Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-26 / 72. szám

Leszakadt a Hármas-Körös hídja Gyomán

Korlátosások a közúti forgalomban *

A leszakadt hídrész Gyoma (elől nézve.

Békés utca Fehérgyarmaton

Ismeretes, hogy az elmúlt évben bekövetkezett ár- és belvíz katasztrofálisan sújtotta a Szabolcs—Szatmár megyed Fehér- gyarmat község lakosságát is. A megyed tanács a károk enyhítésére akkor — az építőipari vállalatokkal egyetértésben — többmilliós forint értékű segí- tesadást ajánlott fel a községnek. Mindamellett, hogy megyénkben is nagy gondot okozott és okoz ma is az ár- és belvízkárok helyreállítása, mégis megyénk eleget tett vállalásának. E nemes cselekedet emlékét a fehérgyarmatiak úgy örökítették meg, hogy utcát nevezték el Békés megyéről azon a részen, ahol megyénk építőipari munkásai legtöbbet segítettek. Neve: Békés utca.

Szövetkezeti vezetők és a liatalok tanácskozása

A VII. Békéscsabai Ifjúsági Napok keretében tegnap, március 25-én délelőtt a megyeszékhely Ifjúsági és Űttörőházában szövetkezeti vezetők és KISZ aktivisták tanácskozására került sor. A rendezvényen kisipari szövetkezeti elnökök, párttitkárok és KISZ-titkárok vettek részt.

A tanácskozáson több hozzászólás hangzott el; beszéltek a jelenlevők a fiatalok és az idősebb vezetők kapcsolatáról. Többek között szóba kerültek a gazdasági szabályozók, s a beszélgetés egyik témája az volt, hogy hol a helye és mi a szerepe az ifjúságnak a szövetkezeti mozgalomban.

Gyomán, a Hármas^Körös I közúti hídján haladt át szer-] dán este 6 óra 20 perckor Vad ' Imre 30 éves gépkocsivezető a Volán 8-as számú Vállalat tehergépkocsijával, amely önrakodó munkagépet vontatott. A munkagép gémje beleakadt a híd felső vázszerkezetébe és azt kiszakította. A rongálódás következtében a 160 méter hosszú híd első, 40 méteres szakasza leszakadt és a tehergépkocsi a munkagéppel együtt az árterületre zuhant. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. A felelősség és a kár megállapítására a rendőrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot.

A híd megrongálódása miatt! Gyoma és Dévaványa, illetve Gyoma és Körösladány között egyelőre mindennerrtű jármű- forgalom szünetéi. Forgalom- elterelés is szükségessé vált, i amit a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság az alábbiak szerint szabályozott:

Tizenkét , tonnán aluli

terhelésű járművek közlekedhetnek a Mezőberény Köröstarcsa — Körösladány

—Dévaványa közötti útvonalon. Tizenkét tonnán felüli terhelésű járművek közlekedhetnek a Mezőberény—Békés— Tarhos—Vésztő — Szeghalom —Körösladány — Dévaványa közötti útvonalon. Szeghalom és Mezőberény között a 47-es úton 12 tonnánál nagyobb terhelésű jármüvek nem közlekedhetnek.

A békési Kettős-Körös híd- ján 3,7 méteres magassági korlátozás van. Gyomán külön szabályozzák a forgalmat.

Műszaki fejlesztési hónap májusban — Jövőre megyei ipari kiállítást és vásárt rendesnek Békéscsabán Ülést taitott a MTESZ megyei elnöksége

Március 24-én, szerdán délután tartotta meg ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége Békéscsabán, a KISZÖV előadótermében. A tanácskozást, amelyen megjelent és felszólalt Joó Osz- kámé, a MTESZ vidéki titkára és Hidas Dezső, a Gépipari Tudományos Egyesület központi oktatási bizottságának vezetője, Vhl jár Mihály, a MTESZ megyei szervezetének elnöke nyitotta meg és terjesztette élő az értekezlet napirendjét.

Ezután László Antal, a MTESZ megyei oktatási bizottságának vezetője tájékoztatta a résztvevőket a bizottság id« munkaprogramjáról. E szerint három fő tennivalóra fordítják figyelmüket és energiájukat. Először, tovább szorgalmazzak a technikusok továbbképzését, s felmerést készítenek arról, hogy a megye vállalatainál mit tesznek és terveznek előmozdítására. Ennék ismeretében a bizottság fontos feladatának tekinti a koordinációi A másik tennivaló a felső- és középfokú gáztan-, folyamok szervezése. A tervek j szerint 30—So részvevővel októberben kezdődnek a tanfolyamok. A harmadik feladat a szakközépiskolák helyzetének vizsgálata és a tapasztalatok ösz- szegyűjtése. A békési, az orosházi és a battonyad szakközép- iskolában folytatandó helyszíni tájékozódás után a bizottság júliusra készíti el tanulmányát, amelyben összegezi a tapasztalatokat, valamint javaslatokat tesz a szakközépiskolai oktatás személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztésére.

Az ülésen ezután az idei műszaki fejlesztési hónap előkészületeiről Peity Frigyes, a MTESZ megvei szervezete műszaki fejlesztési bizottságának vezetője számolt be. Elmondta, hogy a mostani műszaiki fejlesztési hónap május 5-én kezdődik és a hónap végéig tart A rendezvények központi témája a közművesítés fejlesztésének lehetőségei és új módszereinek ismerte- i tése lesz. Körösfalvi Pálnak, a I MTESZ megyei titkárának tájé*

I koztatója alapján az elnökség ezután úgy döntött, hogy az idén tervezett megyei ipari kiállítást nem tartják meg. Mégpedig azért, mivel — a már kézhez kapott engedély szerint — 1972 augusztusában reprezentatív megyei ipari kiállítást és vásárt rendeznék Békéscsabán.

Az elnökség Hámori Jánosnak, a Gépipari Tudományos Egyesület megyei titkárának beszámolója után megtárgyalta a fennállásának tízéves évfordulóját ünneplő szervezet tavalyi munkáját. Mint többen is megállapították: a GTE megyei szervezete a legjobb tudomá-1 nyos egyesületek közé tartozik. Előadásaival és kiállításaival jól segítette és segíti tagjainak szák- : mai képzését, valamint a ieg- j újabb móctezerek megismertetését. Tanfolyamai, mint például a hegesztési, a műszaki szakrajz j vagy a most tartó művezetőd is, igen látogatottak és közkedvel- J tek. Az o’iökség mindezért el- ] ismerését fejezte ki a jubiláló ' megyei szervezet vezetőinek és tagjainak.

P. P« I

Magyar—jugoszláv urbanisztikai együttműködés

A Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság tavaly megalakult urbanisztikai és területrendezési állandó albizottsága Budapesten tartja második ülésszakát. A Braniszlav Krsztiosnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) urbanisztikai és terület- rendezési bizottságának elnök- helyettese, a közös albizottság jugoszláv tagozatának elnöke vezetésével Budapestre érkezett 13 tagú delegáció és a Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezette magyar küldöttség az építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban csütörtököm, megkezdte az ülésszak tárgyalásait. A megbeszéléseken egyeztetik, majd meghatározzák az. urbanisztikai és területrendezési együttműködés 1971. évi munkatervét és 1971—75. évi programját. Többek között meghallgatják a határmenti övezetek közös bejárásáról készített jelentést, amely konkrét javaslatokat terjesztett elő a határ-menti területek összehangolt magyar és jugoszláv regionális terveznék elkészítésére. (MTI)

Hiszékenység és bizalom

Napilapjaink már-már rovatként ismétlődő bűnügyi híradásaiban sorra-rendre feltűnnek voltaképpen elképesztő, s csak a bírósági ítélettel hitelesítve hihető esetek. Már az arcizmunk sem rándul afféle hírek olvastán, hogy a főmérnök hálás köszönettel nyújtja át harmincezer forintos takarékbetétkönyvét az ajtaján ilyen-olyan mesével csengető szélhámosnak. Hovatovább nem hat az újdonság erejével a négy elemit végzett stikli-zsonglőr esete sem, aki a neves professzor pénztárcájából tetemes összeget képes elbűvész- kední olyan históriával, amit —* a lényegét tekintve —, az óvodások mesekönyvében sem lehetne közzétenni.

Mindez — mondhatnék — végeredményben kriminalisztikai tömegfelvilágosítás kérdése, ha nem bukkannának elő az említett históriák ikertörténetei — szintén tucatjával — az állami, vállalati, szövetkezeti gazdálkodás szférájában is. Szinte válogatás nélkül említhetnénk eseteket, amelyek az előbbieknél nem kevésbé hihetetlennek tűnnek. Pénzkezelői munkakörbe állítani sikkasztásért többszörösen elítélt bűnözőt; tsz-mellék- üzem vezetését bízni az ugyanilyen tevékenységgel egyszer már balatoni villát szerzett/s attól bírói ítélettel megfosztott „kiváló” szakemberre; vállalati vezetői székbe ültetni azt a hét- próbás fiút, aki a belépéskor szavát adta, hogy ő villamosmérnök, s csupán évek múlva derül ki a „félreértés”, miszerint cipőfelsőrész-készítő; stb.

A gyakran kóros hiszékenység azonban nemcsak ilyen látványos és végül bűnügyi tudósításokban összegeződő eseteket produkál; szerényebb változatai sokkal tömegesebbek és talán tanulságosabbak is. S a tanulság — előrebocsátva — annyi, hogy sokszor és sokfelé egybemosódik a jogos társadalmi önvédelem a könnyelműséggel, az indokolt bizalom az érthetetlen és alaptalan bizalommal.

Ismeretes, hogy mennyi baj van nálunk — úgyszólván minden szinten — az ellenőrzéssel. De talán nem- árt a laza ellenőrzés okai között egy általánosabb, társadalmilag különösen fontos összefüggésre rámutatni. Köztudomású, hogy az úgynevezett jogi szábályozás, az indokoltnál több paragrafus — bástya, voltaképpen kedvező terep azok számára, akik a paragrafusok között bujkálni akarnak. Ezt az általános igazságot a köznapi élet sok ténye igazolja ma is, de még több bizonyította — elsősorban a gazdálkodás szférájában — három évvel ezelőtt zárult gazdaságirányítási körülmények közepette.

A mai körülmények természetesen már alapjaiban mások; különösképpen az új gazdaság- irányítás teremtett módosult terepet a szabályozás és az ellenőrzés számára. Az a tény, hogy a központ, tehát az ágazati és a funkcionális minisztérium nem foglalkozik többé a részletekkel, lehetővé teszi egyszersmind, hogy ellenőrzésük reflektorának fénycsóvája a legfontosabbra: a tendenciákra, a folyamatokra irányuljon. Másfelől pedig a vállalatoknak, a szövetkezeteknek immár saját, anyagiakban kifejeződő érdekük, hogy házon belül is érdemben, hatékonyan építsék ki és jól működtessék ellenőrzési rendszerüket.

Mindez pedig végeredményben arra az etikai alapelvre épül, amit — kiindulópontként és elsősorban — a bizalom jellemez. Nem árt tehát mégegyszer tisztáznunk,^ hogy a hiszékenység vámszedői elleni társadalmi védekezés korántsem azonos a bizalmatlansággal ; ellenkezőleg, az utóbbi, ami túlszabályozásban ölthet testet, éppen hogy kedvező közeget teremt ügyeskedések, visszaélések, gyakran pedig bűncselekmények elkövetéséhez. Az általános és elsődleges bizalom ad igazi társadalmi alapot a védekezésre azok ellen, akikkel szemben jogos és nelkülözhetetien a bizalmatlanság!

(Fotó: Demény Gyula)