Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

Párbeszédek könyvekről, dolgozókról, olvasókról A zászlók visszatértek — Hány szakszervezeti könyv­tár működik jelenleg Békés me­gyében? — kérdeztük a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtárának vezető­jét — A békéscsabai központi könyvtár mellett három körzeti, ötvenhat letéti, tizennégy önálló könyvtárunk van. — Mekkora a könyvállomány? — Legfrissebb adataink sze­rint összesen 107 515 kötet. Szakkönyvek, politikai művek, szépirodalmi és ifjúsági alkotá­sok. Ezenkívül jelentős napi- és hetilap-, valamint folyóirat­anyaggal rendelkezünk. * — Hogyan működik egy letéti könyvtár? — ezt a kérdést az orosházi üveggyár tiszteletdíjas szakszervezeti könyvtárosának tettük fel. — A körzeti szakszervezeti könyvtártól kapunk anyagot, melynek egy részét időnként az ottani állományból kicseréljük. Jelenleg körülbelül ezer kötet van a szekrényeinkben. — Mennyi az olvasólétszám? — Tavaly augusztusban 118 volt. Azóta csökkent, mert meg­szűnik a letéti könyvtár. Most azt a feladatot kaptam az szó­tól, hogy gyűjtsem össze a kint levő könyveket. Nem könnyű. Van, aki évek óta nem hozza vissza a nála levő köteteket. — Miért szűnik meg a könyv­tár? — Nem tudom. — Nincs igény az olvasásra? — Sokan nem könyvtári köny­vet olvasnak, hanem megvásá­rolják azokat a boltban. Az fris­sebb is, meg most már egyre több embrenek pénze is jut rá. — ön mennyi tiszteletdíjat kap a könyvtári tevékenységért? — Havonta 150 forintot. * — Mi teszi indokolttá a letéti könyvtár megszüntetését? — vá­laszt az üveggyári szb-titkárától várunk. — A letéti könyvtár látoga­tottsága kicsi. Ebbe természete­sen nem nyugodhatunk bele... Talán a könyvek sem eléggé újak, s a körzeti könyvtárból történő állománycsere sem meg­felelő intenzitású. — Milyen elképzeléseik van­nak a jövőre? — Szeretnénk saját könyvtá­rat. Pontosabban: jelenleg is működik 2000 kötetes vállalati könyvtárunk, ahol hetenként kétszer szakkönyveket és poli­tikai műveket kölcsönözhetnek, szakfolvóiratokat olvashatnak dolgozóink. — Hányán látogatják ezt a könyvtárat? — Havonta hetvenen, nyolcva­nas Ezit a könyvtárat szeretnénk már 1971-ben szépirodalmi állo­mánnyal bővíteni, s függetle­nített könyvtárost alkalmazni. — Milyen anyagi alapjuk van ehhez? — Letéti könyvtár esetében dolgozónként évente három fo­rintot fizet a vállalat a központ­nak. önálló könyvtár esetén ezt az összeget magunk használhat­nánk fel vásárlásra. — Évente milyen összeget je­lentene ez? — Kétezer dolgozónk van. Ez hatezer forint. Ebből körülbelül kétszáz kötetet lehet vásárolni. Az első esztendőben azonban ennek több mint kétszeresére gondolunk. * Következő állomásunk: Békés­csaba, a Konzervgyár letéti könyvtára. — A könyvtárossal szeretnénk beszélni. — Mi vagyunk. _ ??? — Tiszteletdíjas könyvtáro­sunk beteg, mi helyettesítjük. Az a szocialista brigád, amelynek ő is tagja. De ha itt van, akkor is segítünk. Ezért választottuk a „Szocialista kultúráért” brigád­nevet. — Hány tagja van a brigád­nak? — Nyolc. — Hányán dolgoznak összesen a gyárban? — Másfélezren. — Hány olvasója van a könyv­tárnak? —- Hatszázötven. — Hány kötetből válogathat­nak az olvasók? — Ötezerből. — Évente hányszor frissítik fel a központi könyvtárból az ál­lományt? — Négyszer-ötször. S annyi kö­tettel, ahánnyal csak lehetséges. Főleg új kiadványokkal. — Mindig ilyen nagy a forga­lom, mint most? — Műszakváltás van. — Miért végzik ezt a munkát? — Egy ember nem győzné. — Hogy többet olvassanak az em­berek. — BarátságbóL — Mennyit kap ezért a tevé­kenységéért a tiszteletdíjas könyvtáros? — Háromszáz forintot. — És a brigád tagjai? — Mondtuk, hogy barátságból tesszük. * — Ne haragudjon, hogy válo­gatás közben zavarom. Milyen könyvet keres? — Valamit a nagylányomnak És természetesen magamnak. Most jöttem vissza szülési sza­badságról. — Ezek szerint nemcsak egy gyerek van. — Négy. — A munka és mellettük hogy jut ideje az olvasásra? — A nagylányom — akinek • könyvet viszek — segít otthon. : S nincs televíziónk, ami sok időt 5 venne el. Persze, azért a jó mű- " sorokat mindig megnézzük vala­hol. Így aztán este csak jut va­lamennyi idő az olvasásra. Ha másképp nem megy, az alvásból csíp le az ember egy kicsit. Üjra a központi könyvtárban. — Milyen terveik vannak az elkövetkezendő időszakra? — Az elmúlt évben háromezer könyvet vásároltunk összesen mintegy 90 000 forintért. Ezek­nek csaknem fele volt mai alko- • tás. 1971-ben 110 000 forintunk : van új könyvek beszerzésére. Ez ■ azt jelenti, hogy folyamatosan ■ új, friss csereanyaggal tudjuk j ellátni üzemi könyvtárainkat. Ez * nélkülözhetetlen ahhoz, hogy nö- ■ vélni tudjuk az olvasók számát S Ezenkívül módszertani segítséget : adunk és az anyagi lehetőségek­hez mérten fokozzuk a propa­gandamunkát. — Kik lehetnek tagjai az SZMT különböző szintű könyv­tárainak? — Az illető üzem, intézmény valamennyi dolgozója, valamint — ahol ezt a könyvtár elhelye­zése lehetővé teszi — a környék minden lakója. Felnőttek is, is­kolások is. — A beiratkozási díj? — Évente két forint. — Hány könyvet kölcsönöz­hetnek ennek fejében a könyv­tári tagok? — Amennyit akarnak. (d) Magyar—Bolgár Barátsági Nap Békésen és Mezőberényben A Hazafias Népfront megyei Bizottsága március 23-án és 24- én Magyar—Bolgár Barátsági Napot rendez megyénkben. Erre az aktusra meghívták a Bolgár Kulturális Központ budapesti igazgatóságának vezetőit is. A vendégek ma érkeznek me­gyénkbe és a programnak megfe­lelően délelőtt 11 órakor Béké­sen, a helyi párt, tanács és nép­front képviselői fogadják őket. Ezt követően látogatást tesznek a nagyközség intézményeiben, majd este fél 7 órai kezdettel barátsági est keretében találkoz­nak a község lakosaival, a tanács előadótermében. Március 24-én a békésihez ha­sonló program szerint Mezőbe- rénybe látogatnak. A művelő­dési otthonban barátsági esten vesznek részt Mindkét község ünnepi gyűlésén felszólalnak a bolgár vendégek is, majd Bul­gáriax életéről szóló filmvetítés zárja a barátsági napokat Megfiatalodott a Halászcsárda A békéscsabai Halászcsárda, amely évente több mint 40 mil­lió Ft forgalmat bonyolít le, új ^köntösben” várja a vendégeket. Világos faburkolattal díszített falak, szép függönyök teszik hangulatossá a közkedvelt csár­dát 2. A vidéki tanácsház folyosó­ján, Darnógyöngyei a direktor elvonul a külnöféle feliratú aj­tók előtt és végül megáll a KULTURÁLIS osztálynál. Beko­pog bemegy. A szobában bent zordan ül Bezzeg elvtárs. Komo­ran köszöntik egymást, aztán Bezzeg elvtárs helyet mutat: — Foglaljon helyet. Bezzeg elvtárs fölényesen foly­tatja: — Kicsit utánanéztem a dolga, iknak. A baj ott van, hogy ez a műsor egyáltalán nem szolgál­ja a mi kulturális célkitűzésein­ket. Tegye a szívére a kezét Darnógyöngyei elvtárs, maga szerint ez egy igazi cirkusz? — Még nem, — mondja Dar- nógyöngyai —, de egy kis támo­gatással azzá lehetne tenni. Most keményen összenéz a két férfi. Jól összeakadtak. Nem könnyű legény egyikőjük sem. Darnógyöngyei kis szünet után bátran teszi hozzá: — Pénz nélkül nem lehet iga­zi cirkuszt csinálni. — Én arról nem tehetek, hogy maguk üres házak előtt játsza­nak. — Én nem mondanám ezt ilyen határozottan a maga helyé­ben. Tegnap azért nem volt kö­zönségünk, mert a kultúrházban ugyanabban az időben volt egy TIT-előadás: „A termelékenység Harminc évvel ezelőtt, 1941. március 23-án, vasárnap délben érkeztek a zászlók Lavocsne község vasútállomására, az ak­kori magyar—szovjet határra. Paskievics, I. Miklós cár hadve­zére zsákmányolta őket. Ezúttal a Szovjetunió hadseregének ma­gasrangú tisztjei kísérték a ha­dilobogókat, ők adták át a Hor­thy hadügyminisztériuma által kivezényelt díszalakulatnak. A zászlókat fényes külsőségek kö­zött vitték fel a Várba, Az ötvenhat zászló „hazaér­kezett”, az újságok és a rádió harsányan hirdette az 1848— 1849-es hadierényeket, de nem tudott mit kezdeni velük, hiszen a szabadságharc a német elnyo­más ellen folyt, a császári reak­ció tiporta el a magyar nép fel­kelését, hősies küzdelmét. Semmi sem volt olyan idegen az uralkodó osztályok érzés- és gondolatvilágától, mint 1848 iga­zi szelleme, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség esz­méje, mint bármiféle kollekti­vitás. A zászlókat hazai földön múzeumba zárták, az eszmék, melyeket egykor jelképeztek, a fasiszta Magyarországon nem Á műnk á sh a tál om kivívásával, az üzemek, intézmények állami tulajdonba vételével a dolgozó ember védelméről való gondos­kodás a vállalatok egyik leg­fontosabb kötelezettségévé vált. E feladatok teljesítésének ellen­őrzésére a szakszervezetek kap­tak megbízatást. A társadalmi munkások tízezred kutatták a baleseti veszélyforrásokat és tet­tek javaslatokat azok felszá­molására. Részt vettek az óvó­rendszabályok elkészítésében és kezdeményezték a rendszeres munkavédelmi oktatást. Mozgal­makat szerveztek, melyék azt a célt szolgálták-, hogy a dolgozók szerepe a gazdasági életünkben” címmel, és a közönség apraja- nagyja odament. Ismét egy ütésváltás a tekin­tetekben : — Elvem: a verseny — pat­togja Bezzeg elvtárs. — De miért nem egyenlő fel­tételekkel? Miért nem szabad Anitának bikiniben felájlni a plakátkocsira? — A meztelenség nyugati di­vatja hál’ istennek a mi kis fa­lunkba még nem tört be, és ma­guk sem csempészhetik be a pla- kátkocsin. Darnógyöngyei alig láthatóan, de sokat sejtetően elmosolyodik erre. Tud valamit. Ezt tudja: a vásárszéli kocs­mában a délelőtti időben szokat­lanul nagy a tömeg, és még most is rohanva, futva érkezik egy csomó férfi, suhanc, és gye­rek. Az ajtóban Luciánó, a bohóc áll civilben, kifestetlenül. Ami­kor látja, hogy a terem már tel­jesen megtelt, felemeli a karját, és csendre inti az izgatottan fi­gyelő férfisereget. — Nagyérdemű publikum! Bi­zonyos hivatalos szervek értet­lensége folytán a most követke­ző műsorszámot az esti nyilvá­nos előadásból ki kellett hagy­nunk. Megtaláltuk azonban a módját, hogy a falu művészet- pártoló férfiközönsége se marad­voltak időszerűek. Alig telt el három hónap és a náci hadigé­pezet rázúdult a szovjet hatá­rokra, hogy néhány nappal ké­sőbb Magyarország is részesévé váljék annak az iszonyatos pusztításnak és pusztulásnak, amit a második világháború je­lentett. A Szovjetunió három évti­zeddel ezelőtti gesztusa, a zász­lók visszaküldése figyelmeztetés volt, hogy a szovjet nép, mely legyőzte a cári rendszert, nem ellensége Magyarország dolgozó népének, ne szövetkezzék a ma­gyar kormány az európai hala­dás, a béke, a demokrácia, az emberiség legkíméletlenebb el­lenségével, a hitleri fasizmus­sal. A figyelmeztetés hiábavaló­nak bizonyult. Horthyt és rend­szerét nem lehetett feltartóztat­ni a maga választotta úton, hi­szen megszületése is a véres el­lenforradalom jegyében fogant, A népjogok, s a szabadságesz­mék elleni gyűlölet vezette egé­szen a pusztulásig. A harmincadik évforduló jó alkalom e történelmi tanulsá­gok összegezésére. maguk szorgalmazzák a munka­körülmények fejlesztését. Békés megyében a munkavé­delem az országos hálózattal együtt fejlődött. Az élteit idő­szak eredményeinek állít emlé­ket az SZMT Munkavédelmi Bi­zottságának A munkavédelem 20 éve című kiadványa, mely képekkel illusztrálva mutatja be azt a nagy változást, amely a megye üzemedben két évtized alatt végbement. A kiadványt Kocsondi József és Valentínyi Márton állította össze, az előszóit dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára írta. iiumimiiimuiuiiiiciimímgiutgs jón maradandó művészi élmény nélkül, s most csupán arra kér­jük önöket, hogy kockázatos ál­dozatvállalásunkat méltóképpen honorálni szíveskedjenek. Követ­kezik tehát: „Az utolsó huszár­tiszt”. Előadja: Hohenaollem Anita. Félreáll az ajtóból, melyen kilép egy dúskeblű szőke hölgy, 48-as huszártiszti ruhában. Fe­szül rajta az uniformis. Tiszteleg a közönségnek. Előbb a sapkáját veszi le, aztán visszateszi, és vet­kőzni kezd, kigombolja a menté­jét. A közönség felmorajlik. Ezenközben a tárgyalás Bezzeg elvtárs és Darnógyöngyei direk­tor között jócskán előrehaladt. Ezek már az utolsó, befejező mondatok: — Sajnálom Darnógyöngyei elvtárs. A művészet nem áru­cikk, és főleg nem dugárú. Fel­kérem önöket, hogy 24 órán be­lül hagyják el járásunk terüle­tét. — És egy kis bánatpénzt nem ad? — kérdezi Darnógyöngyei. — Miféle bánatpénzt? — Ezt így szokták. Bennünket mar több helyről kiutasítottak, de mindenütt adtak egy kis se­gélyt a kulturális alapbóL — Helytelen. — Na, jó! Akkor legyen szíves adja írásba hogy kiutasít ben­nünket. — Miért adjam írásba? — A szó elrepül, az írás meg­marad. — Nem adom írásba. — Ezt jelenteni fogom a mi­nisztériumban. Elvégre itt 28 cirkuszművész és 12 idomított állat életéről van szó. — Itt a járásunk kulturális ellátottságáról van szó. Én nem 10 napos átfutási határidővel motortekercselést vállalunk Április 30-ig tekercselésre átadott 5 kW-on felüli motorok javítása 10 százalékos engedménnyel GÖNGYÖLEGELLÄTÖ VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA, V., Gyár tt. 4. V .P. Ä munkavédelem 20 éve

Next

/
Thumbnails
Contents