Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Megkezdte munkáját a leszerelési bizottság Moszkvát Huszonöt ország képviselőinek részvételével Genfben megkezd, tje munkáját a leszerelési bizott­ság ülésszaka, melyen a nemzet­közi béke és a biztonság számos .problémáját vitatják meg. A már aláírt nemzetközi meg. áilapodások kedvező feltétele­ket teremtettek a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért folyta­tott harchoz. Az ebbe a tárgy­körbe tartozó legidőszerűbb probléma jelenleg a vegyi és biológiai tömegpusztító fegyve­rek betiltása. A szocialista or­szágok kezdeményezésére ezt a kérdést a mostani ülésszak na­pirendjére tűzték. A Szovjetunió és más szocia­lista országok • megállapodás, .tervezetet dolgoztak ki, s ebbe minden szükséges feltételt be­lefoglaltak, hogy a gyakorlat­ban sikerüljön elérni a vegyi és .biológiai fegyverek teljes betil­tását. A leszerelés ellenzői azon. ban mindenekelőtt az Egyesült Államok, továbbra is mestersé­ges akadályokat gördítenek a fenti megállapodás megkötése elé. Mint ismeretes, az Egyesült Államok mind ez ideig nem csatlakozott az 1925-ös genfi jegyzókönyvhöz, a vegyi és bio­lógiai eszközök háborús alkal­mazásának betiltásáról Ro­gers külügyminiszter, ami­kor a napokban felszó­lalt a szenátus külügyi bizott­ságában, kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok mégis csat. lakozna a genfi jegyzőkönyv- höz, meghagyná magának a „jo­got". hogy néhány mérgező ve­gyi eszközt felhasználjon hábo­rús célokra. Néhány nappal ko- j-jiM-van ned'e N von elnök a le­szerelési bizottság üléséhez in-' tézett nyilatkozatában leszögez­te, hogy a vegyj 6» biológiai fegyverek betiltásának vizsgála­tát némi „megkülönböztetéssel” kell elvégezni, minthogy „jelen­leg me0. ctius. cnatauun a vegyi I fegyverek ellenőrzése.” Norvégia: híég mindig tort a kormányválság Kjell Bondevik norvég ke­resztény néppárti politikus, akit kormányalakításra kértek fel, kedden délután közölte a király- lyal, hogy próbálkozása nem járt sikerrel, nincs lehetőség a négy polgári párt koalíciójának hely­reállítására. Ezzel a norvég kormányvál­ság .amely Borten miniszterel­nök lemondásával tört ki, gyö­keres fordulatot vett: Olaf ki­rály szerdán délelőttre magához kérette Trygve Brattelit, a hat évvel ezelőtt ellenzékbe szorult munkáspárt vezetőjét, és őt fog­ja megbízni kormányalakítás­sal Indira Gandhi megnyerte a választást Az indiai választások részeredményei Cj Delhi Indira Gandhi kongresszus pártja nyerte az első mandátu­mot az indiai választásokon. K. L. Rao, a központi kormány ön­tözésügyi és energetikai minisz­tere megválasztásáról érkezett be az első jelentés Delhibe, az országos választási központba. Maga a miniszterelnök, Indira Gandhi a jelentések szerint megnyerte a választást, bár hi­vatalos adatok még nem állnak rendelkezésre. Nem hivatalos je­lentés szerint a miniszterelnöknő több ezer szavazattal vezet el­lenfele, a Szamjutka szocialista pártnak az Indira Gandhi elleni pártszövetséget támogató testü­letnek vezetőjével, Gadzs Nara- jan-nal szemben, a Rae Bareli választókerületben. A Nemzeti Az előkerült amerikai katonák Kongresszus Párt jelöltjei szá­mos körzetben biztos vezetésre tettek szert, így például Mysore állam 27 körzetében a minisz­terelnöknő pártja vezet A vezető politikusok közül bi­zonyosnak látszik már Szvaran Szingh külügyminiszter győzel­me is. Nyugat-Bengáliában a választások a várakozásnak megfelelően mentek végbe. Míg egyes szavazó körzetekben a Jo­gosultak nagy része megjelent az urnák előtt Calcuttában, ahol egyes szélsőséges csoportok erő­szakkal fenyegetőztek, több kör­zetben csak igen alacsony volt a szavazók száma. Calcuttában a katonai alaku­latok egy helyen tüzet nyitottak egy felfegyverzett csoportra, amely állítólag ’ megtámadta őket Nem hivatalos adatok sze­rint a sortűznek 11 halottja van. Negyvenkét indiai választó- körzetből harmincötben Indira Gandhi asszony Nemzeti Kong­resszus Pártja szerezte meg a győzelmet — jelentették bé az első eredmények értékelése után. Maga Gandhi asszony több mint 100 ezer szavazat többség­gel biztosította parlamenti man­dátumát Aláírták a KGST Gépipari Állandó Bizottsága ülésének jegyzőkönyvét Szerda este, a Gellért-szálló kinonienncijen a delegációk ve­zetői alau'taK. a Jvjoj. o._p»pari Aiianuo Lizotusuga 52. ölesének jegyzoKouyvét, A bizottság március 2. és 10. között tartotta uieset Budapes­ten. Ezen részt vettek: Bulgá­ria, Cseliszlovakia, Lengyelor­szág, ftiugyarorszag, az NDK, Koiitá.na es a Szovjetunió dele­gációi, továbbá külön megálla­podás alapján Jugoszlávia Kép­viselői. Jóváhagytak azokat az ajánlásokat, amelyek a KGST- országokban újfajta könnyűipari és élelmiszeripari berendezések gyártásának megszervezesét kezdeményezik. Javaslatokat fogadták el nagy termelékenységű vegyiszál- es műselyemgyartó berendezések, ezenkívül foszfor- és salétrom­sav-előállító berendezések fej­lesztésére. Elfogadták azt a mun­kaprogramot is, amely hidrauli­kák, pneumatikák, ezenkívül bi­zonyos háztartási gépek fejlesz­tésében, gyártásában segíti elő a tagországok együttműködését Az ülésen elhatározták, hogy létrehozzák a gépipari állandó bizottság élelmiszeripari-gép, il­letve építőipari-gép szekcióját. Langyelorszőg: Vita a módosítóit' prcgramról Varsó Március 9-én ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága. Megvitatta az ország hús-, zsír. és élelmi­szerellátásának biztosítására fo­ganatosítandó kormányintézke­dések tervezetét. A módosított program számiba veszi, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgo­zók béremelésére ,a nyugdíjasok járulékainak növelésére hozott rendelkezések és a régebbi élel­miszerek visszaállítása követ­keztében a lakosság vásárló­ereje jelentősen megnövekszik. Az a négy amerikai NATO-katona, akiket török diákok a kö­zelmúltban elraboltak, várattanol visszanyerte szabadságát: fogvatartóik egyszerűen elmentek. Képünkön a katonák, ki­szabadulásuk a tón. (Telelőtől MTI—KS) A kínai küldöttség látogatása Észak-Vietnamban eftiunMsttmtiimi* Ercdmcmes négy esztendő Hanoi A Kínai párt- és Kormán ykül- löttség hanoá látogatása alkal- nával Csin Huj-co, a küldöttség íelyettes vezetője, vezérkari fő- íökhelyettese március 7-én fel­kereste a vietnami néphadsereg égierejének egyik légvédelmi ígységét. Vo Nguyen Giap nem- :etvédelmd miniszter és más vi- itnami katonai vezetők társasá­gában megszemlélte az egyik ég védelmi zászlóalj állását és átogatást tett a légierő légvé­delmi hadiszállásán. A kínai vendégek tiszteletére tt gyűlést tartottak, amelyen dsin Huj-co többek között hang­súlyozta: „Kínára nézve is fe­nyegetést jelent az, hogy az amerikai imperializmus sérti a vietnami nép jogait. A kínai nép 0 emuim-a« A V» 1971 MÁRCIUS Me és a kínai népi felszabadító had.: sereg sohasem fogja megenged- • ni az amerikai imperialistáknak, j hogy az indokínai térségben : kedvük szerint cselekedjenek. ■ Eltökélték , hogy az indokínai j népekkel együtt közösen fognak ! harcolni az amerikai imperializ- : mus végső vereségéig”. Je Csien-jing egyebek között • kijelentette: „Kína és Vietnam : testvéri szocialista országok, a : kínai és a vietnami nép szoros ■ fegyverbarátságot kötött, a két • , ország közötti kapcsolatok meg- : felelnek az arcvonal és hátor- : szág közötti kapcsolatoknak. A j kínai segélynyújtás a hátország, j nak az arcvanal iránti intema- : cionalista kötelezettsége; a ki- ■ nai nép esküt tett arra, hogy ■ megadja ezt Sajnálatos, hogy amit eddig tettünk, túlontúl ke­vés. A kínai nép tőle telhetőén még hatékonyabb intézkedéseke» fog hozni annak érdekében, hogv támogassa a vietnapi népnek és a többi indokínai népnek az amerikai agresszió ellen vívott .háborúját’!» A párt X. kongresszusa úgy értékelte, hogy az elmúlt évek­ben állami és társadalmi éle­tünk jelentősen fejlődött; sike­resen haladtunk előre a szoci­alizmus teljes felépítésének út­ján. Hazánk széles nemzetközi visszhangra is találó eredmé­nyeinek eléréséhez — legfőbb törvényhozó és ellenőrző funk­ciójának betöltésével — méltó­képpen járult hozzá az 1967— 71. évi ciklusban az országgyű- .lés, amely 18 ülésszakban ösz- szesen 42 ülést tartott, lényege­sen többet, mint a korábbi kép­viselői ciklusokban. Törvényelftkészífft tevékenység A párt IX. kongresszusának irányelveivel összhangban az országgyűlés kiterjedt törvény­hozó tevékenységet folytatott; 26 törvényt alkotott a négy év alatt. Ezek közül kiemelkedik a Munka Törvénykönyve; a ter­melőszövetkezeti és a földtör­vény; a szabálysértésekről, a ta­lálmányokról, a szerzői jogról, a népi ellenőrzésről, a szak­munkásképzésről szóló törvé­nyek; választójogi törvényünk múlt évi módosítása, IV. ötéves tervünk, s végül a februári ülés­szakon hozott tanácstörvény. A törvényalkotó munka azon- üan az elmúlt négy évben nem­csak számszerűségében emelke­dett, hanem elmélyültebbé, színvonalasabbá is vált. Az al­kotott törvények közül kilencet a bizottságok már előkészítésük folyamán, törvénytervezet for­májában is megvitattak, s ja­vaslataikat azokhoz megtették. A szabálysértésekről szóló tör­vényjavaslat tervezetéhez pél­dául a jogi bizottságnak 33 mó­dosító indítványa volt; ebből huszonkettőt a kormány elfoga­dott s a törvényjavaslatot már ezek felhasználásával terjesztet­te az országgyűlés elé. Hasonló módon az illetékes parlamenti bizottságók kezdeményezésére a kormány 16 módosítást a ter­melőszövetkezeti törvényjavas­lat, ötöt a földtörvény-javaslait, 14-et a Munka Törvénykönyve javaslata, 25 módosítást pedig a tanácsokról szóló törvényjavas­lat tervezetében érvényesített 1 kormány üeszámeüi Parlamentünk demokratikus fejlődésére utal, hogy az állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentés évről évre rendszere­sen visszatérő tárgyalási anya­ga lett az országgyűlésnek, amelynek politikai ellenőrző te­vékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormánybeszá­moló is. A most zárult ciklus­ban három alkalommal számolt be a Minisztertanács elnöke az országgyűlésnek; a beszámoló­kat mindhárom alkalommal szé­les körű vita követte. Az el- han gzottyk ép viselői észrevételek, javaslatok és a kormány mun­kája iránt kifejezésre juttatott bizalom jelentős segítséget adott a további kormányzati munká­hoz is. A plenum tanácskozásaiban a korábbinál -nagyobb szerepet kaptak nemzetközi kérdések, a külpolitika problémái. A kül­ügyi bizottság maga is kezde­ményezett és az országgyűlés elé terjesztett határozati javas­latokat az európai biztonság, valamint a közel-keleti helyzet kérdéseiben. Az országgyűlési ellenőrzés sajátos eszközeként a most zá­rult ciklusban is rendszeresen éltek a képviselők interpellációs jogukkal; összesen 32 kérdést terjesztettek elő. Ezek többnyi­re olyanok voltak, amelyek mó­dot nyújtottak arra, hogy egyes negatív jelenségekre fokozot­tabban felhívják legfőbb ál­lamhatalmi szervünk figyelmét. A képviselők aktivitására kü­lönben jellemző, hogy a 349 or-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents