Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-16 / 63. szám
I fi vaíaszlas joga - a választás leHságe A szavazás o A választási elnökségek április 15-én választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazza a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás általában reggel 6 órától este 6 óráig tart, de bizonyos esetekben ettől eltérő időpontot is meghatározhatnak a helyi választási elnökségek. Zavartalanul, nyugodt légkörben A választóknak és a választási szerveknek egyaránt érdekük, hogy a választás zavartalanul, nyugodt légkörben, időpazarlás nélkül bonyolódjék le. Ennek érdekében kívánatos, hogy a választópolgárok még a szavazás napját megelőzően tájékozódjanak a szavazóhelyiség hollétéről, továbbá a szavazás pontos időpontjáról. Szükséges, hogy szavazásra indulva, minden választópolgár vigye magával a személyi igazolványát, és helyes, ha magával viszi azt az értesítést, amelyben a tanács közölte, hogy felvették a választói névjegyzékbe. A szavazóhelyiség rendjére, a szavazás titkosságának betartására a szavazatszedő bizottság vigyáz. A szavazatszedő bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedései mindenkire kötelezőek. Minden szavazóhelyiségben egy vagy több szavazóurnát helyeznek el. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság megvizsgálja, hogy az urna megfelel-e a szavazás céljára. Ha igen, a bizottság az urnát lezárja és lepecsételi, mégpedig úgy, hogy ne lehessen belőle szavazólapot kivenni a zár felnyitása, a pecsét feltörése, vagy az urna szétszedése nélkül. A titkosság biztosítására egy-egy szavazóhelyiségben legalább 2 szavazófülke van. a szavazás céljára szolgáló íróeszközzel. Választás egy, vagy több jelöl! esetén Egyszerű a szavazás, akkor, ha a tanácstagi vagy képviselői választókerületben csak egy jelölt van. Ilyen esetben, ha a szavazólapot, amelyen a jelölt neve szerepel, változtatás nélkül az urnába dobják, akkor ez érvényes szavazat a jelöltre. Ha a jelölt nevét kihúzzák, akkor ez ellen- szavazatnak számít. Viszont, ha két vagy több jelölt van, akkor közülük a szavazónak választania kell, meg kell jelölnie a szavazólapon, hogy kire, illetve ki ellén szavaz, mert ha jelzés nélkül helyezi a szavazólapot az urnába, akkor szavazata érvénytelen. Két vagy több jelölt esetén úgy szavazunk, hogy a választott személy nevét érintetlenül hagyjuk, a másik — vagy a többi — jelölt nevét kihúzzuk. A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság feladata, hogy összeszámolja a szavazatokat és megállapítsa a szavazókör választási eredményét. A szavazatok összeszámlálását a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti és ezt továbbítja az illetékes választási szervekhez. Két év múlva ismét választunk Az idei választásokon az országgyűlési képviselőket ismét négy évre viszont a helyi tanácsok tagjait csak kétéves időtartamra választjuk meg. Két év múlva ismét sor kerüli tanácstagi választásokra. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a jövőben a tanácsok és az ország- gyűlés működési ciklusa ne fedje egymást, hanem kétéves időköz legyen az országgyűlési és a tanácsi választások között. Ugyancsak új vonása az idei választásoknak, hogy most először nem választunk járási tanácsokat, mert a februárban az országgyűlés által megalkotott új tanácstörvény előírása szerint a járási tanácsok, mint választott testületek megszűnnek, s a járások közigazgatási tennivalóit a jövőben járási tanácsi hivatalok látják el. A módosított választási tör-; vény úgy intézkedik, hogy a fő- : városi és a megyei tanácsokat : nem közvetlen szavazással, ha- : nem közvetett választással hoz- : zák létre. A választópolgárok : közvetlen szavazatai alapján lét- : rejött helyi — községi és városi : — tanácsok első alakuló ülésü- : kön titkos szavazással döntenek : arról, hogy tagjaik sorából kiket : választanak meg a felsőbbszin- j tű: megyei, illetve a fővárosi : tanácsba. H. b. [ A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat azonnal felvesz VILLANYSZERELŐKET, AKKUMULÁTORTÖLTŐKET, LAKATOSOKAT, IV- ÉS LÁNGHEGESZTŐKET. Jelentkezés a vállalat felvételi irodájában, Békéscsaba, Orosházi ti. 16. 249825 Építkezők! Építtetők! Jugoszláv, román, magyar gyártmányú nyílászáró [ szerkezetek (ajtó, ablak), nyitható üvegfal, osztrák import tetőfedő pala. Most még lehet kapni Szovjet hullámpala 70x120 cm, 27,80 Ft/db. Egyéb építési anyag is nagy választékban. TÖZÉP-telepünkön szerződéskötés. csorvasi afész : Áchini-emlékiinnepség Békéscsabán Az ünnepség előtti pillanatok. Féja Géza (középen) Dér László megyei múzeumigazgatóval, Mód Aladárral és Kovács Kálmán jogtörténész professzorral beszélget. Achim L. András példájára emlékezik Féja Géza. (Fotó: Demény Gyula) (Folytatás az I. oldalról) _ kodó osztályhoz, hanem ehelyett a haladó politikus cseppet sem könnyű életét, a kor legprogresszívebb parasztmozgalmának vezetését vállalta és választotta; aki tudatosan egy elkövetkező forradalomra készítette fel a Viharsarok népét Majd arról beszélt, hogy Áchim egész életében következetesen és egyre merészebben folytatta harcát oszt tályosai érdekében, a magyar urak ellenéiben. Hogy a helyi politikában és a parlamentiben egyaránt a forradalmi osztály politikai érettségéről, elhivatottságáról tett bizonyságot. Hogy rajongott békéscsabai néptribun lett, aki folyamatosan támadott, s ezzel egyre inkább megrettentette az urakat, akik tudták: Áchimmal a parasztok vonultak be a politikába, s hogy Áchim erőt adó humusza a nyomorgó, sokszor a zendülés széléig elkeserített parasztság. Hogy a parlamentbe kerülvén mindvégig ellenállt más pártok csábításainak s egyedül küzdve is töretlenül hirdette azt a parasztpolitikát, melynél forradalmibb még évtizedekig nem hangozhatott el az ország házában. Befejezésül a huszadik század elejének Áchim melletti másik hőséről, Békéscsaba s a Viharsarok népéről emlékezett Féja Géza. A vezetőről, s mellette a névtelen hősről, akik iránt hála él a mai emberek szívében, akiknek emléke előtt ma mér lyen meghajlunk. Az emlékülés után a részvevők Áchim L. András sírja elé gyűltek. A síron az országos és helyi párt-, állami és társadalmi szervek koszorút helyeztek el. Az Achim L. András emlékünnepségek ma délelőtt 9 órakor a városi tanács dísztermében tudományos emléküléssel folytatódnak. 12. — A Független Kisgazdapárt nem mondhat ítéletet Nagy Ferenc és Varga Béla büntetőjogi felelősségéről, mert annak elbírálása a független bírák feladata. Azonban a pártnak is meg kell állapítania, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elnöke szökésének ténye bűntudattá mellett tesz tanúságot, és ebből mindenki levonhatja a természetes következtetéseket. Amikor Nagy Ferenc nem tért haza külföldről, Varga Béla pedig utánaszökött, azonosították magukat a romjaiból véres verítékkel építkező Magyarország ellenségeivel és rágalmazóival, és ezért csak megvetés kísérheti őket útjukon. Még ezen az ülésen elmondta bemutatkozó beszédét Dinnyés Lajos, az új miniszterelnök. Dinnyés a Kisgazdapárt polgári származású baloldali részéhez tartozott Bemutatkozó beszédében ezt mondta: A magyar reakció mélymagyarjai és a múltat visszaváró sámánok ügyes taktikával be- fészkelődtek különösen a Kisgazdapártba és onnan kezdték meg nép. és nemzetellenes mun. kájukat Nekik nem a nemzet a magyar demokrácia volt á fontos, hanem egyélű céljaik... A koalíció miniszterelnöke vagyok t Nemzetgyűlés, és mint ilyen akarom ellátni és teljesíteni kötelességemet.. Dinnyés — bármennyit is támadták a padsorokban helyet foglaló reakciósok, akikkel a miniszterelnök nemrégiben még egy párthoz tartozott — állta a szavát A kormány benyújtotta, az országgyűlés pedig elfogadta a hároméves tervről szóló törvényjavaslatot, amelyet a kommunisták dolgoztak ki, s amely magával hozta az egész gyáripar állami ellenőrzésének megszigorítását, az állam hatékony beleszólását a gazdasági irányításba A hároméves terv az országos újjáépítésnek terve volt, végrehajtásában, az üzemi bizottságok révén érvényesült a közvetlen muníkásellenőrzés. E terv megindulása a Kommunista Pártnak, amely a forint megteremtésévéi már megmutatta, hogy ereje az ország érdekében végrehajtott tettekben nyilvánul meg, újabb sikert jelentett. A következő választásokon, amelyeket 1947. augusztus 31-re írtak ki, a Baloldali Blokk pártjai s különösen a kommunistáik megnövékedett tekintéllyel indulhattak. „l-ES LISTA, ELSŐ PÄRT”. A törvény értelmében minden pártnak az Országos Nemzeti Bizottságtól kellett engedélyt kérnie, hogy a választásokon indulhasson. Akárcsak 1945 őszén, 1947 nyarán sem utasították el egyetlen párt indulási kérelmét sem. Az augusztus 31-re készült szavazócédulákon tíz üres kocka várta, hogy a választópolgár melyikbe teszi a keresztet. Az első négy listán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetségében részt vevő pártok indultak. 1-es lista: Magyar Kommunista Párt. 2-es: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, amelyben most már a baloldaliak játszották a vezető szerepet. 3-as: a Szociáldemokrata Párt. Peyer Károly nélkül. 4-es: Nemzeti Parasztpárt. Azután következtek az ellenzéki pártok. 5-ös lista: Keresztény Nőd Tábor (vagyis Schlachtáék), a 6-os lista: a Demokrata Néppárt (ugyancsak klerikális párt, pártvezére Barankovics István). 7-es lista: Magyar Függetlenségi Párt (ide lépett az időközben külföldre szökött Sulyok legtöbb híve, pártvezér: Pfeiffer Zoltán), 8-as lista: Magyar Radikális Párt (listáján Peyer Károllyal), 9-es lista: Független Magyár Demokrata Párt (Balogh páter pártja,
