Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-04 / 53. szám
Márta néni, vagy oktató elvtársnő? Tanulóüton a megye egyetlen női gépkocsivezetőoktatójával A Békéscsabai Áutóközleke- dési Tanintézet kilenc Moszkvics személy- és két tehergépkocsival rendelkezik. Az úgymond „strapabíró” Moszkvicsok jól megfelelnek az oktatás részére, mert egyesítik magukban a többi gépkocsitípus tulajdonságait. Az oktatás reggel hattól este tízig folyik. Az elméleti órákat általában délután és az esti órákban tartják. Az elmúlt évben nem hivatásos gépjármű- vezetői tanfolyamon 516-an, hivatásoson pedig 370-en vettek részt. Százharminc autóbusz- vezetőt, 200 vontatóvezetőt képezitek ki. A 14 tanfolyamnak — a szak-, autóvillamossági és gépjárműelőadóival együtt — összesen 1500 hallgatója volt Azok közül, akik tanfolyam nélkül készülnek a vizsgára, lényegesen többen buknak meg. •** „Szépen indulunk! Irányjelző! Vissza nézés! Lassan, óvatosan, fokozatosan! Csúsztatott kuplung! Mint a vaj!” Félreértés ne essék, szándékosan tettem a felkiáltójeleket Hogy miért? Magyarázatképpen elmondom: a Békéscsabai Autóközlekedési Tanintézet egyik személygépkocsijában vagyunk. A tanuló Felczán Béla. a parancsszavakat, az intelmeket, mert így is nevezhetjük, Máté Istvánné adja. Nincs tévedés, Máté Istvánné, aki meí, i i gyénV egyetlen nőd gépkocsivezető-oktatója. Felczán Béla a tanfolyam ötödik óráját „tapossa”. — Ekkor az a cél — mondja az cktatónő —, hogy a gépkocsi egyenesben haladjon, az út jobb oldalán, és sáma legyen az egyes sebességekbe való kapcsolás. Vajon hogyan jutott el Má- téné addig, hogy oktató legyen? Már az általános iskolai pálya- választási közvéleménykutatáson is azt mondta, hogy közlekedési technikumba akar menni. Gyermekkora óta a gépkocsi a vágya. Alig volt tizennyolc éves, amikor Szegeden megtanulta a gépkocsivezetést. Érettségije kitűnően sikerült, de amikor később felsőfokú autó- közlekedési tanintézetbe szeretett volna menni, akkor ezt munkahelyén nem javasolták. Hogy miért? Mert egyesek szerint a gépjárművezetés nem női szakma. Sok vállalattól — ahol pedig szükség volt gépkocsivezetőre — elküldték azzal: hát, sajnos, mi ugyanis férfire gondoltunk. „Maradjunk ebben a sebességi fokozatban, mert itt mindjárt balra fordulunk, nagy ívben! Ne rángasson a kocsi!” Máténé február elseje óta van az autóközlekedési tanintézetnél, s mint az egyik legjobb hivatásos oktatót tartják számon. Nagy célja végül is sikerült. Vezetett már ZISZ pótkocsis járművet, majd egy kisebb kocsira került, s most oktató. Szereti, amit csinál. „A bicikli is jármű, engedjük el! Bár nekünk van elsőbbségünk, de hát ezt a kerékpárosok nem igen adják meg! Hadd menjen! Ugye, ha nem engedjük el... Bekarikázott élénk.. Mit tart az oktatónő a gépjárművezetésről ? — Egész embert kíván. Nyugodtságot, pihentséget, rendes étkezést, tökéletes reflexeket, amiket nem tompít el sem alkohol, sem valamiféle gyógyszer. A kéz és a láb tökéletesen tudjon mozogni. „Ejnye, jobbról előz ez a Volga. így hiába tanítom, hogy azt balról kell, de hát ez rossz példa... Igen! Ez elsőbbség- adást kötelező tábla. Figyelmesen!” Kik a jobb vezetők, a nők, vagy a férfiak? — Nehéz eldönteni. A fiúk bátrabbak, de merevebbek, a nők finomabb érzékűek. A férfiak görcsösen fogják a kormányt, sokszor még a huszadik óra után is, s hiába mondom, hogy vigyázzanak, a kormány bakelitből van .,. Egyébként 'kategorikusan nem lehet különbséget tenni, mert mindkét nemből van ügyesebb is, nehezebben tanuló is. „Motorfék! Itt megállunk! Egyenesben, harminc centire a peremtől! ügy! Jó!” Máté Istvánné, akit többen — bár fiatal — Márta néninek neveznek oktató élvtársnő helyett, lankadatlanul magyaráz. Egyéni gondja is megoldódott, kisfia óvodába került, munkájával elégedettek és ő is elégedett. Egyszóval — akárcsak a gépkocsi, ő is eevemesbe iutott. Vitaszek Zoltán Egymilliárd forint szakosított állattenyésztő telepekre Hústermelést program — Március 1-től degresszív ár — ^ Az ipar és a termelő kapcsolata— Koordinációs bizottság alakul Lapunk szombati számában rövid hirt közöltünk Hústermelés! program a negyedik ötéves tervben címmel a február 26-án Békéscsabán tartott értekezletről, amelyen az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a mezőgazdasági üzemek vezetőivel folytatott tanácskozást. A téma rendkívül fontos, ezért az értekezleten elhangzottakra most visszatérünk. A negyedik ötéves terv_ ben jelentős helyen szerepéi az állattenyésztés fejlesztése, a hústermelési progx-am megváló, sítása. Megyénk üzemei úgy tár. sulnak ehhez a nagy programhoz, hogy csaknem egymilliárd forint beruházással 24 szakosított sertéstelepet építenek, ahonnan 1973-tól évente kétszázezer hízott sertést bocsátanak ki. Tavaly 298 ezer 600 hízott sertést vásárolj fel az állatforgalmi- és húsipari vállalat megyénkben Ennek 96,3 százalékát a háztáji gazdaságok és a termelőszövetkezetek adták. Pontosabban, a háztáji gazdaságok szállították a 298 ezer 600 hízott sertés 48 szá. zalékát, 52 százalékát pedig a közös gazdaságok. Az eddigi számítások szerint ebben az esztendőben 370 ezer sertés felvásárlására készül a vállalat. Ez 28 százalékkal több, mint 1970-ben. Hogyan tud meg. birkózni ezzel az igen nagy feladattal a termelés és az ipar? Ez nagy feladat. A vitában felszólaló szövetkezeti vezetők aggodalmuknak adtak kifejezést. Ké. tel(yük indokolt-e? I (Orarkas János, a magyarbán- hefeVesi Egyetértés Tsz elnöke ázt említette, hogy a termeli nem érzi magát biztonságban mivel a felvásárlási árpolitika bij zonytalan. Korábban nem tudta ő sem, de más sem, hogy március 1-től a degresszív árat érvénybe léptetik. Csak most, az utolsó órában jelentik be. Az ilyen húzások rontják a termelői kedvet Magyarbánhegyesen tavaly 8—900 hízott sertést vásároltak fel a háztájiból. Ezek nagy része felül volt a 125 kilón. Az idén is legalább ennyi hízott sertésre, ha nem többre számítanak. A degresszív ár alkalmazása 100—150 ezer forintot kivesz a termelők zsebéből. Bo- ross Péter, a gyulai járás állattenyésztési főfelügyelője arról beszélt, hogy néhány héttel ezelőtt előadásokat tartottak a háztáji gazdálkodás fejlesztéséről a járás községeiben. A szövetkezeti tagok szóvá tették, hogy a háztáji bizottsággal szer. ződőtt hízott sertések után miért nem fizet az állatforgalmi előleget? Mtg kellene vizsgálni az előlegfizetés lehetőségét, hogy j ezzel a háztáji bizottságok mun. | káját könnyítsék, segítsenek az; állatforgalmi vállalatnak a le-l bonyolításban. Hogyan lesz betelepítve és j tója említette, a termelőüzemek újabb vágóvonalak építését feszegetik és ezért az ipar nem jó szemmel nézi ezeket a törekvéseket. Erről különben Csirik Imre is beszélt felszólalásában. Azt indítványozta, hogy a vállalat egy esetleges termelőszövetkezeti vágóvonalról minősít, ve vegye át a hasított sertéseket. Benedek József, a füzesgyarmati SERTÖV igazgatója felszólalásában azt említette, hogy ebben az esztendőben 800 ezer. jövőre pedig négymillió forint kár éri a közös vállalkozást, ha a sonkának nevelt sertést tő. ke minősítéssel veszik tőlük át. Ennek a gondolatnak különben valamennyi felszólaló hangot adott. z^íodo György, a kondorost Lenin Tsz elnöke a takarmánykeverő üzemek korszerűsítése és építése oldaláról közelítette meg a témát, ugyanis a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat telepeiről nem kapnak annyi táptakarmányt. amennyire szükségük lenne. Sülé Ferenc a szako. sított telepek süldőellátására úgynevezett „malacgyár” létrehozását tette megfontolás tárgyává. Ilyen már működik az országban, a Bábolnai Állami Gazdaságban és máshol is. Meg kellene próbálkozni itt a megyé. ben is ezzel az újszerű, de nagyon jó megoldásnak ígérkező kezdeményezéssel. A további felszólalók tulajdonképpen az eddig felvetett kérdésekre adtak választ. A szakosított telepek süldőellátásával kapcsolatban Deák Antal, az állattenyésztési felügyelőség vezetője a megyében rendelkezésre álló törzsanyagot ajánlotta, mivel ez a tőkehús termelés. re jól bevált. Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője bejelentette, hogy koordinációs bizottságot hoznak létre, amely a szakosított telepekkel kapcsolatban eddig felmerült problémákat megvizsgálja és intézkedéseket javasol a gondok áthidalására. Rövidesen felkeresik a termelőüzemek vezetőit, elsősorban a szakosított' telepekre gondolt, hogy a helyi j problémákat a beruházási programnak megfelelően újólag tisz_ fázzák, segítséget adjanak a telepítés mihamarabbi befejezésére. A koordinációs bizottság ki. tér majd a takarmánygazdálkodásra, a szakosított telepek szakember-ellátásának ma jelentkező problémáira. Több üzemben ugyanis nem akarják alkalmazni a MÉM előírásának megfelelő mérnököt, technikusokat és szakmunkásokat. Kitérnek majd a vágóhíd-kapacitás elemzésére is. A gyulai rekonstrukcióval ugyanis nem oldódik meg a vá- góvonal-gond. Ezért kooperációt javasolnak a tsz-ek és a húsipar között szövetkezeti vágóvonalak létrehozására. Bánki Béla, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat igazgatója bejelentette, hogy szó van új takarmánykeverő üzemek építéséről, de míg ezek megépülnek, addig a termelőszövetkezetek is készítsenek táptakarmányt. Ehhez megvásárolhatják a szükséges kon- centráfumot. Varga András, a MÉM megbízottja és dr. Balogh József, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt főosztályvezetője több észrevételt magával vitt a február 26-i értekezletről Budapestre, hogy főhatóságukat tájékoztassák az ország legnagyobb hústermelő megyéjében szerzett tapasztalatokról. Dupsi Károly hm Tol va ni vöröskeresztes titkároknak A vöröskereszt alapszervi titkárai, valamint reszortfelelősei részére minden évben megrendezik járásonként és városonként az 1—2 napos tanfolyamot. Az idén március 1-én a megyében elsőnek a mezőkovácsházi járásban tartották meg a kétnapos tanfolyamot, ezúttal Mezőhegyesen, az ÁFÉSZ művelődési otthonban. A tanfolyam megnyitóját dr. Vörös Áron járási főorvos tartotta A vöröskereszt III. kongresszusának határozatairól és a véradás jelentőségéről Öz Ferenc megyei tikár, az ifjú vöröskeresztes munkáról Tóth Zoltán, a mezokovácsházi járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője, az oktatási munkáról Laduver József né, járási védőnő tartott az első napon előadást. Március 2-án szó volt az aktuális politikai kérdésekről, a családvédelemről, korunk betegségeiről és az alapszervezetek feladatairól. A sikeres tanfolyamon 64-en vettek részt. milyen minőségű anyaggal a 24 szakosított sertéstelep? — kérdezte Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke. Ismeretes, hogy Füzesgyarmaton is épül egy szakosított sertéstelep, melynek hizlaldáiban már javában folyik a munka. Egyelőre azonban nincsen sertéstörzs, ahonnan a malacokat ^biztosítanák. Ilyen vonatkozásiban a felvásárló vállalatnak, az! .^állattenyésztési felügyelőségnek, Vés a termelőszövetkezeteknek jobban kellene kooperálniuk. \ ylíagyinka György, a békéscsa- / bai Szabadság Tsz elnöke a náluk építés alatt álló szakosított teleppel kapcsolatban elmondotta, hogy kezdetben 30 millió forintos beruházást vállaltak. Most már látják, hogy a 40 millió forint is kevés lesz a teljes kivitelezésre. Az építkezés drágul, a sertés árát pedig lefelé szorít- j'ák. Valami nincsen rendbem' jtácz József, a köröstarcsai Petőfi Tsz főállattenyésztője a felvásárolt állatok minősítésében tapasztalt helyi fogyatékosságokról szólt, meg arról, hogy az exportfelár 1971. évi csökkentéséről nem tájékoztatták a termelőszövetkezeteket. pBaÍázs~MC hály, a gyulai SÉRTŐ V igazgat Az Orosházi Üveggyár GÉPKEZELŐI MUNKAKÖRBE 18 éven felüli férfi dolgozókat keres felvételre Kezdő havi kereseti lehetőség 1800—2400 Ft; Keres továbbá 18 éven felüli női dolgozókat is ÜVEGOSZTÁLYOZO munkakörbe. Étkezés és szállás biztosítva van. Házaspárok részére havonta és személyenként 200 Ft albérleti hozzájárulást fizet a gyár. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán személyesen vagy levélben . Címünk: ÜM Orosházi Iveggyár, Orosháza 216784
