasztó tevékenysége, amely a szocialista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom egy­ségének megbontására irányuló objektívan segítséget nyújt az imperializmus és a reakció erői­nek. A szónok mélységes felhá­borodással beszélt arról az új kommunistaellenes és szovjet­ellenes kampányról, amelyet a kínai vezetők közvetlenül az SZKP kongresszusa előtt indítot­tak meg. Nguyen Van Hleu, a DNFF Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, a kongresszuson részt­vevő küldöttség vezetője be­szédében leszögezte: „A vietna­mi és a szovjet népet a testvéri­ség és a harci barátság egyre erősödő szálai fűzik egymáshoz, erőnktől telhetőén, mindent megteszünk, hogy barátságunk és egységünk napról napra nö­vekedjék, szilárduljon”. Üdvözölte az SZKP XXIV. kongresszusának küldötteit a DNFF küldöttségének vezetője, mélységes köszönetét fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és né­pének az együttérzésért és tá­mogatásért, a hatalmas értékes és hatékony segítségért Nguyen Van Hieu, ezután rá­mutatott, hogy as amerikai Im­perialisták fenn akarják tartani Vietnam megosztottságát kato­nai támaszponttá, újtípusú gyar­mattá akarják változtatni Dél- Vietnamot Az amerikai impe­rialisták tervei azonban csúfos kudarcba fulladnak, a dél-viet­nami nép nem riad vissza az ál­dozatoktól, a VDK, Kambodzsa és Laosz népével vállvetve egyik győzelmét aratja a másik után, kész arra, hogy megsemmisítse az amerikai agresszorokat és csatlósaikat és teljesítse szent nemzeti és magasrendű interna- dcmalísta. kötelezettségéit Ivan BogyuU a moldvai kom­munisták nevében támogatta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikáját azt a programot amelyek a beszámoló tűzött a szovjet nép elé. A moldvai pártvezető köztársasá­gáról szólva hangoztatta, hogy a szőlőskert ék országában a mezőgazdaság mellett az ipar is fejlődésnek indult A köztársa­ság nemzeti jövedelme a beszá­molási időszakban 39 százalék­kal emelkedett, s ebben jelen­tős része van a könnyűipari ter­melés növekedésének. A moszkvai pártvezető után Fjodor Kuraljonok, egy belo­rusz építőbrigád vezetője lépett a mikrofonhoz. A köztársaság egyik fiatal ipari központja, szűkebb hazája, Novopolock impozáns fejlődéséről beszélt Pártunk és népünk szíve mé­lyéből sikert kíván a szovjet munkásosztálynak, az egész szovjet népnek az új ötéves népgazdaságfejlesztési terv tel­jesítésében — jelentette ki Kim ír, a Koreai Munkapárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság .titkára, a miniszterelnök első helyettese. Kim ír a kommunista és. munkáspártok, az antlimpería- lista erők összefogását követel­te és kijelentette, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság erélyesen elítéli az Egyesült Államok agresszív cselszövéseit Indokínában, a Közel-Keleten és a világ más térségében, „Népünk, amely mindig érté­kélte és most is. értékeli a test­véri szovjet néppel való barát­ságot és összeforrottságot — je­lentette ki a szónok — továbbra is minden erejét latba veti, hogy a jövőben is fejlessze a két ország közötti baráti kap­csolatokat és együttműködést Mijdüco Todorovics, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője, «kong­resszus péntek délelőtti ülésé­nek utolsó felszólalója megálla­pította, hogy az SZKP 24, kong­resszusának határozatai „elő fogják segíteni a szovjet dol­gozók életszínvonalának lénye­ges emelését”. „Bennünket örömmel tölt el minden egyes siker, amelyet Önök gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb területeken elérnek — mondot­ta Todorovics, a Jugoszláv Kommunistáik Szövetsége El­nöksége Végrehajtó Irodájának tagja. A kongresszus tegnapi ülé­sén felszólalt még Johannesz Kebin, az , Észt Kommunis­ta Párt Központi Bizott­ságának első titkára, Ivan Ma- zunov, a herszoni terület „SZKP XXII. kongresszusa” elnevezésű kolhozának elnöke, Jevgenyij Tyazselnyikov, a Lenini Kom- szomol Központi Bizottságának első titkára, Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitká­ra, Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának fő­titkára. A kongresszus szombaton dél­előtt folytatja munkáját. 2 srnjmm Üli. ÁFK1L1S s. űrhajósok az SZKP-kongresszm delegátusai között: Misre Jev és Sapajov aa ülésterembe^ (Teleíotó—TASZ5Z—MTI—KS) Törvényesen zajlottak le a képviselő-jelölések ülést tartott az Országos Választási Elnökség Pénteken ülést tartott az Or­szágos Választási Elnökség: megvizsgálta, törvényességi szempontból megfelelőnek talál­ta és elfogadta a képviselőjelöl­tek névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége nyújtott be. A vá­lasztási elnökség megállapította, hogy a jelölőgyűlések a törvé­nyes rendelkezések betartásával zajlottak le, a Jelöltek mind­egyike választójogosult magyar állampolgár, megkapta a jelölő­gyűlésen részvevők szavazatai­nak egyh&rmadáfc, jelöléséit éWs= gadta éa ezt aláírásával meg­erősítette. A választási elnökség értékel­te a választások előkészítését, a összegezte a jelölőgyűlések ta­pasztalatait Nem végleges ada­tok szerint a jelölőgyűléséken több mint két és fél millió vá­lasztópolgár, a választójogosul“ tak 35,2 százaléka vett részt A jelölőgyűlések akti vitására utal egyebek között az is, hogy több mint negyedmdllióan kértek és kaptak szót ezeken a fórumokon Amerikai akadály az NDK és az NSZK között Március utolsó napján tized­szer találkozott egymással Bahr, a bonni kancellári hivatal ál­lamtitkára és Kohl, a Német De­mokratikus Köztársaság minisz­terelnökségi államtitkára, ez a találkozó-sorozat csak egyike azoknak az egymással párhuza­mosan, több szinten folyó meg­beszéléseknek, amelyek a két német állam viszonyát, illetve Nyugat-Berlin helyzetét érintik. A két problémakör szoros kap­csolatban van egymással. Miután a Brandt-kormány megkötötte a szovjet—NSZK, majd a lengyel —NSZK szerződést, gyakorlati­lag az úgynevezett nyugat-ber­lini kérdés megoldását tette füg­gővé — nem kis mértékben ame­rikai nyomásra — ezeknek aa egyezményeknek a ratifikálását. (Ez önmagában sem veszélytelen álláspont: Brezsnyev, az SZKP XXIV. kongresszusán mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a ratifikálás haloga­tása ismét bizalmatlanságot éb­reszthet az NSZK politikai vo­nalvezetése iránt és csökkentheti a nemzetközi enyhülés kilátá­sait). Az NSZK említett nemzetközi megállapodásaival párhuzamo­san mint ismeretes, miniszter- elnöki szintű érintkezés-felvétel is történt Erfurtban, majd Kas- selben a két német állam veze­tői között; ez a folyamat Is megszakadt. Nyugat-Berlinnel kapcsolat­ban a nézeteltérések lényege as, hogy egyfelől a Szovjetunió és az NDK, másfelől a nyugati ha­talmak és az NSZK teljesen el­térő jogi álláspontot képvisel­nek. A tárgyalások nemzetközi szintjét a négy nagyhatalom képviselőinek 1970. március 26 óta tartó tárgyalás-sorozata jel­zi. A nyugati álláspont „egész Berlinre” akarná vonatkoztatni a négyhatalmi felelősséget és en­nek megfelelően úgy véli, hogy bizonyos szuverenitási jogokat gyakorolhatnak a Nyugat-Né- metországból Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak forgalmá­ban is. A Szovjetunió, miután az 1955-ös államszerződésben rögzí­tette az NDK szuverenitását, Berlint (nyugati szóhasználat szerint: Kelet-Bcrlint) az NDK integráns részének és fővárosá­nak tekinti. Ennek megfelelően vitathatatlannak tartja az NDK felségjogát a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak polgári forgalmának ellenőrzésében. A nagykőveti szinten tartott négyhatalmi megbeszélések tit­kosak. Annyi napvilágra került, hogy a nyugatiak február 8-án, a Szovjetunió pedig március 26- án szögezte le álláspontját és a kompromisszum lehetséges kör­vonalait. A tárgyalások eddigi menetéből arra lehet következ­tetni, hogy szovjet részről elsőd­legesnek tekintik az NSZK nyu­gat-berlini politikai jelenlétének határozott csökkentését, ■ an­nak tudomásulvételét, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK egyik tartománya, hanem külön politikai egység. Nyugati részről a követelések középpontjában az áll, hogy a Nyugat-Németország- ból Nyugat-Berlinbe irányuló polgári forgalmat is „garantál­ja” a Szovjetunió — holott ez az NDK szuverenitásának korláto­zását jelentené. A már idézett Bahr—Kohl megbeszéléseken az NDK a két német állam kölcsönös tranzit- forgalmára vonatkozó megálla­podást kívánja elérni. Ez termé­szetesen magába foglalná a Nyu- gat-Berlinbe vezető összekötő utak polgári forgalmának rende­zését is. Az NSZK viszont — a nyugati nagyhatalmi álláspont­hoz csatlakozva —, azt a fele­más álláspontot képviseli, hogy Bahr tárgyal ugyan Kohllal a két német állam közötti közle­kedésről —, de kihagyja a napi­rendből a Berlinbe vezető utak polgári forgalmát, mondván, hogy ebben a kérdésben Bonn csak akkor hajlandó az NDK- val tárgyalni, ha a három nyu­gati megszálló hatalomtól erre engedélyt kap. Ez az álláspont azért kockáza­tos és veszélyes, mert a Brandt- kormány emel lényegében alá­veti magát az ameriakaiak vé­tójogának. Ha a tárgyalások legmagasabb szintjén Washington megtagadja hozzájárulását, akkor a Brandt- kormány nem tárgyal a Nyugat- Berlinbe vezető összekötő utak­ról, A megegyezés hiánya vi­szont — bonni vélemény sze­rint — akadályozza a szovjet—■ NSZK és % lengyel—NSZK­egyezmény ratifikálását. Így te­hát a Brandt-kormány „keleti politikáját” voltaképpen aláren­deli Washington vétójogának. Az említett, kettős tárgyalások korlátái természetszerűen hatá­rokat szabnak a harmadik, vi­szonylag legalacsonyabb szinten folyó megbeszéléseknek. Ennek részvevőit: Kohl, az NDK ál­lamtitkára, és Müller, a nyugat­berlini szenátus iroda-igazgató­ja. Ezeknek a tárgyalásoknak a középpontjában az NDK, vala­mint Nyugat-Berlin, mint önálló politikai egység közötti problé­mák megoldása áll, így minde­nekelőtt a nyugat-berlini lakos­ság NDK-bcli és berlini látoga­tási lehetőségét rendező átfogó szerződés. Mint látható, érdemi előreha­ladást ebben az ügyben csak akkor lehet elérni, ha „a legfelső emeleten” létrejön a megegye­zés. A háromszintű tárgyalások eredményessége tehát jelenleg attól függ, hogy az amerikaiak feladják-e ohstrukciós, akadá­lyozó taktikájukat. >ll

Next

/
Thumbnails
Contents