Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-24 / 70. szám
I 1971. MÁRCIUS 24,, SZERDA Ara 89 fillér xxvi. Évfolyam, 70. szám Fél évtized tükre Kell némi nekibuzdulás, hogy belefogjunk a Statisztikai Hivatal terjedelmes jelentésének olvasásába, amely az elmúlt évek, pontosabban a harmadik ötéves terv időszakának társadalmi, gazdasági históriáját foglalja össze. De, ha belefogunk, bizony elcsodálkozunk; mi mindennap látjuk önmagunkat, faiunkat, városunkat, némiképpen az országot is, s bizony elfelejtjük, hogy s mint volt akárcsak öt esztendővel ezelőtt is. Hiába, ilyen az emberi természet De a feljegyzett számok természete más. Kezdjük akár a végén, tudniillik a jelentés szerint, tehát színház, mozi, televízió... Valamivel többet jártunk színházba és sokkal többet moziba 1965-ben, viszont ma kerek egymillióval többen fizetjük elő a tévét, ami legalább három-, ha nem négymillió új nézőt jelent! Vagy kukkantsunk be a konyhákba: akkor minden tizenkettedik-tizenharmadik családnak volt villamos hűtőszekrénye, ma minden harmadiknak. Folytathatnánk személyes vagy családi gyarapodásunk más tanújeleivel, akár bőségesebb, változatosabb étkezésünk említésével, hiszen a statisztikusok számon tartják, mennyivel több hús, tej, tejtermék, tojás, főzelékféle és gyümölcs kerül manapság az asztalunkra, mint öt esztendővel ezelőtt. Nos, hát mi is történt öt év alatt az országban? El lehet ezt mondani a számok, arányok nyelvén is? Legalább is annyira, hogy sok mindent jobban lássunk, jobban értsünk. Miután nemzeti jövedelmünk növekedésének továbbra is legfontosabb tényezője az ipar volt, kezdjük azzaL Fontos, hogy a termelés a terv szerint, 35 százalékkal növekedett, de még fontosabb, hogy ma lényegesen korszerűbbek az ipari termelés belső arányai, mint 1965-ben. Kiemelkedően fejlődött a vegyipar — ezen belül a műtrágya-, a műanyag- és a gyógyszergyártás —, a gépipar, főleg a híradástechnika és műszer-, valamint a közúti járműgyártás s rendkívüli mértékben megváltozott magának az energiatermelésnek, illetve felhasználásnak a szerkezete. A felhasználást nézve, energiahordozóink 44 százaléka, tehát csaknem a fele gáz és olaj, szakmai szóval: szénhidrogén. Mindez a szükséges mennyiségek és arányok előteremtésének nagy-nagy erőfeszítéseit idézi, ami nem járt mindig teljes sikerrel. Az építőanyagipar például, noha fejlődött, nem adott annyi cementet, téglát és más anyagot, amennyire a nagy beruházások, minden eddiginél nagyobb mértékű lakásépítkezések zavartalan ellátásához szükség lett volna. Igaz, minden elképzelést felülmúlva, öt év alatt jóval több, mint a másfélszeresére növekedett az építés! Miután a termelékenység viszonylag szerény emelkedése az építőiparra különösképpen jellemző, itt említjük meg, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés az iparban általában sem alakult kielégítően, bár a terv utolsó évében, tavaly, már számottevően nőtt A mezőgazdaságban viszont a termelés növekedése teljes egészében a magasabb termelékenységből származott. Ez nem is történhetett másképpen, mint a gépesítés, az öntözés, a műtrágya és a növényvédőszerek felhasználásának jelentékeny fokozódásával. Mindez a mezőgazdasági munka jellegének jelentős változásával járt együtt örvendetesen nőtt a legfontosabb növények termésátlaga, az állattenyésztés helyzete azonban még nem mutat egyöntetű képet. A szarvasmarha- és a juhállomány (amelynek növelését a terv előtérbe állította) nem nőtt, csak a sertés- és a baromfiállomány lett nagyobb. A beruházás még mindig kényes pontja gazdálkodásunknak. Másfélszer annyit fektetett be az ország fél évtized alatt, mint az előző tervidőszakban és bár ez alapjául szolgált a népgazdaság gyors fejlődésének, meglehetős feszültséget teremtett a fejlesztési igények és a kapacitások között. Innen a látszólagos ellentmondás, hogy bár eredményes erőfeszítések történtek a beruházások koncentrálása érdekében, a kivitelezés olyany- nyira nem tudott lépést tartani ezzel a nagy irammal, hogy a befejezetlen beruházások állománya csaknem megduplázódott Megközelítően kétszázezerrel nőtt a népesség száma. Bár a munkaerőtartalék egyre csekélyebb, a foglalkoztatottság növekedése nagyobb volt mint a megelőző öt évben, s ezáltal az aktív keresők aránya csaknem elérte a népesség 50 százalékát, pedig közben az elöregedés is folytatódott. Egyébként a változás szinte egészében a nők fokozódó munkába állásából adódott, miáltal ma már az aktív keresők mintegy 40 százaléka nő. A reáljövedelmek a tervezettnél lényegesen jobban — 34 százalékkal — emelkedtek. A fejlődés az egyes rétegeknél természetesen különböző mértékű volt; a parasztságnál 41, a munkás-alkalmazotti rétegnél 31 százalékos, Így társadalmunk két legnépesebb dolgozó rétegének átlagos jövedelmi színvonala országosan kiegyenlítődött. Nem feledkezhetünk meg a pénzbeni társadalmi juttatások, legfőképpen a nyugdíjakra kifizetett összegek növekedéséről. Háromszázezerrel nőtt a nyugdíjasok száma. (Az egy nyugdíjasra jutó összeg havi átlaga pedig 577 forintról 757 forintra emelkedett). Nem kétséges, hogy a jó eredményekhez, különösen a tervidőszak második felében tapasztalt gyorsabb javuláshoz, nagyban hozzájárult a gazdaságirányítás új rendje. S noha komoly kezdeti nehézségeket kellett és kell legyőzni, a hatékonyabbá vált munka, a kielégítőbb nép- gazdasági egyensúly igazolták a fontos gazdasági intézkedések helyességét. Végül is a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalék helyett 31 százalékkal nőtt öt esztendő alatt. Persze, sok még a tennivalónk, s nem állhatunk meg, tovább kell haladnunk. Erre kell gondolnunk, amikor fél évtized fejlődését mérlegeljük a számok tükrében. h. JMagyar—Bolgár Barátsági Napok Békésen és Mezőberényben A Hazafias Népfront Bélkés megyei Bizottsága Magyar—Bolgár Barátsági Napokat rendezett. Ebbői az alkalomból tegnap, kedden bolgár delegáció érkezett a Viharsarokba. A delegáció tagjai: Vetlozár Vaszilev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese és Dimiter Mijatev, a kulturális központ munkatársa. A vendégek elsőként Békésre látogattak. A nagyközség pártbizottságának székházában a párt, a. tanács és a társadalmi szerveik vezetői meleg szeretettel fogadták a küldöttséget. Ezt követően a vendégek megtekintették a járási könyvtárat és a könyvesből tot. Este magyar— bolgár barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen Vetlozár Va- szilev, a bolgár szövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt a megjelenteknek, majd levetítettek egy Bulgáriáról szóló filmet. Ma, szerdán hasonló ünnepség színhelye les* Mezőberény község. M R: Nem hamubasült pogácsával indítjuk a jelöltet (3. oldal) Újítási szabályzatok (3. oldal) ••• Mi lesz a Várdai gyerekek sorsa? (5. oldal) Fékezzen egy percre! (7. oldal) Jobb munkaszervezésre, korszerűbb technológiára van szükség a tanácsi építőiparban Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 23-i ülésén saját építőipari vállalatának múlt évi tevékenységét és az 1971. évre szóló felkészülését tárgyalta meg K teliké Mátyás elnökletével. A Békés megyei Tanács Építőipari Vállalata nem első esetben okozott gondot a testületnek. A gazdálkodását nézve kisebb eredményeket hozott az elmúlt esztendő a tervezettnél. Az eredmény romlásában közrejátszott a korszerűtlen műszaki helyzet, a bevállalásd politika elégtelensége és a termelőgépek rossz ellátottságával párosultak a munkaszervezésben, a vezetésben jelentkező hiányosságok. Az elemző munka pontatlanságára utal az a tény is — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy egyhónapos időre 46 millió forintos munkát vállaltak fel. Jóllehet, hogy továbbra is változatlanul anyagellátási és munkaerőgondokkal küzd a vállalat Így ezt nyilvánvalóan teljesíteni nem tudja. Az elmúlt évben olyan eset is közrejátszott, amiről természetesen a vállalat nem tehet! 1970 júliusában négy és fél millió' forint értékű kapacitást, azaz 120 munkást irányított át a vállalat a Szabolcs- Szatmár megyei, majd megyénk árvizes építkezéseihez. Ezt csak úgy tudta megoldani, hogy a folyamatban levő munkálatokat, mintegy 12 millió forint értékben megszakította és az ott dolgozó munkásokat átdiszponálta az árvizes területekre. A* elmúlt évben a végrehajtó bizottság több ízben tett intéz«■••■«■•■■■■■■■■■■•saaaaiaiaiaiiseesesasffMBSBaMBaaaaeBsaBBaasBBaBMBBBCsflaaaaaaaaaiaaMu» Száll, száll a dal A békéscsabai Ifjúsági és Űttörőházban március 21-én rendezték az Erkel Diákünnepek megyei selejtezőjét az énekkari kategóriában. Sikeres szereplése alapján a gyulai döntőbe jutott a vésztői gimnázium, az o rosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, a gyulai Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet és a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola kórusa. (Képünkön a békéscsabai gimnazisták énekkaraj kedést a műszaki színvonal emelésére és a bérek rendezésére. Bár az építőipar jelentőségét alapul véve, e tekintetben elég szűkmarkú volt a végrehajtó bizottság — állapította meg önkritikusan a testület. A jelenleg is gazdasági és pénzügyi zavarokkal küzdő vállalatnak a megyei tanács most a folyamatos gazdálkodás biztosítására, saját fejlesztési alapjából több mint hárommillió forint támogatást ad. Feladatként többek között a vezetés megjavítását, a jobb munkaszervezést, a piac adta lehetőség elemzését jelölte meg a végrehajtó bizottság. Mindezek mellett értékelte a testület a vállalat javuló munkáját is. Jó lépésnek tekinthető, hogy a vállalat vezetősége kidolgozta az 1971. évi tervfélada- tokat, a fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat és azt termelési tanácskozáson a dolgozókkal megtárgyalta, megvitatta. Jó hatást váltott ki a megyei tanács azon intézkedése, hogy az árvizes munkák következtében előforduló kiesést anyagilag is támogatta. Javulás állt be a dolgozók munkaviszonyában is, erre utal az a tény, hogy a vállalat 520 munkavállalója közül 340-en vettek részt a pártunk X. kongresszusára indított munka versenyben és jelenleg is 170-en állnak versenyben. A megyei tanács támogatásának hatására csökkent a fluktuáció is a dolgozók között. Míg korábban évente átlag 200-an cseréltek munkahelyet; ez a fluktuáció most 75-re csökkent Végül a végrehajtó bizottság elfogadta a vállalat áltel előterjesztett jelentést ugyanakkor megállapította, hogy az elmúlt egész évi munka — jobb műszaki szervezési intézkedések, valamint jobb vállalkozási politika alkalmazása mellett — kedvezőbben alakulhatott volna. Ezt követően a végrehajtó bizottság elfogadta dr. Kertész Márton vb-titkámak, a választási munkák helyzetéről szóló jelentését, majd bejelentésekkel zárta ülését.
