Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

MA Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA , \ NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) ••• EGY, KETTŐ, HÁROM— (S. oldal) 1971. MÁRCIUS 4„ CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVL ÉVFOLYAM, 53. SZÁM SPORTESEMÉNYEK (6. oldal) I gazdasági döntés: politikai döntés 4 Lakásépítési program Békésen Százmilliós beruházás — Új üzletsor a Széchenyi téren —* Kétszázhúsz OTP-lakás A gazdaság és a politika vi­szonyának vizsgálatánál elsősor. ban abból a lenini megállapítás, bol kell kiindulnunk, hogy a poé­tika a gazdaság koncentrált ki­fejezése. A gazdasági építőmun. ka feladatainak megvalósítása nem más, mint a szocializmus felépítésére irányuló kommu­nista politika szolgálata. Vagy másképpen szólva, a mi szocia­lista építésünk jelenlegi, hosszú szakaszán a gazdaság a politika fő területe. A gazdaság egyedülvalöságá- ról és a politikától való függet­lenedéséről vallott téves néze­tek különféle bajokat okozhat­nak. Az a gazdasági vezető, aki a gazdasági tevékenységet nem a szocializmus felépítésére irá­nyuló politika összefüggésében, hanem önmagában szemléli, nem mérlegelheti helyesen dön. téseinek politikai kihatásait. Márpedig minden gazdasági döntés: politikai döntés. Leg­többször közvetlenül is, de vég­ső kihatásában bizonyosan az. S az olyan gazdasági döntés, amelynek politikai kihatása nem kívánatos, mert nem illesz_ kedik szervesen a párt politika, jának folyamatába — nem lehet helyes gazdasági döntés. Ezért jogos és feltétlenül szükséges követelmény, hogy a gazdasági döntések és intézkedések, akár átfogó érvényűek, akár pedig helyi jellegűek, vagy kisebb je­lentőségűek, előre vegyék tekin­tetbe a várható politikai, társa­dalmi kihatást, A gazdasági munka mai szint­jén, amikor fejlettebb, egyszers­mind bonyolultabb viszonyok között dolgozunk, a politikai gondolkodásban is érvényesül, niük kell a közgazdasági szem­pontoknak. Vagyis, aki politikai síkon egy-egy elhatározást mér. legel, az számoljon a gazdasági hatásokkal, aki pedig gazdasági kérdésekben dönt, vegye tekin­tetbe a politikai körülményeket és követelményeket. A gazda­sági és a politikai tevékenység­nek erre a kölcsönhatásra épí­tett ösjszhangja — a vezetés mű. részeiének legfőbb alkotórésze. A vállalati önállóság kiter­jesztésével, az anyagi érdekelt­ség elvének fokozottabb alkal­mazásával olyan helyzet kelet­kezett, amelyben különös gon­dot szükséges fordítani erre az összhangra. A párt és a kor­mány, valamint a dolgozók köz. véleménye már eddig is élesen elítélte egyes vállalatok ármani­pulációit, az olyan törekvéseket, amikor a helyi érdekeket a tán- sadalmi érdekek rovására igye­keztek érvényesíteni. Nem egy esetben előfordult, hogy a rossz vállalati gazdálkodás, a belső szervezetlenség, a vezetés tehe­tetlensége, a műszaki lemaradás és más, hasonló tényezők miatt indokolatlanul emelték külön­féle termékek árát, vagy egyes szolgáltatások díját, hogy saját hibáik költségeit a társadalom­ra, a fogyasztóközönségre hárít­sák. Az ilyen esetekben kirívó­an megbomlott a gazdasági és a politikai célok követésének ossz. hangja. Hiszen ez a módszer végeredményben keresztezte a párt életszínvonal-politikáját, rontotta a politikai közérzetet. Ezt a hatást a fordítottján is el­lenőrizhetjük: amikor egy-egy vállalat a belső korszerűsítés, a jobb anyaggazdálkodás követ­keztében csökkenthétté egyes termékeinek árát, ebben az egész közvélemény a párt gaz­daságpolitikájának eredményes, ségét könyvelte el. Az utóbbi években sok válla­latnál munkaerőhiány lépett fel. Ennek enyhítésére sokféle mód­szer kínálkozott. Amint tudjuk, nem kevés vállalati vezető műn. kaerőcsábításhoz -folyamodott és a hűséges törzsgárdát mellőzve, az újonnan felvett dolgozóknak több bért adott, mint »meny­nyit a kiérdemesült, régi mun­kások kaptak. Ezt jogosan ítélte el mind a párt és a kormány, mind a munkásközvélemény. Ez az eljárás tipikus esete volt a politikától független gondolko­dásnak: a csábítás átmenetileg valamelyest megnövelte ugyan a munkáskezek számát, mégsem eredményezhetett valódi előnyt, gazdasági és politikai értelem­ben egyaránt negatív következ­ményeket vont maga után. Ez a példa megmutatja, hogy ha va­lamely gazdasági intézkedésnek rossz a politikai hatása, ugyan­akkor a gazdasági eredménye sem lehet megfelelő. Abból kiindulva, hogy min­den gazdasági döntés egyben po_ litikai döntés is, fokozottan ér­vényesülni kell a termelés párt- ellenőrzésének. A pártellenőrzés szűrőjén fenn kell akadnia min. den olyan gazdasági intézkedés, nek, amely nem felél meg a párt politikai elveinek és cél­jainak. Ez azonban nem jelent­heti azt, hogy valamiféle sajá­tos munkamegosztás alakuljon ki a gazdasági es pártvezetők között a felelősség vállalásban. A gazdasági vezetők iránt tá­masztott követelményt úgy fo­galmazhatnánk meg, hogy poli­tikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, akik az egyes intézkedések politikai ha­tását képesek előre megítélni és akik a vállalat munkáján túl a társadalmi távlatokat is mindig látják. Horváth József Az utóbbi években sokat vál­tozott Békés arculata. Ma is a legégetőbb feladatok közé az építkezés tartozik. Ebben az évben 34 lakás épül állami beruházásból. A Fáy ut­cában 4 és 5 szintes épületeket terveznek. Itt kap helyet egy presszó, s az élelmiszerbolt is. Tíz lakás építkezéséhez a rend­őrség, a tanács, s más állama szervek is betársultak. Április­ban kezdik az építkezést a Szé­chenyi téren. A többszintes épü. lettömbben 18 lakás, a földszin­ten pedig a megyei élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat áruhá­za lesz. Az év második félében a piactéren is megkezdik a munkát Itt egy 24 lakásos épü­lettömb épül majd, a földszin­ten pedig a GELKA, az építő­ipari ktsz, s a vegyesipari ktsz üzlethelyiségei lesznek. Ugyan­csak a Széchenyi téren 1972-ben látnak hozzá a 32 lakás és az Univerzál modem áruházának építéséhez. Az utóbbi öt-hat évben egyre nagyobb az érdeklődés az OTP- társasházak iránt A III. ötéves tervben 146 OTP-lakást adtak áit, a Petőfi utcában. A IV. öt­éves tervben tovább bővítik az Szovjet mezögaidasági dolgozók megyinkkoo Tegnap, március 3-án szovjet turistacsoport érkezett három napra megyénkbe. A 35 tagú csoport — zömmel mezőgazda- sági dolgozók — Békéscsabával és Gyulával ismerkednek, s ma délután a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben szakmai tapasztalatcserén, majd baráti találkozón vesznek részt. A tu- ristaútra a szovjet Inturist és az IBUSZ szervezésében kerül sor. OTP lakásépítési programot A! Békési Építőipari Ktsz, a köz­ségi tanács és az OTP megyei igazgatósága megállapodást kö­tött 220 OTP-lakás építésére. A társasházak felépítésének költ­sége megközelíti a 100 millió forintot.» A szanálás összege is jelentős. Annak ellenére, hogy a legtöbb kisajátításra kerülő épület állami tulajdonban van, bérlőit a tanácsnak kell kárta­lanítania. A felmérés szerint ez az összeg ötmillió forint körül; mozog. I A Békés megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat, a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Békés megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat, valamint a Békés megyei Ingatlankezelő Vállalat főkönyvelői még tavaly megál­lapodást kötöttek a közgazda- sági szabályozók együttes értel­mezésére, a vállalati mérlegbe­számolók elemzésére, egymás közgazdasági és üzemgazdasági gondjainak közös megoldásába. Ebbe az együttműködésbe be­kapcsolódott a Békés megyei Be­ruházási Vállalat is. Nemrég az öt vállalat gazda­sági vezetői „társuláson kívüli*’ együttműködési megállapodást kötöttek, melynek célja a ren­delkezésre álló pénzeszközök ha­tékonyabb felhasználása. A vál­lalatok a le nem kötött „szabad fejlesztési pénzeszközeiket” át­menetileg — meghatározott ke­retig és időpontig — kölcsön formájában egymás rendelkezé­sére bocsátiák. A közös fejlesz­tési keret együttes összege 1 mdl­A múlt évben & belvízikárok miatt 350 új lakás építése és 300 lakás helyreállítása vált szüksé gessé. Az anyaghiány viszont nagymértékben akadályozta a munkákat. A téglahiány közel hárommillió volt. Az 1971. év első negyedében a békési TÜ- ZÉP-telep csup>án egymillió tég_ lát kapott Az építőipari ktsz naponta 50 ezer téglát használ fél. A békési téglagyár napi termelése viszont csupán 35 ezer darab. 6. .» lió 200 ezer forint, ami lehetővé teszi rövidátfutású beruházások gyors, rugalmas és hatékony megoldását. Előnyös azért is, mert a kölcsön után kedvezmé­nyes kamatot kell fizetni. Mivel a megállapodást kötött vállalatok a termelésben egy­mással szoros kapcsolatban áll­nak, a kölcsönösszegek elsősor­ban a közös gazdasági, termelési célok elérését, illetve az azok­kal kapcsolatos beruházások megvalósítását szolgálják. A kölcsönnyújtás természete­sen a fennálló rendelkezések és a hitel noliti kai irányelvek alap­ján történik. A vállalatok igazgatói meg­egyeztek abban is, hogy az együttműködést hamarosan ki­terjesztik a műszaki tevékenység koordinálására és az építőipari gépek jobb kihasználására. Az együttműködés — ha egyelőre nem is társulásban — hozzájárul az ésszerűbb, eredményesebb munkához. ■viesss ■■■■■■■ ■■■•■■■■■■■ MaaRaBaaaaaaeseBBaaaBaaeBesseaeaeae&eBeeaeeaaeeaBas8SBasseaeBasaaeaBS8seaeBSeasaaBaeaBeaeaBaeaeeiasaa8SMsaa*ff7 Csatornázás Szarvason Közel egymillió forintos költséggel csatornázzák Szarvason, a Deák utca, Szabadság út és Lenin út közötti szakaszát. A tervek szerint a csatornázás befejezése után az úttestet is felújítják Képünkön a munka egy részletét láthatjuk. (Foté: Barnácz) #e Összefogásban az erő Öt vállalat gazdasági és műszaki együttműködése

Next

/
Thumbnails
Contents