Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

Folytatódik az országgyűlési képviselők jelölése Ünnepeltek a legkisebbek (Folytatás az 1. oldalról) két ő, Varga Zsigmond képvisel. Erre tett ígéretet a jelölt is- — Nagy politikai és gyakor­lati iskola volt számomra az el­ső képviselőségem — mondotta. Az elmúlt négy évben általam is megszavazott 26 törvényt vég- j-e is kell hajtani. Népünk majd a munka eredményein mérje le a döntések helyességét. Megva­lósítását segítse az összefogás eredményességébe vetett hitével. A tapasztalat azt mutatja, hogy megérte a belefektetett energi­át, mert a vezetés megadta a [ lehetőséget a közvetlen beleszó­lásra és az egész község, járás sajátjának tekintheti azok vég­rehajtását. A jelölőgyűlést levezető elnök rövid zárszavával véget ért ugyan a jelölőgyűlés, ám a je* lölők még sokáig maradtak és beszélgettek Varga Zsigmonddal, akinek az elmúlt négy esztendő eredményes munkája meghozta újbóli jelölését. RocsUár János »Miiukás békét - békés munkát!” Már jóval a gyűlés kezdete előtt kisebb-nagyobb csoportok álldogáltak a békési művelődési központ épülete előtt. A hat órát várták — és a barátokat, válasz­tótársakat, réglátott ismerősö­ket, akik személykocsin, moto­ron, vontatón vagy éppen gya­log érkeztek Békésről és Bélme- gyerről, Tarhosról, Mezőmegyer- rői, a 14-es választókerület négy községéből. Csattanó férfitréfák, s komoly mondatok váltottál? egymást. Az idősebbek a régi választásokat is emlegették, a kortesbort, az égetett pálinkát — meg a sízavazatfogó beszéde­ket, csendőrs zűrön y ok fenyege­tő árnyát. Valaki megjegyezte: — A grófot életemben egyszer láttam. Most mag naponta ta­lálkozom a képviselővel. És te­gezem. Ti, fiatalok tulajdonkép­pen nem is tudjátok, mit vál­tozott a világ..: ...Zsúfolásig megtelik a te­remi. Nézem az embereket. Többségük az idősebb korosz­tályhoz tartozik. Ez is a gyűlés rangját, súlyát emeli. Körös-kö­rül napszítta arcok. Csak azoké lehet ilyen, akik mezei munkán élik az éveket. Kérges kezek. Erősek, vaskosak, fékét ekörmű- ek. De ezek teszik a földbe a magot s veszik el a földtől aján­dékát. Amiből lesz a kenyér. Mozdulatlan kezek, mozdulat­lan arcok. Mindenki a szónokra figyel. Valamikor a képviselő­jelölt vagy a kortese ígért min­dent. Hogy megteremti, elintézi mindazt, amire a választóknak csak szüksége van.. Most a kö­zösséget szólítja tettre, aki be­szél. Hogy dolgozzunk és akkor meglesz, amit akarunk. Hogy rajtunk és csak rajtunk múlik minden. És ebben van az igaz­ság. A hallgatóság szemében he. lyeslés tükröződik. Sokat megélt öregekében, s a fiatal lányéban — diák lehet vagy adminisztrá­tor —, aki talán most vesz részt először így, tevőlegesen a kö­zösség sorsának intézésében. Aztán csend. Néhány másod- pemyi feszült várakozás. És hirtelen oldódik a hangulat, szinte varázsütésre bensősége­sen családiassá válik az addig komoly, ünnepélyes légitör. Mert elhangzik a népfront jelöltjének a neve. Mindenki jól ismeri, két ciklusban képviselte már a szűkebb hazát az ország házá­ban. — Fel is szólalt — magyaráz­zák a mellettem ülők szives szó­val. Hogy legyen büfékocsi a vo­naton. — És megvédte a vasutunkat Nem olyan jók még az útjaink, hogy elég legyen csak a gumi­kerék. Szeretik, becsülik a régi kép­viselőt. Akit harmadszor is a parlamentbe küldenének. Mert most minden kéz a jelölése mel­lett lendül a magasba. Aztán feláll a jelöit. Robosz­tus, jó negyvenesnek látszó fér­fi. Rutinos mozdulattal igazítja maga elé a mikrofont. Köszöni a jelenlévők bizalmát. Jó talál­mány ez a mikrofon. Nem keli harsogni, kiabálni, mint har­minc, ötven esztendővel' ezelőtt tették a képviselőik. Halkabb, emberibb lehet így a hang Nemcsak a fül, az agyvelő szá­mára is. A jelölt munkát kér mindenkitől és munkát ígér a maga részéről. És munkás bé­két, békés munkát kíván min­denkinek. A 14-es számú vá­lasztókerület képviselőjelöltje Balogh László, a békési Egyet­értés Tsz elnöke lett. Daniss Győző Megismételt bizalom és útravaló Ahogy mondani szokás: any- nyian voltak, hogy egy gombos­tűt is alig lehetett volna leej­teni március 15-én délután Bat- tonyán, a József Attila Művelő­dési Központ nagytermében megtartott 7-es választókerület, Keszthelyi Zoltán országgyűlési képviselő jelölőgyűlésén. Dél­után fél három tájban eleredt az eső, három órára mégis mint­egy 600-an jöttek össze: tsz-gaz- dák, üzemi munkások, közleke­dési, kereskedelmi, hivatali dol­gozók és pedagógusok. Férfiak, nők. Magyarok, szerbek és ro­mánok. A Himnusz hangjai után Bor­ka Sándor, a Battonyai Nagy­községi Tanács vb-elnöke köszön­tötte a jelölőgyűlés részvevőit, 'kiknek köréiben megjelent dr.1 Fekete Antal, a megyei válasz­tási elnökség elnöke, ott volt a megye, a mezőkovácsházi járás és Battonya párt- és népfront­bizottság, a tanács, valamint a választókerülethez tartozó köz­ségek több vezetője. Engi Illés, a Hazafias Nép­front helyi bizottságának elnöke, a jelölőgyűlés előadója lépett ez­után a szónoki emelvényre. Sza­vai nyomán felelevenedett az or­szág, a megye és a választókerü­let munkában és eredmények­ben gazdag, ám gondoktól sem mentes elmúlt négy eszten­deje és a jövő: a negyedik öt­éves terv biztató programja. Az arcok, akárcsak az érzékeny sze­izmográf, visszasugározták azt, hogy igaza van az előadónak. S azt is ki lehetett olvasni a te­kintetekből, hogy mint eddig, ezután is elsők lesznek ott, ahol tenni és dolgozni kell. Amikor Engi elvtárs végül javasolta, hogy ismét Keszthelyi Zoltánt, i a battonyai Petőfi Tsz elnökét jelöljék országgyűlési képviselő­BMjnmim. 3 1971. MÁRCIUS 18. nek, felcsattant az egyetértést tanúsító taps. Biztatás sem kellett, máris je­lentkeztek a felszólalók, a javas­lat támogatói. Tízen kértek szót, s ki ékesebben, ki pedig egysze­rűbb szavakkal mondta el: elé­gedettek Keszthelyi elvtárs el­múlt négy évi képviselői mun­kásságával. A Petőfi Tsz, a mun­katársak részéről javasolta: Ne­mes István párttitkár, Nagy And­rás főagronómus, Rausz Gyu­la háztáji agronómus, Varga Jó- zsefné, a tsz nőbizottságának el­nöke. S hozzájuk csatlakozott a három Dombegyházu lakossága nevében Fülöp Sándor, a községi pártbizottság titkára, a mezőhe- gyesiek részéről Kádár Ferenc, a dombiratosnak nevében Kalo­csai Béla, a kevermesiek megbí­zásából pedig Kőszegi József. Valamennyien, a battonyai Czakó József nyugdíjashoz és Szretykó Lyubomirhoz, a helyi Vörös Október Tsz elnökéhez hasonlóan, elmondták: bizalmat szavaznak a jelöltnek, mert ed­dig is szorgalmasan és legjobb tudása szerint képviselte közös ügyüket az országgyűlésben. Űt­ravalóként azt kérték, hogy ez­után is legyen jó szószólója és szorgalmazója a belvízrendezés­nek, a talajjavításnak, az utak korszerűsítésének, a jobb gép­alkatrész-ellátásnak, s mindan­nak, ami ma még a választóke­rület lakosságának mindennapos gondja. Szretykó Lyubomir, mint a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége országos választmányának tagja, azt is javasolta a képviselőjelölt­nek: járjon el a Rádiónál és a Televíziónál, hogy időnként és rendszeresen a nemzetiségiek nyelvén is sugározzon műsort. A „Halljuk a jelöltet!” — fel­kiáltások után Keszthelyi elv­társ lépett a szónoki emelvény­re. Beszédét, amelyben négyéves munkájáról számolt be, nagy tetszéssel fogadták a jelölőgyű­lés részvevői. Amikor Borka elvtárs megkérdezte: Ki szavaz a jelöltre? — hatszáznyi kéz emelkedett a magasba. S amikor arról érdeklődött, hogy van-e más jelöltre javaslat, zúgó taps és „Nincs!” felkiáltás volt az egyértelmű felelet. Podin.i Péter 11 további előrehaladás is az állampolgárok munkájától függ Mezőberényben március 15-én | délután fél öt órakor zsúfolásig megtelt a tanács művelődési há­zának előadóterme, többen még ki is szorultak az előcsiamokba. Kétszáznegyvenöt választópol­gár jelent meg Mezőberémyből, Köröstaresáról és Csárdaszállás­ról, hogy eldöntse, ki legyen a 15-ös választókerület országgyű­lési képviselőjelöltje. A Hazafias Népfront mezöbe- rényi községi bizottságának megbízásából Vécsei Dániel, az Aranykalász Tsz főagronómusa nyitotta meg a gyűlést, majd Bayer Mihály, a helyi faipari ktsz műszaki vezetője, a HNF községi bizottságának tagja is­mertette a Hazafias Népfront programját, az ország és Mező- ■ berény négy év alatti fejlődését j és azokat a gondokat, amelyek megoldásra várnak. Végül java- | solta a megjelenteknek, hogy j jelöljék országgyűlési képviselő­nek ismét Kovács Józsefet, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatóját, aki immár két cik­lusban töltötte be ezt a tisztsé­gét. Vélemények, javaslatok hang­zottak el ezután. A felszólalók arra hívták fel Kovács József figyelmét, hogy munkálkodjék jobban a község fejlesztéséért és legyein többet az emberek kö­zött. Smiiri Lajos, a köröstarcsai községi tanács elnöke egyebek között kijelentette: tehetett vol­na többet is Kovács elvtárs, de a jelenlevő körösitarcsaiak nevé­ben mégis őt javasolja jelölés­re. A vita során elhangzott olyan vélemény is, hogy a község minden igényét még a követke­ző ötéves tervidőszakokban sem lehet kielégíteni. Nagyon lé­nyeges, hogy Mezőberényben mindenki számára van munka- lehetőség, ami nagy társadalmi vívmány. A hozzászólások befejeztével Vécsei Dániel szavazásra tette fel a kérdést. A hasznos vita után a jelenlevők több mint egyharmada javasolta Kovács Józsefet, akiről tudják, hogy a megye egyik legjobb állami gaz. daságámák a vezetője. így tehát ő kerül ismét az országgyűlési képviselőjelöltek listájára. Kovács József szólalt fel ez­után, aki elismerte a jogos bí­rálatokat. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint is többet kel­lene a községék fejlesztésére fordítani, ám ez főként az or­szág pénzügyi helyzetétől függ. Mégis meg lehet állapítani, minden község, köztük Mezőbe- rény is sokat lépett előre. Mitől függ ez a továbbiakban? Nem egyesektől, hanem elsősorban azoktól, akik a lehetőség anyagi alapjait teremtik meg, a mun- ltásoktói, parasztoktól, értelmi­ségi dolgozóktól, az ország,, a 15-ös választókerület minden állampolgárától. Elmondta azt is, hogy a kép­viselőknek nem feladatuk, hogy a minisztériumokban kilincsel­jenek egyes helyi célok elérésé­ért. Csak ami országos jelentő­ségű ügy, abban járnak el. Ilyen volt például a mezőgazdasági lakásépítési akció további lehe­tővé tétele, amit az ő és három képviselőtársa javaslatára jóvá is hagyott a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az épí­tési és városfejlesztési minisz­ter. Több kérést, javaslatot to­vábbított a megyei tanácshoz* arai ugyancsak megvalósult. Pásztor Béla Nem voltam ott a csabai ün­nepségen március 15-én a Kos- suth-szobornál. Akkor értem oda, amikor a részvevők már el­indultak a Lenin úton, a Sza­badság térre vagy a Körös-híd felé. Néhány felnőtt maradt a téren és néhány csapat 4—5—6 éves gyerek. A kicsik — egy-egy felnőtt, nyilván óvónőik vezetésével — felsorakoztak a szobor előtt. Nézték a sok-sok leoszorút, vi rágokat, a nekik hatalmas kő­talapzatot s fönt a mozdulatlan, szakállas, fekete embercsodát. Ketten közülük a lépcsőre áll­tak, kezükben dob, parányi cin­tányér. Azokkal kísérték társaik énekét: „Ingó-bingó zöld fűszál j Szépen felöltözik / Liliomró­zsával / Meg is törülközik’’. Ezt fújták felszabadultan, s olyan zavartalan őszinteséggel, ahogy azt az óvodásokon kívül tálán senki sem tudja. Aztán piros-fehér-zöld meg piros papírzászlóikat a most még üres, fekete földű nagy kő • virágtartó közepébe szúrták. Azon versengve, ki tudja egye­nesebben odatűzni a zászlónye­let. Majd valamit mondott óvó­nőjük, s csaknem minden kés a magasba emelkedett. A jelent­kezők szembeálltak a többiek­kel s kórusban kezdtek verset mondani. Egyet az óvodában tanultak közül. Nem lehetett nem meghatód­ni, nem örülni, nem mosoly nélkül szemlélni a kicsik boldog buzgalmát. Persze, még rvem tudják, ki volt Kossuth, Táncsics, ki Pe­tőfi. Azt sem, hogy mit jelent a sok zászló. Hogy kik és ho­gyan éltek — s néha éltek visz- sza — már ezzel a nappal. Éne­kük, a vers sem volt „temati­kusán az ünnephez kapcsolódó”. De azt érezték, hogy most va­lami szép, valami érdekes törté­nik kis életükben, Boldogok voltak. Verseltek, énekeltek. Játszottak. Ünnepeltek. Közben pedig tanultak vala­mit hazafiságból, a forradalmár- ősök tiszteletéből, internaciona­lizmusból, közösségi szellemből. Amit érteni csak később fog­nak, de vérükbe, idegeikbe már most kezdett beivódni. Nem tudom, melyik óvodá­ból, óvodákból jöttek a kis ün­neplők. De ismeretlenül is há­lát érzek a gyerekeket kísérő felnőttek iránt. Akik neveltjeik­nek ilyen szép, vidám pillanato­kat szereztek — amit a gyere­kek még napok, hetek múlva is gyakran emlegetni fognak. Akik így — hivatásukat komolyan véve — tanítják, nevelik őket társadalmi emberré, korunk em­berévé. ... Ritkán láttam ennél őszin­tébb örömű március tizenötödi­két. S ritkán ennél szebb gye­rek-ünnepet. (daniss) Egyszerű, vagy díszes kapuk és vaskerítés elemek nagy választékban kaphatók Magánvevőktnek a VASÉRT 3. SZ. BOLTJÁBAN, Budapest, VIII. Mária u, 32. és a szaküzletek­ben; viszonteladóknak a VteÉB# f Budapest, V., Szent István tér 15 sz. alatti üzletében ISMERJE MEG a Budapesti Konzerv új termékeit! Reggelire, uzsonnára: Gombás tojáskrém 1/10. fémdobozban 4,— Ft Sonkás tojáskrém 1/10. fémdobozban 4,20 Ft Sonka tojással 1/5 fémdobozban 9,40 Ft Főétkezésre ajánljuk: Sólet füstölt marhaszeggyel és 2 tojással IÁ­fémdobozban 18,— Ft Kérje: minden élelmiszerboltban. Kóstolja meg még ma!

Next

/
Thumbnails
Contents