Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács . csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a magyar—szovjet gazdasági és műszaiki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Moszkvában, február 17 —20 között megtartott X. üléséről. A KGST végrehajtó bizottsága 51. üléséről, melyet Moszkvában, február 23—26. között tartottak, szintén Apró Antal számolt be. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Dragutim Haramijával, a Horvát Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnöikével folytatott tárgyalásairól. A hasznos és széles körű tárgyalásokról szóló jelentést a kormány tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett a Dániában, február 23—26. között tett hivatalos látogatásáról. A tárgyalásokon a két ország együttműködése fokozásának lehetőségeit keresték mind a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a nemzetközi életben, különös tekintettel az európai biztonság ügyére. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány — az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a pénzügyminiszter közös javaslata alapján — határozatot hozott a területfejlesztés irányelveiről. A hazánkban első -alkalommal kidolgozott, az egész országra kiterjedő irányelvek tartalmazzák valamennyi népgazdasági ág területi fejlesztésének legcélszerűbb módját. A határozat elősegíti, hogy a munkaerő és a termelési eszközök között kedvezőbb területi arányok jöjjenek létre, továbbá, hogy a lakosság jövedelmi és ellátottsági színvonalában területileg jelenleg még meglevő különbségek fokozatosan csökkenjenek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valmint az Orszá. ■ gos Tervhivatal elnöke közösen tanácstag-jelöltek a Hazafiam Népfront — a párt célkitűzései-' vei egybevágó — választásit program alapján, azt képviselve lépnek föl a választásokon. Az egyéni választókerületi beosztás lehetővé teszi, hogy mindén állampolgár tudja ki aZ ő képvi-1 selője az országgyűlésben és ki j képviseli őt a helyi tanácsban.! A képviselők és a tanácstagok ‘ időről időre kötelesek beszá- í molni tevékenységükről az őket megválasztó állampolgároknak. Ha a választópolgárok nincsenek megelégedve országgyűlési képviselőjük, vagy tanácstagjuk tevékenységével, akkor a man- j dátum lejárta előtt joguk van a képviselőt, illetve a tanácstagot tisztségéből visszahívni. Pontos intézkedése a törvénynek, a szavazás titkosságának biztosítása. Ennek az a jelentősége, hogy a Választópolgárok a szavazás napján, szavazatuk leadásakor minden külső befolyástól mentesen saját akaratuk és lelkiismeretük alapján szavazhassanak. (Ezt szolgálja- a > választás napjára elrendelt szesztilalom is.) II választók návienyzéke A Népköztársaság ilriWci Tanácsának intézkedése szerint február 22-én az egész országban a helyi tanácsok megkezdték a választók névjegyzékének összeállítását. Ennek első mozzanata, hogy az összeíró biztosok minden családot felkeresnek lakóhelyén és összeírják a választásra jogosultak nevét, személyi adatait. Az összeírás alapján legkésőbb március 20-ig mindenütt elkészítik a választók névjegyzékét és azt március 22- tői 30-ig a tanácsok hivatali helyiségében közszemlére teszik. Ezzel egyidejűleg napáidén választót írásban is értesítenek a névjegyzékbe történt felvételről. Minden választópolgárnak saját érdeke: meggyőződjön arról, hogy amennyiben választójoggal rendelkezik fel vették-e a választók névjegyzékébe és ha valamilyen adminisztrációs hiba miatt kihagyták, akkor személyesen vagy írásban kifogást emeljen lakóhelye tanácsánál. E felszólalások alapján a tanácsok — illetve vitás ügyekben a járásbíróságok *— három nap alatt döntenek és a kihagyott személyek adatait pótnévjegyzékbe veszik. H. 1* Alkotmányunk alapvető elv. ként mondja ki hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. Ezért államunk legfontosabb jogszabályai azok, amelyek arról gondoskodnak, hogy az állampolgárok részt vehessenek az állam vezetésében, az ország ügyéinek intézésében, vagyis a hatalom gyakorlásában, A részvétel egyik formája az ország- gyűlés és a tanácsok tagjainak megválasztása. A választópolgárok a választási törvényben szabályozott módon választják meg az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácsok tagjait Alapelvek Választási rendszerünk, alap- elvei a következők: az általánosság és egyenlőség, a választások népfront jellege, az egyéni választókerületek rendszere, a szavazás titkossága, a képviselők és a tanácstagok beszámolá- .1 kötelezettsége és a visszahívás joga. Az általánosság azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak választójoga van. Nagykorú az, aki a válasz-; tás napjáig betölti 18. életévét, < vagy házasságkötés révén nagykorúvá válik. Választási törvé-. nyünk kizárja a választójogból a politikai vagy köztörvényes bűnözés miatt elítélteket, valamint azokat, akiket a bíróság eltiltott a közügyek gyakorlásától, továbbá az elmebetegeket még akkor is, ha nincsenek gondnokság alá helyezve. Minden szavazat egyenlő Az egyenlőség elve az alkot- í mányon alapul és azt jelenti, hogy minden választópolgárnak egy szavazata van és minden .szavazat egyenlő. A törvén; nem ismer olyan szabályt, amely valamely választópolgár-, nak képzettségére, beosztására1 vagy érdemeire való tekintettel több szavazatra adna módot és nem ismeri azt sem, hogy az egyik választópolgár szavazata minőségileg többet érne, na-; gyobb súllyal bírna mint egy másik állampolgáré: A választókerületi beosztás értelme A választások népfront jellege azt jelenti, hogy mind az or- «ággyűlési képviselő — mind a ■terjesztette elő az országos településhálózat-fejlesztési koncepciót. Ennek megvalósítása a településhálózat kedvezőbb kialakítását segíti elő. A kormányhatározat megszabja a különböző funkciójú nagy-, közép- és kisvárosok hálózatának rendjét, és biztosítja szerepkörűiknek megfelelő, összehangolt fejlesztésüket Gondoskodik továbbá a kis falvak, valamint a szórványtelepülések ellátását biztosító alsófokú központok hálózatának kialakításáról. Az Országos Tervhivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Központi Statisztikai Hivatal elnökei közösen tettek előterjesztést a te- területi tervezés és tervek rendszeréről. A kormány határozata egységes rendszerbe foglalja a népgazdaság területfejlesztési, területrendezési, településfejlesztési és településrendezési te- í vékenységének tervezését, rendezi egymáshoz való kapcsolatukat és összehangolja azok időtartamát. A területfejlesztési tervek népgazdasági, fővárosi, illetve megyei szinten, közép, és hosszú távú időszakra készülnek. A határozat tartalmazza a területi tervek különböző típusainak: jóváhagyási rendjét, e téren Is növelve a tanácsok hatáskörét. A Minisztertanács megtárgyalta a levegő tisztaságvédelme szabályozásának alapeiveit. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az igazságügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének közös előter- j jesztése főapján a kormány megállapította a Magyarországon megengedhető minőségi normákat , s az ország egyes területeit védettségi kategóriákba sorolta. A kormányhatározat a levegő tisztaságvédelmi előírásainak megszegőire azonnal hatállyal j szigorú bírság kiszabását rendeli el, továbbá foglalkozik az országos levegő tisztasúgvédelmi : alap létrehozásával és felhasználásával. A Minisztertanács ezután, egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) I [ Elhint tannal László Megyénk munkásmozgalmának egyik jeles képviselője, a kö- rösladányi születésű Gurmai László 1971. március' 10-én szülőfalujában elhunyt. Gurmai elvtárs kora ifjúságától harcosa volt a munkásmozgalomnak, részt vett az arató-sztrájkokban, az 1912-es május 23-i véres budapesti tüntetésben. Jeles képviselője a földmunkások harcának. 1931. óta volt pártunk tagja. Élete összeforrott a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével. Mindenütt, mind-g a közösség ügyéért dolgozott és harcolt. Az MSZMP Békés megyei bizottsága Gurmai László elvtarsat saját halottjának tekinti. _ , ,, Temetése ma, pénteken délután 2 órakor lesz, Korosladányban. ELSŐK A MÁV-VOLÁN KOMPLEXBRIGÁDOK VERSENYÉBEN r.+Kf"' ' <á; Síi 4 . A MÁV—Volán komplexbri- l gadok versenyében a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén a békéscsabai kocsirakományú valamint darabárus brigád 1970- ben másodszor is a legjobb eredményt érte el. A kocsirakományú brigád az egy kocsira jutó kirakodási időt az 1969. évihez képest 21 százalékkal csökkentette, amivel a vasúti szállításokat jelentősen meggyorsította. A darabárus brigád az 1969. évihez képest átlagosan 12 szá- I zalékkal rövidébb idő alatt juttatta a küldeményeket a címzettekhez!, s így javult a kiszolgálás. Az ünnepélyes eredményhirdetést Békéscsabán, március 10- ón tartották meg, mely alkalommal Rácz Kálmán, a MÁV Szegedi Igazgatóságának kereskedelmi osztályvezető helyettese, valamint Lukovics Béla, a Volán 8. számú Vállalat igazgató- helyettese adta át a vándor- zászlót és oklevelet, mindkét brigád tagjai pedig pénzjutalomban részesültek. A gyakorlatban csak nagyon ritkán támadt ellentét a képviselőház és a felsőház közötti A kormány irányítása alatt álló közigazgatás, a különböző hatóságok, a rendőrség és a csend- őrség teljes biztonsággal akadályozta meg a nép akaratát valóban kifejező jelöltek megválasztását. Az 1925 tavaszán — az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja kezdeményezésére — megalakított Magyar- országi Szocialista Munkáspárt egyszerűen nem juthatott; választókhoz. Az MSZMP megalakulása után egy hónappal, 1925 májusában kísérletet tett rá, hogy részt vegyen a budapesti községi választásokon. Engedélyt az indulásra azonban nem kapott. A politikai rendőrség ugyanakkor hajszát kezdett az MSZMP vezetői ellen. Egyidejűleg érzékeny csapást mértek az illegálisan dolgozó kommunistákra vezetőik letartóztatásával. Nem sikerült azonban bebizonyítom, hogy az M^VMP vezetői egyben az illegálisan működő KMP-nek is tagjai voltak. Bethlen és rendőri apparátusa el kellett tekintsen az MSZMP betiltásától. Szervezeteinek működését a rendőrség és a csendőrség azonban megbénította. A párt az utolsó lehetőségig harcolt, hogy legalitását, működésének feltételeit megőrizhesse. Az 1926 decemberére Bethlen által kiírt parlamenti választások előtt levéllel fordult a szociáldemokraták vezetőségéhez és akcióegységet javasolt. Azt ajánlotta, hogy a két párt között fennálló nézeteltérések ellenére indítsanak együttes harcot a köztársaságért, a teljes egyesülési és gyülekezési szabadságért, a nyolcórás munkanap törvény- belktot-sáért. az úi földreform és más követelésekért. A szociáldc. mokraták azonban nem voltak hajlandók erre az együttműködésre. Az MSZMP vállalta hát a választásokon való külön részvételt. A választók elé elsősorban a köztársaság és az új földreform jelszavával lépett. A választási propaganda lehetőségét azonban minimálisra csökkentette a hatóságok megfélemlítése és terrorja. A bíróságok 1926-ban az MSZMP 273 harcosát ítélték el, ennél több MSZMP-tagot. internálták, helyeztek rendőri felügyelet alá, ' s zaklattak más módokon a rendőrök és csendőrök. Csupán a választási kampány heteiben az MSZMP mintegy 500 agitátorát és szervezőjét tartóztatták le, sokukat bírói ítélet nélkül hosszú időre in ternál ótáborba zárva. Az MSZMP nem is gondolhatott ilyen körülmények között arra, hogy mindenütt jelölteket indítson. Á párt vezetői — az illegális KMP vezetőségével együtt úgy döntöttek, hogy az északpesti és a Pest környéki lajstro- mos választókerületben, valamint Győrben, Salgótarjánban. Szolnokon, Gyomán, Kaposváron és Gyomron próbálnak jelölteket állítani. A választójogi törvény értelmében a választásokon való induláshoz megfelelő számú aláírást kellett felmutatni. Ezek összegyűjtését a rendőrség és a csend őrs ég akadályozta. Másutt, ahol a munkások és dolgozó parasztok vállalták az aláírással járó veszélyt, a választási hatóságok nem hitelesítették az ajánlási íveket. Jellemző, hogy a kormánypárt 170 mandátumából 90-et végül is olyan nyíltszavazásos kerületben szerezte meg. ahol ellenielölt nem is indulhatott, s így választás egyáltalán nem volt. És ilyen módon folytak a szavazások 1928-ban,,1931-ben is, de a legkíméletlenebb választás talán 1935-ben zajlott le, Gömbös, a kormány feje titkos egyezményt kötött Eckhardt Tiborra], a leeielentősebb ellenzéki párt, a K'stozdapárt vezetőjével. hogv előre eldöntik: kinek lesz feltétlenül helye az i»j országgyűlésben. Eckhardt listát adott át Gömbösnek, r 6 A választás joga - a választás lehetősége A választás aiapelvei, a választók névjegyzéke
