Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

Négyes csúcs Kairóban

Péter János

4 trtpoll egyezmény négy tag®s?szága — Egyiptom, Szíria, Líbia és Szudán — államiéi Kairóban. Kép: Szadat elnök a kairól Abdin-palotában fogadást adott a magasrangú vendégek tisztele* tóra, (Telefotó—AP—MTI—KS)

Egy árnyék testet ölt

A Centropress szerda esti kommentárja

Hosszabb szünet után ismét a világlapok első oldalára került Latin-Amerika egyik legnagyobb ás legfontosabb országa, Argentína. Ebben az országban már esztendők óta — Arturo Ilia elnök megdöntésének napjától — a hadsereg gyakorolja a hatalmak

Egészen a legutóbbi időkig egyetlen alaptörvény volt a Casa Rosa-ban, a Buenos Aires-i elnöki rezidencián, bárki is volt ennek az impozáns külsejű palotának az ügyeletes lakója: az, hogy elhessegesse az ország felől a veszélyes száműzött; Juan Perón árnyékát

Peron kétségtelenül a dél-amerikai szubkontinens egyik legérdekesebb egyénisége. 1946-ban került hatalomra és csaknem egy évtizeden át a hatalmas ország korlátlan ura volt. Sokan fasisztának nevezték és módszereiben sokmlnden akadt, ami legalábbis érthetővé tette azt a vádat Csakhogy ez sem ilyen egyszerű.

Egyrészről Igaz az, hogy Peron nem tűrt más akaratot és uralkodása egyszemélyi diktatúra volt a korporációs alapon megszervezett állam felett De az is igaz: Peron országlása egy szakaszában sokat tett és még többet próbált tenni a tömegek — elsősorban a városi munkás tö- • megek — bizonyos problémái- j nak enyhítéséért Ezzel maga ellen haiigolta a ■ hazai szélső-jobbot független- • ségi törekvéseivel pedig Wa- : singtont amely akkor még a ■ mainál is sokkal nagyobb cse- 5 lekvési szabadsággal rendelke- : zett Latin-Amerikában. Bár 5

1955-ben katonai államcsíny • buktatta meg a diktátort, volt t valami Igazság abban az állítá- s sában, hogy őt „a dollár, a kard és a kereszt szentszövetsége”, vagyis az Egyesült Államok, a tisztikar és az egyház összefogása fosztotta meg hatalmától.

Mozgalmát önálló párt formájában nem engedélyezték, de mindig is nyílt titok volt Ar- j genftínában, hogy — különösen • a szakszervezetekben — ez a | mozgalom nem pusztult el és az ; egyik legnagyobb politikai erő • maradt Argentínában. Egyálta- j Ián nem biztos, de egyes jelek •

szerint lehetséges, hogy ez az erő a közeljövőben nyíltan sorompóba állhat

A közelmúltban megbukott Livingstone tábornok és utódja, Lan üsse tábornok első politikai nyilatkozatában a pártok újra- engedélyezését ígérte, „beleértve a peronistákat”. Nincs az a politikai bomba, amelynek robbanása jobban megrázta volna az argentin közvéleményt A legfrissebb hír szerint Lanusse tovább lépett Fogadta Jósé Rucdt, az Általános Munkásszővet- ség főtitkárát akit állítólag felhatalmazott annak kijelentésére, hogy „Peron visszatérésének problémája megoldható”.

Előfordulhat, hogy a madridi száműzött visszatér. De elűzése óta több, mint másfél évtized telt el és még az sem lehetetlen, hogy kiderül majd: a most már 75 éves ex-diktátor ellenfelei számára veszélyesebb volt Madridban, mint amilyen odahaza lesz.

Választások a századfordulón

2 mjsMBm

™ 1971. ÁPRILIS 15,

A, ÍOOÓ-w «veket kővető Időszak választási eseményei a századforduló kritikai realista magyar irodalma, elsősorban Mikszáth Kálmán jóvoltából váltak ismertté. A magyar társadalom .kamasz növésű nagy napraforgója”, a dzsentrik lábai alól egyre Inkább kicsúszott a talaj, ez a hanyatló réteg egzisztenciáját a politikai karrierek erőszakos megszerzésével igyekezett a maga számára biztosítani. Nem véletlenül nevezte Mikszáth „mamelukoknák” a Tisztelt Ház képviselőit, hiszen, éppúgy kiszolgálták egyéni érvényesülésük érdekében ők a reakcióssá merevedett, konzervatív állami adminisztrációt, mint hajdanában a rabszolga- tartókat alkalmazottaik.

Számolni kellett azonban a kiegyezés utáni Magyarországon az ugyan felemás módon megindult társadalmi fejlődés politikai következményeivelj a munkásosztály fokozatos izmosodásával,, valamint a szociáldemokraták erőteljes politikai aktivizálódásával. Azonnal megjegyezzük: A Szociáldemokrata Párt csak részben tudott megfelelni a proletáriátua érdekeinek, általánosan elfogadott politikai koncepciója, a választási sikerek útján kiharcolható „parlamenti osztályharc” elmélete meglehetősen elhibázott volt. Országos irányítása pedig eleve lemondott a paraszti tömegek szervezéséről, elképzelhetetlennek tartotta a munkás—paraszt

szővetafg tartós voltát, Békés megyében azonban sajátos viszonyok alakultak ki. Az 1890— 91-es békéscsabai, orosházi, bat- tonyai agrárszocialista megmozdulások mély nyomokat hagytak a tömegekben, és főként éreztették az országos szociáldemokrata irányításnál világosabban politizáló békéscsabai, orosházi és aradi szociáldemokrata szervezeteknek a viharsarok szegényeivel való alapos törődését Tulapdonképpen ennek köszönhető, hogy megyénkben az osztályharc permanens volta töretlen maradt, s mindez előkészítette Achim I* András paraszt- politikájának kiemelkedő progresszív voltát. Ezért érdemes ennek az időszaknak választási szociáldemokrata „mikroklímáját” egy viharsarki nagyközség, Battonya egykorú Hrlapanyaga alapján feleleveníteni.

A Battonya és Környéke című helyi polgári lap 1904. novemberében—decemberében és 1905 tavaszán megjelent számai rengeteg érdekes adatot tartalmaznak. 1904, november 5-én furcsán érteimezi az újság Kik c rabszolgák? címmel megjelen' vezércikke a társadalmi viszonyokat Ebből idézünk: „A munkásembertől nem követel ma semmit a társadalom. Eljár egész héten át egy kék zubbonyban, oldalba könyökű azt, akit akar, senki meg nem rója, senkinek kardja, pisztolya elé ld nem áll. Utazik a harmadik osztályon, mert nincs negyedik,

Olaszországban

Szerdán délután, valamivel S óra előtt érkezett Péter János külügyminiszter és kíséretének repülőgépe a római repülőtérre. Külügyminiszterünket olasz kollégája, Aldo Moro fogadta, a légierő díszegységének katonai tiszteletadása mellett.

A hivatalos program már a megérkezés után megkezdődött: délután 6 órakor a Famesina, az

olasz külügyminisztérium épületében a két külügyminiszter tárgyalásra ült le. Ezen Péter János kíséretében Pehr Imre külügyminisztérium! főosztályvezető, Matusek Tivadar külügyminisz- tériumi főosztályvezető, Kovács Ferenc, a sajtóosztály osztályvezető-helyettese, dr. Bényi József nagykövet és Kóczián Vince L o. titkár vett részt (MTI)

Megkezdődtek

a magyar-olasz külügyminiszteri tárgyalások

Szerda délután kezdődött Péter János olaszországi látogatása. Útja Aldo Moro olasz külügyminiszter tavaly májusban tett budapesti látogatásának viszonzása. Egyben jelentős lépés a két ország kapcsolatainak elmélyítése felé, mert a Magyar Népköztársaság külügyminisztere első ízben látogat Rómába.

A magyar—olasz államköri kapcsolatok terén az elmúlt években voltak kölcsönös miniszteri szintű látogatások. A két külkereskedelmi miniszter ötéves kereskedelmi és gazdasági államköri megállapodást Irt alá 1969-ben Budapesten. A két kormány miniszterelnökhelyettese Tímár Mátyás és Francesco de Martino is tett kölcsönös látogatást az elmúlt időszakban. Külügyminiszterünk azonban először jár az olasz fővárosban.

Háromnapos látogatásának programján — az Aldo Moréval folytatandó tárgyalásokon kívül — szerepel több találkozó vezető olasz politikusokkal, köztük Giuseppe Saragat köztársasági elnökkel és Emilio Colombo miniszterelnökkel. Az olasz lapok beszámolnak róla, hogy pénteken magánkihallgatáson VI. Pál pápa is fogadja külügyminiszterünket.

A megbeszélések és tárgyalótok témája a két ország kétoldalú kapcsolatai lesznek, különös tekintettel gazdasági kapcsolataink további teljesítésére. Tőkés kereskedelmi partnereink között Olaszország jelenleg az első helyen áll a kölcsönös áruszállítások tekintetében. Több ipari kooperációs megállapodás van folyamatban és előkészületben országaink között.

Nemzetközi kérdésekről azon. ban legalább ennyi szó esik majd a tárgyalásokon. Olaszország több Ízben kifejtette, hogy különös érdeklődéssel viseltetik az európai biztonsági értekezlet gondolata iránt. Péter Jáno6 és Aldo Moro megbeszéléseinek minden bizonynyal egyik fő témája a szocialista országok javasolt európai biztonsági értekezlete lesz (MTI)

lányai nem kívánnak fényűzést, meg bálokat. Adót keveset fizet, választási jogára pressziót nem ■ gyakorol senki, még a saját érdeke sem.” (Kiemelés általunk.) Ezzel szemben arról panaszkodik a cikk, hogy a hivatal embereitől sokmindemt megkövetel a társadalmi konvenció, s többek között ezt olvashatjuk: „Ha haladni akar, a választási jog önérzetes gyakorlásáról ne is álmodozzék!” A7 elmondottakból egyenesen következik a cikk befejező mondata: „A hivatalnok az igazi rabszolga!” Ennek a rendkívül furcsa logikának a kommentálása felesleges, azt azonban világosan kiérezhetjük a vezércikkből, hogy különös társadalmi viszonyok között került sor 1905. január végén a képviselőválasztásokra.

Az újság a maga osztályszempontjainak megfelelően (esetenként azon túl is!) kénytelen hírt adni a „szocialisták mozgolódásáról.” A Csanád vármegyei főjegyző jelentéséből ezt olvashatjuk: „Különösen a battonyai járást és községeit szemelték ki az agitátorok működési térül, ahol a legnagyobb mértékben fanatizálják az egyszerű népet.” Éppen ezért a főjegyző arra kérte a főispánt, hogy a járás területén a csendőrőrsök megerősítésére, Marczibányi-Domb- egyházán pedig új csendőr őrs felállítására tegyen intézkedéseket. Megtudhatjuk, hogy... „a múlt napokban több szocialista ügynök felkereste Battonya községet, beszédet is akartak tartani, de a rendőrség folytonosan nyomukban volt, nem juthattak szóhoz. A napokban a kaputos osztály elleni gvű’ölet- re szóló falragaszt is találtak a községben, amit a rendőri közegek letéptek. A hatóság nyomoz”. Ugvanebben az időben Magyarbánhegyesen Szatmári

Péter és Domonkos János, ismert Békés megyei szociáldemokrata szónokok tartottak elő. adást, amelyet... „fűszereztek Szekrény! Lajos helybeli plébános a helyszínen tett megjegyzései, amelyben népies modorban hírálgatta a szocialisták eszméit. Néhány krajcáros újság féktelen antiszemita kirohanásokat vet a páter szemére. Konstatáljuk azonban, hogy beszédei alkalomszerűek voltaik.”

Arról is árulkodik az újság, hogy a Parlamentben sem voltak korrektebbek a politikai kapcsolatok:

„Nincs okunk, sem jogunk politizálni, de a társadalmi élet zavartalan rendjét védelmezni kötelességünk. A nemzet nagyjai az országgyűlés legutóbbi ülésén legazemberezték egymást. A fent trónoló nagyságos képviselő uraknak ilyetén viselkedése természetesen lehatott a vidékre is. December 4-én az egyik választási szónok Bat- tonyán nevezte gazembernek a Ház elnökét és a miniszterelnököt. A szabadelvű párt jelöltjét programbeszédjében néhány éretlen — tudjuk, hogy nem szavazóképes — ember megzavarta, majd a párthelyiség erkélyére kitűzött zászló bevonását hosszas abcugolás mellett követelte. Az eddigi választásokon sohasem tapasztalt, most előkapott ezen brutalitás, eléggé el nem ítélhető inzultus mélyen érinti a társadalmat. Mi szükség van erre?” — kérdezi az újságíró.

Ugyanakkor kénytelen a lap azt is elismerni, hogy a szociáldemokraták helyi választási gyűlése a legnagyobb rendben zajlott le:

„Január 16-án a Szociáldemokrata Párt is gyűlést tartott. Egy igénytelen kézműves, Joó Feren.cz budapesti csizmadia-