Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-16 / 89. szám
t Hatszor más — és ugyanaz Á Í5-ös országgyűlési válasz-i tóücerület harmadszor jelölte képviselőjének Kovács Józsefet, a fíidasháti Állami Gazdaság igazgatóját. Mindenki tudja róla, hogy mezőgazdasági mérnök, Néhány évivel ezelőtt az állami gazdaság főagronómusa- ként dolgozott Mindennapi munkájában szoros értelemben vett emberközelibe került A dolgozók bizalommal fordultak hozzá ügyes-bajos gondjaik orvoslására s ő tőle telhetőén segített Abban az időben került Békés megye képviselői közé, amikor még nem volt területhez kötött a képviselő munkája, időnként összeülték, megvitatták a megye gazdasági, kulturális helyzetét, javaslatokat tet- fek a gyorsabb előbbrelépésrfe. Azután ellátogattak az üzemekbe, tartottak egy-egy nagygyűlést találkoztak a választópolgárokkal és az élet ment a megszokott kerékvágásában. Az elmúlt választási ciklusban már más volt a helyzet. A képviselők választókerületenként kerültek a jelölőlistára. Egy- egy választókerület több községet egyesít. Kovács Józsefnek hat jutott: Murony, Mezőbe- cény, Kamut Csárdaszállás, Kö- röstarcsa és Kétsoprony. Tóth János, a muronyi községi tanács vb-elnöke népszerű embernek tartja Kovács Józsefet Ezt a véleményét arra alapozza, hogy négyszáznál is többen vettek részt azon á gyűlésen, ahol a községbeliek képviselőnek jalöiték. De nemcsak odahaza övezik tisztelettel, ha- aiem többi községben is. Me- zőberényben hatszázan szorongtak a jelölőgyűlésen. A ktsz- ben, a pamutszövőben, a gépjavító állomáson és a Lenin Tsz-ben, ahol az utóbbi hetekben megfordult, csaknem ezer emberrel találkozott, váltott szót cserélt véleményt. A gondolaól beszéltek, mert fejlődni szeretne ez a község is, talán jobban, mint eddig. Ezen a héten Csárdaszálláson, Kétsopronyban és Mezőbe- rényben találkozik választópolgáraival. A Hazafias Népfront községi bizottságai mindenhol gazdag programot állítanak össze. Feljegyzései .közül április 16-át említi, amikor délután 2 órakor Csárdaszálláson tart előadást 19 órakor Köröstar- csán kellene lennie az új választópolgárok megbeszélésén, s ugyanebben az időpontban egy mezőberényi meghívásnak is eleget kellene tennie. Ez utóbbit kénytelen választani, mert Mezőberényben ő fez az előadó. Bízik abban, hogy ezért nem neheztelnek reá a tárcsái- ak. Most, a választások előtt a képviselőjelöltnek a vasárnap is munkanap. Kétsopronyban rendeznék ekkor úgynevezett ré- tegtalálkozót, melyre elmegy, hogy a következő négy esztendőre adott jó tanácsokat feljegyezze s magával vigye az Országházba. — Ügy érzem — mondja —, hogy a következő négy esztendőben mint képviselő még közelebb kerülök az emberekhez, a községek gondjaihoz. Mert hát ezekből bőven álcád. Kamuion nincs gyógyszertár. Azt mondják, hogy Muronyból szerezzék be, ami szükséges. Igen- ám, de Kamut és Murony között nincs buszjárat. Valamit tenni kellene. Muronyban érlelődik a bőlcsőde-gond. Január elsejével a KÖJÁL bezárja a mostanit. Újat kellene építeni. Hát majd meglátjuk, hogy mit Hadunk csinálni. Jó lenne egyezségre lépni a Lenin Tszszel, a községi tanáccsal és akkor közösen talán lenne egy új bölcsődénk. Mezőberényben jól halad a vízművesíités és a csatornázás. A jelölőgyűlésen említették ,hogy kevés a pénz, az építkezés lassul. Ennek is utána kellene nézni, hogy a megkezdett beruházást befejezhessük. Nem rajtam múlik; A segítségadás valójában nem. Kovács Józsefen múlik, mert amit megtehet, azt ezután is megteszi. Hogy ez mennyire így van, példának említhetjük, hogy Mezőberényben már csaknem 600 ezer forint beruházást csinálnak. A község tejellátására üzlethálózatot épít a gazdaság, A pedagógusok is tőle kérnek segítséget illetményföldjük bérnövelésére. A gazdaság szabad trak torkapaci tásából — természetesen térítés ellenében — erre is jut. S ha a gyermekeket kirándulásra vinnék és nem kapnak autóbuszt, akkor a Hidasháti Állama Gazdaság szintén segít. Többen megkérdezték Kovács elvtársat, hogy miért istápoljd választókerületét ezekben az aprónak tűnő ügyekben. Egyszerű volt a válasza: 5,A gazdaságban nyolcszázan dolgoznák. Muronyi, mezőberényi, csárdaszállási, köröstarcsai és kamut! emberek fordulnak meg naponta. Hát ezért a segítség.’’ Az utóbbi években a választópolgárok is egyre többször keresik fel az országgyűlési képviselőt Tanácsát kérik még családi ügyekben is. Kovács József igazgató, országgyűlési képviselő irodájának ajtaja nyitva állt és áll bárki előtt, bármilyen minőségben is keresse. S mind gyakrabban, még a gazdaság dolgozói is úgy keresik fel minit képviselőt. Ilyenkor rendszerint közérdekű ügyeket tesznek szóvá. A 15-ös választókerülethez hat község tartozik. Mindegyik községben egy-egy probléma más módon, de azonos cél eléréséért jelentkezik. Az elmúlt négy esztendőben nagyon sokat fejlődött Kamut. Itt már emeletes iskolába járnak a gyerekek ős a Béke Tsz-nek egy olyan csárdája van, amelyikben még Rózsa Sándor is szívesen mulatna. Gyuláról, Csabáról annyian járnak ide, hogy alig győzik a kiszolgálást Kö- röstarcsán megoldódott a köz- világítás. Rendbe tették a közutat és a vízmű is jól bevált. Kétsoprony szépen terebélyesedik. A nádtetős tanyákból piros cserepes, modem lakásokba költöznék az emberek. Egyné- melyik házban olyan fürdőszobát csinálnak, mint az álom: mennyezetig színes csempe, beépített fürdőkáddal, gázboyler- ral. S mi a muronyiak legnagyobb kívánsága? Egy bővizű kút, mert a faluban levő kutak elapadtak. Egyikböl-másik- ból egy óra hosszáig csöpög ki egy kannára való víz. — Hát ha tud valamiben segíteni a képviselő, akkor a bölcsőde mellett talán még ez a legfontosabb — mondotta Tóth János vb-elnök. A gazdaság vezetése, irányítása mellett bőven jut társadalmi feladata Kovács Józsefnek. Hidashát a jó hírű üzemek közé tartozik. Termelési eredményeivel a műit esztendőben Békés és Csongrád megye legjobbja lett. A választókerületben folyó községfejlesztési munka hasonlóan kiemelkedő. S hogy milyen lesz a jövőben, az nagyban függ attól, hogyan találják meg az együttműködést, a községek tanácsai, népfrontbizottságai országgyűlési képviselőjükkel. Dupsi Károly 690 ezer iialastavi pecsenyekacsát értékesít az idén a Biharngrai Halgazdaság A Biharugrai Halgazdaságban a halakkal „társbérletben”, hatszázezer pecsenyekacsát nevelnek fel az idén. A zsengekacsát a feldolgozó iparnak adják s többségében külföldre értékesítik. Biharugrán eddig több mint kétszázezer naposkacsát keltettek. Százezer kacsa már a vízen úszkál, a többi előnevelőben készülődik a tavakra. Egy hét múlva az első falkát átadják a feldolgozó iparnak s azután hetenként 25 ezer víziszámyas kerül értékesítésre. Csukák a kákafoki holtágban A Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetben néhány nappal ezelőtt kikeltek azok a csukaivadékok, melyek az év első mesterséges ivatásából származnak. Az intézetből több halász- szövetkezet vásárolt, hogy az élő vizekben kirakva, megtöbbszörözze a csukahús-termelést. Sőt az önállóan táplálkozó csukaivadékból az intézet több százezret exportált. A Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet 200 ezer csukaivadékot vásárolt a HAKI-ból, melyeket a szarvasi kákafoki holtágba telepítettek ki tegpnap, április 15-én csütörtökön. GTE építőgép-szakosztályt alakítanak A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének építőgép szakosztálya ma, pénteken délután 5 órai kezdettel tartja alakuló ülését Békéscsabán, a Technika Házában. A szakosztály feladatának tekinti majd tagjainak rendszeres tájékoztatását, munkaértekezletek, tanácsadások, konzultációk és bemutatók szervezését. Ezenfelül hivatásának tartja az építés-gépesítés korszerű módszereinek ismertetését. Ezért arra törekednek, hogy a szakosztályban minél több mérnök és technikus vegyen részt, s tapasztalataival és tanácsaival segítsen a munkában. ns^MSm 3 1971. ÁPRILIS 16. ! Választási nagygyűlések: Gáspár Sándor Csepelen Mintegy háromezren vettek részt a Csepel Autógyárban csütörtök délután rendezett választási nagygyűlésen, ahol Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Az életkörülmények javulásáról szólva Gáspár Sándor utalt arra, hogy az elmúlt öt évben országos átlagban a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 31 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. A parasztság jövedelme — összességében — elérte a munkásosztályét. • Az 1967-ben bevezetett gyermek- gondozási segélyt az elmúlt év végéig 210 000 dolgozó nő vette igénybe, részükre eddig 2,6 milliárd forintot fizettek ló és 1971-ben is több mint egymil- liárd forintot kapnak az otthonmaradó kisgyermekes dolgozó anyák. A nyugdíjak évenként két százalékkal történő automatikus emelése, az alacsony nyugdíjak emelése, a tsz-itagok nyugdíjának rendezése és a családi pótlék felemelése is a mögöttünk levő időszak szociális eredményeihez tartozik. Az árak alakulásával és változásával kapcsolatban egyebek közt rámutatott: már a kormány gs a szakszervezetek vezetőinek legutóbbi — február 26-i — megbeszélésén is hangsúlyt kapott, hogy az életszínvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket akkor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a tervezettnek megfelelően alakúinak. Ismereteink szerint a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik a célkitűzéseknek megfelelően. — Az átlagos árszínvonal- emelkedés világjelenség. A modem társadalmakban — és a- mi. énk is az — egyre nő a társadalmi tevékenység során a szolgáltatások, beruházások részaránya, .amely rendkívül sóikba kerül. Folyamatosan bővül például az egészségügyi hálózat, növekszik az oktatási kapacitás, nagy pénzösszegeket emészt fel az állami lakás- és útépítés. Egyre több olyan természetű beruházást kell állami költségvetésből fizetni* amely lassan térül meg. A munkahelyi demokrácia fejlesztése legfontosabb feladata az üzemi szákszervezeti bizottságoknak. Segítsék őket ebben a vállalatok pártvezetőségei, az igazgatók, akik elsősorban az állam politikai tisztség- viselői. — Mindehhez őszinte légkörre, becsületes emberek által teremtett körülményeikre van szükség. Annak legyen becsülete mindenütt, azt tiszteljék, aki munkájával, magatartásával rászolgál erre. A munkásember lenézi azt, aki csal, hazudik, nem egyenes, nem szókimondó. A köntörfalazó, sunyi emberektől teli környezetben nem érzik jól magukat a dolgozók. De ott sem érzik jói magukat, ahol nem tartják tiszteletben önérzetüket, emberi méltóságukat, s ott sem, ahol az őket érintő kérdésekben még csak véleménynyilvánításra sem méltatják őket. Ott, ahol „megfontolás” és félénkség uralkodik — nem tud kibontakozni az ember egyénisége, személyisége, alkotó ereje. Pedig ezek kibontakozására nagy szükség' van. Ezért is fordított, e kérdéskörre olyan nagy fiigyeimet a párt X. kongresszusa. Meg is engedhetjük magunknak a vitát, a társadalmi fejlődésünkben jelentkező ellentmondások felszínre hozását, mert csak így tudjuk még jobbá tenni életünket. Olyannak kell látnunk saját valóságunkat — amilyen. Megtehetjük, mert a magyar valóság láttán senkinek sincs szégyenkeznivalója. Erre, s életünk további gyarapítására,- jobbítására szavazunk április 25-én — fejezte ,be beszédét Gáspár Sándor Erdei Ferenc Makónk A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói üzemének nagycsarnokaiban csütörtökön választási nagygyűlést tartottak, ahol beszédet mondott Erdei Ferenc, a Tudományos Akadémia főtitkára, Erdei Ferenc elöljáróban szocialista fejlődésünk jelentősebb állomásaira emlékeztetett, majd gazdaságpolitikai kérdésekről szólva részletesen foglalkozott mezőgazdaságunk helyzetével. Rámutatott: a szövetkeze*! átszervezés befejezése után mezőgazdaságunk fejlődése fokozatosan meggyorsult, a csökkenő mezőgazdasági népességgel is figyelemre méltó eredményeket ért el. (1'960-ban az aktív keresők 38 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, az elmúlt esztendőben már csak 24 százaléka.) — A IX. pártkongresszus azt a politikai célt tűzte ki, hogy a parasztság jövedelemszintje gyors ütemben közelítsen, a munkás-alkalmazottá jövedelmekhez. Ezt a célt azóta elértük: a harmadik ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme évi átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több mint 7 százalékkal emelkedett — az 1971-es színvonal a munkás-alkalmazotti népességnél 3x százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Hatalmas eredmény ez, az MSZMP politikájának történelmi érdeme. Az elmúlt esztendő próbára tette mezőgazdaságunkat, s leckét adott agrárpolitikából is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elmúlt évi zárszámadásai jói jellemzik ezt a szigorúbbá vált helyzetet: a 2442 termelő- szövetkezet közül 401 zárt veszteséggel, további 126 pedig alaphiánnyal. Pedig a tsz-ek nagyon igyekeztek, s halmozott bruttó termelési értékük — a súlyos károk ellenére — csupán 2 százalékkal maradt el az 1969. évi rekordszinttől. A termelési költségek azonban országosan 11 százalékkal emelkedtek, ezen belül az anyagköltség 17 százalékkal, a közterhek 13 százalékkal. Ilyen körülmények között tűztük mezőgazdaságunk elé azt az ötéves tervet, hogy a termelés az előző öt esztendőhöz viszonyítva 15—16 százalékkal emelkedjék* s különösképpen növekedjék a hústermelés, általában az élelmiszeripari termelés mennyisége és választéka. Erdei Ferenc a továbbiakban aláhúzta: az ötéves népgazdasági tervben kitűzött feladat nagyarányú technikai korszerűsítést követel, s különösen áll ez az állattenyésztés, a hústermelés fejlesztésére. Itt van szükség a legtöbb új beruházásra, s e téren a legtöbb a pótolnivaló is. Továbbra is serkenteni kell a . háztáji állattenyésztést és hizlalást, s ebben a termelőszövetkezeteknek is mind több termelésszervező, értékesítést előmozdító szerepet 'kell vállalniuk. Az új, egységes szövetkezeti törvényről szólva rámutatott: a jogszabály egyaránt gyümölcse lesz az új gazdaságpolitikának és a szocialista demokrácia fejlesztésének. A nemzetközileg is példa nélkül álló szövetkezeti törvény előkészítése biztatóan halad. A legfőbb erő. amely a törvényt is, egész szövetkezeti mozgalmunkat előreviszi, az a szövetkezeti politika, amely általános politikánkkal összhangban, szilárd elvi következetességgel, a pozitív és negatív történelmi tapasztalatokat hasznosítva töretlenül halad előre.
