Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

i Huszonöt éves a Sárréti ÁFÉSZ VI Bensőséges ünnepség kereté­ben emlékeztek a Sárréti Érté­kesítő és Fogyasztási Szövetkezet megalakulására. Az évforduló nyitánya délelőtt 10 órakor kez­dődött, amikor is Miklya Jenő helvtörténész megnyitotta a földművesszövetkezet negyedszá­zados múltját bemutató doku- mentum-kiállí'ást. A iárási mű­velődési ház kistermében meg­rendezett kiállítást már a meg­nyitás napján több százan te­kintették meg. , A jubileumi ünnepség nagy eseményére azonban délután 3 órakor, a Járási művelődési ház színháztermében került sor. A . földművesszövetkezet fennállá­sának 25. évfordulóját ünneplő hallgatóságot, az első sorban helyet foglalt, munkában elfá­radt, még élő alapítókat, az el­nökségben helyet foglalt községi és járási vezetőket, valamint a meghívott vendégeket F. Nagy Károly, a párt községi bizott­ságának titkára üdvözölte. Maid Szebelédi János, a Sárréti ÁFÉSZ Igazgatóságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Sza­vai nyomán megelevenedett a negyedszázados múlt, a földmű­vesszövetkezet 56 alapítójának megannyi küzdelme. Mint mon­dotta: ezen a nagy évfordulón már csak 20 alapító vehetett részt. A többiek már nem él­nek. Ezt követően Szebelédi Já­nos, a szövetkezet 25 év a’att elért eredményeit ismertette. Vagyis azokat a jelentős fordu­latokul, melyek a szövetkezet gyors ütemű fejlődését segítet­ték elő. Különösen a III. ötéves terv egyenletesen felfelé ívelő eredményei bizonyítják azt, hogy az alapítók nehéz küzdel­mei- beértek a Sárréti ÁFÉSZ- nél. Végezetül a IV. ötéves terv nagyszerű elképzeléseivel érzé­keltette az igazgatóság elnöke, hogy a szövetkezet jelenlegi ve­zetői méltók akarnak lenni elő­deikhez, a minden tiszteletet és megbecsülést kiérdemlő alapí­tókhoz. Az ünnepi beszédet követően Boros Gergely MESZÖV-elnök emelkedett szólásra, hogy kö­szöntse a veteránokat és emlé­kezzen a szeghalmi szövetkezők erőfeszítéseire. Miközben köszö­netét mondott a ma élő alapí­tóknak s az évek során meghal- taknak, a megye fogyasztási szövetkezeteiről szólt, melyek jelenleg 120 ezres tagsággal ren­delkeznek. A továbbiakban a szövetkezetek minden korábbi­nál nagyobb feladatait elemezte, benne a szeghalmi ÁFÉSZ so­kat ígérő jövőjét. Ezután Szebelédi János, az ÁFÉSZ elnöke díszoki velet és 1000—1000 forintot adott át a szegha'mi földművesszövetkezet még élő alapítóinak. A jubileumi ünnepség máso­dik részében a kiváló címmel kétszer kitüntetett gyulai szö­vetkezeti együttes adott aján- dékműsort az alapítóknak, a szövetkezet tagjainak és a meg­hívott vendégeknek. A sárréti ÁFÉSZ negyedszáza­dos évfordulójának programso­rozata március 14-*n zárul. Balkus Imre He?venö ezer ia'aü várna’? a szaVmunáskéDZő iskolákba A szakmunkásképző iskolák­ban május 31-ig tart a jelent­kezés és a felvételek időszaka. Az idén az első évfolyamra összesen 69 ezer általános és 6 ezer középiskolát végzett fiatalt várnak. , Gépgyártó szakmákra csak­nem 25 ezer fiatalt tudnak fel­venni. Az építőipar 13 ezer szak­munkás-tanulót, főleg kőműve­seket, ácsokat, vasbetonszer'lö­ket, beton?1 em-gvártókat és épí­tőgép-szerelőket kér. Az állami, szövetkezeti, vala­mint a tanácsi vállalatoknál a textilipari és ruházati szakon összesen 5000 lány tanu'hatja a szakmát. A mezőgazd'ságban növénytermesztési, állattenyész­tési és élelmiszeripari szakmák­ra hétezren jelentkezhetnek. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákra pedig 9 ezer első­évest fogadnak. Határőr-községek vezetői tanácskoztak Az MSZMP mezőkovácsházi járási végrehajtó bizottsága, a járási tanács végrehajtó bízott, saga és az Orosházi Határőr Pa­rancsnokság közös rendezésében március 3-án délelőtt Bat to­pván, a községi tanács nagyter­mében tanácskozást rendeztek. Ezen a járás négy határőr-köz­ségének párt-, állami, és gaz­dasági vezetői, valamint a ha­tárőrség tisztjei voltak jelen. A tanácskozáson részt vett Cseszkó Sándor, az MSZMP já­rási bizottságának első titkára is. Földi János, a mezőkovács­házi járási tanács elnökhelyette- j se megnyitója után az Orosházi Határőr Parancsnokság magas beosztású törzstisztje adott tá­jékoztatást Battonya, DombegyJ Zakuszka a tariályiian Egy munkás-karrier története — Fúrják a paprikát A Békéscsaba—Gyula közötti műútról letérve már kevésbé si­ma az az út, amely a póstelekí kastélyhoz vezet. Keresztüldöcögve a kis Ta­hidon jobbkéz felől, a még ko­pár mezőn őzikék kutatnak egy kis zöld után. Néhány száz mé­terrel arrébb sárgára meszelt épület. A Békéscsabai Konzerv­gyár 2-es számú előkészítő tele­pe. Az üzem nyitott kapuján konténerekkel megrakott teher­gépkocsi gördül ki. Innen a ka­putól jól látszik a közeli erdő csupasz ágai között, a valamikor híres póstelekí kastély romja. Az udvarra belépőnek először a katonás rendben sorakozó ha­talmas tartályok tűnnek fel. Ebben érlelik — amint azt ké­sőbb, megtudtuk — a speciális orosz savanyúságot, a zakusz- kát. Csípős a március éleii szél, amely az erdő felől süvít. így jól esik Dési Mihály invitálása: —- Kerül lünk beljebb az iro­dába, ott meleg van. Kent a tenyérnyi helyiségben pattog, duruzsol a tűz a csem­pekályhában. A telepvezető 16 évvel ezelőtt került ide. — Ügy jöttem ide, mint más köreit képviselte gróf Tisza Ist­ván, ragaszkodott kiváltságaik­hoz. S egyelőre még sikerrel. PISZTOLYLÖVÉS AZ ÜLÉSTEREMBEN 1912. június 4-én délelőtt fél tizenegy órakor gróf Tisza Ist­ván házelnök megnyitotta a képviselőház ülését. Holló La­jos ellenzéki képviselő, az ob- strukció jól bevált technikája szerint, a házszabályokhoz kért szót. Mint már annyiszor ő és annyi más ellenzékben levő tár­sa arra készült, hogy hosszan beszél mellékes kérdésekről, az időhúzássá] ameddig lehet meg. akadályozza, hogy a kormány által benyújtott törvényjavas­latok tárgyalásra, illetőleg eL fogadásra kerü jenek. Ezúttal aáonban Tisza — egyébként a házszabályokkal e1- len tétben — nem adta meg Holló képviselőnek a szót. S nem volt hajlandó elnöki köte­lességének eleget tenni akkor sem, amikor Ei ner Zsigmond, Holló elvbarátja átadta neki azt a húsz aláírást tartalmazó ívet. amelven az ellenzék zárt ülés elrendelését kérte. A ház­szabályok értelmében az elnök­nek teljesítenie kri’ett vo’na a kérelmet, ehelyett azonban be­szélni kezdett. Egyre nagyobb zaj, felháborodás közepette mondott néhány — alig érthető — mondatot, aztán szavalásra tette fel a szóban forgó véd­erőről szóló törvényjavas’atot, am ’ynek el fosadását az ellen­zék az obstrukcióval késlel*et- n' ak?"ta A kormáovpárti kép­viselők Tisza intésére a megfe­lelő pillanatban felálltak, s az elnök kijelentette, hogy a tör­vényjavaslat elfogad látott s azt a főrendiházhoz továbbít­ják. Tisza hiába utasította rendre egymás után az ellen­zékeket, azok- tovább tüntettek ellene. Válaszul délután a kép­viselőház elnöke rendőröket ve­zényelt a terembe. Schmidt és Pavlik rendőrfel­ügyelő vezetésével a rendőrle­gények elálltak az egész jobb­oldali folyósót és az elnöki iro­dától az ülésteremig vezető utat is rendőrsorfal szegélyezte. A rendőrök láttára az ellenzéki folyosón óriási kavarodás tá­madt. S amikor az ellenzék el­keseredésében botrányt rende­zett az ülésteremben, a Ház el­nökének parancsára a rendőrök berohantak és kezdték kitusz­kolni az ellenzékieket Elsőnek Károlyi Mihályt vezették ki, m?id Justh Jánost, Ábrahám Dezsőt és még másokat. Az egvik függetlenségi képviselő elájult az izgalomtól. A Jusfh- pártiak látva, hogy tehetetlenek az erőszakkal szemben, vala­mennyien kivonultak. Tisza Ist­ván most már nyugodtan be­szélhetett a helyreállt csendben, legfeljebb a kormánypárti kép­viselők tapsa és helyeslése ál­lította meg néha. S hogy meg ne isméüődhessenek olyan tün­tetések, amelyek néhány nappal előbb, máius 23-án zajlottak, Tisza rendőr-, csendőr- és ka­tonai különftmenyeket vezényel­te tett Budapest legfőbb pontiaira Pintér István (Folytatjuk) Az asszonyok „csnmázzák” a paprikát. hozzám hasonló korú iskolás a nyári szünetben, hogy néhány hetet itt dolgozzak, mert kellett a pénz. Aztán megtetszett a rhunka, ittra "adtam. Segédmun­kásként kezdtem, voltam mű­vezető. aztán évekkel később rámbízták a te’ep vezetését. Igaz. közben én is állandóan ta­nultam mindazt ami ehhez a szakmához szükséges. Itt ismer­kedjem meg. itt dolgozott az a kislány is, aki a felségem lett. Ö is kanzerves. Röviden onnvi egy munkás- karrier története. A beszé1 "e+és után amikor in. dúlunk kifelé, csatlakozik hoz­zánk Perei András, a Párta!nő­szervezet titkára, és így hár­masban foVtatüik az utat. Ök. hogy bemutassák, én hogy meg- ismerkediem a teleppel. — Csak nem vöröshagyma ez? Kérdem esőd-Wózva a tériani- ros színű há’ószerű zsákokra mutatva, ame'vekben sárga. dinnye nagyságú vöröshagymák piroslottak. — De bizony az. Jugoszláviá­ból kaptunk két vagonnal. Van köztük olyan, amelyik 50—60 dekás. Megtisztítjuk és úgy küldjük Békéscsabára az 1-es telepre, ahol feldolgozzák. Beljebb tornacsarnok nagy- ságnyi terem. A fal mellett dobkályhában ég a tűz de hiá­ba erőlködik, nem tudja beme­legíteni a nagy helyiséget. A lányok, asszonyok jól felöltözve ülnek a terem középén és a fa­lak mellett a lefordított ládá­kon. Előttük műanyag rekesz tele paprikával. Itt „csummáz- zák”, vagyis kiszedik a szárát és1 a magját — Nagyon kellene a központi fűtés — mondják kísérőim —, mert ez a kályha kevés ide so­kat fag'ros1--"dnak a nők. . Bár mindem évben jut pénz a szoci-l fejlesztésére, kevés, hogy ális létesítmények de sajnos annyira még komolyabb korszerűsítésre nem tellett ' Egv mérik teremben hatalmas hordó, színig megtöltve papri­kával. Itt történik a zakuszka utánkezelése. Sriláeyi Sándor, az egyik szocialista brigád veze­tője vödrökben hordia a külön­leges fűszerezetteégű páclevet és önti fel a hordókat A botáraihoz közel öt érdekes formájú gép áll. — Hamarosan megkezdődik a beszere’ése ezeknek a panri ka- fúró «éneknek Ezzel lényegesen eme! bed <k a terme1 és és meg­szűnik nehéa fizikai munkát és sok időt igénylő kézi művelet. Kantunk lecsópaorika szele­telő pépet is — soro1ia a telep­vezető némi büszke«, épeel a happjában — nem panaszkod­hatnak az itt dol«ozók a fizetés­re sem hiszen most is. amikor tervedében a konzerv gyártásban ho’tszezon van. megkeresik az 1400—lRoo forintot. Szezonban, amikor 200—9'n.en dolgoznak, az ügvezebhek km-ecete felül van a kétezer forinton. Kint az udvaron. vontatóra szemelt eme1 őszerkőzettel hatal­mas ládákat raknak a gépko- i csira. — Az országban pkői-'rit ná­lunk tértek át a konténeres szá'btácra. Ez eevrésrt m“s- evorsftja a szállítást és olcsóbb is. Ü’ahb ünes teber«énkoo«i ér- kez:k. a ’ádabenyek me’lá áll. megkezdődik a rakodás. Befut az ebédet bordó génkoeai ig. Lassan véee a munkaidőnek. Me«érv*ezik ’a busz amely a lá­nyokat. asszonyokat viszi maid Sarkadra. Kötesyánba. Elcsen­desedik a telep, az őzikék is kö­zelebb merészkednek a kerítés­hez és kíváncsian bámulnak be, ház, Kevermes és Mezőhegyes határőr-községek háromévi munkájáról, a községek lakói­nak és a határőrség katonáinak közös eredményeiről, gondjairól. Elmondta többek között: a határőrzést segítő lakosságnak, köszönhető nagy részben az, hogy az utóbbi 3 évben a határsér­tés csaknem felére csökkent Kevermes térségében valameny- nyi határsértőt. Mezőhegyes tér­ségében több mint 73 százalé­kát. Dombegyház térségében há. romnegyedét és Battonvánál egynegyedét fogták el a lakos­ság segítségével. Ezután a határterület sajátos védelmi gondjairól, azokról a módszerekről beszélt, amelyek alka’mazásával — a megtisztelő határőr címet viselő települé­sek lakosai — tovább segíthetik országhatárunk őrzését. Majd a határrend betartásának, mint % két állam közötti megállapodás további javulásának feltételeiről szólt. S hogy időszerű kérdések sze­repeitek ezen a tanácskozáson., jól bizonyítja a számos hozzá­szólás. amely a tájékoztató után elhangzott. A vitában felszóla­lók közül sokan adtak jó javas­latokat a határőrség és a lakos­ság közös munkájának további javításához. Cseszkó Sándor hozzászólásá­ban többek között hangsúlyoz­ta: A párt és a kormány határ©- zata kötelezi a járást a határ őr­zésének segítésére. Elmondta azt is. hogy a járás lakói ezeket a határozatokat legjobb tudá­suk szerint igyekeznek megva­lósítani. Ennek az odaadó mun­kának tudható be, hogy a ha­társértők 60 százalékát a lakos­ság segítségével fogták el. S ez az eredmény országosan is jelentős. Kü'önös figyelmet ér­demel a járási első titkárnak az a megállapítása, hogy a határ­őrzés segítését a járás és ezen belül elsősorban a négy határ­őr-község lakói állampolgári fel­adatuknak tekintik. A több mint háromórás meg­beszélés alkotó munka volt, amelynek célja az, hogy mint edd'g, ezután se sérthesse meg országunk határát senki sem büntetlenül. Botyánszki János Tiszántúli agrármérnökök fa'álkozá;a Debrecenben Március 6-án Debrecenben rendezik meg a tiszántúli agrár­mérnökök találkozóját. Az egésznapos rendezvényt a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem a Magyar Agrártudományi Egyesület Haidú-Bihar megyei Bizottsága szervezi. Az Agrártudományi Egyete­men — a tervek szerint — dr. Diméaiy Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tart előadást „Élelmiszergazdasá­gunk fejlődésének iránya” címr- meL A nagyszabású eseménysorom zat este folytatódik az Aranybi- ba Szálló termében, ugyanis itt rendezik meg az agrármérnökök bálját. m sssim» 1971. kdaUCS &> 5 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents