Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
MINI A G i AZIN Szereti Ön a zenét? — tettem fel a kérdést barátaimnak, ismerőseimnek. S e kutató^ különös eredményt hozott. Egy részük csak a zene bizonyos területén jíktas, így csak e területet kedveli. De a többség határozott nemmel válaszolt, ízlésről — tudom — kár vitázni. És addig, amíg van mindenféle zene, és mindenki megtalálja a neki valót, addig ezen kár lenne hajbakapni. De van* aki eddig sem jutott él! Én szeretem a 3enét, újat és régit, nagy és kis zenekarit, szólót és vokálist — minden stílusban. Nem vagyok muzsikus, de a zene éppúgy hozzátartozik életemhez, mint a napi étlzezés — a gregorián-dallamtól Orff zenéjéig. Ha nem is egyforma lelkesedéssel, de mind szeretem. Nem az abszolút szépséget, mert az hozzáférhetetlen számomra, én csak szubjektíve tudok gyönyörködni valamiben. Ugyanígy vagyok a festészettel, irodalommal, építészettel. Szeretem! Szeretem önmagáért, és egyre többet, újat, szebbet óhajtok megismerni belőle. Izgat, ha valami újdonság* Vojtz, magával ragad, ha hozzáférhetetlen. Ignoti nulla cupido — a nem ismerés nem szülhet vágyat. így tudom csak érteni, de nem megérteni, ezen keresztül azokat, akik passzívak, közönyösek a zene iránt. B. Zs. Alfahét király és a négy T Rózsás hangulat a rózsást klubban palacsintát sütötték, farsangi * maszkot festettek. Elvégre a : múlt hétéin fejeződött be a far- : sang, s a bohókás mulatságból : nem maradhattak ki a rőzsási ; lányok és fiúk sem. Hegedűs László Zéró, az udvari bolond, megbízást kapott Alfabét királytól, hogy a dísztök-világfesztiválra gyűjtse össze a birodalom nagy rónaságának déli felében termett leggyönyörűbb tököket. Loholt, szervezett, válogatott, éjt-napot eggyéöltött Zéró, sikerült is tíz nap alatt összegyűjtenie a tököket, amelyeket tulajdonosaiklcal együtt azonnal elvitt a király udvarába. Ott sorakoztak rendben a palota előtt: egy tök, egy termelő, egy tök, egy termelő és így tovább. Alfabét — oldalán Zéróval — műértő szemmel lépett el a tökök előtt. — Ezt kiállítjuk, ezt nem, ezt kiállítjuk, ezt nem... — mutatott rá megfellebbezhetetlen szakmai biztonsággal a közömbösen gubbasztó terményekre. A legszebb tök mellett haladván el, ,&zt nem állítjuk ki!” — Ítéletet mondta, mire a bolond félénken megkérdezte: — Felséges uram... ez a legszebb tök, amit életemben valaha is láttam. Miért nem küldjük el a kiállításra'! — Meri a tulajdonos nem tagja a négy T-nek, a Tököt Termelők Tájegységi Testületének — torkollta le bolondját a király. — S igazoló papír nélkül a legdíszesebb tök sem lehet elég szép! Meddig fiatal költő? A Szarvas és Endrőd közötti útszakasz mentén fekszik a Szarvasi Állami Gazdaság rózsást kerülete. Az üzemegységnél igen sok fiatal dolgozik, akiket a helyi KISZ-szervezet fog össze. Az alapszervezét a Szarvas Városi KISZ-bizottság irányítása mellett működik, S ■ aaaaaaaaaaaaaa!'aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa«a«iaaaaaaaaaaaaa»aaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaa«aaaa«aaaMaaaHaaaaaa naaaaaaaaanaaaaaaa hozzá kell tenni, hogy igen ered- ( menyesen. Az alapszervezet vezetősége tavaly határozta el, hogy klubot hoz létre. Ez az elhatározás nemcsak a fiatalok helyeslésével találkozott, hanem a gazdaság vezetőinek megértésével is. A recept egyszerű volt. A gazdaság biztosította az építőanyagot, a fiatalok a munkaerőt és így rövid idő alatt elkészült a roppant barátságos klubhelyiség, amit szeptemberben avattak. Február elején látogattunk el a klubba. Éppen egy szombat esti vetélkedő előkészületére érkeztünk: Huszárik Mihály KISZ- titkái4 irányításával folyt a munka. Megkezdődött a vetélkedő, s mint kiderült, ez a harmadik forduló, s még ugyanennyi van hátra a hatfordulós sorozatból. A komoly kérdéseket „komolytalan” feladatokkal színezték, így az érdélődést sikerült maximálisra fokozni. A versenyzők »■■■■«■■■■■•■«■■■■«■■■a Mesterséges tudathasadást okoz az LSD A Magyar Tudományt» Akadémia tihanyi biológiai intézetében dr. S. Rózsa Katalin, a •neurobioiógia tudományának egyik művelője, kísérletei során az LSD-nek, a nyugati világban elterjedt veszedelmes kábítószernek hatásmechanizmusát vizsgálta. Kísérleteit gerinctelenek kipreparált szervein végezte Választását az indokolta, hogy ezek a szervek egyszerű felépítésűik ellenére jól modellezik a bonyolult szervezetek működését További előnyük, hogy igénytelenek, nem kívánnak állandó hőmérsékletet, oxigént. A felhasznált modellekkel végzett kísérletek alkalmasak arra, hogy általános érvényű bihológiai törvényszerűségeket állapítsanak meg. A kutatónő gyógyszerhaitásta- ni elemzései során ilyen általános érvényű törvényszerűséget tárt fel az LSD hatásával kapcsolatban. Kimutatta, hogy a veszedelmes kábítószer nem közvetlenül hat hanem a serkentő idegi hatások kiiktatása révén. Gátolja az idegi ingerületek áttevésében, továbbadásában szerepet játszó anyagok, például a szerotcmin hatásának érvényesülését. Érdekes ezzel kapcsolatban, hogy egy amerikai kutatócsoport, a közelmúltban felfedezte a skizofrénia, a tudathasadás biokémiai okát. Megállapította, hogy ugyanezeknek az ingerület közvetítő anyagoknak károsodása figyelhető meg egyes skizofrén-jellegű megbetegedő, seknél Az egymást kiegészítő két kutatási eredményből így arra lehet következtetni, hogy az LSD hatásának és a skizofréniának nemcsak felszíni, pszichés tünetei hasonlóak, hanem biokémiai alapjuk is megegyezik. Eszerint az LSD-kábulat nem más, mint mesterséges tudathasadás Nemcsak azt szeretném mdn- denkinek elmondani, amit senkinek sem mondhatok el, hanem azt is, amit megvallani még önmagámnak sem merek — írja két évvél ezelőtt megjelent kötetében a költő. Baranyi Ferenc egyike a legnépszerűbb ma élő lírikusoknak. Nevét, műveit szerte az országban, s külföldön is ismerik. — Mi a foglalkozása a költőnek? —■ A személyi igazolványomban az áll, hogy újságíró vagyok, ámbár ez a bejegyzés elég későn került bele. Ugyanis amikor nősültem, közvetlenül az egyetem elvégzése után, munka- nélküli voltam. Úgyhogy az anyakönywezetőnek jobb híján azt mondtam, hogy író a foglalkozásom. Tekintve, hogy ő ennek nyomát sem találta a személyiben, gyanakodva nézett rám és azt mondta, hogy jó, hát ez a hobbyja, de mégis mi a foglalkozása? Mondtam, hogy író vagyok. Nem lehetett meggyőzni, és szavamat vette, hogy ha lesz valami rendes állásom, majd bejelentem neki. Aztán végül is lett, s újságíró lettem. Azt hiszem, hogy leginkább ez a mesterség fér össze a lírával Mondhatnám azt is, hogy kiegészítés, mert az újságíró riportútjaiból sokszor a költő profitál, hiszen nem tudja sohasem, hogy hol érik olyan indulati impulzusok, amelyek aztán verssé válnak. — Tehát a költő Baramyit, az újságíró Baranyi tartja el? — így is lehet mondani. — Meddig fiatal a költő? És meddig fiatal a költő, ha magyar? — Ez kényes kérdés, Azt hiszem, hogy ennek nem életkori határai vannak, tekintve, hogy számtalan, valóban fiatal költők műveiből összeállított antológiában találunk negyven éven felüli alkotókat is. Akit fiatalnak neveznek, legyein akárhány éves is annak bizalmat is előlegezünk. Épp a legnagyobb] aink adták a legkitűnőbb példákat arra, hogy amíg a világ dolgaihoz olyan fiatalos indulattal közelít a költő, mint siheder korában tette, addig az évék számától függetlenül fiatal. — Baranyi Ferenc népszerű költő. Legutóbbi kötete húszezer példányban jelent meg és szinte napok alatt elfogyott. Milyen érzés népszerűnek lenni? — A népszerűség kétélű dolog. Az a tudat, hogy az embert néhányan olvassák, vagy elég olvassák, azon túl, hogy legyezgeti a hiúságát — mert hiszen mindnyájan gyarlóak, esendőek vagyunk — a felelősségét is növeli. Minél többen figyelnek valakire, annál kevésbé szabad annak tévedni, s főleg mellébeszélni. — Baranyi Ferenc közéleti költő. Mit jelent ez a jelző? Milyennek kell lennie a költőnek, hogy ezt a kicsit gyanúsan hangzó titulust ráakasszák? — Meggyőződésem, hogy a történelem minden népnél másként alakította ki a költészet funkcióját az évszázadok során. Egyik népnél direktebb beszédre, áttétel nélküli, egyenesben való politizálásra késztette a költőket, másoknál viszont több lehetőséget és időt adott a szavakkal való bűvészmutatványra, a kísérletekre, az útkeresésre. No®, mindkétfajta költészet fellelhető egy-egy nemzet sokszínű lírájába, de hogy milyem az arány a kettő között, és melyik a domináns ág, azt a történelem döntötte el a századok során. A mi költészetünk, ahogy Veres Péter bácsi megfogalmazta, sorsköltészet, egy népsorsból fakadó költészet, s ilyen értelemben mindig is közéleti volt Balassitól napjainkig nagy költőink egész sorát illették azzal a jelzővel, hogy közéleti, s ha énrám ilyesmit mondanak, azt megtisztelőnek érzem. — Mi a véleménye a kritikusokról? A két legutolsó kötetéről írt kritikákat olvasva akaratlanul is megállapítható, hogy Baranyi Ferenc költészetéről megoszlanak a vélemények. — Ha a költőtől megkövetelik, hogy ars poeticája legyen, akkor a kritikustól is elvárható, hogy ars kritikája legyen. Tehát egyfajta konok meggyőződé-1 se, amelynek jegyében ítél és felment, Tréfásan azt szoktam mondani, hogy mindenkit meghallgatok, de senkire sem hallgatok. Ha a kritika jó szándékú, mégha bírál is, meghallgatom. De ha az irodalmon kívüli személyes viták, vagy a rosszindulat ad tollat a kritikus kezébe — amir* manapság elég sok példa akad — azt figyelmen kívül hagyom. Az ember harmincéves kora táján — „az útjának felén” — számvetést csinál, mit végzett, mit tett, — Mikor találkozhatunk a könyvesboltokban az új Bara- nyi-kötettel? — Január elején nyújtottam be a kéziratot. Karácsonyra, jövő év elejére ígérik a megjelenést Címe még nincs a kötetnek. — Mint a Magyar Ifjúság irodalmi rovatának szerkesztője, sok fiatallal tart kapcsola-. tot. Hogyan verselnek, írnak a mai tizenévesek? — Az én időmben végletesebb volt a mezőny. Több volt a dilettáns, de akiben mocorgott valami, az eleve karakteresebben, kitapinthatóbban jelentkezett. Most az intelligens versíró a több. Kevesebb az abszolút dilettáns, de kevesebb a kiugró tehetség is. Sokan vannak olyanok, akik magasszínvonalon, kulturáltan verselnék és ez alapjában véve jó dolog hiszen az irodalomban való jártasságot és a fiatalok műveltségének emelkedését bizonyítja. Szeretem a fiatalokat. Sokszor bizony órákig foglalkozom egy- egy szárnyát bontogató ifjú emberrel és sikereinek úgy tudok örülni, mint ahogy tízegynéhány évvel ezelőtt saját sikereimnek örültem.. — Végezetül egy szokványosnak tűnő kérdés. Hol a helye a lírikusnak a világban? Mit tehet a költő? — Erről már súlyos köteteket írtak, nem is vállalkozom rá, hogy néhány mondatban válaszoljak. De Juhász Ferenc idézetre Juhász Ferenc idézettel felelek. A költészet funkciója: szólni az emberekhez, hogy ne legyenek annyira egyedüL Ne maradjanak egyedül a legtisztább szándékaikkal, és ezeket a jóirányú, pozitív töltésű moccanásokat, belső rezdüléseket kell a művészetnek bátorítania. Ne a költészettől várjuk hát á világ dialektikus elemzését, tudományos rendszerezését Ám az indulatból fakadó, őszinte vallo_ mások, jelzések, figyelmezteted sek lehetnek a tudós, politikus számára is. Biteké
