Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
\ I Magyaros vendégszeretettel Hogyan alakult az ország idegenforgalma? „1970-ben #,s mmtó ícülföldi látogatott Magyarur- rzágra, háromszor annyi, mint 1965-•'bem. A maj^arországi úticél lal érkezők száma 3 600 000 volt. 2,7-szerese az 1965. évnek.« A külföldiek nagy része szocialista országokból érkezett, arányuk öt év alatt 80 százalékról csaknem 90 százalékra emelkedett.«. Az elmúlt öt évben 46 000 szállodai férőhely és egyéb szállás- lehetőség (camping, fizetővendéglátóhely stb.) létesült, a jelenlegi férőhelyek több mint «így harmada." E megállapítást a TO. ötéves 'érvünk teljesítéséről szóló, nemrégiben napvilágot látott j statisztikai hivatali jelentésben j olvashatjuk a külkereskedelem,; idegenforgalom rímszó alatt J Így szerű ténymegállapítás, kifejező számokkal. Szóval, a 93 000 négyzetfldlo:néter területű Magyarországon él valamivel több mint tízmillió jmber, és évenként 6 és fél millió külföldi kíváncsi ránk, jár a portánkon, látogatóban, vagy át. Jtazóban. Ez a rendkívüli tekrn- édyes szám azt bizonyítja, hogy *z idegenforgalom hazánkban is fontos népgazdasági tényezővé vált, ezzel a számmal egy kicsit mérhetjük szocialista építőmun- tánk nemzetközi tekintélyét is. A hat és fél millió szempár megannyi Jól foncsorozott tükör, amelyben benne ragyog gyorsan fejlődő országunk sok szépsége, érdekessége romantikája. A külföldiek nagyrésze-— mondja a Jelentős —, szocialista országokból érkezett. Az 1964-ben bevezetett kétoldalú beutazásit könnyítő Intézkedések következtében a szocialista országokból érkező turisták száma hirtelen megnövekedett és már 19G4-ben 2,6-szer több volt a beutazók száma, mint 1963- bam. Az 1964-es ugrásszerű fejlődés után évről évre több ember kereste fel országunkat és 1970-ben a szocialista országokból hozzánk utazók száma már meghaladta a hárommilliót, a ha társ ta tiszti kában közölt ősz. jzes tranzit-utazással együtt pedig az 5,5 milliót A szocialista országokból érkezők adják tehát beutazó forgalmunk 84,4 százalékát és átutazó forgalmunk 93,5 százalék;««. Idegenforgalmunkban kiemelt helyet foglalnak el a csehszlovákiai és a jugoszláviai turisták. A két ország adja az összes szocialista beutazó-forgalom 79,2 százalékát (Általános tör* vényszerűség, hogy a szomszédos országok a nemzetközi idegenforgalomban szinte meghatározó jelentősegűek.) A Csehszlovák Szocialista Köztársaságból hozzánk látogatók száma hatalmas ; ebből a szorosabb értelemben vett turisták száma évi 600 ezer és csupán 300 ezer ember látogat hozzánk hosszabb időre, üdülni, pihenni. De minden évben legalább ennyien érkeznek rokonlátogatásra, még többen egy-kétnapos kirándulásra. A csehszlovák nyaralóturisták zöme természetesen a nyári főidényben —■ júliusban és augusztusban — a Balatonit keresi fel Tavaly Jugoszláviából is csaknem egymillió ember járt Magyarországon, de közülük 650 000 csupán egy-kétnapos kirándulást tett nálunk. A többi szocialista ország — NDK, Lengyelország, Románia, Bul- ■ gária, Szovjetunió — beutazód-j ra jellemző a hosszabb Itt-tar- j tózkodás. Egy kis statisztika az! átlagos tartózkodási időről: Csehszlovákia 4,8 nap Jugoszlávia 4,3 . Lengyelország ® a NDK 15 . Románia 15 . Szovjetunió 1« i. Az utóbb említett szocialista országok beutazói közül 200 ezren látogatóba jöttek; üdülni, pihenni 360 ezren. Barátaink látogatásainak néhány jellemző ténye, száma után nézzük meg a másik oldalt is; hogyan alakult fejlődött idegen, forgalmunk a tőkés országokkal? Itt is csak a fontosabb, jellemző tényeket vegyük figyelembe. A tókés országokból hozzánk érkezők döntő többsége Nyugat- Európából jön, ezekből az országokból egyébként évente több mint 80 millió turista utazik külföldre. 1960-es adatok szerint a világ turista-érkezéseinek 73,2 százaléka európai országokra esik, ezen belül elsősorban N yugat-Európára. A nyugat-európai, gazdaságilag fejlett tókés országok szerepe jelenleg döntő jelentőségű a világ nemzetközi idegenforgalmában. Ha azt vizsgáljuk, hogy a tőkés országokból hazánkba utazók száma miilyen ütemben fejlődött az utóbbi években, kedvező képet kapunk. 1960-ban a beutazók száma még csak 57 ezer volt, 1965-ben már 300 ezer; 1970-ben elérte az 560 ezret. (Az évi átlagos fejlődési ütem 26 százalék.) A tókés országokból beutazók százalékos növekedése 1970-ben 112 500 embert jelentett. Említést érdemel a „vendég-éjszakák” 57,4 százalékos növekedése is. 1970-ben a beutazók átlagos tartózkodási Ideje 8,5 nap volt Érdemes megjegyezni, hogy a turista kategória 28 százalékos fejlődésével tavaly már fölülmúlta a rokonlátogatók 24 százalékos fejlődési ütemét Sajnos, a rekord! gényt férőhely hiányában nem tudtuk ma. radék nélkül kiaknázni, sok turista kívánságát kellett elutasítanunk. Budapesten áprilistól novemberig a szálloda-foglaltság 80, illetve néhány hónap 90 százalék fölött volt A legtöbben az NSZK-ból, az USA-ból, Olaszországból, Svájcból és Ausztriából jöttek; ezek az országok adják a nyugati turisták 79,8 százalék, a rokon látogatók 68,6 százalékát. A vendégek éjszakáikat elsősorban Budapes. ten és a Balaton mellett töltik. A statisztikai mutatók szerint a Balaton fejlődési üteme ma már lényegesen meghaladja a fővárosét Az elmúlt évben a tőkés idegenforgalomból származó bevételük 28.9 millió dollár volt ez az 1969-es év bevételéhez viszonyítva 45 százalékos emelkedést jelenít Lassan kezdünk nemzetközileg elismert idegenforgalmi országgá válni. Immár egy világ ad találkozót hazánkban — a közlekedési technika fejlődése a világutazást szomszédolássá szelídítette. Persze, ezután sem versenyezhetünk Itáliával. Európa Idegenforgalmi nagyhatalmával, vagy Spanyolország, gal, ezeket évente 30—40 millió külföldi keresi fel. De Ausztria, Jugoszlávia, Bulgárai és Románia is előttünk jár. Igaz, nincs Adriánk, Fekete-tengerünk és nincsen Alpokunk. De van Budapestünk, Balatonunk, világhírű ízes konyhánk, és nem kevésbé híres vendégszeretetünk.« MHSZ-tanfolyamok megyénkben Segédkesé« Kerekes István gyulai könnyűbúvár „beöUSzésénéL* alszik. A többi szereplő Is felismerhető az ivóban. De mindez már tulajdonképpen mellékes, Luciánó képzeletét, szívét, lelkét már csak a pincémö köti le. Amikor kimegy, a bohóc is ki- somfordál utána. Kint a nagyteremben vidáman falatozik a társaság. Q pedig csak a pincérnőt figyeli, aki újabb kivinni valókat rak a tálcára a pultnál, s amíg a csapos a borokat tölti a poharakba, sajátságos bájjal várakozik kissé pultra dőlve. A picérnó: Margit. A bohóc éhes, sóvár vággyal nézi, aztán odamegy mellé Merészen szembefordul vele: — Kisasszony, szereti a cirkuszt? — Nerri nagyon. Van itt nekem elég cirkusz. Luciánó még nem adja fel: — Megtisztelhetem egy jeggyel a holnapi előadásunkra? A pincérnő közben megkapta a tele poharakat és fel is rakta már a tálcájára. — Mit kezdjek én egy jegy- gyeiA bohóc szomorúan marad a pultnál, szembefordulva az ivóval, kissé a pultnak dől. A társulat eszik, Darnógyön- gyei megtöri! a száját, és előveszi a kis Wertheim kasszát, nézi, mennyi pénz van benne. Nem sok. Bent a másik teremben folyik a játék, a golyók koccannak, harsány nevetés harsan. Kint már este van. Az országúton egy traktor húz el, vaskos pöfögéssel és dübörgéssel.- A pincérnő visszajön, megáll Ikociánó mellett, de alig vesz róla tudomást Bemondja a csapos-: nak, hogy mit kér. g — Két fél kevert, egy nagy- • fröccs. Aztán csak úgy mellékesen : odafordul a bohóchoz: — De két darab jegyet adhat • ha jő akar lenni, mert a vőlegé- : ínyemmel együtt szívesen elmen- • nék, holnap úgyis szabadnapos ! vagyok. Az utolsó tőrdőfés. A védhe- * tétlen. A bohóc mégis szinte réz- jj zenéstelenül nyúl a belső sse- : bébe és egy csomó jegy közül ki- ■ húz kettőt Még egy mosolyfélé- ■ re Is futja erejéből. — Parancsoljon. Az első sor- ■ ba._ A lány érzi, hogy valamivel : meg kell hálálnia. — És maga is fellép? — Igen. Én vagyok a szünet : előtti utolsó szám. — Légtomász? — Nem. Bohóc vagyok. — Gondolhattam volna. A bohóc megindul kifelé a : csárdából. Útközben odaveti ; Darnógyöngyeinek, aki még min- | dig aggályosán számolja a pénzt: ■ — Megetetem az állatokat ■ Damógyöngyei csak bólint • hogy nagyon helyes, de valaki, ■ Max, az állatidomár kiemeli a : fejét a tányérból. — A medvének ne adj sem- • mit, kólikás. Bent a faluban harangoznak. : Az út másik oldalán két férfi s kerékpárt tói egymás mellett és ■ beszélgetnek. Elnyeli őket az éjszaka. A bohóc rágyújt egy cigarettá- ! ra. • : Az Idegenforgalom egyik ■lapfeltétele, ha nem a legfontosabb, a szálloda. Sokat építettünk, mégis kevés. A következő évek Is csupán szerény fejlesztést ígérnek. Vannan azonban a fejlődésnek Járhatóbb útjai. Nyugaton minden szállásra ki fi. zetett egy dollárra t,5 doilár Járulékos bevétel (vásárlásokra, szolgáltatásokra fordított összeg) jut, nálunk 1 forintra — 50 fillér. El lehet tehát képzelni pezsgőbb idegenforgalmi életet is szállodáink körül. Nívósabb szórakozást, sportlehetőségeket, tájjellegű ajándéktárgyakat nagyobb bőségben nyújthatnánk, ínycsiklandó ételeinket is mérhetnénk olykor drágábban, értékük szerint, az igényesebb vendégek számára Is jobban megfelelő éttermekben. És a fogadók részéről mosolyt minden mennyiségben — csekk nélkül vagy éppen valódi csekkért, Mindez együtt százezreket tehet Magyarország barátaivá, millió és millió külföldi között növelheti tovább hazánk jó hírét Ruha Andor A tavaszi iskolai szünetet jól kihasználta az MHSZ megyei elnöksége: három tanfolyamot is szervezett fiatalok részére. A rádiósok Csárdaszálláson, a Hidasháti Állami Gazdaság I. számú kerületében, a modellezők a békéscsabai repülőtéren, míg a könnyűbúvárok Gyulán képezték magukat A jól sikerült rendezvények közül a rádiósoké vizsgaelőkészítő tanfolyam volt A több mint 100 résztvevő — főképpen fiatalok, katonai szolgálatra készülők — a megye 16 helységéből érkeztek, s fejlesztették ismereteiket Komoróczki János tanfolyamvezető irányításával. A modellezők és a könnyűbúvárok tanfolyama szintén hasznos volt Felújították eddigi ismereteiket és továbbképzésen vettek részt Felvételeink a rádiósokról és a könnyűbúvárokról készültek. FELHÍVÁS! A békéscsabai „NIMRÖD” Vadásztársaság értesíti a békéscsabai és a telekgerendási tany i lakosokat, hogy Békéscsaba, Csabaszabadi és Telekgerendás község erdősávjai- ban, valamint a telekgerendási erdőben 1971. április 18-án (vasárnap) injektált tojásokkal duvadirtási mérgezést végez. Kéri a lakosságot, hogy a kihelyezett tojásokat felszedni, felhasználni szigorúan tilos, és veszélyes. A mérgezett tojások állatokra is veszélyesek. Intéző Bizottság. m 1170 KAnuj űbúvár — teljes felszerelésben. (Fotó: Varga Gyula) BÉKÉS Hím 5 (Vége) 1971. április m. Somogyi János és Morva! József éppen Bulgária egyik rádióamatőrjévé! teremt kapcsolatot.
