Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-02 / 78. szám

I ütheti keresetnek megfeleld összegű nyereségrészesedést kaptak az endrödi cipészek-"'V Az Endrödi Cipész Ktsz tavaly 16 százalékkal több terméket ál­lított elő, mint 1969-ben. A nye­reség három és félmillió forint­tal lett magasabb, s így a dol­gozók 5 heti keresetüknék meg­felelő összegű nyereségrészese­dést kaptak. Az idén 610 ezer pár női cipő készítését tervezi a szövetkezet, ami 8 ezer párral több az 1970 évinél. Ha a kért fejlesztési hi­telt megkapja, mintegy hat és félmillió forint értékben új spe- ciálgépeket vásárol. Ez esetben a termelést növelni tudja. Az új telephely fejlesztésére kiviteli terv készül és az épít­kezés várhatóan még az idén megkezdődik A IV. ötéves terv végén több mint egymillió pár cipőt gyártanak majd Endrődön. Simon Gyprgy Szoboszlay Sándor Körősztös István Demeter Hedvig r Ideiglenes, új közlekedési rend április 5-ig A békéscsabai városi rendőr­kapitányságtól kapott tájékozta­tás szerint több helyen forgalom­módosításra került sor április 1- től 5-ig a városban megrende­zendő április 4-i díszszemle mi­att. N Április elsején 8 órától Bé­késcsabán a Szabadság tér jobb oldali útját — a pártbizottság előtt — tribünépítés miatt le­zárták a forgalom elől. Április 3-án 14.30 órától 17 óráig le­zárják, a forgalmat a Szabadság tér mindkét oldalán. Ugyancsak szünetel a közlekedés a dísz­szemle ideje alatt is április 4-én 9 órától 13 óráig. Ideiglenes parkolási tilalmat rendelnek el április 4-én a Jó­zsef Attila utcában, a Felső-Kö­rös soron, a József Attila és Bánszki utcában. Április 4-én 8 órától 13 óráig, vagyis az ünnepség ideje alatt lezárják a forgalom elől a Dózsa György, Kölcsey és Vilim utcát a Szabadság tér felé. A Bánszki utcát a híd lábától a József At­tila utcát a Felső-Körös sor sar­kától, a Tanácsköztársaság utat az István király tér keresztező­désétől, valamint a Bartók Béla útat a Munkácsy utca kereszte­ződésétől. A rendőrkapitányság felkéri a gépjárművezetőket, hogy április 4-én a délelőtti órákban lehető­leg ne vegyék igénybe a Tanács­köztársaság útat, ugyanis a dísz­ünnepség és a hálastaféta miatt ott részleges forgalomkorlátozás lesz. Megkezdődtek az óvodába nem járt tankötelesek iskolai előkészítő foglalkozásai Az óvodába nem járt tanköte­les gyerekek segítését, tanulmá­nyainak könnyítését szolgálja a művelődésügyi miniszter utasí­tása, amely az általános iskolai tanulmányokra előkészítő foglal­kozások szervezéséről intézke­dik. A rendelkezés értelmében a foglalkozások április 1-től a júniusi tanévzáró értekezlet idő­pontjáig tartanak. A csütörtökön kezdődött elő­készítők célja, hogy a foglalko­zásokon fejlesszék többek ko­ma. Díszebéd. Szántód! eszik, de másra sem tud gondolni, csak az ötöseire. Ott vannak a tányérja előtt. Ez az egész csak egy villanás. Odakintről gyanús dörömbölés. Luciánó érti meg leghamarabb. A boldogságban úszó, korlátokat már nem isme­rő társulat tagjai ugrálnak át a kerítésen. Elvégre artisták. Dar- nógyön gyeinek a legnehezebb. Alatta kitörik a palánk. Aztán virágágyakon, mindenen keresz­tül nyomulnak be: Max, a kis és nagy Damógyöngyei, Viktor, Anita és még sokán mások. A bentieknek annyi idejük sincs, hogy felálljanak, már itt az egész társulat a szobában. Felrántják az asztaltól a bohó­cot, előbb csak körbecsókolják, aztán feldobálják a levegőbe. És akkor Szántódinak is meg kell értenie, miről van szó. Megérti Elkeseredése határta­lan, A kis Damógyöngyei vesái ezt észre legelőbb, és beledöfi Szántódiba a kést: — Okos palik: nekem csak né. gyesem van. Szántódi hivatali szobája. Szántódi betegen, fején vizes borogatással ül íróasztalánál Előtte orvosságok. Szenved. Luciánó lassan, óvatosan be­lép a szobába. ö is elég komor. Üres tekintettel nézik egymást. Luciánó egy darabig áll előtte. Aztán megszólal: — Hivattál, itt vagyok. Szántódi lassan feláll, jól be* «faja az ajtót. zött a gyerekek beszédkészségét, játékos formában. Az előkészítő foglalkozásokat az iskolákban tartják, gondos­kodnak a gyerekek részére a legszükségesebb felszerelésekről is. A foglalkozások tematikája: anyanyelv- és környezetismeret, számolás, rajz- és kézimunka, ének, valamint testnevelés. A foglalkozások hetenként két al­kalommal három-három órán át tartanak. (MTI) mim,** 1 — Te gazember, te szemfény­vesztő! Hát ennyit ér a szavad?! Felkapja a kezeli gyébe eső el- sű újságot, amelyiknek fő címe: 58 DARAB ÖT TALÁLATOS EGYETLEN FALUBAN, és azt csapkodja. Ordít. — Elárultál, tönkretettél. Itt az eredmény. Luciánó most sem zökken ki nyugalmából, annál is inkább, mivel ártatlan. Kifordítja zse­belt és megmutatja, hogy sem egy fillérje, sem egy érvényes lottószelvénye sincs. Ez a válasza. Szántódi tovább tajtékzik. — Nem érdekel. Egy szavadat se hiszem-. Ismét az újságot csapkodja. — Botrány! Vége a karrierem­nek, az üzletről nem is beszélve. Luciánó vállatvom és egy kö­zömbösséget kifejező mozdulatot tesz. Szántódi ettől még dühösebb lesz. — Neked mindegy? ■— Nagyjából. Ami hasznom nekem ebből volt, van, lesz... — De máért? Miattam? Miat­tam? Luciánó most egy árnyalattal keményebb és határozottabb hangot üt meg — Hál’ istennek neked is, ne­kem is van rendes kenyérkereső foglalkozásunk. Az élet alapja a munka. /. Szántódi egyszerűen elképed erre.. Levegőt sem kap. Aztán végül erőt vesz magán. (Folytatjuk) , «SSBSBS*e*BSSSeSSesa9BSSS6eSBSíSS9ea«BS8BeSBBSBB8BBaBBBB9l Illyés Gyula: Fáklyaláng ü... az igazi forradalmár bu- j kásában is győz: födékereke-1 dók a megalkuvásnak” — írja a dráma bemutatása után jó egy évtizeddel később a Fáklyaláng orosz olvasóihoz Illyés Gyula. Ez az a permanens időszerűség a műben, amely a békéscsabai be­mutatót is iga/' A cselek­mény a szabadi c tragikus végének egyik éjszakáját eleve­níti meg, amikor Kossuth a kor­mánytól felhatalmazva átadja a hadsereg fővezért tisztét és vele együtt az egyszemélyi hata’nat is Görgeynek. A színpadi tör­ténés valóban alkalmas arra, hogy a történelmi dráma lehe­tőségeivel általános érvényű ta­nulságokat fejezzen ki az író. A mondanivaló lényege a má­sodik felvonás egyre feszültebb dialógusában izzik. Kossuth és Görgey személyében nem két ember, hanem két világ ütközik össze, s ezt a retorikus elemek­ben gazdag szópárviadal min­den szavából érezzük. Illyés Gyula konvencionálisán ragasz­kodik a két ellentétes jellem megformálásában a népi hagyo­mányokhoz: Kossuth apánk és az áruló fővezér összecsapásából a lánglelkű forradalmár kerül ki erkölcsileg győztesen. Ez a sajátos népi szemlélet teszi dramaturgiailag is fontossá Jó- zsa Mihály jobbágy-huszár sze­repét, akinek szívből fakadó sza­vai hatására válik hihetővé Kossuth döntése: „az alkotó ha­lál” helyett az életet választja, hogy tovább harcoljon a ma­gyar népért — az emigrációban. Józsának sikerül arra rábírnia a kormányzót, ami nem sike­rült Görgeynek: meneküljön! Ha csak a fővezér biztatására határozná el ezt, menekülése szökés lenne a történelem szín­padáról, de Józsa emberien szép és egyszerű szavai rádöb­bentik, élnie kell, éln>e bárhol, mert a magyar népnek nem a halott, hanem az élő Kossuthra van szüksége. Illyés drámája megfelelt az ötvenes évek eleji modellnek is, mely szerint Görgey áruló volt. Azóta a történelemtudomány módosította ezt a — lényegében még 1849-ben, a bukás keservé­ben kialakult — felfogást, nem igazolja ugyan Görgey maga­tartását a szabadságharcban tel­jes egészében, de látnunk kell, hogy a szabadságharc bukását azok a belső és külső objektív feltételek váltották ki. amely­nek csupán utolsó állomása volt a fegyverletétel, s ha Görgey vállalta volna is az összecsapást a már egyesült osztrák—orosz seregekkel, a katasztrófát nem lehetett volna elkerülni. Vagy­is: a szabadságharc sorsa meg­pecsételődött akkor, amikor az európai reakció két vezető nagy­hatalma szövetkezett a forrada­lom elfojtására. Kossuth túlzott eszményítése is illett az ötvenes évek elején a forradalmi roman­tika olykor emberfeletti csele­kedeteket elváró és igazoló fel­1»7L ÁPRILIS 2,. 5 fogásához, amely még a nyilván­való bukásban is a potenciális lehetőségek keresését követelte. A Fáklyaláng nem ezzel a szándékkal fogant, még ha hozzá is lehetett illeszteni a korszak hivatalos művészetpolitikájá- hoz. Az ő ihletője a nép} írók jelentős részének még ekkor is élő történelemszemlélete: a ma­gyarság európai hivatását iga­zoltan felnagyítja a nemzeti múlt egyik olyan nagyszerű pil­lanatát, amikor a nemzetközi figyelem az élet-halál harcát folytató magyarság felé fordult. Hogy a dráma mégis több lett ennek a szemléletnek puszta dokumentálásánál, abból a filo­zófiai tartalomból következik, amire a békéscsabai bemuta­tón is fel kellett figyelnünk. Sándor János rendezői elképze­lése tiszta: egyértelműen érez­teti, hogy Kossuth és Görgey harcát nem lehet csupán a ha­ladás és a reakció összecsapá­sára egyszerűsíteni, tehát nem­csak a D'-'v-árnyék ellentéte ez a dráma, és nem is valamiféle sajnálkozó szintézisre késztetés, hogy a kettő együtt lenne nagy­szerű. Kossuth lobo; lelkesedé­se és Görgey hideg, számító realitása kibékíthetetlen ellen­tét. Az átgondolt rendezői kon­cepció az előadásban nem min­denben valósult meg következe­tesen, s ennek egyik előidézője, hogy nem sikerült elterelni a figyelmet a mű dramaturgiai gyengéiről. Az első felvonás el­nyújtott expozícióját túlzottan ideges színpadi mozgással, oly­kor erőltetett álpátoszba csapó lelkesedéssel igyekezett élén­kebbé tetetni, úgyszintén az egyetlen poén kedvéért megírt utójáték (Kossuth próbája) ei- emyedt drámai feszültségét sem sikerült — talán nem is lehet? — feszesebbé tennie. Nemcsak a rendező, hanem a színészek teljesítményéből is érződött a felkészülés roham­tempója, ennek ellenére kiemel­kedő Simon György Kossuth- alakítása. Kitűnően élt a szerep adta külső lehetőségekkel, öko­nomikusán használta a dráma költői szárnyalásai nyelvi szép­ségeit, de hangereje helyenként puhának bizonyult, még akkor is, ha egy megfáradt, elgyötört Kossuthot kellett alakítania, hi­szen a vitában éppen a szavakból (még az ellenfél,Görgey szavaiból is!) kap újra meg újra erőre a dráma szerint. Ettől függetlenül sikerült igazolnia az írói kon­cepció lényegét: Kossuth buká­sa ellenére is morálisan győztes, így az utójátékban is a népkép­zeletben éló Kossuth apánkat játszotta meggyőzően. Szobosz­lay Sándor Görgey szerepében jól érzékeltette a hiúságában megsértett, a forradalomhoz kényszerült, konzervatív gondol­kodású tábornok figuráját. Játé­ka különösen abban a részben, volt erőteljes, amikor hiúságát kielégítve tűzbe tudja hozni Kossuth, s egy röpke perc­re egyetértenek. Mindehhez megfelelő jellembeli kontraszt­ként hat, amikor a temesvári csatavesztés hírére ismét a mesterség hideg logikája lesz úrrá a reglamához szokott és azt mániákusan megkövetelő egykori császári tiszt tudatában. Körősztös István Józsa alakítása az utójátékban volt erőteljesebb, itt a szerep jobban illett színé­szi alkatához, s így jói adta vísz- sza az évtizedek alatt mélyen gondolkodó agrárproletárrá ér­lelődő egykori jobbágy-huszár figuráját A többi szereplő közül kitűnt még Demeter Hedvig (Kossuth- né) és Lengyel János (Csányi miniszter). A körülményeket £i- gyelembevéve megfelelt Körívé* lyessy Zsolt (Szemere), Kovács Lajos (Vukovics) és Szerencsi Hugo (Ihász) is. A többiek meg­rekedtek az aktorizálás szintjén, még azok is, akiknek szerepé­ben több játéklehetőség volt. Langmár János díszletei jól hatottak a háttérrel együtt, akárcsak a Székely Piroska ál­tal tervezett jelmezek. Tóth Lajos Füzesgyarmati színjátszók Zrenjaninban A füzesgyarmati művelődési ház színjátszócsoportja a Zren- janin-Muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vendége­ként négy napot tölt Jugoszláviá­ban. A színjátszók a Ludas Ma­nyi c. zenés vígjátékot játsszák Muri András művészeti előadó rendezésében Muzslyán s Szent- mihályfalván. A harmincöt tagú füzesgyar­mati színjátszócsoport szomba­ton hajnalban indul a füzesgyar­mati Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet autóbuszán Jugoszlá­viába. A tervek szerint kinttar­tózkodásuk alatt meglátogatják Novi-Sadot, és színházi előadáson is részt vesznek a városban. MEGYEI VÁLLALAT BÉKÉSCSABA SZÉKHELLYEL FELVÉTELRE KERES 1—2 ÉVE VÉGZETT 2 fő,agrár gépészmérnököt, 2 fő agrármérnököt, 1 fő általános mérnököt (gépész-építész) 1 fő közgazdászt. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. A betöltendő munkakörök a megye területén külszolgálati jellegűek. Jelentkezéseket „Marketing” jeligére a békéscsabai hirdetőbe kérjük. 272106

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents