Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-14 / 87. szám
Tízezrek a Balatonnál Kétmillió naposbaromfi a gazdaságoknak A ül, ötéves tervidőszak alatt 5 millió 820 ezer naposcsibét. 435 ezer napos libát. 425 ezer naposkacsát és 481 ezer napos* pulykát adott a nagyüzemi és háztáji gazdaságoknak a mezőkovácsházi ÁFÉSZ keltetőállomása. Ebben m évben — a tervek ■terint — 2 millió naposállatot ad az állomás a már említett p-prfangoltna.lt. Képünkön: Sütő Imre, az állomás helyettes vezetője a tojásberakást ellenőrzi. (Fotó: Balkns Imre) Kellemes, tavaszi as időjárás kedvezett a húsvét vasárnapi programoknak országszerte. Vasárnap nyár eleji forgalmat idéző kép fogadta a kirándulókat a Balaton nagyobb idegenforgalmi helyein is. A közutakon megsokszorozódott a forgalom, de a vonatok is sóikkal több utast szállítottak, mint a korábbi vasárnapokon. Becsléseik szerint több mint 20 OOO-en rándultak az ünnep első napján a magyar tenger partjához. Megkezdődött a külföldi idegenforgalmi előszezon is: hagyományos már, hogy minden húsvéti ünnepen több száz osztrák turista bérel helyet Balaton parti szállodában. Az érdeklődésre való tekintettel az elmúlt napokban négy nagy idényszállót nyitottak meg, és így a tóparton már 12 kisebb- nagyobb hotel állt a vendégek rendelkezésére és sok százan vették igénybe a flzetővendég- szolgálat nyaralóit Az osztrák vendégeken kívül csehszlovák, jugoszláv, lengyel, nyugatnémet és hollandi turisták Is érkeztek hazánkba hogy megtekintsék a BaLaton-vidéfc idegenforgalmi látványosságait. Telt ház volt vasárnap a tóparttól távolabb levő csárdákban is. tat a tisztviselőnek, hogy írja foe a fogadást Miközben ez folyik, ősszemo»oiyognak. — Uram, ön a bukmékerek legszebb álmát testesíti meg. Máskor is legyen szerencsénk. Zima ránéz. Tudja, hogy nem lesz. — Rajtam nem múlik, uram. fenét a Rogers-iroda. Zimát írsár várják. A főnök elébe jön. •— Uram, a texasi „American way of life” fogadási iroda öt- ven százalékkal beszállt az üzletbe és egyben megkért, hogy netalán ezt a fogadást még ezenkívül náluk is meg akarja kötni, bármilyen összeggel állnak rendelkezésére. Zima habozás nélkül lecsap rá. — Nagyon helyes, köszönöm. Százezer dollárral lefogadom náluk i*. Rogens nem is his^, amit hall — Uram, azt kell mondanom, hogy jótékonykodásra más területet is választhatna. Zima elmosolyodik. Jóságra jósággal válaszol. Átnyújtja , névjegyét, melyen már s bérelt ház címe van. — Uram, ha kenyérgondjai lesznek, csak keressen fel. Kisebb kölcsönökkel bármikor állok rendelkezésére. Zima hazatér. Az inas fogadja. — Ludánó úr? jjy mm Ludánó úr és Margit kis* ! asszony kimentek Stratíordba, ; Shakespeare szülővárosába. •— Nocsak Szántód! úr? — Szántód! úr a konyhában j tartózkodik. ■ Zima elmosolyodik erre. Zima megjelenik a konyhá-: ban. Megáll az ajtóban és a kö- ! vetkező kép táru elé: Szántódi j a személyezettel ultizik a kony- ; haasztalon. A négerrel, meg egy s másikkal. £s & szakácsnő az ölé- • ben ül. Szántód! észreveszi, ebnooo- ; lyodik. — Megy a lap, főnök. És ezek • ulti-analfabéták. ; — Ezért kár volt otthagyni i a faludat. — Bizony, bizony. Nem is ta- • gadom, nekem honvágyam van. j — A pénzt feladta? — Fel. : Egy kis stratfordi eszpresszó. | Ludánó és Margit egy kis az- : tálnál ülnék, iszogatnak a leg- ■ nagyobb békességben. Éppen . szemben ülnek a tv-készülék- : kel, amelyen éppen lóverseny- * közvetítés látható. A pub köfsön- | ségét ez persze mindennél job- : ban érdekli Minden szem a ■ képernyőre szegeződik. Azt a bizonyos negyedik fu- : tamot közvetítik. Éppen indul- ; tak a lovak a starttól. Nagy ■ iramban, rendben vágtat előre ■ a legalább 15 lóból álló me- : zóny. Ludánó az egyetlen, akit ■ nem érdekel a dolog. Egy ■ Shakespeare-kötet van előtte, ! azt lapozgatja. Néha bejegyez ; valamit a noteszába. ; (Folytatjuk) Hz élelmiszergazdaság tervezett , megyei beruházásairól - A tsz-zárszámadás tapasztalatairól—Az 1971. évi gazdasági helyzetről ós a középtávú tervek készítéséről Interjú Csatári Bélával, a megyei tanács vb-elnokhelyettesével A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 5-án megtárgyalta toübejt között az 197U. évi tsz zárszámadások eredményét, meghallgatta az 1971. évi gazdasági helyzetről szóló bejelentést és a mezőgazdasági munkák hatékonyságáról einangzott tájékoztatót. Ezzel tulajdonképpen befejeződött a szövetkezeti gazdálkodás 1970. évi értékelése. Olyan pénzügyi helyzet teremtődött megyénk valamennyi közös gazdasagában, hogy most már haladéktalanul hozzáfoghatnak az 1971-rs tervezett célok megvaiósí tásához! A zárszámadások készítésének időszakában említettük, hogy április 6-a után lapunkban visszatérünk a tapsztalatokra, a megye élelmiszergazdasága előtt álló fejlesztési feladatokra. Megkértük Csatári Béla elvtársat, a megyei tanács vb-elnökhelyette- sét, hogy a témával összefüggő kérdéseinkre szíveskedjen válaszolni. — Milyen beruházások várhatók 1971—75 között a megye élelmiszergazdaságában? — A tavalyi, igen kedvezőtlen időjárású esztendő ellenére is megyénk mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemei összességében teljesítették a harmadik ötéves tervre előirányzott célokat. A negyedik ötéves terv idejére 3,5—1 milliárd forint beruházást tervezünk. A mezőgazdasági üzemekben hatezer vagon magtárteret, hétezer szarvasmarha-férőhelyet, 109 ezer sertésférőhelyet és 18 ezer juh férőhelyet építünk. Az üzemi úthálózat fejlesztésére 280 millió forintot költünk. Ezek a beruházások igen jelentős állami segítséggel valósulnak meg, akárcsak a 270 millió forintra előirányzott meliorációs feladat is. Főként a Körösök térségében nagyarányú belvíz- rendezést és talajjavítást tervezünk. Szeretnénk megteremteni a mezőgazdasági termelés biztonságát ezeken a mélyfekvésű területeken is. Gyepgazdálkodásra 20 millió forintot irányoztunk elő. Tovább javul a mezőgazdaság gépellátása. Ebben az esztendőben 900—1000 traktort szállítanak az AGROKER Békés megyei Vállalatához, melyeket termelőszövetkezetek vásárolhatnak meg. Többszáz munkagép is várja a vevőket Ezen túl olyan komplett gépsorok kialakítását tervezzük, melyekkel megoldható vagy továbbfejleszthető a gabonatermesztés, a kukorica művelése és betakarítása, továbbá a cukorrépa és a zöldség termesztése, begyűjtése. Nagyon nagy jelentőségű beruházásnak tartom a szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek építését. A negyedik ötéves terv idején a megyében 22 szakosított sertéstelep lép termelésbe. Ezekre csaknem egymilllárd forintot költenek a termelőszövetkezetek az állami támogatással együtt A hústermelés megkétszereződik a megyében, ezért az élelmiszeripar fejlesztése is napirendé került. A húsipari rekonstrukcióra — ez Gyulán valósul meg —, 233 millió forintot költ az állam. A BOV Békéscsabai Vállalata és az orosházi telep felújítása is folyamatban van 85 millió forintból. A tejipar fejlesztésére 210 millió forintot irányoztunk elő. A konzervipar és a hűtőipar 100—100 millió forintot kap berendezéseinek tökéletesítésére. A cukoripari rekonstrukció 250 millió forintot igényel, a gabonatröszt 400 millió forintot költ a megyében épülő gabonatárházak és takarmánykeverő üzemek építésére. A tanácsi élelmiszeripar csaknem 82 millió forintos beruházásból teheti majd korszerűbbé munkahelyeit. Az előbbi adatok az tanúsítják, hogy jelentős fejlesztés előtt áll Békés megye élelmiszergazdasága. Mi, akik összeállítottuk a negyedik ötéves terv megyei főbb célkitűzéseit, úgy érezzük, hogy helyesen jelöltük meg a feladatokat Az üzemekben tartott termelési tanácskozásokon, közgyűléseken ezek az elképzelések kedvező visszhangra találtak. A megye lakossága egyetértését fejezte ki az élelmiszergazdaság hatékony fejlesztésével kapcsolatban. — Talán még egyik esztendőben sem húzódott f el olyan hosszan a zárszámadás, mint most Nyilvánvaló, hogy ez összefüggésben áll a múlt évi kedvezőtlen időjárású esztendővel és a bevételek alakulásával. A zárszáihadási munkák milyen tapasztalatokat adtak? — Az elmúlt hónapokban módunk volt párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetőkkel újra és újra áttekinteni a tsz-ek zárszámadásait Ezekből következtetéseket vontunk le. Mindenesetre megállapíthattuk, hogy a közös gazdaságok termelését tavaly katasztrofális természeti csapás nehezítette. Az üzemek nem készültek fel egy ilyen nem várt körülmény áthidalására. Az 1968- és 1969-es, viszonylag igen kedvező évjárat eredményeiből nem tartalékoltak biztonsági célra olyan módon, mint tehették volna. Másrészt azt is megállapíthattuk, hogy egyes gazdaságokban erőn felüli, túlméretezett beruházásra vállalkoztak, ami szintén mérleghiányhoz vezetett Ezekből olyan következtetést vontunk le, hogy a jövőben egyetlen termelőszövetkezet sem nélkülözheti a termelés biztonságának megteremtését saját forrásaiból. Másodszor: a személyes jövedelem minden esetben a gazdálkodás függvénye kell, hogy legyen. Harmadszor: a pénzügyek intézése megfontolt és határozott racionális gondolkozást igényel valamennyi vezetőtől. Ezekből a következtetésekből jól kielemezhető, hogy a tagság évenkénti jövedelmének biztonságos megtermelésére mennyire átgondolt Intézkedések, előrelátások szükségesek. A zárszámadások időszakában megfordultunk több helyen. Azt tapasztaltuk, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk egy-egy beszámoló alkalmával újra élte a múlt évi nagyon kritikus esztendőt A politikai hangulat a mérleghiány elenére azért is volt jó, mert a tagság reálisan vizsgálata a kialakult helyzetet Meggyőződéssel állíthatom, hogy gondolkodásmódban termelőszövetkezeti parasztságunk magasan felette van a tíz évvel ezelőttinek. Ma már bírálja a tagság a szövetkezeti vezetők munkáját s megvonja önmaga mun-, kája felett is a mérleget. Ez bizalmat jelent a szövetkezeti életforma befogadására, és elfogadására. A zárszámadási tapasztalatok összegezésekor feltétlenül el kell mondanom, hogy a megye mérleghiány ellenére azért is volt államtól csaknem 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. 1971-re húsz termelőszövetkezetet soroltunk a gyenge termőhelyi adottságúak közé, melyek részére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól 21 millió forint állami támogatást kaptunk. Ezt az összeget ezekben a napokban juttatjuk el az érdekelt szövetkezetekbe, hogy termelési célokra fordíthassák. — Mi jellemzi az 1971. évi gazdasági helyzetet? — A szövetkezeti zárszámadások befejezésével rendeződtek a pénzügyi körülmények, így valamennyi termelőszövetkezet most már haladéktalanul lépéseket tehet 1971. évi feladatainak megvalósítására. Gazdasági helyzetünket m jobbnak ítélem meg, mint a korábbi évben. Az őszi vetések jól teleltek, a márciusi fagy nem viselte meg gabonatábláinkat. Olyan szépen fejlett az őszi gabona, amire #az utóbbi években — még az 1969-es rekordtermést adó esztendőt is figyelembe véve —, nem volt példa. A vetések műtrágyázása és vegyszerezése biztató eredménynyel kecsegtet valamennyién- ket* A gazdasági helyzet másik jellemzője, hogy a rendkívül öreg gépparkkal taváljrősszéT -és a téiefl áT mélyszántást mindenhol befejezték. Így a kukorica, melyre végső soron az abrakszükségletet alapozzuk, őszi mélyszántásba kerül. Az utóbbi tíz esztendőben talán most fordul elő másodszor, hogy az összes tavaszi vetésű növényt őszi mélyszántásba vethetjük. A gépr ellátás színvonalának növelése, a minden igényt kielégítő mutrá-j gyaellátás és a növényvédőszei} kínálat bizakodásra jogosít^ fel valamennyiünket. Meggyőződésem, ha továbbra is ugyanolyan szorgalommal és lelkiismerettel dolgozunk tanácsainkban, termelőszövetkezeteinkben, akkor a múlt évben keletkezett károk jelentős részét ebben az esztendőben kigazdálkodj uk, s jövőre már üzemfejlesztési célokat is tervbe vehetünk. — Sok szó esik manapság a középtávú tervek készítéséről. A termelőszövetkezetek eddig ilyen tervet nem készítettek. Most rájuk is kőtelező ez a munka. Milyen tanácsot tud adni ehhez? — Á középtávú fejlesztési terveket valamennyi szövetkezetben 1971. június 30-ig jóvá kell hagynia a tsz-közgyűlésnek. Több szövetkezeti vezető vitatta e tervkészítés jelentőségét. Mi ■azt mondjuk, helyes, hogy meg kell csinálni, mert a szövetkezeti vezetés így öt évre előre láthatja gazdaságszervező munkáját. Sok segédanyag áll ehhez az üzemek rendelkezésére. Ilyen többek között a negyedik ötéves tervtörvény, melyet az ország- gyűlés még a múlt esztendőben hagyott jóvá, valamint a megyei elképzeléséket tartalmazó negyedik ötéves terv' és ezenkívül még nagyon sok hasznos információ. A minisztérium (nyomtatványokat bocsát valamennyi üzem rendelkezésére és segédanyagot is ad a tervezés módszeréhez. Ezeket a terveket az év második felében a MÉM-ben összesítik, feldolgozzák, hogy megállapíthassák belőlük, miként realizálódnak az országos elképzelések, milyen műszaki ellátást igényelnek a szövetkezetek, állami vállalatok, s általában az élemí- szergazdaság. E tervek alapján szerezne^ be különböző anyagokat külföldről, kap rendelést a magyar ipar bizonyos műszaki cikkek gyártására, az ellátás színvonalának javítására. A tervre azért is szükség van; hogy az üzemi feladatok megvalósítása esetén láthassa a szövetkezeti tagság miként alakul szövetkezete és saját jövedelme. A közgyűlés által jóváhagyott tervek alapján párt- és állami szerveink elvárják az üzemi vezetőktől hogy ennek alapján, ennek szellemében dolgozzanak, szervezzék a munkát 1971—75 között — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Csatári Béla elvtárs. Dupsi Károly A KNER NYOMDA felvesz betanított munkakörbe nőkel 25 éves korig, villanyszerelőket és férfi segédmunkásokat. x BÉKÉS MimSsi 5 1971. ÁPRILIS 14. ”
