Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

asző vásár Válasz lakásügyi kérdésekre Eczedi Jánosné (Békéscsaba, Szarvasi út 27.) 14 éve nyújtott be lakásigénylést, jelenleg egész ségtelen, szükséglakásban lakik. Magányosan él, havi jövedelme 1300 forint. Olvasónk több alka­lommal hallotta, hogy lakáshoz csak a lakáshasználatbavételi díj lefizetése ellenében juthat 1071. július 1. után. Eczedinének anyagi nehézségei vannak, s azt kérdezi, lehetőség lesz-e arra, hogy ellen­érték lefizetése nélkül jusson lak áshoz? VÁLASZ: A lakásépítési hoz­zájárulásról és a lakáshaszná­latbavételi díjról, továbbá a ked­vezményeikről szóló rendelet ér. telimében: megüresedett félkom. fortos és komfort nélküli taná­csi bérlakás kiutalása, illetve ilyen lakásra fennálló lakásbér­leti jogviszony folytatása esetén a használatbavételi díj megfize­tését a lakásügyi hatóság elen­gedheti. A megjelölt lakások esetében a használatbavételi díj elengedésének szociálpolitikai tényezője: a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (kere­sőképtelenek) száma, a család jövedelme és anyagi viszonya. Ennek alapján tanácsrendelet szabályozza majd, hogy milyen feltételek mellett van lehetőség a lakáshasználatbavételi díj el­engedésére. Tizennégy évvel ezelőtt be­nyújtott igénylését meg kell újítani. A városi tanács igazga­tási osztályán zöld színű igény­lőlapot kérhet, amelyen a meg­újítás illetékmentes. Megújítás esetén az igénylés nyilvántartás­ba vételének időpontjául a ko- korábbi kérelem benyújtásának időpontját tekinti. „Egy békéscsabai lakásnélküli’’ jeligével ellátott levélben a kö­vetkező olvasható: Házamat az 1950-es évek elején államosították, jelenleg az igény jogosultságomnak megfelelő lakással nem rendel_ kezem. Kérdésem, igényelhetek-e és kxiphatok-e lakást. VÁLASZ: Már a 35/1956. (IV. 30.) MT sz. rendelet értelmében igényjogosult volt lakásra, tehát ennek a rendeletnek a hatályba lépését követően — 15 évvel ez­előtt —> benyújthatott volna igénylést. Jelenleg tehát mint jogos lakásigénylő nyújthat be kérelmet. Annak eldöntése, hogy milyen lakást (állami, szövetke. zeti, vagy társasháziban levőt) kap és mikor, azt a társadalmi bizottság határozza meg, a most készülő tanácsrendeletben előírt szempontok alapján. Egy nagy családos békéscsabai olvasónk a következő kérdéssel fordult a szerkesztőséghez. Hogyan kaphatják meg azt a lakást a fiatalok, (a fiú, a feleség és a gyerek), amelyet eredetileg a szülők nevére utaltak ki, de a szülők most más városba szándékoznak költözni. VÁLASZ: Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet szerint 1971. július 1. napját követően a bér. lő a lakásbérleti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szol­gálati lakás kivételével — a há. zastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott* mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője, to­vábbá a vele legalább hat hónap óta állandó jelleggslegyütt lakó testvére és életrSfsa javára lemondhat. A lemondáshoz ta­nácsi bérlakás esetén a lakás­ügyi hatóság, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hoz­zájárulása szükséges. (A lemon, dáshoz a kedvezményezett elfo­gadó nyilatkozata is szükséges.) A lakásbérleti jogviszonyról le­mondó nyilatkozatot és a ked­vezményezett elfogadó nyilatko­zatát írásba kell foglalni. A lemondás folytán a bérlő lakásbérleti jogviszonya meg. szűnik. Ha a lemondás a fel­sorolt személyek javára szól, a kedvezményezett a lakásbérleti jogviszonyt változatlan feltéte­lek mellett folytathatja. Lemondás esetén lakáshaszná. latbavételd díjat csak abban az esetben kell fizetni a felsorolt személyeiknek, ha a bérleti jog­viszonyt olyan személy folytatja, aki a bérlővel a lakásban nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt. (A jelenleg érvényben levő 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rende­let is lehetővé teszi a bérleti jogviszonyról történő lemondást. Amennyiben tehát a kérdező 1971. július hó 1. napját megelő. zően kíván elköltözni, lakásáról fia és annak családja javára le­mondhat. Ezt a lemondást a la­kásügyi hatóság köteles tudo­másul venni). II fejlődéshez igazodva változik a kéményseprők feladata is A Békés megyei Kéménysep­rő Vállalat eddigi főtevékenysé­ge a kéménytisztítás volt, ami azonban az olaj- és gáztüzelésű berendezések térhódításával csökken és egyre több a más­fajta munkája. A pb (palackos) gáztüzelésű berendezések felülvizsgálatát 1970-ben kezdték meg a válla­lat dolgozói. Megállapítják az esetleges hiányosságokat és azokat közlik a Délmagyaror- szági Gázszolgáltató (DÉGÁZ) Vállalat üzemvezetőségével. Ha a berendezésben olyan hiba van, amely robbanásveszélyt okozhat, a használatot azonnal megszüntetik. A vizsgálatért 10 forintot kell fizetni, a javítás költségeit a DÉGÁZ külön szá­molja el. A kéményseprő vállalat a ve­zetékes gáz használatára való áttérés előtt minden házban ki­tisztítja a kéményeket, füstnyo­más alá veti és a repedéseket vakolással megszünteti. A DÉ­GÁZ csak ezután köti be a ve­geteket. A vállalat tervezi, hogy jövő­re bevezeti az olajtüzelésű kály­hák garanciális javításét is. Ezért mind a tíz körzetében szakembereket képez ki. Két év múlva, tehát 1973-ban a pb gáztüzelésű berendezések javítását is átveszi a DÉGÁZ- tól és addig ugyancsak gondos­kodik a szakemberek képzésé­ről. Végül 1974-ben a lakosság­nak és a közületeknek egyaránt vállalja majd az úgynevezett kémény fej elést. Ehhez megfele­lő műszaki berendezést is vásá­rol. A vállalat idei bevételi terve 7 millió 400 ezer forint, 1975- ben pedig csaknem 8 millió fo­rint lesz. Hamarosan létrejön a kéményseprő vállalatok orszá­gos társulása, amely a szak­munkásképzésben, a szakmai irányításban, különböző szer­számok, eszközök közös gyártá­sában, újítások, ésszerűsítések alkalmazásában, tapasztalatcse_ rék szervezésében működik köz­A Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlói, vemhes üszőket vettek a domb- egyházi háztáji gazdaságokból, továbbtenyésztésre. (Fotó: Béla Ottó) * Könnyíteni a nehéz fizikai munkán! Követendő törekvések a csorvási Ady Tsz-ben Nálunk a termélőszövetke-1 zetd tagok átlagéletkora megkö­zelíti az 98 évet — mondotta Fehér János, a csorvási Ady Tsz elnöke, aki • szintén ugyanilyen korú. — Könnyíteni szeretnénk a nehéz fizikai munkán, hogy a tagság könnyebben boldoguljon. Ey a célunk és most azt vizs­gáljuk, hogyan .tudnánk ennek eleget tenni. / Az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítésére évekkel ezelőtt megfelelő anyagiakat fordítottak ebben a szövetkezet­ben. A szántással és a vetéssel, továbbá néhány növény ápolá­sával már igen eredményesen megbirkóznak a gépes emberek. Az olyan speciális művelést igénylő növény gépesítéséveli mint a cukorrépa, most szeret­nének előbbrelépni. Talán siker rül is. A Saiíkadi Cukorgyár partnere’ ennek a szövetkezetned is a cukorrópatermesztés gépesíj lésének megoldásában. ' Gépesítik a cukorrépatermesztést Ebben az esztendőben 150 hol­don termesztenek cukorrépát, melyből 75 holdat már gépek­kel és vegyszerekkel művelnek meg, takarítanak be. A tsz szak­vezetése számításba vette, hogy a román gyártmányú SPC 6-os szemenként vető géppel sikere­sen vethető az erre a célra elő­készített cukorrépamag. Vetés után vegyszerrel irtják a gyo­mot, s ha szükséges, akkor gé­pekkel lazítják meg a felső ta­lajrészt. Betakarításra NDK gyártmányú fejelő és kiemelő­felszedő gépet vásároltak igen kedvező gyári segítséggel. A két gép beszerzési ára állami támo­gatással csökkentve 65 ezer fo­rint, melyből a tsz-re csak 21— 22 ezer forint jutott. A többit a gyár pótolta. A cukorrépa ki­emelő és felszedő gép közvetle­nül pótkocsira rakja a termést. A pótkocsival a csorvási vasút­állomáson üzembe helyezett BUM járműürítő és prizmázó gépre szállítják a répát, ahol emberi kéz érintése nélkül ke­rül a termés tárolásra. A nagy teljesítményű jármű- ürítő és prizmázó gépet tavaly vásárolta öt termelőszövetkezet. A társulás tagjai: a csorvási Kossuth Tsz, a Vörös Október Tsz és az Ady Tsz, továbbá a ge­rendást Petőfi Tsz és a Búza­kalász Tsz. Ezt a gépet is álla­mi támogatással vettek, mégpe­dig 990 ezer forintért, melyből az Öt tsz félmillió forintot vál­lalt, a cukorgyár pedig 400 ezer BmHWmSzr 3 1971. MÁRCIUS 5. forintot. Egy-egy termelőszövet­kezetnek tehát mindössze száz­ezer forintjába került a szovjet gyártmányú BUM-típusú jármű, ürítő gép. —Jó üzletnek bizonyult ez az egész BUM-akció — mondta a tsz elnöke. Már tavaly kike­reste a gép a szövetkezetek ál­tal befizetett összeget. Így hát ebben az esztendőben már csak az üzemeltetés költségeit kell viselni Tehát jövedelmet hoz. A csorvási Ady Tsz idős tag­jainak most már nem kell ne­héz fizikai munkával részt ven­ni a cukorrépa termesztésében. Az ember irányította, gép köny. nyíti munkájukat. A gép „betö. rése” a csorvási határba azon­ban mégsem olyan egyszerű. A szövetkezeti gazdák — idős ko­ruk ellenére — ebben az esz­tendőben még 75 hold cukorré­pa kézi művelését vállalták el. Ennyire futja erejükből. Hát megcsinálják. Jövőre, ha eset­leg csökken a tagok munkabí­rása, akkor tovább fokozzák a gépesítést. A Sarkadi Cukor­gyárral jó kapcsolatot alakítot­tak ki, erre építenek, vigyáznak rá, nehogy megromoljon. Kevés a munkagép Az Ady Tsz gépudvarára no­vember végén és decemberben öt MTZ-traktor érkezett. Hitel­ből vásárolták, mint akkoriban a többi tsz is. Ezekből a trakto­rokból négy jelenleg is a szín alatt áll. Nem tudják hasznosí­tani, mert nincsen hozzá mun­kagép. A múlt esztendő igén kedvezőtlen időjárása miatt eb­ben a szövetkezetben is csökkent a bevétel. Az egyensúly bizton­ságához hozzá kellett nyúlniuk a biztonsági tartalékokhoz. A tagság részesedésére és a felhal­mozás növelésére megkülönböz­tetett gondot fordítottak. Mivel tartalékaikat felélték, most nincs pénzük semmire sem. így to­vábbi gépek beszerzésére 1,2 millió forint rövidlejáratú, vagy középlejáratú hitelre lenne szük­ségük. Kultivátorokat, vatőgé- paket, pótkocsikat és egy gabo­naáraié kombájnt szeretnének | vásárolni. Ezek beszerzése nél- j kül a tavaszi munkával és a nyári betakarítással csak kése­delmesen tudnak megbirkózni. Tavaly, ha januárban ilyen igénnyel állt elő valamelyik termelőszövetkezet, akkor arra 4—5 hónapon belül megfelelő választ kaphatott. Ebben az esz­tendőben más a helyzet. A kor­mányzat messzemenően figye­lembe veszi a csorvásáak és a többi hasonló gonddal küszködő termelőszövetkezetek óhaját és megtalálja a módját annak, hogy a tavaszi munkák elkezdéséig a kereskedelemben levő gépeikre a bank rövidlejáratú hitelt nyújt- | son. Énről különben a Magyar Mezőgazdaság című hetilap leg. utóbbi, 9-es számú információs mellékletében részletesen ír­nak. Szovjet óriástraktort vettek Ez év tavaszán egy nagytel­jesítményű K—700-as szovjet gyártmányú traktort vásárolt az Ady Tsz a helybeli Vörös Ok­tóber Tsz-iszel közösen. E trak­tor teljesítményét már több me­zőgazdasági üzemben megcso­dálták a csorvásiak is. Ezért is vállalták a beruházást. Vélemé. nyűk szerint a szovjet traktor- ipar ezzel olyan gépet adott a magyar mezőgazdaságnak, amellyel 8—10 lánctalpas trak­tor munkáját is pótolni lehet! A kiöregedett lánctalpas trakto­raikat most áruba bocsátják. A két termelőszövetkezetben mindössze hatezer hold a közös szántó. Az új traktor jó kihasz­nálásához legalább tízezer hol­das határ szükséges. Ezérí azt latolgatja a tsz vezetősége, hogy szerződést köt az érdeklődő gaz­daságokkal és elvállalja határuk felszántását, néhány vetéselőké- srítő munka teljesítését. A csorvási Ady Tsz-ben most már ilyen gondokkal küzdenek a gépesítésben. Bupsi Károly Nyugdíjasok találkozója Gyulán A Budapesti Harisnyagyár gyulai üzeme minden évben megrendezi idős volt dolgozói­nak, nyugdíjasainak találkozó­ját. Az idei ünnepséget márci­us 3-án a Jókai Művelődési Ház. ban tartatták meg, melyre ösz- szesen 160 nyugdíjast hívtak vendégül. A résztvevők többségié nő volt, s ez természetes, hiszen a gyár dolgozóinak zöme lány és asszony volt már évtizedek­kel ezelőtt is. A találkozón Új­helyi Sándorné, az üzemi szak- szervezeti tanács titkára üdvö­zölte a résztvevőket, és tájé­koztatta őket azokról az ered­ményekről, melyeket a szakszer­vezet és a vállalatvezetőség kö­zösen ért el a dolgozók körül­ményeinek, helyzeteinek javítá­sa terén. Horváth István, a gyár igazgatója első ízben találkozott a régi nyugdíjasokkal, mivel nemrég vette át a gyár vezeté­sét. Ismertette az 1970. évi ered­ményeket, a 71-es elképzelése­ket, terveket és g távlati tervet is. Ezt követően az 1. sz. álta­lános iskola adott műsort az idősek tiszteletére, majd a gyár vezetősége és szakszervezeti bi­zottsága ebéden látta vendégül nyugdíjasait,

Next

/
Thumbnails
Contents