Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

Az SZKP XXIV. kongresszusa (Folytatás a ?. oldalról) önökkel” — jelentette ki Brezs- nyev. '„Sohasem feledkezünk meg azokról a roppant áldozatokról, amelyeket e győzelmek érdeké­ben hoztak. A kommunista moz­galom hőseinek nevei, a bátor­ság és a munkásosztály ügye iránti hűség példái örökre szen­tek maradnak minden igazi for­radalmár számára. Örökre szen­tek maradnak Lenin pártja, a szovjet nép számára, amely első­ként emelte magasra a győze­delmes szocialista forradalom zászlaját. A szocializmus teljes és világ­méretű győzelme elkerülhetet­len. És ezért a győzelemért, a dolgozó nép boldogságáért erőn­ket nem kímélve fogunk küz­deni”. „Miként eddig, a jövőben is következetesen tartjuk magun­kat a különböző államok társa­dalmi rendszerüktől független, békés együttélésének lenin el­véhez, —, hangoztatta Leonyid Brezsnyev — ma ez az elv a nemzetközi fejlődés reális erejé­vé változott”. A délkelet-ázsiai eseményekre áttérve, Leonyid Brezsnyev eze­ket mondotta: í,A háború úgynevezett »vi­etnami záutsa«. azaz a vietna­miak irtása vietnamiak kezé­vel Washington érdekében, az agresszió kiterjesztése Kambod­zsára és Laoszra — mindez nem húzza ki Amerikát az in­dokínai szennyes háború ingo- ványából és nem mossa le a szégyenfoltot, amelyet azok kentek erre az országra, akik ki­robbantották és folytatják az agressziót.” Brezsnyev így folytatta: „a Szovjetunió határozottan köve­teli a Vietnam, Kambodzsa és Laosz népei ellen folyó impe- rialisita agresszió beszüntetését. Hazánk a hősi indokínai népek igazságos ügyének áktfv védel­mezője volt és marad.” „Az Izraelnek az EAK, Szí­ria és Jordánia ellen intézett támadása nyomán előállt vál­ság az elmúlt időszakban a nemzetközi kapcsolatok fejlő­désében beállt egyik legkiéle- zettebb válság” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Egy pillanatra megpihen a felsorolásban, aztán ezt mondja: — Ebből is látszik, hogy á mi kolhozunk sok ágazatú gazda­ság. Sok mindennel kell törőd­nünk, sok mindenre kell egy­szerre figyelnünk. De — ahogy mondani szokták — nálunk nem­csak hallomásból tudják a kol­hoztagok, hogy miképpen szök­ken a magból a kalász, hogy mi­képpen születik a kenyér, ha­nem maguk is meg tudják jól csinálni. Tizenegy kisebb tele­pülés tartozik hozzánk, így a kolhoztagok száma jelenleg 750. A múlt évi 2 millió 674 ezer ru­beles bevételünkből munkájuk­nak mefelelöen részesedtek. El­mondhatom, hogy jómódú kol­hoz vagyunk, jómódúak a kol­hoztagok is. Lassan forgatja a töltőtollat két tenyere között, gondolkodik. Aztán egy mozdulattal hátrasí- mítja homlokába hulló haját és ezt mondja: — No, de nem is a múlt, ha­nem a jövő az érdekes. A IX. ötéves terv irányelv-tervezete alapján mi is teljesen ipari ala­pokra helyezzük gazdaságunk­ban a termelést. Erőnkhöz és adottságainkhoz mérten szeret­nénk kivenni részünket abból a nagy munkából, amely a szov­jet nép életszükségleteinek mi­nél teljesebb kielégítését szolgál­ja. Ennek érdekében a következő öt évben összesen 9 millió 400 ezer rubel értékben nagy befek­tetéseket eszközlünk, 4,5-5 millió rubelt fordítunk a gazdaság fej­lesztésére, egy új ezer férőhe- Jjnes szarvasmarhatelepre, gé­pekre. A cél az, hogy gaboná­Leonyid Brezsnyev rámuta­tott azoknak a szégyenteljes szerepére, akik bátorítják az iz­raeli szélsőségeseket, az •\eri- kai imperializmus és a nem­zetközi cionizmus mint az ag­resszív imperialista körök esz ­közének szerepére. „A Szovjetunió továbbra äs határozottan támogatja arab barátait. Hazánk kész részt venni a többi nagyhatalmak- ífcal — a Biztonsági Tanács ál­landó tagjaival — a közel-ke­leti politikai rendezés nemzet­közi garanciáinak kidolgozásá­ban.” Külpolitikai aktivitásunk egyik legfontosabb területe ezekben az években Európa volt — mondotta Brezsnyev. „Az európai helyzet szem­pontjából fontos pozitív követ­kezményekkel járt a szovjet— francia viszony megjavulása. A Franciaország elnökével nem­rég Moszkvában folytatott tár­gyalások és a politikai konzul­tációkról szóló jegyzőkönyv aláírásának eredményeképpen kibővültek a szovjet—francia együttműködés lehetőségei.” A szovjet—nyugatnémet kap­csolatokban bekövetkezett lé­nyeges változás eredménye­ként új távlatok nyílnak meg Európában — jelentette ki az SZKP KB »titkára. A Szovjetuniónak és Len­gyelországnak az NSZK-val kö­tött szerződései a határok sért­hetetlenségét — beleértve az NDK és az NSZK közötti hatá­rokat, valamint a lengyel állam nyugati határát — teljes határo­zottsággal biztosítják”. „Az általános európai helyzet megjavulását szolgálhatná az összeurópai értekezlet összehí­vása. Ma az európai államok többsége az értekezlet mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára tevődik át” — állapította meg Brezsnyev. „Az európai helyzet normali­zálódása érdekében természete­sen elengedhetetlen, hogy a szovjet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződés mi­előbb hatályba lépjen.” Rendezni kell a Nyugat-Ber- linnel kapcsolatos kérdéseket is — mondotta az előadó. „Ha az Egyesült Államok, Franciaor­...... •■■■•■■■Ki ■■(191 s ■ ■ ból hektáronként 60 mázsás tér- ■ mesátiagot, tehenenként hatezer : kilogrammos fejési átlagot ér-; jiink el, és évente 20 millió da- ! rab tojást adjunk a lakosság j jobb ellátásához. Maga elé teszi a zöld posztóval : bevont tárgyalóasztalra a töltő- ■ tollat, elgondolkozik, és hirtelen ■ hangot, stílust vált: arról be- ! szél, milyen szép az ő vidékük : és milyen dolgos emberek lak- ■ ják. — És hogy még jobb körül- ■ menyek között éljenek kolhoz- j tagjaink — folytatja a gondo- : latsort — 1,5 millió rubelt for- ; dítunk lakások építésére. A ti- ■ zenegy kisebb település helyett! modem faluközpontot hozunk ; létre, amelyben szolgál ta tókom- ; binát is lesz. A fennmaradó ősz- ; szeget további szociális és kul- ! turális célokra fordítjuk, s meg- I építünk egy stadiont is a spor- : tolni vágyó fiatalok részére. íme, ; röviden, így dolgozunk, így ■ élünk; és ilyen céljaink vannak, j Vége a tanácskozás szüneté-; nek. Be kell fejeznünk a beszél- • getést. A kolhozelnök azzal bú- ! csúzik, hogy meghív gazdasá- : gukba, aztán elsiet. A tanács- ! kozás folytatja munkáját. A • nagyterem félig nyitott ajtaján j jól hallom az elnök hangját: S — Felszólalásra következik | Iván Ivánovics Kuhár, a Le-: niszkij Gorkij-i Lenin-renddel ; kitüntetett Vlagyimir Iljics ■ kolhoz Lenin renddel kitünte- : tet t elnöke, a Szovjetunió Kom- ■ munista Párja XXIV. kongresz- ! szusának küldötte. ■ Oravec János s szág és Anglia — hozzánk ha­sonlóan — a Nyugat-Berlin kü­lönleges státusát meghatározó szövetséges megállapodások tisz­teletben tartásából, az NDK, mint független szocialista állam szuverén jogainak tiszteletben tartásából indulnak ki, akkor a most folyó tárgyalások vala­mennyi érdekéit fél, így a nyu. gat-berlini lakosság javára, si­kerrel záruhatnámak.” Leonyid Brezsnyev ezután ar­ról szólt, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat folytat az USA- val a stratégiai fegyverzet kor­látozásáról. A tárgyalások ked­vező kimenetele lehetővé tenné a rakétafegyverkezési hajsza újabb menetének elkerülését; jelentős eszközök felszabadítá­sát alkotó célokra. Arca törek­szünk, hogy a tárgyalások pozi­tív eredményeket hozzanak.” Eléggé aktívak és sokoldalúak voltak az utóbbi években a Szovjetunió kapcsolatai a kapi­talista világ országaival. A szovjet—amerikai kapcsola, tok megjavítása, mutatott rá többek között az előadó, megfe­lelne a szovjet és az amerikai nép érdekeinek, a béke megszi­lárdítása érdekeinek. „Nem mehetünk el szó nélkül azonban az USA agresszív cselekedetei mellett a világ különböző öve­zeteiben.” „Abból indulunk lei, hogy a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok megjavítása lehet­séges. Azokkal az államokkal pedig, amelyek készek erre, együtt akarunk működni a bé­ke megerősítésének területén.” „Senkivel szemben sincsenek területi követeléseink, senkit nem fenyegetünk és senkit sem szándékozunk megtámadni, az összes nép szabad és független fejlődése mellett állunk — mon­dotta Brezsnyev. — De velünk se próbáljon senki az ultimátumok és az erőszak nyelvén beszélni.” Az SZKP KB főtitkára kije­lentette: „A békéért folytatott harcnak legfontosabb konkrét feladatait a jelenlegi körülmények között az SZKP a következőikben látja: Először: — Fel kell számolni á háborús tűzfészkeket Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten és elő kell segíteni a politikai rendezést ezekben a körzetekben az ag­resszió áldozatává vált államok és népek törvényes jogainak tiszteletben tartása alapján; — Azonnal és határozottan vissza kell utasítani az agreszió és a nemzetközi önkény bármi­féle megnyilvánulását. Ebből a célból teljes mértékben fel kell használni az Egyesült Nemzetek Szervezetének > lehetőségeit is. — A Szovjetunió a maga ré­széről felajánlja azoknak az or­szágoknak, amelyek egyetérte­nek ezzel, hogy kössenek kétol­dalú vagy regionális egyezmé­nyeket, amelyben lemondanak az erőszakról és az ezzel való fenyegetőzésről. Másodszor: — A második világháború eredményeként keletkezett eu­rópai területi változások végle­ges elismeréséből kell kiindul­ni, gyökeres fordulatot kell vég­rehajtani az enyhülés és a béke biztosításéra az európai konti­nensen. Gondoskodni kell az összeurópai tanácskozás össze­hívásáról és sikeréről. — Mindent meg kell tenni a kollektív biztonság megterem­téséért Európában. Megerősítjük a védelmi jellegű Varsói Szer­ződés részvevőivel közösen ki­fejezett készségünket arra, hogy az Északatlanti Szövetséggel egyidejűleg megszüntessük ezt a szerződést vagy — első lépés­ként — felszámoljuk mindkét szövetség katonai szervezetét. Harmadszor: — Szerződéseket kell kötni a nukleáris, vegyi- és bakterioló­giai fegyverek betiltásáról, a nukleáris fegyverkísérletek meg­szüntetéséről. — Elő kell segíteni atomfegy­vermentes övezetek létrehozá­sát a világ különböző körzetei­ben. — Szót emelünk az .összes nukleáris fegyverrel rendelkező állam nukleáris lefegyverzésé­ért és ebből a célból támogat­juk az öt nukleáris hatalom — a Szovjetunió, az USA, a KNK, Franciaország és Anglia — kon­ferenciájának összehívását. Negyedszer: — Növelni kell a harcot min­denfajta fegyverkezési hajsza beszüntetéséért. Síkraszállunk egy olyan világkonferencia ösz- szehívásáért, amely teljes égé. szében megvitatná a leszerelés kérdéseit; — a külföldi katonai támasz­pontok felszámolása mellett va­gyunk. Síkraszállunk a fegyve­res erők és a fegyverzet csök­kentéséért olyan térségekben, ahol a katonai szembenállás kü­lönösem veszélyes, elsősorban Közép- Európában. Ötödször: — Teljes mértékben végre kell hajtani a még fennmaradt gyarmati rendszerek felszámo­lásáról szóló ENSZ-határozato- kat. A fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés megnyilvánu­lásait mindenütt el kell ítélni és bojkottálná. Hatodszor: — A Szovjetunió kész részt venni más érdekelt országok­kal olyan problémák megoldá­sában, mint a természeti kör­nyezet védelme, az energetika és más természeti erőforrások kiaknázása, a közlekedés és távközlés fejlesztése, a legve­szélyesebb és legelterjedtebb betegségek megelőzése és fel­számolása, a világűr és a vi­lágóceán kutatása és meghódí­tása. „Kijelentjük, hogy követike- zetesen folytatva a béke és a népek közötti barátság politi­káját, a Szovjetunió továbbra is határozottan harcol az im­perializmus ellen, erélyesen visszaveri az agresszorók pró­bálkozásait és di verzióit — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. Az SZKP jelenlegi belpoliti­káját jellemezve az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a szovjet nép a nyolcadik öt­éves terv méltó befejezésével „újabb hatalmas lépést tett a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, az ország erejének növelésében és a nép jólétének emelésében”. „Gazdasági téren az ötéves terv fő eredménye az, hogy lé­nyegesen megnőttek a népgaz­daság méretei, felgyorsult fej­lődése és javultak minőségi mutatói. A XXIII. kongresszusnak a fő gazdasági mutatókra vonat­kozó irányelveit sikeresen tel­jesítettük. A nemzeti jövede­lem 38—41 százalékos növelését terveztük; a tényleges növeke­dés 41 százalék volt. Az ipari termelés 47—50 százalékos emelését irányoztuk elő és 50 százalékot teljesítettünk. Túltel­jesítettük az irányelveknek a legfontosabb mutatókra, a dol­gozók életszínvonala emelésére vonatkozó adatait”. „Egészében véve a nyolcadik ötéves terv lényegesen jobb eredményeket hozott, mint az előző” — állapította meg Brezsnyev. Brezsnyev elvtárs beszéde vé­gén többek között ezeket mond­ta: „Sok elvtárs úgy véli, hogy az SZKP kongresszusait nem négy évenként, hanem öt évenként kell összehívni. Véleményünk szerint van alapja a kérdés ilyen felvetésének — jegyezte meg Brezsnyev — ha öt évenként tartanánk az SZKP kongresz- szusait, az lehetővé tenné a párt számára, hogy a népgazda­sági tervezés nálunk meghono­sodott gyakorlatának megfele­lően összegezze az eredménye­ket és megjelölje minden soron levő ötéves terv feladatait.” Mint Leonyid Brezsnyev meg­jegyezte, az SZKP-t megmásít, hatatlanul a marxista—leninis­ta tudomány, korunk élenjárt forradalmi tudománya vezérli' és mindent elkövet e tudomány továbbfejlesztése érdekében. A párt eszmei öröksége alap­ján abban látja legfontosabb feladatát, hogy a lenini gondola­tok, a lenini módszertan alapján találja meg a kommunista épí­tés időszerű problémáinak meg­oldását.” Az elmúlt években sok tekin­tetben konkretizálták a konv munizmus anyagi és műszaki bázisa megteremtésének útjait. Nagy figyelmet szenteltünk a kommunista párt vezető szere­péről szóló tanítások továbbfej­lesztésének. „Az SZKP elvi álláspontja, kérlelhetetlen harca a pártról szóló marxista—leninista tanítás tisztaságáért nemzetközi jelen, tőséggel bírt és — mint a test­vérpárt ok hangsúlyozzák — hozzájárult a kommunisták és a dolgozók millióinak helyes ori­entációjához” — jelentette ki a* előadó. ; . „&s elmúlt évek dpajeCrísrtai meggyőzően bizprljritotíák, hogy a személyi kultusz és a szubjek. tivista hibák következményei­nek felszámolása pozitív hatás­sal volt az általános politikai, és elsősorban ideológiai helyzetre az országban. Hűek voltunk és hűek maradunk a marxizmus— leninizmus alapelveihez es esz­mei kérdésekben soha nem fo­gunk engedményeket tenni.” Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: „az SZKP a többi hatal­mon levő kommunista párttal együtt folytatta a szocialista világrendszer fejlesztése elvi kérdéseinek kidolgozását. Kü­lönös figyelmet fordítottunk a gazdasági integráció elvetnék es más olyan kéhdéspkő^k tiki* dolgozására, amelyek a~ líístvér- országok \ és testvérpártok együttműködésének folyamatá­ban vetődnek fel”. Az előadó rámutatott: „az el­méleti munka fontos részét ké­pezi általános internacionalista, forradalmi kötelezettségeink­nek. Régi formulák ismételge­tése ott, ahol már túlélték ma­gukat, a képtelenség az új problémák újfajta megoldásá­ra, vagy az attól való tartóz­kodás — mindez károkat okoz ügyünknek, további lehetősége­keit ad a marxizmus-lemnizmus revizionista hamisítványainak terjesztéséihez. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentette: „a párt és az egész szovjet nép érdekeinek egysége törhetet­len erőt kölcsönöz társadal­munknak, képesseget atí arra, hogy bármilyen megpróbálta­tást legyőzzünk. A párt és va--; lamennyi dolgozó széttéphetet- len egysége: ez teszi lehetőre, hogy magabiztosan haladjunk előre. Minden eszközzel erősí­teni hatalmas pártunkat, elmé­lyíteni a néphez, a tömegek­hez fűződő kapcsolatait —ezt hagyta ránk Lenin, és mi hűek leszünk ehhez a lenini hagya­tékihoz”. „Az új ötéves tervvel kap­csolatos irányelvtervezetek meg. vitatása megmutatta, hogy az egész párt és az egész nép jó­váhagyja és lelkesen támogatja azokat”. „Lehetőségeink kimeri thetet- lemek. Az ország gazdasági ere­je hatalmasabb, mint valaha. A szovjet tudomány és kultúra új magaslatokat ért el. Né­pünk erkölcsi-politikád egysége törhetetlen. Együtt haladunk szocialista barátainkkal és szö­vetségeseinkkel. Erősödik har­ci szövetségünk az egész világ forradalmi erőivel”. A kongresszus szerdán foly­tatja munkáját, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents