Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
A békési kertekben Szabó Gábor pajzstetvek rillen permetezi almafáit. (Fotó: Márton László) [kert és háztáji { j I Sxőlőműwelési módok a háxikertben Művelési mód alatt a különböző jellegzetes tőkealakok kinevelését és fenntartását értjük. Ezt egy adott országban vagy vidéken számos tényező határozza meg. Ezek közül a környezeti viszonyok a legfontosabbak: éghajlat, talajtani adottságok. Éppen ezért az Alföldön és hazánk sík területein szőlőt csak takarással lehet termelni. Házikertben javasoltak az alábbi művelési módok: keskeny sortávú szőlőnél, melynek sor- és tőtávolsága: 120x30—40 cen■ timéter alkalmazhatunk fej- és j bakművelést. FEJMÜVELÉS • Legelterjedtebb tőkeművelési • mód. E művelést rövid tőkenyak ; és tőketörzs, a talaj felszínére ; szinte ráülő tőkefej jellemzi. A ■ tőkefejen kétévesnél idősebb fás rész ritkán, legfeljebb csak átmenetileg található. A tőkefej kialakításának mód_ ja Egy-két éves korig sárrügyre (rejtett rügy), három-négyéves korig egy-egy rügyre (világos rügy) metsszük. A száraz facsom- kokat minden évben az eleven szövetig vágjuk le. Ezzel elejét vehetjük a tőkefej száradásának. A negyedik év végére 4—8 erőteljes vesszőt neveljünk, ahogyan ez az ábrán is látható. Az így kialakított tőkefej az állandó termőfelület felújításának alapja. A továbbiakban fejre metszést alkalmazunk, melynek fő alapelve, hogy termőre metszéskor minden rövid (1—2 rügy) és hosszúcsap (2—4 rügy) alatt vagy mellett a tőkefejen mindig legyen két rügyes ugarcsap vagy egy rügyes biztosító- csap. A fejművelésű tőkén tehát egymás mellett találjuk a ugarcsapra metsszük vissza, ez a | harmadik évre megvastagszik, csercsappá lép elő. Ezen található a termővessző, amit a fajtától függően rövid, vagy hosz- szú csapra, vagy szálvesszőre metszünk vissza. A következő évben ezt a részt a cserrel j együtt a tőkefejig visszavágjuk. Tehát a fejművelésű tőke met. szésekor 1—2—3—4 éves részekkel állunk szemben. Az évenkénti biztonságos termés elérésére minden évben 15—20 rügyet hagyunk. Ennek eloszlása igen változatos lehet. Négy darab kétrügyes és négy darab egyrügyes csap, vagy két darab háromrügyes és két darab kétrügyes és négy darab egyrügyes csap. A tőke terhelésénél mindig vegyük figyelembe a fajtát és a növekedés erősségét. Ha túlterheljük a tőkét, tehát több rügyet hagyunk, kevés rejtett rügy hajt ki fattyúvesszővé, s ha nincs elegendő három-négy darab fattyúvessző. amiből a termőcsapat alakítjuk ki, két év alatt a tőke felkopaszodik. Fejművelésre javasolt fajták: Kadarka, Kövidinka, Mézes fehér, Izsáki sárfehér, Pozsonyi fehér. BAKMÜVELES Tizenöt-negyven centiméter magas körkörösen kehely alakban kialakított bakok, vagy szarvak adják jellegzetes alakját. A tőke kialakítását képünk is szemlélteti. A házukért tavaszi növényvédelme• tél végi lemosó permetezések A fagymentes napokon a törzs tisztogatása, a korona ritkítása és a metszés folytatódhat A téli fatisztogatási munkáknál nemcsak irtjuk a kártevőket, kórokozókat, hanem elősegítjük a növényvédő szerek jobb hatását. Tél végén is könnyen érheti fagykár a gyümölcsfák kérgét Ha a fagykár miatt kis repedések mutatkoznak a fák kérgén, akkor azt sebkátránnyal, vagy oltóviasszal kenjük be, ha azonban a kár olyan súlyos lenne, hogy a kéreg is elválik a farésztől, leghelyesebb, ha előbb a kérget megkötözzük, ügyelve, hogy a kötések legalább 2—3 centiméter távolságra kerüljenek egymástól, s ezután kenjük be sebkátránnyal vagy oltóviasszal. Az odvas, üregek bomló szerves anyagokkal telten nagy veszélyt jelentenek a bennük megtelepedő gombákkal, baktériumokkal, valamint a megbújó kártevő rovarokkal és azok lárváival. A mechanikai növényvédelmi munkák befejezése után készüljünk fel e a rügypattanás előtti permetezésekre. Ezeket áztatásszerűen kell elvégezni. Gyümölcsöseink tél végi, kora tavaszi növényvédelmére többféle közismert növényvédő szer áll rendelkezésre: Gyümölcsolaj E, Neopol, Novenda és Krezoum. MAttCALS a. nit E. Rügyfakadás előtti permetezésre felhasználható három évenként a gyümölcsfaolaj E 5 százalékos (szilva, ringló, ri- bizke esetében 4 százalékos) vagy a Novenda 2 százalékos, vagy a Krezonit E 0,7—0,9 százalékos töménységben. A csonthéjasok gomba betegségének leküzdésére javasoljuk a Bordói lé 2 százalékos oldatának használatát rügyfakadás előtt. Pajzstetű-fertőzés és gomba- betegségek ellen téli .higítású mészkénlével, vagy Neopol 5 százalékos töménységű permet- lével is védekezhetünk. Permetezni csak fagymentes időben szabad! A Bordói-lével vagy rézoxid- kloridokikal permetezhetünk gyümölcsfaolajos permetezés után után. A szer így jobban megtapad. Amennyiben Novendával vagy Krezonit E-vel permetezünk, akkor Bordói-lével vagy rézoxidkloriddal külön ne permetezzünk, mert a Novenda és a Krezonit E nemcsak rovarölő hatású, hanem gombaölő hatású is. Gofnbabetegség fertőzés veszélye esetén, ha a védekezésre téli higítású mészkénlevet használunk, réztartalmú szerekkel nem indokolt még külön is permetezni. A jól és gondosan végrehajtott rügy pattanás előtti permetezés megalapozza a későbbi védekezési munkákat. A rügypat- íanáskori permetezésekkel azonban nem helyettesíthetők a nyári védekezéseik. Borbély László biológiai labor vezető fattyúvesszőből lett ugarcsapot az ugarcsapból nevelt csercsapot és a több éves fás részen ülő csercsapos termővesszőt. A fattyúvessző a tőkefej rejtett rügyeiből fejlődik, ezt a következő évben egy-két rügyes Magyarországon, Tokaj hegyalján és a Balaton mellékén elterjedt. Alföldre nem javasolt, mert a több éves tőkék nem takarhatok és így nem tudjuk biztonságosan megóvni a fagytól. Kelemen Zsuzsa Bátrak a Malomasszonykertben A februári tavaszban igen sok kerttulajdonos kereste fel Békésen a Malomasszonykertet Közülük a bátrabbak kinyitották a szőlőt, sőt voltak akik a krumplit is elültették. Többségük azonban a gyümölcsfák tavaszi ápolását kezdte el. A 74 éves Bondár bácsi nemrégiben gyógyult meg betegségéből. Hosszabb idő óta nem tudott gyümölcsfáival találkozni. A jó idő őt is kicsaiogatta s nem győz betelni a termőrügy ekked gazdagon megrakott őszibarack-vesszőkkel ég almafaágakkal. Meg i® tapogatja egyiket-másilkat. így most egész közéi érzi magát a tavaszt váró élethez. Domokos Mihály kinyitotta szőlőjét. A februári kellemes idővel így több napfényt kapna!? tőkéd. Tavaly ősszel jól szüretéit. Az idén is jó szőlőtermésre számít. A korai jó idő azonban nem maradt tartós. Február végére március elejére befagyott, havazott A Malomasszonykertben folytatott munka mégsem vész! kárba, mert ha újra kitavaszodik, akkor az élet gyorsabban megindul a már rendbe tett gyű- i mölcsösben és szőlőben, mint abban, amit csak ezután kezdenek rendbe tenni. U. L. Állatorvosi tanácsok a csibe- nevelésre A tavaszi hónapokban megkezdődik a csibenevelés, ezért foglalkozzunk most a naposba- romfi nevelésének néhány kérdésével. A naposcsibéket mindig alaposan kitakarított, fertőtlenített és megfelelő hőmérsékletre fel fűtött helyiségbe kell vinni. A megfázással, hőingadozásokkal szemben a csibék életük első három hetében különösen érzékenyek- Hőszabályozóképesi- ségük eddig a korig elégtelen, A környezeti hőmérséklet alakulása erősen befolyásolja egészségi állapotukat, toLLasodá- sukat és növekedésüket Műanyával való nevelés esetén a teremhő 20—22 Celsius fok körüli, a műanya alatti hőmérséklet pedig 35—37 Celsius fok legyen az első napokban Ugyanez a teremhő elégséges akkor is, ha a nevelés kotlóval történik és 1—1 kotló alatt nincs több mint 20—25 csibe. Később a hőmérsékletet fokozatosan csökkenteni kell. A csirkék akkor érzik jól magukat, ha az almon egyenletesen szétterülve helyezkedne!?: el. A fázás biztos jele, ha egymáshoz bújnak, ha nem szívesen mozognak. A megfázás következménye a bélhurut a bélgyulladás, a nátha, mely a naposállatok között súlyos veszteségeket okozhat. Az ammóniától csípős levegő a légzőszervi megbetegedések kialakulásának kedvez. A penészes alomtól pedig súlyos veszteséggel járó tüdőpenész eredhet. Az elhelyezési körülményekhez tartozik még az is, hogy egy helyre csak egy korcsoportú állatokat helyezzünk. Ez a fertőző és parazitás betegségek megelőzése szempontjából is fontos. A csibék táplálásánál igen lé-] nyeges, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő takarmányhoz jussanak. Legjobb, ha az első etetés a keléstől számított 24—36 órán belül megtörténik. A hosszabb ideig tartó koplaltatást megsínyli a csirke Víz állandóan álljon a csibék előtt, mert ha nem jutnak elegendő vízhez, a tápban levő konyhasó sömérgezést okozhat. A csibék tápanyagigényét legjobban úgy tudjuk kielégíteni, ha kéthetes korig indítótáppal, utána nevelő-csibetáppal takarmányozunk. A tápot legcélszerűbb szárazon etetni, így kiküszöbölhető az a veszély, ami a nedvesített táp gyors megromlásából adódik. Óvakodni kell az avas takarmányok adásától (lejárt táp, avas töpörtő), mert ezekben olyan anyagok (peroxidok) vannak, amelyek súlyos veszteséggel járó agylágyulást okozhatnak. A kereskedelemben sokféle vitamin és ásványi anyag mellett néhány gyógyszerféleség is kapható. Amilyen jó szolgálatot tesznek ezek indokolt esetben, éppolyan károsok is lehetnek, ha túladagolják őket Különösen gyakori a Ticofuran túladagolása, ami májéi faj ulíjst, illetve idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló mérgezést okozhat. Ezért ajánlatos a gyógyszereket mindig az állatorvos által előírt mennyiségben és csakis indokolt esetben használni. A takarmányozáshoz tartozik a csibék kaviccsal való ellátása is. Sok veszélyt jelentenek a különböző parazitás és fertőző megbetegedések. Ha a csibék takarmányadagjukat nem fogyasztják el, gubbasztanak, szár. nyukat lógatják, vagy más betegségre utaló tünetet mutatnak, azonnal állatorvoshoz kell fordulni. A heteseket el kell különíteni, a hullákat pedig nem szabad elásni, vagy elégetni addig, amíg az állatorvos nem vizsgálta meg A megmaradt gyógyszerek megjelölve, külön helyen legyenek. dr, Balogh Tamás aast vez. állatorvos
