Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
fi juliiláK szeghalmiak Lapunk tegnapi számában | már beszámoltunk arról, hogy i március 3-án bensőséges ünnepséggel vette kezdetét Szeghalmon. a Sárréti Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet megalakulásának jubileumi ünnepség- sorozata. Most képekben adunk számot aj földnkűvesszövetkezet 25. évfordulójának eddigi eseményeiről. A földmúvesszővetkezet történetét bemutató kiállítás megnyitása. Szebcdlcd. János, az Igazgatóság elnöke átadja Nyi’as Imre bácsinak, a szövetkezet egyik alapítójának a díszoklevelet. Már az elsó napon sok látogatója volt a könyvesboltban megrendezett könyv kiállításnak, (Kép, szöveg: Balkus Imre) A BÉKÉSCSABAI FORGÁCSOLÓ FELVESZ: ESZTERGÁLYOS, marós, köszörűs, LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, VALAMINT GÉPÉSZTECHNIKUST MEÖS MUNKAKÖRBE. Jelentkezni a gyár munkaügyi osztályé», Békéscsaba, Kisrét. * Tavaszra készülitek Békésen Parkok, nini: «/ gasdafa — 8S ever forintot fordítanak a terek csinosítására Népfronfrendezvény: Kibővített bizottsági ülés A közelgő országgyűlési és tanácstag választásokkal kapcsolatban megsokszorozódott a Hazafias Népfront Bizottságok tennivalója. Most a '' választást előkészítő szakaszban különböző formákban kérik és kapnak tájékozta'ist a helyi pártszervezetektől. Ennek jegyében tart kibővített ülést a hazafias népfront Békéscsaba V. kerül ti bizottsága március 8-án este fél 7 órai kezdettel a kerület párt- székházéban. Erre a tanácskozásra elvárják a kerület aktivistáit is. A bizottsági ü’ésen ár. Pankatai István, a Békéscsabai Városi Pártbizottság osztályvezetője tart tájékoztatást a párt X. kongresszus határozatából adódó népfront feladatokról a választással kapcsolatban. Március hideget hozott. A i meteorológiai jelentések sem biztatóak. A békési tanácsnál azonban már tavaszra gondolnak. A jó idő bekövetkezésével hozzálátnak a parkok csinosításához. 1971. január 1-el a tanács vb határozata alapján a parkok s az utak új gazdát kaptak. Ezenlúl a tanács költség- vetési közüzeme végzi ugyanis a köztisztasági és parkosítási feladatokat. Ezzel párhuzamosan a közüzem dolgozódnak a létszáma is nö. Jelenleg hatvan a számuk. i Továbbra is ők végz’k s tanácsi épületek karbantartását, a fürdő üzemeltetését, s a hajtatóházban a virágpa- lán'ák nevelését. Az utak, terek tisztántartására, s a szemét szállítására a nagyközség tanácsa 206 ezer forintot irányzott elő, a parkok fenntartására pedig 88 ezer forintot. Ha enyhül az idő, a közüzem dolgozói hozzálátnak a Széchenyi téren a virágok ültetéséhez, parkosí ják az új lakóházak környékét. s. a. Hogyan lehelne gazdaságosabban? A BMG békés* gyára főkönyvelőiének véleménye a termelés ésszerűsítéséről A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyáregysége 1966-ban alakult meg. Az első éven mintegy 100 dolgozó 20 millió forint értékű terméket állított elő, azóta a létszám és a termelési érték is megnégyszereződött. Kezdettől fogva megmutatkozott a szakosításra való törekvés. A vállalatnak hat . gyára van, s a békésire általában a csigásrendszerű zsákoló, rakodó, valamim a pneumatikus műtrágyaszóró gépek gyártása jutott. A szakosítás lényegében három szempontból jelent előnyt, mégpedig egyszerűbb az anyagbeszerzés, a szakemberek hozzáértőbbekké válnak, s emellett arra törekednek, hogy a kezük alól kikerülő gépek minőségével elismerést, hírnevet szerezzenek maguknak. Am a gazdaságos termelés, az olcsóbb előállítás sem mellékes kérdés, ami nem utolsósorban a gyáron belüli munkafolyamatok megszervezésén múlik. Vannak azonban külső hatások is, amelyekéit a gyár egyáltalán nem, vagy csak részben tud befolyásolni. Hogyan lehetne tehát gazdaságosabban termelni? A kérdésről Molnár Istvánnal, a gyár főkönyvelőjével beszélgetünk, aki i főként külső okokban látja a gazdaságosabb termelés akadályait. Elsősorban is többször késve érkezik a megrendelés a BMG-hez az AGROTRÖSZT-től. Eltolódik egy-egy termék gyártásának előkészítése és a munka kezdete. Előfordul, hogy a gyárban egyenlőtlen munkaidőben kell foglalkoztatni a dolgozókat, ami számukra rendkívül kedvezőtlen. Néha túlóra is előfordul. Az1 AGROTRÖSZT-nek nyilvánvaló-! an az az érdeke, hogy az üzletet (a megrendeléstől az eladásig) mielőbb lebonyolítsa. Nincs tehát más feltételezés, mint az hogy a gazdaságok nem tervez-1 nek előre. A piaci szervezetlenség oka,' hogy egy-egy termék általában kis szériában készül. Nagyon kedvező volt például. 1969-ben, hogy 800 rendfelszedő-1 adaptert rendeltek a gazdaságok. Most azonban csak 80-at kell készítem, amire nehéz vállalkozni. Csak a szerszámozás költsége több millió forint. A dolgor zóknak a2 ismereteit is fel kell újítani. Mi lenne az ésszerű? Áz éves szükségletet egy-egy termék bői (legalább 6—GOO-at). előre összegyűjteni. Így a gyártás minőségét is jobban lehetne garantálni. A mezőgazdasági üzemek most távlati tervet készítenek. Ebben nyilvánvalóan meghatározzák, hogy például 1973-ban milyen gépeket* akarnak beszerezni. Persze addig még változhat egy-egy gép konstrukciója, de ha a vállalat ismeri a terveket jobban fel tud készülni. Fontos az anvagbeszerzés miatt is, hiszen időt kell biztosítani a gyártóműveknek. A gyáron belül megoldandó feladatnak tartja Mo’nár István a folyamatos készáru kibocsátást. Például az egyik fajta gép-, bői 100-at gyártanak szériában január 1-től február 28-ig Egyszerre készül el mind a száz, közben — ha csak ez lenne — nem jutna pénzhez a gyár. De a folyamatos készáru kibocsátás feltétele az, amiről már szó volt: előre ismerni a megrendelést. Csak akkor lelehet a hosszabb ideig tartó alkatrészgyártást előbb megkezdeni. Viszont a gazdaságok már a tervnegyedév közben megkapnák a szükséges gépet A gazdaságosabb termelés megköveteli az elavult eszterga-, és présgépek kicserélését. Baj az is, hogy nincs például élhaj-! lító-gép, emiatt, más vállalattal! együttműködve kell dolgozni. Az anyag oda- és visszaszállítása! egymagában is jelentős költség. Nem megoldott a belső anyag- mozgatás és az anyagszállítás. Targoncákra van szükség, a szállításhoz pedig 8—12 tonnás gépkocsit kellene vásárolni.j Szerviz-gépkocsi is kellene a ga_ Egy 18 gyakorlattal rendelkező daruskocsi- kezelőt, egy tő D-kategóriába sorolt iogosftvánnva! rendelkező buszvezetőt, egy tő vontatóvezetőt AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. GYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Gyula, Hajnal a. 1 s& 10914« ranciális javítási munkákhoz, mert ma már a gyár gépei az egész országban megtalálhatók. Gond a raktárhiány, nem megoldott a termelésben levő anyagok elhelyezése, védelme a rozs- dásodás ellen. Molnár Istvánnak az a véleménye, hogy ha az elmondott gondok meg Is oldódnának, lennének újabbak. Bizonyos azonban, hogy jelenleg ezek azok, amelyek gátolják a termelés gazdaságosabbá tételét, a na. gyobb nyereség elérését. Pedig Í975-ig a gyár jelentős fejlesztését tervezik, amikoris a létszám csaknem megkétszereződik, míg a termelési érték két és félszeresére nő. Ez különösen indokolttá teszi, hogy beszéljünk arról, hogyan lehetne a munka termelékenységét növelni. Legyen minél gyorsabban visszatérülő befektetés az a mintegy 30 millió forint, amit a társadalom a gyár fejlesztésére fordít. Ennek végeredményben a ‘mezőgazdasági üzemek is hasznát látják majd. Pásztor Béla A MEZÖBERÉNYl MŰSZAKI ÉS VASIPARI KISIPARI SZÖVETKEZET FELVÉTELRE KERES líő siknyomo-gépmestert litografált fémjátékok gyártásához 2 lő villanyszerelőt karbantartó munkára 4 lő szerszámkészítői, VALAMINT lakatosokat, hegesztőket és férli segédmunkásokat Jelentkezni lehet: Műszaki és Vasipari Kisipari Szövetkezet személyzeti vezetőjénél Mezőberény, Népköztársaság ai, s„ KÉTHETENKÉNT SZABAD SZOMBAT. 221089
