Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Az üzemi demokrácia Méltók lessünk a zászlóhoz,«. Sok megyei szakemberhez ju­tottak el a mezőgazdaság leg­frissebb tudományos eredményei, a legúiabb gyakorlati tapsszta- latok, melyek közül jó néhány minden bizonnyal már mezőgaz. daságunk idei esztendejében is kamatozni fog. Sűrű ’leeséssel újból tél' Idő'árás köszöntött az országra. Remélhetőleg nem lart sokáig, ám- Mr a aaeleoiwiógia nem sok jól ígérő (Fotó: Deiuény) mjLíMlSsi 3 lan. MÁRCIUS 2. Ezernél több munkás szo­cialista brigádokban dolgozik az Orosházi Üveggyárban. És már ez érzékelteti a nem benn­szülöttel, hogy az Alföld ezen a táján milyen gyökerek izmosod­nak. Olyan fogalmak honosod­tak meg ezen a vidéken, melyek évtizeddel ezelőtt még idegenül csengtek. Most a köznapi szó­kincséhez úgy hozzátartozik a faluból bejáró munkásnak az „öblöshuta” mint a „kenyér”. De nem a szókincs-gyarapodást figyeltem, amikor február utol­só hetében az MSZMP gyári végrehajtó bizottságának az ülé­sén részt vettem, hanem, hogy milyenek az emberi kapcsolatok ebben az üzemi közegben. Per­sze nem elkülönítve, mint valaT miféle rezervátumot, hiszen tár­sadalmunkban nincsenek és nem is lehetnek különböző szigetecs­kék, az általánosan kialakult vagy kialakulóban levő kapcso­lati normák azonos állapotban vannak mindenütt. Ami persze nem jelenti azt, hogy az em­beri kapcsolatokban nem lehet­nek és nincsenek eltérések a ki. sebb emberi közösségekben. Le­het a kapcsolatok egyik vagy másik ellentmondása „mérge­zett” és lehet a feloldás állapo­tában. Természetesen akár az egyik, akár a másik állapot ha­tását nem kerülheti el a közös­ség. És az is természetes, hogy valamiféle ideális, nyugalmas állapotot soha nem lehet elkép­zelni, hiszen az emben élet gyöt­rődéssel jár, újabb és újabb cé­lokat akarunk elérni, s ez ma­gában hordja az újabb ellent­mondásokat. Már maga az is el­lentmondás, hogy oly’ sokat be­szélünk a számítógépekről, és ez természetes, a technikai haladás ezeket nem nélkülözheti, de ugyanakkor keveset emlegetjük a számító embereket. Ez akarva- akaratlanul gépimádat, pedig annak az ember az alkotója és az irányítója. S hogy ne menjek messzire az elvont fogalmakkal, nevezetesen az üveggyár 4-es hutájában egy időben gyártási gondok voltak, s összehívták a kommunistákat. Ezen a tanács­kozáson ott voltak a gyár ve­zetői is, s együttesen mérlegel­ték a munkásokkal: mit Kellene tenni, hogy megszűnjenek a gon­dok. És ma már a legjobban mű­ködő hutának emlegetik a 1-est. És majd megint a számító embe­reket kell igénybe venniük, hogy mérlegeljék: miért nincs olyan eredmény az X-es hutában, ami. lyet elvárnának. Aztán pedig: hogyan tudják a várt eredményt elérni. Íme: újra a gyötrődés, újra a számító ember. Emberi kapcsol a tokát em­lítettem. Az üveggyárban termé­szetesen ezeket az üzemi demok­rácia szavakkal jelölik. Amint megfigyeltem, ennek fórumai ki. alakultak, a gyárban. Ilyenek a termelési tanácskozások is, me­lyeknek az a szerepe, hogy az üzemvezetők az egész gyár fel­adatainak birtokában az egyes üzemek részletes tennivalóit is ismertessék a munkások előtt. Bár előfordul, hogy az ismerte­tés az egész gyár feladataira korlátozódik, de a hozzászólások természetesen üzemi jellegűek, s így a válasz tartalmazza in­kább a munkások közvetlen ten­nivalóit. S az is előfordul, hogy a beszámolók nem mindig idő­szerűek, és szűkszavú számszaki tájékoztatást kapnak a munká­sok. Ha sikerülne elérniük az üzemvezetőknek, hogy a mun­kahelyi feladatokról részletesen beszámolnának, bizonyára a munkások véleményei, megjegy. zései tartalmasabbav lennének, éppen azért, mert tájékozottab­bak lennének. Az pedig tovább gazdagíthatná a tanácskozást, ha az üzemvezető előre összegyűjte- né azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják a munkásokat. Így érdemi választ tudna adni. E* az üzemi demokrácia kitel­jesedésének lényeges vonása, hiszen az a jelszó, hogy „Tiéd a gyár”, csak úgy válik a munkás vérévé, ha beleszólhat a gyár, az üzem dolgaiba. ígv olvan eset kevésbé fordulna elő, amikor a munkás azt mondja, hogy nem maradhat a termelési tanácsko­záson, mert „megy a busz, és nem maradhat le”. Meg külön azt is megjegyzi: „De minek is maradjak?” Ezek a megjegyzé­sek egyebek közt a szűkszavú számszaki tájékoztatókat vetik el, hiszen azok nem többek a formalitásnál, ami nem inspirál­ja az embert alkotásra, nem éb. reszt benne gondolatokat, s ezért „szökik” az ilyenek elől. Nagyon is kézenfekvő itt megjegyezni, hogy a még járatlanabb, kevés gyakorlattal biró üzemvezetőket támogatni kellene, hogy elsajá­títsák ennek az összetett cselek, vésnek a módjait, hogy meggyő­ződjenek arról: a közösség ál­landó ellenőrzése nélkül egyet­len vezető sem képes arra, hogy ne kövessen el nagy tévedése­ket. És hogy felismerjék: a gaz­daságvezetők nem szívességet tesznek, amikor embereket hall­gatnak meg. Ha cselekvéseikben ezek a motívumok érvényesülnek, ak­kor aligha vonhatja valaki is kétségbe, hogy az üzemvezető­nek igaza van-e, amikor egy-egy utasítást ad ki, hiszen együtt döntöttek a tennivalókról, s az utasítás már nem vitatható, ha­nem annak megfelelően lehet csak dolgozni. Vajon hasznos lett volna-e mondjuk, miután a 4-es huta gondjait megvitatták, s a döntések után valaki úgy beszélt volna azokról: „lehet, hogy vemhes, lehet, hogy nem”. Aligha lett volna hasznos. Ismétlem: az üzemi demokrá­cia fórumai kialakultak az üveg­gyárban. Most mégis csupán a termelési tanácskozásokról és azokkal kapcsolatban az üzem­vezetőkről adtam ízelítőt, mint az üzemi demokrácia kiteljese­désének jó pozícióiról és azok kulcsembereiről. Cserei Pál I Szombaton, február 27-én dél­után a mezőkovácsházi járási Ifjú Gárda századnak csapat- zászlót adományozott az idősebb testvér: a járási munkásőr-pa- rancsnokság. Ugyanekkor vette fel az Ifjú Gárda század. Kocsis Jánosnak, a reformátuskovácsházi születé­sű kommunistának a nevét, aki tagja volt az illegális MKP Köz­ponti Bizottság titkárságának és 1938-ban a Szovjetunióban halt meg Az ünnepélyes zászlóátadáson jelen volt Váradi József, a KISZ KB tagja, ünnepi beszé­det mondott Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Az elnökségben helyet A MezSgazdesőgi Konyvhőnap mér/ege: Tizenkilenc előadás, ezernél lölib hallgató, sok száz most megvásárolt szakkönyv Sikerrel zárult megyénkben a Mezőgazdasági Könyvhónap. Békéscsabától Üjkígyósig és Sar­kadtól Magyarbánhegyesig kává. ló szakemberek, egyetemi okta­tók, kutatóintézetek munkatár. sai, dr. Sárkány Pál, a Mező­gazdasági Könyvkiadó igazgató. ®BfflBeoaoofiOSDO£®assse>39S8eaee«ffl9fflae®s>aeai!i«®®®**8M*«®«®M«*««**«*M®®***®®*®M*®*MM®®eBI ja, Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője, dr. Bertóti István országos fő­vadászmester keresték fel a művelődési házakat, mezőgazda- sági szakköröket, klubokat, hogy a növényvédő szerekkel kapcso­latos legújabb tudnivalókról, a vadgazdálkodás kérdéseiről, a paprikanemesítésről, a nagyüze­mi állattenyésztésről, az egyes területek szakirodaimának haté. konyább felhasználási módjairól tájékoztassák a helyi szakembe­reket. A tizenkilenc különböző témájú előadás — s az ezekhez csaknem mindenütt kapcsolódó könyvkiállítás és vásár — elérte a célját. Átlagosnál félszáznál több hallgató kísérte figyelem­mel a beszámolókat, elemzése­ket vetet: fel a mindennapok gyakorlatában felmerülő problé­mákat. A rendezvények sikerét mutatja, hogy nem voltak rit­kák a három-négyórás beszélge. tések, hogy ugrásszerűen meg­nőtt a könyvforgalom. foglalt: a járási pártbizottság képviseletében Bajusz László, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka, Ilovszki Lajos és a határőrség, a munkásőrség parancsnokságai­nak képviselői. A kék egyenruhás fiatalok nevében az Ifjú Gárda járási parancsnoka, Engelhardt László vette át a zászlót. Ünnepi be­szédében megfogadta, hogy név­adójukhoz és a zászlóhoz mél­tók lesznek. Ezután jutalmakat adott át a kiváló munkát vég­zett ifjúgárdistáknak, majd a határőrség országos parancsno­kának kiváló határőr kitünte­tését vették át az orosházi ha­tárőrség parancsnokságának képviselőjétől, Hám Mihály, Volfort Imre, Farkas István és Kelemen Mihály ifjúgárdisták. A zászlóátadó ünnepséghez Kutika Károly, az Ifjúgárda or­szágos parancsnoka levelet kül­dött. amelyet Szikszai Ferenc, a KISZ járási bizottságának titká­ra olvasott feL Előkészíti a szakszervezeti propagandistáknak Az SZMT kulturális, agitá- ciós, propaganda és sport mun­kabizottsága március 3-án. szer­dán délelőtt 9 órakor Békés­csabán, az SZMT nagytermé­ben előkészítőt tart a szakszer­vezeti vezető propagandistáknak és propagandistáknak. A párt ideológiai munkája és művelődéspolitikája, valamint a szocialista tudat és közgon­dolkodás fejlesztése című téma­kört Kovács Ferencné, a me­gyei pártbizottság helyettes osz­tályvezetője, a Szocialista épí­tőmunkánk nemzetközi feltéte­lei, pártunk a nemzetköz' mun­kásmozgalom egységéért című témát Hajdú Antal, az SZMT munkabizottságának vezetője ismerteti. A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE gyakorlattal rendelkező gépíróníit felvesz Minden második héten szabad szombat. Jelentkezés- Népújság Szerkesztősége, BÉKÉSCSABA. Szabadság tér 17. III. eme'eí 13 ajtó. jó pozíciói az üveggyárban Újra itt átél

Next

/
Thumbnails
Contents