Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
A SÁRRÉTI ÁFÉSZ JUBILEUMI OLDALKIADVÁNYA kedelrad Vállalat fűszer-csemege üzletet nyitott A szövetkezet bolti forgalma eleinte alacsony volt. A nehéz gazdasági helyzet miatt csak a legfontosabb élelmiszerek és használati cikkek forgalma nőtt Lényegesebb változás 1956 után következett be, amikor nőtt a választék és az árualap tömege. A szövetkezeti boltok — annak ellenére, hogy áruellátásuk javult — elhanyagolt állapotban voltak. Sok boltban fordult elő leltárhiány és sűrűn kellett változtatni a vezetőket. Hinnék el-; lenére a forgalom és a nyereség növekedése lehetővé tette, hogy 1959-ben az Újtelepen a szövetkezet létrehozza az új vegyesboltot és a vendéglátó üzletet Régi adósságot törlesztett a földművesszövetkezet ezzel az új üzletnyitással. Az 50-es évek második felében a földművesszövetkezet létrehozta első szakosított áruházát, amely a mostani vasbolt helyén működött. 1960-ban a földművesszövet, kezet igazgatóságának és tagságának már arról kellett dönteni* hogy a község kiskereskedelmi ellátottságát miként fejlesszék. A község vezetői az illetékes szervekkel úgy határoztak, hogy az állami kiskereskedelem egységleit meg kell szüntetni és azokat üzemeltetésre a földművesszövetkezet tulajdonába kell adni azzal, hogy a szaküzleti hálózatot korszerűsíteni kell. A szövetkezet még ebben az évben megkezdte a bothálózat átépítését és 1962 végére kialakította szakbolt-hálózatát. Az akkor kialakított hálózat tulajdonképpen a mai napig fennmaradt és szolgálja a lakosságot. Ebben az időszakban a megye legkorszerűbb bolthálózatával rendelkezett a szövetkezet és nagy számban keresték fel más fmsz-ek- tői tapasztalatszerzés céljábóL Az új kereskedelmi formák bevezetésével a bolthálózat forgalma megháromszorozódott. Noha az új kereskedelmi formák bevezetését a szövetkezetnél dolgozó szakemberek nem szívesen fogadták. Az eltelt idő azonban bebizonyította, hogy az új kereskedelmi formák bevezetése nagymértékben hozzájárult a szövetkezet gazdasági megerősödéséhez. A megnövekedett forgalom pedig a dolgozók jobb kereseti lehetőségét hozta magával. A szakosított kereskedelmi hálózat kialakításával egy- időben a szövetkezet már gondolhatott arra is, hogy a szolgáltatásokat fejlessze. Ebben az időszakban hozták létre az önálló kölcsönző boltot és vezettek be a tagság, s a lakosság részére különféle szolgáltatásokat. Igen fontos feladatot töltött be és jelenleg is tölt be művelődésügyi szempontból a szövetkezet könyvesboltja, Régen elmúlt az az idő, amikor Móricz Zsigmond Hódmezővásárhelyen A »evetkezet alapítói mamssi 11 m makcius 7. Szövetkezetünk 25 éves. 1946. március 10-én délután 2 órakor 56 parasztember ült összie a pa- rasztpárt helyiségében, hogy megalakítsák Szeghalmom a földművesszövetkeaetet Az 56 alapító tag 56 részjegyet jegyzett. Ezen az alakuló gyűlésen megválasztották a szövetkezet első igazgatóságát, melynek tagja lett Nyilas Imre, Urcucaa János, Buzi Gábor, Túri Bálint, Elek Gergely és Czebe Sándor földhöz juttatott. Elnöknek Buzi Gábort választották meg. Az első felügyelő- bizorttság tagja lett Petrányi Sándor, Boruzs Gyula, Farkas Bálint és Fekete Pál új gazda. Az alakuló gyűlés úgy határozott, hogy a szövetkezet lépjen be a földművesszsövetkezet országos szervezetébe; A megalakult földművesszövetkezet igazgatóságának temérdek problémával kellett megküzdenie. A vezetőség azonban nem torpant meg, vállalta a legnehezebb helyzeteket is. Többek között megoldották a rizstermelést, amely azokban az években anyagilag segített sokat a földművesszövetkezeten. 1947-ben 10 ezer forintot jövedelmezett a rizstermelés. Az 1947 évi első évzáró közgyűlésen a szövetkezet vezetői a tagság elé tárták vagyoni helyzetüket, miszerint a szövetkezet vagyonának leltári értéke 150 ezer forint. A taglétszám ékkor már 223 vol t A földművesszövetkezet vezetőségének 1947-ben, amikor a Hangya Szövetkezet beolvadt, a kiskereskedelem kialakítására is gondolni kellett. A községben ebben az időben a magánkiskereskedők nagy számban működtek. Ezekkel a magánkereskedőkkel kellett felvenni a versenyt az új szövetkezetnek. A földművesszövetkezet első vegyesboltját 1948. március 8-án nyitotta meg a Lenin utcán. Ez az üzlet a Hangya beolvadása során került a szövetkezet tulajdonába- A kiskereskedelmi üzlethálózat további fejlődése úgy ment végbe, hogy néhány magánkereskedő belépett a földművesezövetkezetbe, üzleté, vei együtt. Többek között ilyen volt Varga István magánkereskedő, aki még jelenleg is szövetkezetünk dolgozója A következő években a földművesszövetkezeti kereskedelem mellett megjelent községünkben az állami kiskereskedelem is. Először a Hajdú megyei Népbalt ruházati üzlete nyílt meg majd 1951-tól a Békés megyei Iparcikk Kiskeresbetért egy könyvüzletbe és érdeklődésére a tulajdonos arról számolt be, hogy alig vásárolnak havonta 8—10 könyvet Könyvesboltunk évente 2 millió forintot forgalmaz. A szövetkezet alapításától a jelenig 25 év telt el. Lassan az alapító tagok nyugdíjasok lesznek, vagy már azok is. Sajnos, az élet törvénye alapján sokan már eltávozták közülünk. Az 56 alapító tagból a mai ünnepi — hullámvölgyéből, töretlenül fejlődik. Ennek külső jeleit láthatjuk a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek korszerűsödésében, az áru mennyiségében és minőségi összetételében. 1968. január 1-től szövetkezetünk az új gazdaságirányítási rendszer szabályozóinak keretei között gazdálkodik. Az ÁFÉSZ fejlődése ettől az időszaktól kezdve meggyorsult és technikai színvonalában tovább erősödött. Három év alatt forgalmunk több mint 20 millió forinttal növekedett és gazdálkodási nyereségünk csaknem megduplázódott. Szövetkezetünk az idén, vagyis megalakulásának a 25. érvér ben eléri a 100 millió forintos forgalmat és gazdálkodási nyeresége meghaladja a 3 miliő forintot, miközben saját vagyonunk értéke meghaladja a 14 Az épülő új ABC és ruházati áruház. megemlékezésünkön csak 24-en tudnak résztvenni. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy gyakorlatilag már a község minden családja tagja a szövetkezetnék, Jelenleg a szövetkezetünknek 2250 tagja van és ez bizonyítja, hogy a község lakossága magáénak vallja a szövetkezetei, mely beszerzési és értékesítési problémáit van hivatva teljesíteni. Ha ez a 25 év nem is volt töretlen, ha hibák és botlások közepette kellett is dolgozni, minden szándék és akarat kétségtelenül a község lakosságának érdekében történt. Volt idő. szak, amikor áru-, vagy éppen pénzhiány bénította a boltok forgalmát. A község lakossága, akik. tanúi voltak az elmúlt 25 év eseményeinek, jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy nemcsak az országra jellemző pezsgő gazdasági élet hat a szövetkezet tevékenységére, hanem a vezetés is igyekezett és igyekszik a korszerű követel menyeknek megfelelni; Szövetkezetünk kilábalva az 1950-es évek első félében —sok esetben vezetési hibákból adódó a gazdasági szabályozók helyes alkalmazásával arra törekszünk, hogy vásárlóinkat minél jobban ellássuk áruval. Az új gazdaságirányítási rendszerben nem közömbös, hogy az adott lehetőségeket miként használjuk ki, s a a gazdasági versenyben hogyan tudunk helytállni. Szövetkezeti tagságunk részvétele a gyűléseken ma már nem formális. A vitákban, a döntésekben aktívan részt vesznek, az ellátásról és a kereskedelmi munkáról véleményt formálnak és a gyűléseken meg is mondják. Különösen szembetűnő volt a tagság érdeklődése, amikor 1969-ben az új szövetkezeti alapszabályt vitatták és hagyták jóvá, mert látták, hogy meghallgatásra találtak és véleményüket, álláspontjukat az új alapszabály tükrözi. Jubileumi ülésünket olyan időszakban tartjuk, amikor a III. ötéves tervet befejeztük és megkezdjük a IV. ötéves terv feladatainak megvalósítását; Szövetkezetünk fejlődése a III. ötéves terv időszakában, de különösen 1968 óta meggyorsult, gazdaságilag, szervezetileg és millió forintot. Ha ezekét a számokat összehasonlítjuk a kezdeti években élért forgalommal és a szövetkezet saját vagyonával, szembetűnik az a hatalmas fejlődés, amelyet szövetkezetünk elért ^ Szövetkezetünk jelenleg 50 kiskereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárló üzlettel rendelkezik községünkben és an fiák környékén. A következő 5 évben további nagy terveink vannak. Tagságunk egyetértésével a vezetőség elhatározta, hogy erőfeszítéseket tesz a kereskedelmi hálózat fejlesztésére és ennek eredményeképpen ebben az évben megkezdjük egy kar- szerű ABC és ruházati áruház építését, amely 10 millió forintba kerül. Későbbi terveinkben egy korszerű vendégláitóipa- ri kombinát építése szerepel, amely körülbelül 1977-re valósiul meg. Ezzel a két objektummal szövetkezetünk nagy lépést tesz előbbre az ellátás javításában. Szövetkezetünk története befejezetlen. Hiszen az élet nem áll meg. Üj tervek, új elképzelések válnak valóra már a közeljövőben is. Terveink végrehajtásához erőt és biztatást ad az eltelt 25 év alatt elért eredmény, tagságunk és a község lakosságának támogatása. Úgy gondoljuk, hogy az alapítók, akik a felszabadulás után létrehozták a földművesszövet- kezetek jóleső érzéssel vehetik tudomásul az eredményeket Küzdelmükkel, harcukkal olyan távlatok alapjait rakták le. amelyekre annak idején talán maguk sem gondoltak. Mi továbbra is méltóak akarunk lenni szövetkezetünk alapítóihoz, nagyszerű művükhöz. x gárrútj FMSZ SZEGHALOM Méltók akarunk lenni az alapítókhoz