Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
Középiskolába, vagy szakmunkásképzőbe ? A z országos adatokból nem készül már pályaválasztási füzet Ennek egyrészt az az oka, hogy bebizonyosodott: nem sokat értek azzal a fiatalok, ha csak azt tudták, hány gimnázistát, szakközépiskolást esztergályost vagy műszerésztanulót vesznek fel országosan. Ezért megyei tájékoztatók készülnek — s természetesen fővárosi, melyek ismertetik a különböző iskolatípusok felvételi adatait röviden megmagyarázzák a megyékben legkeresettebb szakmák által nyújtott lehetőségeket felsorolják az országos beiskolázású intézményeket s a legtöbbjük jótanácsokkal is szolgál a pálya- választáshoz. Van azonban néhány kérdés, amely éppen azért mert sok embert érint bővebb magyarázatot is megérdemel. Kezdjük talán azzal, hogy ki tanuljon gimnáziumban, szak- középiskolában tovább, s ki a szakmunkásképzőben. Ez a kérdés nagyon is izgatja a fiatalok zömét kitevő „középmezőnyben'’ levőket és szüleiket Mert viszonylag könnyű a dolog azokban a családokban, ahol a gyerek kitűnt a tanulásban. Sőt azt mondhatjuk, kész helyzet előtt állnak a bukottak is, mert a legtöbb szakmában nem sok reményük van a felvételre. De a hármas, négyes osztályzathoz közelállóknak már nagyon is gond, hogy középiskolába menjenek-e, vagy inkább Szakmát tanuljanak? E zek pályaválasztásáról az utóbbi években kialakult kép meglehetősen tarka, hiszen találunk hármas alatt is középiskolába kerülteket, meg négyesnél is jobbakat, akik a szakmatanulást választották. Ám e sokszínű képben is vannak olyan jelek, amelyek kínálnak bizonyos következtetéseket. Az egyik következtetés az, hogy az értelmiségi családokból kikerült fiatalok a fizikai dolgozók gyermekeinél csaknem egy egész jeggyel gyengébb bizonyítványnyal is középiskolákba pályáznak. S fordítva: a munkás- és parasztfiatalok még viszonylag jó tanulmányi eredménnyel is szakmunkásképzőkbe kérik felvételüket. Az értelmiségi szülőket is meg lehet persze érteni. Nem akarnak ők rosszat sem maguknak, sem az országnak, hiszen időben hosszabb távra terveznek, mert tudják, hogy a gyorsan fejlődő társadalmi és gazdasági életben mind nagyobb szükség lesz a művelt, iskolázott emberekre. Többségük erre a holnapra gondol, amikor szakmunkástanulónak is csak érettségi után akarja adni gyerekét Nem lehet tehát egy kalap alá venni az értelmiségi szülőket, hiszen náluk sem mindig a fizikai munka lenézéséről van szó, amikor mindenképpen középiskolába akarják adni a gyereküket Hibát követnek el, amikor megalapozatlanul elfogultak, ha akkor is középiskolába erőltetik fiaikat és lányaikat, amikor szinte semmi reményük sincs arra, hogy azt el is tudják végezni. Ezek a fiatalok hamar kibuknak, kimaradnak a középiskolából, csalódottak lesznek, s tulajdonképpen megszégyenülten, a kudarc nyomasztó terhével mennek oda, ahol egyébként siker várta volna őket: a szakmunkásképzőbe. A fizikai dolgozóké tekintetben mintha a másik végletet képviselnék Egyrészt túlságosan is óvatosak, s olyan általános iskolai tanulmányi átlagokkal is szakmunkásképzőbe adják gyereküket, amelyekkel még a középiskolai végzettség megszerzésére is reményük lehetne. Másrészt vonzza őket a fiatal fizikai dolgozóknak viszonylag jó, a kezdő értelmiségieknél is jobb keresete. S mit éreznek a munkás- és a parasztfiatalok? Többek között társadalmi igazságtalanságot, mert az általános iskolában gyengébb eredményeket elért értelmiségi gyerekek is középiskolába jutnak. Valójában pedig az esetek többségében saját túlzott óvatosságukat kellene okolniuk. Azt, hogy az iskolázottság megszer- zésébén nem nagyon szeretnek kockázatot vállani. Mondhatjuk ezt persze reálisabb szemléletnek is, de az az igazság, hogy felfogásukkal megnehezítik a minden szempontból igazságos középiskolai felvételi munkát Ki menjen hát szakmunkás- képzőbe, s ki próbálkozzék a középiskolával? A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban azoknak kell ajánlani valamilyen szakmát, akiknek a gyaÉTELMÉRGEZÉS az év minden szakaszában előfordulhat, azonban különösen a melegebb hónapokban veszélyesek a házi- készítésű disznósajt és hurkafélék, ha a maximális higiéniai rendszabályokat nem tartják be. Több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a január—februári hónapokban az időjárás igen változó és a házikészítésű disznósajt és hurkaféléktől történő étel- mérgezés az évi átlaghoz viszonyítva a legmagasabb. 1970. évben január—február hónapban 13 esetben 23 megbetegedést, 1971. évben ez ideig 9 esetben 17 megbetegedést jelentettek Békés megyében. Szerencsére a megbetegedések ez ideig enyhe lefolyásúak voltak, az azonban a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás eredménye. Általában szemre jól mutató, ízre kifogástalan, jóízűen elfogyasztott étel okozza az étel- mérgezéseket, ugyanis a normálistól eltérő élelmiszereket nem fogyasztják el, tehát megbetegedést sem okoz. Az ételmérgezés tünetei az étel elfogyasztása után néhány óra múlva (a kórokozótól és egyéb körülményektől függően) jelentkeznek. E tünetek hányinger, hányás, hasmenés, általános rosszúllét, esetenként magas láz. A tünetek jelentkezése esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni, mert a gyógykezelés és az egyéb betegségektől való elkülönítés igen fontos. MIT KELL TENNI, hogy étel- mérgezés ne következhessen be? Az élelmiszerek készítésénél biztosítani kell a kifogástalan alapanyagot. A gyártás, készítés során az edények, eszközök tisztaságát. A gyártásban, készítésben résztvevő személyek tisztasága, egészsége, a készételek további szennyeződéstől való megóvása a megfelelő hőfokon és megfelelő ideig való tárolás szintén az étel- mérgezés megelőzését szolgálja. A disznósajt, hurkafélék alapanyaga közismert, úgyszintén az előállítás technológiája is. Az apróra vágott alapanyagok nagy felületet képeznek, így a szeny- nyeződési, fertőzési felület is nagy. A készítés során a piszkos edényekről, eszközökről, geny- nyes bőrfelületről, gennyes mandulából, torokból, a széklettel szennyezett kézből kerülhet kórokozó az ételbe. korlati munkában nagyobb a tehetségük, mint az elvont iskolai ismeretek tanulásában. Azok pedig, akik a kézügyességen, a gyakorlatiásságon kívül legalább viszonylagosan jó ké- ' pességeket mutatnak a tanulásban is, helyesen teszik, ha szak- középiskolába, vagy az úgynevezett emeltszintű szakmunkás- képzőbe jelentkeznek. A gimnáziumot elsősorban azoknak kell ajánlani, akiket inkább az elméleti dolgok érdekelnek, s képességeik és szándékaik alapján felsőfokú tanintézetbe pályáznak. A z idei pályaválasztási évadnak is egyik legfőbb jellemzője lesz, hogy az általános iskolát végzetteknek több mint 90 százaléka tovább tanulhat. A lehetőségekkel tehát nincs baj. Gondokat az okoz, hogy megta- lálja-e mindenki a „testhezálló” pályát, mert ettől függ hogy kedvvel, vagy anélkül dolgoznak-e egy életen keresztül. Tóth László Az ételmérgezést okozó kórokozók 50—60 C-on 20—30 perc alatt elpusztulnak. A kórokozók nagy része méreganyagot is termel, a méreganyag szintén étel- mérgezést okoz. A kórokozó elpusztulása, a méreganyag bomlása csak akkor következik be, ha a hőfok és a főzési idő megfelelő és közvetlenül éri a kórokozókat, a méreganyagot. Tehát egy 5 kg súlyú, 15 cm. átmérőjű disznósajtot nem elég félóráig forrásban levő vízben főzni ahhoz, hogy a sajt belsejében levő kórokozók méreganyagok elpusztuljanak, illetve elbomoljanak. FENTIEKBŐL következik, hogy az alapanyagokat minden szennyeződéstől alaposan meg kell tisztítani. Ha valakinek torokgyulladása, bőrgennyesedése van, ne vegyen részt sajt és hurkafélék készítésében. Tartózkodjon az ilyen munkáktól az is, akinek hasmenése van. Árnyékszék használata után alapos, szappannal és körömkefével végzett kézmosás szükséges. A kész disznósajtot, hurkafélét olyan helyen kell tárolni, ahol további szennyezés kizárt, és az esetleg bekerült kórokozók szaporodása gátolt A disznósajt, hurkaféle gyorsan romló élelmiszer, ezért a hőmérséklettől függően kell a tárolási időt betartani. Ugyanis a kórokozók a szobahőmérsékleten is szaporodnak, legkedvezőbb a 37 C fok elszaporodásukra. Ha a hőmérséklet emelkedik és nem áll rendelkezésre hűtőszekrény, nem tanácsos sertéssajtot és hurkafélét készíteni, illetve napokig tárolni. AZ EGÉSZSÉGÜGYI szakemberek mindent megtesznek, hogy az élelmiszerüzemekben a gyártás olyan körülmények között történjen, hogy ételmérgezés ne következhessék be. A szakemberek ellenőrzése nem terjedhet ki a házilag készült disznósajt és hurkafélék gyártására, így minden állampolgár saját és a fogyasztók egészségvédelme érdekében köteles betartani a higiéniai rendszabályokat, hogy megelőzzék az ételmérgezést. Békés megyei Állami Közegészségügyi, Járványügyi Felügyelőség Előzzük meg az ételmérgezéseket Horgolt lánykakabát és sapka A pontos szabásminta alapján készített láncszemsort behorgoljuk páratlan számú rövidpálca-sorral. 1. sor: 1. rövidpálca, 1 egyráhajtásos pálca ismétlése. 2. sor: egyráhajtásos pálca a rövidpálcára, rövidpálca az egyráhajtásos pálcára. E két sor ismétlésével dolgozunk. Helyes, ha először a kabát hátát, majd a bal elejét horgoljuk meg. Ide bájelöljük a gombok helyét és a jobb elején a gomblyukak beosztá- sánál ezt vesszük figyelembe. A gomblyuk készítése: a szélétől fi pálcát rendesen horgolunk, majd kettő lelett láncszemmel átmegyünk és tovább horgolunk rendesen. A következő somál a láncszemekbe horgoljuk a megfelelő pálcákat. A pom- ponos pántot, szükség szerinti hosz- szúságú láncszem-sorral kezdjük és egy soron behorgoljuk rövidpálcával. A kabát szabad részelt, ösz- szeállltás után, rövidpálcával körülhorgoljuk. A gallér felvarrásánál mindkét eleje résznél »—3 cm-t szabadon hagyunk. A sapkát fejtetőn kezdjük S láncszemet összekapcsolva. A gyűrűbe 10 rövidpálcát öltünk és szoros szemmel zárjuk. A továbbiakban a sapkát egyráhajtásos pálcával horgoljuk megfelelő szaporítással, majd a kabát mintájával haladunk tovább. A sapkát horgolhatjuk két színből u». a tetejere es a kabátmegkötő pántjára azonos színű pompont készítünk. i ^ Szegedy Béláné Jó tudni az ecetről Ragyogó fényt kapnak a kristálytárgyak és edények, ha ecetes vízben öblítjük el őket. Kiválóan semlegesíti az ételszagokat, ha a tűzhely lapján kis tűzálló edényben kevés ecetet párologtatunk. Ha hagymás ételt vagy halat főzünk, a főzőedényt és evőeszközt ecetes vízben mossuk el. Ha főzés közben megreped a tojás, a főzővízbe egy kevés ecetet öntsünk, így megakadályozzuk a fehérje kifolyását. A félbevágott citrom eláll, ha néhány csepp ecetet öntünk a kistányérra és a citromot vágott felével ráhelyezzük. A hámozott, sósvízben főtt burgonya nem esik szét, ha vizébe egy kis ecetet öntünk. Vízköves edényben forraljunk ecetet, leszedi a vízkövet. Főzés után a meleg tűzhely fémrészeit töröljük át ecetes ruhával, ragyogni fog. Ha sokat jártunk, fáradt a lábunk, vegyünk ecetes lábfürdőt. Literenként számítva egy evőkanál ecetet tegyünk a vízbe. Felfrissít. Egészségügyi öblítésre is kitűnő az ecetes víz. Keverési arány: egy liter vízhez 1 kiskanál ecet. Ismerd meg megyédet! Képtotó-pályázat — Első díj: 8 nap a Szovjetunióban 7. rejtvényünk A Kner-név évtizedek óta jól cseng a nyomdász-szakmában. A dinasztia nagynevű tagja, Kner Imre írta egyik 1941-ben keltezett levelében: „Amikor az egész magyar nyomdaipar őrült és szélsőséges külföldi divatok után szaladgált, vagy hamis sújtásos nem- zetieskedésben tobzódott, mi az egész európai divattal ellentétben visszatértünk a valódi magyar tipográfiai tradíció forrásaihoz.” Szavai — úgy véljük — nem egy vonatkozásban, és nem is egy művészeti, iparművészeti ágban ma is figyelmet érdemelnének... Kérdésünk: ez az impozáns épület, homlokzatán Kner nevével, hol áll? (Gyoma —1, Gyula —x, Békéscsaba —2.) Rejtvényszelvény 7. Március 14.