Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-28 / 74. szám
Hatvanhatmilliós varázslat A kilátás gyönyörű. Igaz, ez még csak március, hideg szelek fújnak a Körös vize felett, és odaát, az Erzsébet-liget fái a szép napsütésben is dideregnek; a kilátás, innen, dr. Herényi Károly igazgatóhelyettes- szobájából lenyűgöző. Valami megmagyarázhatatlan fenség árad szét a parton, és mindehhez a főiskola modem épülete, olyan, mintha a huszonegyedik századból varázsolódott volna ide, Szarvasra. Mégsem érti mindenki, hogy ez valóban varázslat. Hatvan- hatmilliós varázslat, az államkassza ennyivel lett könnyebb, és Szarvas is, meg a-^ ország is gazdagabb azokkal a kitűnő fiukkal és lányokkal, alak itt végezve, üzemmérnökiként állnak oda a munkához a tsz-ek- faen, állami gazdaságokban. „Nem olyan egyszerű azért, mondja a kar tudományos főnöke. Tavaly szeptembertől lettünk főiskola, pontosabban & Debreceni Agrártudományi Egyetem öntözéses-meliorációs főiskolai kara. A mostani II. évfolyam 1972-ben már üzemmérnöki diplomát kap. A harmadikosok azonban csak szak- technikusit. E7 tehát az első ellentmondás. Főiskolára járnak, mégsem lesznek üzemmérnökök. Szó van arról, hogy különbözeti vizsgát tehetnek, esetleg a régebbi évfolyamok is, ez azonban még kidolgozatlan kérdés.’’ A főiskola Tessedik Sámuel nevét viseli. A bejáratnál áll a régi, szarvasi Tessedik-szobor. Ha a mostani intézmény történetéről érdeklődik az ember, mindenki Tessedikkel kezdi, 1780-ban alapított gyakorlati és ipart iskolájával, melynek 900 növendéke is volt. A mostaninak 452 van, és ez is kevés. „Tíz év alatt 5 ezer üzemmérnökre lenne szüksége a népgazdaságnak”, említ egy érdekes adatót a kar titkára, dr. Tóth Lajos, és ezzel a főiskola köny- rayen ki sem fejezhető jelentőségét mindéi hosszabb magyarázatnál világosabban meghatá- n»za. Sokat lehetne beszélni az iskola Szervezeti felépítéséről, a munkarendről, a hallgatók elfoglaltságáról, mindez azonban inkább egy olyan riportba kívánkozik, amelyben az újságíró a.főiskolai oktatást, az ismeret- anyag mélységét és tagozódását elemzi, a mi célunk ezúttal valahol más volt Az is, hogy a korántsem könnyű oktatási célokról írjunk, hogy egy-két adattal megközelítőleg illusztráljuk: hogyan is próbálkoznak az ötezres nagyságrendű szakember- igényt némiképpen csökkenteni, és évente százegynéhány jót képzett, öntözéshez és talajjavításhoz magas szinten értő diplomást .küldeni az ország minden tájára. Inkább art kerestük: milyen itt az életük? Mivel telnek a főiskolai hónapok, évek? És egészen ki csibém: például az esték? Vagy azok az: órák, amikor nem a tanulás az első? Egyöntetűen azt válaszolják a szarvasi főiskolások, hogy „Tévedés kérem, nekünk a tanulás az első, tessék velünk jönni!” Piros, farmotoros Ikarus után zötykölődünk az Arborétum felé vezető úton. A második évfolyam két tanulócsoportjának gyakorlati foglalkozást tart Rúzs Molnár Ferenc főiskolai adjunktus, és Bauecker Alajos óraadó tanár. A buszon ott ül Postás Borbála is, de még nem tudja, hogy perceken belül riportalanyunk lesz. Igaz, mi sem. de hogy annyi a fiú ezen a fődskoIán, és az egész buszon mindössze két lány érkezik a szőlészetbe, egyikőjük lesz az áldozat Az „áldozat” egyelőre mosolyog, válaszai magabiztosaik. A negyedik mondat után érezni, hogy ez a lány tudja, mit akar. „Tiszaruffról jöttem. Apukám is, kertész volt, anyu meg a tízben dolgozik... Maradtam a családi hagyománynál. A„ ^otthoni Aranykalász ösztöndíjasa vagyok Hatszázötven, egy hónapban. Igaza van, ez nagy dolog. Szeretem ezt a tsz"t. A nyáron egy hónapot dolgoztam kint, 2300 forintot kaptam! Ahogy mondia. megvan a helyem is. Az öntözést irányító agrármérnök helyettese leszek. De ugye megbocsát, vár a tanár úr...” Vizetárasztó tavaszi szél fúj a szőlőtőkék között. Az adjunktus szavait értő figyelem kíséri. Különben kedves mula+ság a szőlőmetszés... Ki meäviket szereti? Postás Bori a ,kékfrankosnál” köt ki.. 1 Hosszú, laboratóriumi csiTío- gású folyosó. Ajtók szinte megszámlálhatatlan sora. Némelyikben fémbetús felírat: mosdó, tanuló. Számmal jelzettek a lakószobák. A 222-esbem mindenki itthon van. Nagy Gábor Mezóberény- ből, Sághí Zoltán Sérbogárdród, Vida László Szakszóidról. Másodévesek. Nagy Gábor éppen indulóban. A kertészetbe készül Kék munkaruhában van, csizmában. Nagy odakint a sár. Most érteni meg a földszinti előcsarnok egyik ajtajának feliratát: Csizmamosó. A két dunántúli lakának még van néhány perc ideje. Csak kettőkor kezdődik a következő előadás. A kölcsönös bemutatkozás után körülnézünk. Minden szobához előtér tartozik, hatalmas, beépített szekrénnyel. A szobában három heverő, három fali- szekrény, három szék, három tanulóasztal, a heverők fölött három kis polc. Mindegyik polcon néhány azonos szakkönyv. És folyóiratok, verseskötetek. Ezek már különbözőek. A szoba lakóinak más-más ízléséről, érdeklődéséről vallanak. A könyvek között ágaskodó lovat ábrázoló kerámiaszobor. Mellette bőrből font lovaglóostor. — Mennyit fizetnek a kollégiumi elhelyezésért? — Az otthoni jövedelemtől függően öt kategória van. Aki az elsőbe tartozik, havonta 185 forintért kap lakást — természetesen fűtéssel, világítással —. nap háromszori étkezést. Az Ötödik kategóriások ennek négyszereséért. Egyéni költségek? — A tandíj? Legmagasabb ősszege félévenként 1000 forint. De sokan vagyunk tandijmente- sek. — S mit kapnak a főiskolától? —■ A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat és szociális segélyt. Akinél pedig indokolt, negyedévenként külön segélyt. Itt 500 forint a felső határ. — A végeredmény tehát? ■— Ha a juttatásokból befizetem a kollégiumi díjat, havonta valamivel több, mint 400 forintom marad könyvre, szórakozás, ra, ruhára utazásra. — Hogy érzik magukat Szarvason ? — A főiskola nagyon-nagyon jó. És mi leszünk a terület első magyarországi üzemmérnökei. Igaz. meg kell érte dolgozni alaposan. Harminckilenc óránk van hetenként. Emellett itthon is tanulni kell. Egyszóval, azért remek. Ami pedig a várost illeti? Szét». Igazán. Csak talán az élet lehetne valamivel élén- kebb. Persze, ez részben mirajtunk is múlik ... As oktatás, tanulás méflefct a főiskolán komoly tudományos munka folyik. Az intézmény igazgatója — a tudományok doktora. Az oktatók közül négyes kandidátusok. Ketten most készülnek tudományos fokozat elnyerésére. Aspiráns például dr. Bertók János, aki a zártvezetékes felületi öntözőrendszerek kialakításáról írja kandidátusi értekezését. Fontos új kutatási terület, Magyarországon és külföldön is csak kevés tapasztalattal rendelkeznek még a szakemberek az öntözés e formájáról. Ez a módszer azt jelenti, hogy a víz nem árkokban — a sokezer esztendős megszokás szerint —, hanem a föld felszíne alatt, cső. veken jut el a növényekhez. Az elméleti kidolgozás után a Tisza II-ből nyert vízzel tizennyolc- húszezer hektárt — járásnyi területet — lehet majd ilyen módon öntözni a környéken. Az oktatók példája és útmutatásai alapján ugyanilyen gyakorlati hasznosságra való törekvés jellemzi a hallgatók kezdeti tudományos próbálkozásait. Ennék kerete a főiskola tanszékeinek öt tudományos diákköre. A Mezőgazdasági Géptan Tanszék — dr. Berták János vezeti — diákikörében például öntözés-1 gép-, munkagép- és erőgép-1 szekció működik. A kiemelkedő munkát végző hallgatók lehetnek tagjai. Másodéves koruktól kutatnak valamilyen témát, amit diákköri dolgozatban foglalnak össze. Ha ez jól sikerül, a fő.skola elfogadja szakdolgozatnak; ha országos pályázaton elnyeri az első három díj valamelyikét, a jelölt doktori disz- szertációnak nyújthatja be. Gyakorlati hasznossági! témákkal foglalkoznak a Földméréstani és Kutatótechnikai tanszék diákkörében is. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egyes problémáit segítenek megoldani. Másodéves korukban elméletileg készülnek fel, nyáron az illető gazdasági egységben töltik egyhónapos gyakorlatukat, aztán elkészül a dolgozat, tanulmány, és egy esztendő műima esetleg már mutatkozik is z eredmény: csökkennek a föl- ókén a ráfordítások, nő a tei>- láseredmény. így készülnek az életre a tudományos diákkör tagjai. Szabad idő. Szóval azért ilyen is van, és a hallgatókkal beszélgetve, nem mindig a legfalrengetőbb lelkesedéssel találkozunk. Volt olyan náluk, hogy MEZOV-lclub. Ez magyarul azt jelenti, hogy mezőgazdászok és óvónők (szemben velük a felsőfokú óvónőképző). Jó volt. Egy darabig. Aztán megszűnt. Az itteni lányok szerint az óvónők egy kicsit lenézik a mezőgazdász-lányokat. A fiúk? Azok inkább úgy nyilatkoznak, hogy az óvónöképzősök, nos, szóval, nem valami barátkozó természetűek... Ez lenne persze a legnagyobb baj! És nem is baj. csak úgy előjött, majd el is múlik. A városi kultúrházban már elkészült a pinceklub, ahol a régi ME- ZOV-tagság is újra otthonra talál. Nagy várakozással beszél_ nek róla, csak már mehetnének« biztos remek lesz! Ez azonban csak az egyik oldal. A szabad idő nemcsak klubélet, és nem is lenne elég, ha csak az volna. Margócsi Gyula tanár a főpatrónusa min. dennek, ami népművelés — ha szabad így mondani. Népi tánccsoportot szervezett Rúzs Molnár kollégájával közösen, van irodalmi színpaduk is, több jó szavalójuk. „Zalavári Ferenc harmadéves első lett a megyei felszabadulási versenyen, az országoson pedig negyedik. Györkös Elvira másodéves és Sohat Edit másodéves az irodalmi színpad erősségei. A városi ünnepségeken állandó szereplők.’’ És még? Harminckét tagú zenebarát-körük zenetörténeti előadássorozatot hallgat, bérletük van a Filharmónia hangversenyeire. írók, művészek az irodalmi klub vendégei. Mocsár Gábor, Klmsáros László, Keres Emil... És a sport! Az külön, nagy szám a főiskolán. „Megszállottaknak” nevezett focistáik a megyei II. osztályban rúgják a bőrt. és be akarnak kerülni az I, osztályba. A férfi és női kosárlabda-csapat parázs mérkőzéseket vív, a kézilabdá- gok a megyei I. osztályban küzdenek a bajnoki pontokért. Nem is fér néhány sorba, mi van még. Az intézeti könyvtár élete külön riportot kéme, kapcsolataik más főiskolákkal — külföld.ekkel: az ukrajnai Her- szon város főiskolájával, és a rostookival szintén külön, gazr- dag téma. Lehet, hogy hamarosan egy olasz főiskolával is megismerkednek a szarvasiak... A történet, ha azt kérdezzük, mindig Tessedikkel kezdődik. De hogy ilyen szédítő ívben szá_ guldjon át az időn, hogy a hetvenes évekre, a XXI: század küszöbére ilyen neves főiskolája lesz ennek a kis városnak, ne szégyeljük kimondani: erre nem is olyan régen még senki sem gondolt. Szóval mégis igaz, hogy varázslat? Az! De nagyon szép, gyönyörű, emberi varázslat. Sass Ervin—Danlss Győző A 222-esben mindenki itthon van. Vizet árasztó tavaszi szél fúj a szőlőtőkéik között.
