Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
Táplálkozásunk ■ ■■ rr« jovoje Tudomány — Technika Minőség és élettartam Rázőgépen vizsgálják t termékek rezgésállóságát a Siemen*, cég kísérleti laboratóriumában, Vajon bekövetkezik-e az a korszak, amikor táplálékunkat tabletták és cseppek formájában vesszük magunkhoz? Ez a feltevés minden alapot nélkülöz. Ételeink sülve, vagy főve kerülnek fogyasztásra, s a vegyipar ma már eljutott odáig, hogy mesterséges úton olyan tápanyagokat állítson elő, amelyek a természetestől meg sem különböztethetők, Nincs semmi akadálya, hogy tápanyagok cseppfolyós, vagy szilárd formában kerüljenek előállításra: az ipar pl. elő tud állítani olyan mesterséges rostos anyagot, amely teljesen hasonló a hús rostjaihoz, így a ;,vegyi karaj” élvezésekor nem kell lemondani a rágásról sem. Ugyanez vonatkozik a szagokra és ízekre: nagy választék áll ma már rendelkezésre szintetikus ízesítésre, mert hiszen szagok és ízek nélkül mit sem ér az evés. Ásványi anyag — mész, foszfor, kálium, vas, stb. — tartalmú élelmiszer ma már növények nélkül is előállítható az emberi szervezet szükségleteinek fedezésére, ugyanez vonatkozik a legtöbb vitaminra is, amelyet ma már szintetikus úton olcsóbban és tisztább formában lehet előállítani. Megoldatlan ma még a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok mesterséges gyártása: ez a mesterséges táplálkozás legnagyobb megoldásra váró felA Szovjetunió villamos energia termelésének aránya a világtermeléshez képest 1929-ben csupán 2 százalék volt, ma pedig már IS százalék fölött van (pedig elképzelhető, hogy ez idő alatt a világ többi országaiban is milyen rohamos volt a fejlődés). Az áramtermelés ma megközelíti a 650 milliárd kilowattórát, amiből bőven jut exportra is. Az áramexport nemcsak a szocialista országokba irányul, hanem a tőkés világ felé is, Finnország és Norvégia az európai tőkés országok közűi elsőként kezdeményezett energiaszállítási együttműködést a Szovjetunióval. Maguk is jelentős energiabázlssal rendelkeznek ugyan, de jobban járnak, ha északon fekvő területeiket a Szovjetunió már kiépített energiahálózatához csatlakoztatják, mintha saját területükön, költséges távvezetékek építésébe kezdenek. Mindez természetesen a Szovjetuniónak Is előnyös. A kép az egyik határmenti elosz- tóállomás építéséről készült, a Szovjetunió déli vidékén. adata a következő időkben. De ha rendelkezésre fog állni megfelelő — igen nagymennyiségű energia, pl. atomenergia, úgy lehetségessé válik egyszerű alapanyagokból az emberi szervezet számára szükséges minden tápanyag előállítása. Ez az alapanyag a mészkő lesz, amely planétánkat hatalmas területeken, helyenként ezer méteres vastagságban borítja. Ha egyszer sikerül a gyakorlatban felhasználható módon — és megfelelő áron — szintetikus úton, nagy energiák felhasználásával — fehérjéket előállítani, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika milliós tömegei számára szűnik meg az állandó éhezés. Akadhatnak, akik azt mondják, hogy a „vegyi koszt” sohasem fogja pótolni a természetes táplálékot és káros lesz. Ezek azonban nem veszik figyelembe, hogy az, amit ma „természetes” tápláléknak nevezünk, ugyancsak a természet „vegykonyhájában” készült — s nem azzal a céllal és szándékkal, hogy emberi táplálékul szolgáljon. A tehéntej a borjúnak „készül”, nem az embernek, a burgonyában, vagy a gabonaneműekben levő keményítő is eredetileg az illető növény táptartaléka. Jelenlegi kilátásaink szerint 2100 körül az emberiség már nem szorul a lassan növekvő növényekre, s nem lesz kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Á legtöbb hazai iparágban az utóbbi évek során kétségtelenül sokat javult a termékek minősége. Az önelégültségre azonban semmi okunk, hiszen sok területen még ezután kell felzárkóznunk a világszínvonalhoz, mely évről évre megasabb követelményeket támaszt. Vagy talán mégsem? Nos, ezzel kapcsolatos az a különös tendencia, ami'a kapitalista országokban egyre inkább elhatalmasodik, különösen a közszükségleti cikkek gyártása terén. A tudatos minőségrontásról van szó, arról tehát, hogy az ipar nem készíti olyan élettartamúra a termékeket, amilyenre a mai technikai lehetőségek mellett készíthetné. Tudatos minSségrontás Az amerikai General Electric cégnél már a harmincas évek elején azt a feladatot kapta egy mérnökcsoport, hogy rövidebb élettartamúra konstruáljon át egyes fogyasztási cikkeket. Ennek során az izzólámpák élettartamát csaknem ötven százalékkal csökkentették és ügyesen kigondolt gyengítésekéi a gyártmányok egész sorát alakították A gépkocsigyártás terén kétféle fogást alkalmaznak a kapitalista gyáriparosok. Az évenkénti forma változásokkal gyakori cserére kényszerítik a vásárlót, s ezt még bizonyos fokú minőségrontással is kiegészítik. A szakértők megállapították, hogy az amerikai motorok továbbra is jók ugyan, a karosszéria anyaga, lemezvastagsága, korrózióvédelme azonban egyre silányabb. A kocsiszekrény szétrá- zódása így hamarabb megkezdődik, tulajdonosa tehát korábban túlad rajta. Óriási mértékű az autógumik minőségrosszabbodása is. A legújabb technika adta lehetőségek lehetővé tennék ugyan 100—150 ezer kilométer élettartamú gumifajták előállítását is, de az egyik nagy gumiipari cég vezetője szerint ennek gyártása „őrültség volna”. Ebben a megvilágításban kétségtelenül differenciálásra szorul a világszínvonal fogalma, s leghelyesebb, ha azt nem egyes jól propagált árucikkekre vonatkoztatjuk, hanem a mindenkori technikái-technológiai színvonal viszonylatában vizsgáljuk. Az elmondottak persze nem azt jelentik, hogy a kapitalista ipar kizárólag a silányabb minőség gyártására törekszik. Azonban tény, hogy gazdasági struktúrájuk sok lehetőséget nyújt á vásárlók minőségrontás általi megkárosítására. Szocialista termelési viszonyok között természetesen gyökeresen más a helyzet, hiszen egyöntetű társadalmi érdek a tartós fogyasztási cikkek és termelőeszközök maximális élettartama. Tartűs vagy masszív? A gyártmányok élettartamát régebben azzal igyekeztek fokozni, hogy az egyes szerkezeti elemeket túlméretezték. Ebben persze nagy szerepe volt az anyagok nemismerésének, a túlzott óvatosságnak is. Tény azonban, hogy a tartósság fogalma az idők folyamán a m&sz- szivitással párosult Napjainkban a tervező mérnök már pontosan ismeri az anyagok szilárd, sági értékeit, a tudomány a legmodernebb eszközöket bocsátja rendelkezésére az optimális minőségű és élettartamú gyártmányok kialakításához! Mindamellet a minőségjavítás nagy körültekintést kíván, hiszen az egyes fejlesztési elgondolások aránytalanul sokba kerülhetnék. Jó példa erre a gvéd Volvo gépkocsigyár esete, mely egyes autótípusait rozsdamentes acéllemezből készült karosszériával hozta forgalomba, ami jelentősen megnövelte a gépkocsik árát. Ezzel azt érték el, hogy a minőség és az élettartam szempontjából helyesen kialakított gyártmánynál az egyes szerkezeti elemeknek közel azonos időben kell elhasználódniuk. R fogyasztók védelmében Visszatérve a tudatos minő- ségrontás kapitalista kinövésedre, hadd említsük meg, hogy például az amerikai fogyasztókat ma már különleges szervezet — az ún. Fogyasztók Szövetkezete — védi a feltartóztathatatlannak tűnő folyamattal szemben. A szervezet a csaknem egymillió példányban rendszeresen megjelenő kiadványa hasznából tartja fenn magát. Ebben minden részrehajlás nélkül feltárja az egyes iparcikkekkel kapcsolatos, tudományos tényekkel alátámasztott vizsgálati tapasztalatait. Ä vásárlók bizalmát élvező szervezet egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának a termékelőálTítók körében is, mivel növeli a valóban Kiváló áruk becsületét Hazánkban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet őrködik a forgalomba kerülő árucikkek megbízhatósága felett. Biztató és megnyugtató, hogy előzetes engedélye és jóváhagyása nélkül nem kerülhetnek fogyasztási cikkek a kereskedelmi forgalomba. Persze a későbbi minőségrontással még bő-' ven vannak problémák... Tudományos érdekességek MUZULMÁN MŰEMLÉKEK. Joggal nevezik Buba- rát, az ókori üzbég várost „múzeumvárosnak”. Az itt fennmaradt műemlékek közöl 50 állami védelem alatt áll. Az utóbbi években már restaurálták a 9—10. századi Izmail Szamoni, és a 14. századi Buján-kuli, kanah mauzóleumot, a 16. századi Miri-arab medreszét és még néhány műemléket. Ez évben a restaurátorok 10 mecset és med- részé arculatát varázsolják „újjá”. Köztük az ősi iszlám olyan építészeti remekeit, mint a Kulcaldas és az Uluk- begh medreszét és a Kal- ján mecsetet is. Az utóbbit az egyik legrégibb és a szamarkandi után Közép-Ázsia második legnagyobb mecsetének tartják. A körülbelül egy hektár alapterületű mecset annak idején mintegy tízezer hívőt fogadott be. A SZUPERHAJÖ A teljesen automatikus tengerhajók előfutára a japán „Seiko Mara” 138 ezer tonnás tartályhajó, amely most első ízben jelent meg rakodásra készen Jokohama kikötőjében. Komputer, berendezés telj65011 em. béri beavatkozás nélkül is irányítani tudja a hajó útját, elvégzi a tájolást, a be- és kirakodás irányítását, a tűzoltást, s megvédi a hajót — radar segítségével — esetleges összeütközéstől is. A hajó komputere még mást is tud: amennyiben a 36 főnyi legénységből netán valaki meg. betegszik, a komputer diagnózist állít fél és megállapítja, milyen gyógyszerekre és kezelésre van szükség. Ha az első komputer vezérlésű hajó beválik, japán hajó» építők szerint a jövőben 15 ember elegendő lesz egy ilyen hatalmas hajó ellátására és vezetésére. VESZÉLYBEN A RÖZSAOLAJ EGYEDURALMA Bakui kutatók körülbelül egy tonna rekettye, virágból vonták ki azt a 250 grammnyi aromás olajat, amely kiváló minőségével a rózsaolaj méltó — és jóval olcsóbb — vetélytársa lett. (Egy kiló jázminolaj ára körülbelül 2 600 rubel.) A Krim-félszigeten és a Kaukázusban hatalmas telepekben tenyésző re- kettyések olajának egy grammja elég több liter finom aroma jú kölni vagy portfüm előállításához. #■ Aram — exportra
