Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

(Folytatás as 1. oldalról)

nékek különböző fajtáit szállíts juk. A Szovjetunió 70 százalékot meghaladó mértékben elégíti ki a KG ST-országolc Kuba szükségleteit, a jelentős mértékben a Vietnami Demokratikus Közj- ' ársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság importját egy sor fontos nyersanyag- fajta és tüzelőanyag terén.”

Ugyanakkor, folytatta Rrezs- nyev, a szovjet népgazdaság az elmúlt ötéves időszakban 54 vegyipari üzem berendezését Kapta a KGST országokból.

A Szovjetunió flottáját ebben az időszakban kiegészítő tengeri hajók tonna tartalmának 38 százaléka a szocialista országok hajóépítő műhelyeiben készült. A KGST országok beruházásaikkal résztvesznek a szovjet gazdaság fűtőanyag- és nyersanyag- termelő ágazatainak fejlesztéséhen, a férő-, műtrágya- és cellu- Józtermelési kapacitások növelésében. A baráti országokból számos közszükségleti cikk is érkezik.

„A Szovjetunió és a többi KGST-ország gazdasági kapcsolataikat hosszútávú alapokra építik.

A továbbiakban elmondotta-: ■Folyamatban van a Barátság Kőolajvezeték második vezetékének lefektetése. Működésének első évében, 1964-ben a kőolaj- vezetéken 8,3 millió tonna kőolaj haladt keresztül, 1975-ben pedig körülbelül 50 millió tonna kőolajat fog továbbítani a baráti országokba. Épül az a méret.ei- oen egyedülálló gázvezeték, amelyen a szibériai földgáz eljut a Szovjetunió európai részébe. Ez lehetővé teszi egyúttal a Csehszlovákiába és Lengyelországba irányuló gázszállítások növelését, és az NDK, Bulgária és Magyarország gázellátásának megkezdését Nagy megtakarításokat biztosít a KGST-orszá- goknak a Mir Egyesített Energiarendszer. Sikeresen működik a Nemzetközi Gazdasági Együtt, működési Bank nemrég megkezdte működését a KGST-országok közös beruházási bankja. Erősödnek a sokoldalú kapcsolatok más formái is.

Azonban — jegyezte meg •— a KGST többi résztvevői éhez hasonlóan mi is úgy véljük hogy a szocialista munkamegosztás lehetőségeit még nem használjuk ki teljességgel. EH kell mélyíteni a termelés szakosítását és kooperációját, szórté •»abban össze kell kapcsolni a népgazdasági terveket, egyszóval tovább kell haladni a szocialista államok gazdasági integrációjának útján. Ez fontos és szükséges dolog.

Ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan gondolni kell azokra az intézkedésekre is, amelyek fokoznák gazdasági rendszerünk valamennyi láncszemének érdekeltségét a testvéri országokkal fennálló tartós gazdasági kapcsolataink fejlesztésében” — jelentette ki Brezsnyev.

„Szoros és sokoldalú együttműködés, barátság és szívélyesség jellemzi kapcsolatainkat a Varsói Szerződésben részt vevő államokkal, Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Magyarországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal és Romániával.

Leonyid Brezsnyev ezután foglalkozott a testvéri szociális, iá államokhoz fűződő megingathatatlan barátságával, a Szovjetunió kommunistái nak. Majd rámutatott: tovább fejlődtek a szovjet—jugoszláv kapcsolatok — a szovjet emberek azt akarják, hogy erősödjék a szocializ- Jrius Jugoszláviában, hogy szilárdakká váljanak kapcsolatai a szocialista közösséggel

A Kínai Népköztársasággal fennálló kapcsolatokat érintve az előadó kijelentette: „A kínai vezetők, mint ismeretes, a maguk sajátos, a leninizmussal ösz- szeegy ézteth eteti en eszmei — politikai platformjukkal léptek fel a nemzetközi élet és a nemetkózi kommunista mozgalom

ápvető. kérdéseivel kapcsolat.

n, tőlünk pedig a XX. komg- tus irányvonaláról és az ’ programjáról való lemondást követelték. Intenzív eTleri3 séges propagandát fejtettek kS pártunk és országunk ellen, területi követeléseket támasztottak a Szovjetunióval szemben és odáig mentek el, hogy 1969 tavaszén és nyarán fegyveres határincidenseket robbantottak ki Pártunk határozottan fellépett azon kísérletek eilen, hogy eltorzítsák a marxizmus—lem- nizmus tanításáig szakadási, hozzanak létre a nemzetköz! kommunista mozgalomban, az imperializmus ellen harcolók soraiban. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány megőrizve önuralmát és nem engedve a provokációknak minden tőle telhetőt megtett, hogy elérje a kapcsolatok nanmalizáü- sáit a Kínai Népköztársasággal.* „Kezdeményezésünk eredményeképpen az elmúlt másfél évben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolataiban, bizonyos normalizálódás jelei mutatkoztak — mondotta Leonyid Brezsnyev.

A múlt év végén a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között nagykövetek cseréjére került sor. Hosszabb szünet után kereskedelmi megállapodást írtak alá, valamelyest nőtt az árucsere-forgalom. Mindezek hasznos lépések. Mi a továbbiakban is készek vagyunk ilyen irányban tevékeny* kedná.”

„Másrészt azonban nyilvánvalóan nem hunyhatunk szemet afölött, hogy Kína propagandájában és politikájában a szovjetellenes irányvonal tovább folytatódik — jegyezte meg Brezsnyev — és hogy a KKP IX. kongresszusának határozatai megerősítettek ezt a Szovjetunióval szemben ellenséges irányvonalat.”

Az SZKP főtitkára leszögezte: „határozottan elutasítjuk

azokat a pártunk és államunk politikájával kapcsolatos rágalmakat és koholmányokat, amelyeket Peking terjeszt és hint el a kínai nép köreben.

Mi nem mondunk le a szovjet állam nemzeti érdekeiről. Az SZKP a jövőben is rendíthetetlenül harcolni fog a szocialista országok és a kommunista világmozgalom marxista- leninista alapon megvalósuló egységéért.”

„Ugyanakkor — mondotta Brezsnyev — pártunk és kormányunk mélységesen meg van győződve arról, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak javulása megfelelne mindkét ország alapvető, hosszútávú érdekeinek, a szocializmus, a népek szabadsága és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ezért készek vagyunk minden eszközzel előmozdítani nemcsak kapcsolataink normalizálását, harif-m a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti jó- szomszédság és barátság helyre- állítását is és kifejezzük azon meggyőződésünket, hogy ez végső soron be is következik.

„Ami Albániát illeti — folytatta Leonyid Brezsnyev — mint a múltban,, most is készen állunk a normális kapcsolatok helyreállítására. Ez hasznára válna mind a két országnak, mind nedig a szocialista országok közös érdekeinek.”

A Csehszlovákiában lezajlott politikai válságról szólva, amely nem csekély helyet foglalt el az utóbi évek nemzetközi eseményeiben, Leonyid Brezsnyev eze„ két mondott:

„Világos volt számunkra, hogy nem csupán az imperializmusnak és cinkosainak a szocialista rendszer Csehszlovákiában való megdöntésére tett kísérletéről volt szó, hanem arról is, hogy ilyen módon megpróbáltak csapást mérni a szocializmus hadállásaira Európa egészében, kedvező körülményeket teremteni ahhoz, hogy az imperializmus legagresszívabb erői ezt követően lendületes támadásra indulhassanak a szocialista világ ellen” — mondotta Brezsnyev.

Az SZKP főtitkára így folytatta: „Tekintetbe véve a csehszlovák pártmunkások én állami

A kongresszusi palota Moszkvában

A kongresszusi palota a moszkvai Kremlben, az SZKP XXIV» kongresszusának szmhrty*.

funkcionáriusold, a kommunisták, a dolgozók felhívásait, és figyelembe véve, milyen veszély fenyegeti a szocialista vívmányokat ebben az országban, a testvéri szocialista országokkal együtt olyan határozatot hoztunk, hogy a szocializmus védelmében internacionalista segítséget nyújtunk Csehszlovákiának.

„A Szovjetunió Kommunista Pártja internacionalista kötelességének tekintette és tekinti, hogy minden erejével hozzájáruljon a szocialista világrendszer hatalmának további növekedéséhez”.

„Mi — jelentette ki Breasnyev

— minden testvéri országot virágzó államnak akarunk látni, amely harmonikusan kapcsol össze a gyors gazdasági és a műszaki-tudományos növekedés a szocialista kultúra virágzásával, a dolgozók anyagi jólétések növekedésével Azt akarjuk, hogy a szocializmus világrendszere azoknak a népeknek baráti családjává váljék, amelyek együttesen építik és védelmezik az új társadalmat, tapasztalata-! iikkal és tudásukkal kölcsönö-■ sen gazdagítják egymást, össze- j forrott és erős családdá, amely- ! ben a föld emberei a szabad népek jövő vi 1 ágközösségének

példaképét látják.”

Leonyid Brezsnyev leszögezte, hogy az SZKP nem kíméli erőfeszítéseit ezen magasztos cél eléréséért.

Korunk kapitalizmusának sajátossága jelentős mértékben azzal magyarázható, hogy alkal. mazkodik az új világhelyzethez

— mutatott rá Leonyid Brezsnyev. — Ez az alkalmazkodás azonban „nem jelenti a kapitalizmusnak, mint rendszernek a stabilizálódását. A kapitalizmus általános válsága tovább mélyül”.

„Az imperializmus külpoliti-" kája az elmúlt öt év során új tanújelét adta reakciós, agresz- szív természete megváltoztatha- tatlanságának” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev.

Az amerikai imperializmus í2 elmúlt években „újból bebizonyította azon törekvését, hogy a kizsákmányolás és leigázás nem. zetközi rendszere sajátos kezesének és védelmezőjének szerepét játssza.”

„Az imperializmussal vívott harcban egyre nagyobb szerepet : játszanak a forradalmi dem ok- I

rata pártok, közülük sokan programjukban célul hirdetik meg a szocializmust —• jelentette ki az előadó. — Az SZKP aktívan fejleszti kapcsolatait ezekkel. Meggyőződésünk, hogy az ilyen pártok együttműködése a kommunista pártokkal, köztük hazájuk pártjaival is, teljes mértékben megfelel az imperialista- ellenes mozgalom érdekeinek, a nemzeti függetlenség erősödésének és a társadalmi haladásnak”.

„Az 1969-es nemzetközi értekezlet irányvonalának megfelelően, az SZKP kész az együttműködés fejlesztésére a szociáldemokratákkal, mind a békéért

es a demokráciáért, mind pedig a szocializmusért vívott harcban, természetesen ugyanakkor1 nem mond le saját ideológiájáról, saját forradalmi elveirőL A kommunisták ezen irányvonala azonban makacs ellenállásra talál a jobboldali szociáldemokrata vezetők részéről”^

.,A Szovjetunió kommunistái nagyra becsülik azt a hatalmas munkát, amelyet a testvéri kommunista és munkáspártok folytatnak országaikban”. „Ma ismét biztosítani akarjuk harcostársainkat, a világ kommunistáit; pártunk mindig egységes, szoros csatarendben fog együtt haladni

(Folytatás s 3. oldalon)

««•■■■■•sBsaaaaaaaiataitiiMatizaiaaaaflaa«iii

aaMaaaaaaeaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaM

j Moszkvai találkozások (5,)

m I,. - «3 i caw -----1—— —■■ '.ifm-j

| Á kongresszusi küldött

Leninről, a proletárforradalom

vezéréről igen sok intézményt, gyárat, üzemet, vállalatot, utcát, teret, szovhozt, kolhozt neveztek el a Szovjetunióban. Van egy goihoz — Moszkvától mindösz- sze 35 kilométerre —, amely Vlagyimir Iljics nevét viselheti, mint ahogy az orosz nyelvben a bensőséges, jó viszony kifejezője, ha az emberek kereszt- és atyai néven szólítják egymást. A kis falu, Lenyinszkije Gorkij közelében levő egykori nemesi kastélyban töltötte utolsó éveit Lenin, és itt is halt meg. Ez a közeli ismeretség volt, és marad az alapja a kolhoz nevének.

A tizenegy kisebb települést magába tömörítő közös gazdaság rászolgált erre a bizalomra. A VIII. ötéves tervben elért magas földművelési és állattenyésztési eredményeiért, valamint a felvásárlásban elért sikereiért február 16-án tüntették ki Lenin renddel. Ugyanezt a magas kitüntetést kapta meg a kolhoz elnöke, Iván Ivanovics Kuhár.

A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumában, egy tanácskozás szünetében találkoztam vele. Mindjárt magyar neveket sorolt, akikkel együtt tanult a Tyimirjazev Akadémián, illetve akikkel együtt végezte egyetemi gyakorlatát

Iván Ivanovics középtermetű, tömör ember. Haja tiszta ősz, de még csak 43 éves. Erről árulkodik fiatalos mozgása, és öltözködése is, a búzakék ingpulóver és az acélszürke, jól szabott öltöny, amelynek zakója jobb hajtókáján viseli a vörösarany Lenin rendet. Kérésemre, hogy mutassa be gazdaságát ezt mondja:

— A kolhoz 2000 hektáréból 1600 hektár a mezőgazdaság szempontjából hasznos terület Ebből 1200 hektár szántó, amelyen gabonát és takarmányt termesztünk igen jó termésátlaggal. 240 hektáron folyt a múlt évben burgonyatermesztés, 73 hektáron gyümölcsösünk van, főleg almafákkal beültetve, 50 hektárnyi tavunkban haltenyésztéssel foglalkozunk, van kertészetünk, amiből 3 hektáron földgázzal üzemeltetett melegházi termesztés folyik. A gazdaság másik erős ága az állattenyésztés. 1000 szarvasmarhánkból 530 a fejőstehén. A múlt évben a fejési átlag 5255 kg tej volt tehenenként. Baromfiállományunk 180 ezer darabot számlál. A magyar baromfitenyésztést nagyra- becsüljük, tanulmányozzuk módszereit és átvesszük a tapasztalatokat. így sikerült elérnünk, például a múlt évben, hogy a 66 ezer tojótyúk 226 tojást adott átlagba^

Az SZKP XXIV, kongresszusa