Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
A szervezett dolgosók felelősségével Lapunk tegnapi számában be. ( számoltunk a szakszervezeteik VII. "negyei küldöttértekezletéről, ismertettük az SZMT jelentését, a szóbeli beszámolót, valamint Frank elvtárs és Kovács elvtárs felszólalását. Számot, adtunk továbbá a vezető testületek vá-1 iasztásáról. Ezúttal a vitában elhangzott | véleményeket, kezdeményezéseket ismertetjük és a küldöttértekezletnek azokat a javaslatait, amelyeket a szakszervezetek XXII. kongresszusának és a SZOT illetékes vezetőinek fi- i gyeimébe ajánlanak. (Az említett javaslatokat ezen az olda- | Ion külön is közreadjuk). Versenvfeüifvás * megye vállalataihoz és üzemeihez A küldöttértekezlet vitájának első felszólalója Molnár Mihály, j a Hidasháti Állami Gazasá.g szerelője volt. Megállapította, hogy a SZOT határozatait gazdaságuk dolgozói örömmel fogadták. mert azt érezték belőlük, hogy törődnek gondjaikkal és gondoskodnak róluk. E határozatok alapján náluk is megszervezték a munkavédelmi őrséget, amely példamutatóan működik. Mint mondotta: hasznos lenne, ha akárcsak náluk, másutt * olyan elterjedt és megbecsült lenne ez az embereket védő mozgalom. S hogy van gond és tennivaló a munkavédelemben, azt Bargel Ti hóménak, a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat szb-titkárának felszólalása is megerősítette. A gyárak fejlődnek — mondotta —. s ezzel együtt több új termelőberendezést helyeznek üzembe. Csakhogy gvakran ez újabb baleseti forrásokat teremt, mivel sok új termelőgépet a gyártó cégek nem látnak el munkavédelmi minőségi jeggyel. Ezért Javasolta: csak olyan gépeket és berendezéseket hozhassanak forgalomba, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Figyelmet érdemlő az a versenyfelhívás, amelyet a vállalatuk dolgozói nevében intézett a megye vállalataihoz és üzemeihez. , Kérik, hogy csatlakozzanak a: szakszervezetek XXII. kon eresz, szusának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyükhöz. Reméljük, lesznek követők. Műveljék a gváreivsé~ek önállóságát Bizony nem kis gondokról beszélt Szilágyi Ferencné. a Férfi- Fehémeműgyár békéscsabai gyáregységének varrónője. Még. pedig az emberek nagyobb megbecsülésének és a rendszeres tájékoztatás igényéről. Ezután j kétségbe vonta vajon szükség van-e olyan központi irányításra, mint amilyen náluk is érvényesük Ezt a következő példával érzékeltette: gyáregységük központi kiutalásból kapia még a gombostűket is, valamint I egyéb kellékeket, csomagolóanyagot. Ha történetesen késik a szállítmány, nincs késztermék, «akadozik a befejezőrészleg munkája, ami azután túlóráztatáshoz vezet. Joggal kérdezte: a gyáregység talán nem lenne képes saját hatáskörében beszerezni ezeket az anyagokat? Követendő kezdeményezésről tájékoztatta a részvevőket Bos- kó Erzsébet a Békéscsabai Kötöttárugyár blokkvezetője amikor elmosdta: a párt Központi Bizottságának 1970. februári határozata alapján elkészítették a nők és a fiatalok szociális és gazdasági helyzetének javítását szolgáló intézkedési tervet Messzemenően gondoskodnak a gyermekgondozási segélyről, mm»térő anyákról. Munkájuk megkönnyítésére kétheti begyakorlás! időt adnak. Szólt az alacsony bérszínvonalról, amely rontja a zömében nőket foglalkoztató gyár közhangulatát Segítsék a pályakezdő fiatalokat László István, a békéscsabai Kulich Gyula középiskolai fiú- kollégium igazgatója is több tapasztalatról és tennivalóról szólott Beszélt a kollégiumi elhelyezési lehetőségek elégtelenségéről. De arról az igényről is, hogy részesítsék nagyobb támogatásban a pályakezdő fiatal pedagógusokat Javasolta, tekintve, hogy a városokra nem terjed ki a pedagógus lakásakció. garzonlakások építésével segítsék a munkát kezdő fiatal tanerőket A vasúti közlekedés fejlesztését ,az elmúlt években tett intézkedéseket ismertette Vándor Pál. a MÁV békéscsabai vontatási főnökségének vezetője. A megyében ma már a vasúti szerelvények 60 százalékát Diesel- mozdonyok vontatják. Más műszaki intéz1.«edésekkel is javították a vasutasok munkakörülményeit. valamint azzal is. hogy az utazó személyzetnél a koráb. bi havi 30n—220 órás szolgálatot mérsékelték. A dobozó nők nagyobb anva- gi megbecsülését szorgalmazta felszólalásában Magvar Mária bőm-eTető. a PTa—vszénási ÁFT^Z szb-titkára. Több adattal bizonyította, hogy még azonos gyakorlat és munkaviszony esetén is a nők átlagkeresete alacsonyabb a férfiakénál. Tekintve. hogy a megye kereskedelmében inén sok nő dolgozik, itt is szükséges lenne foglalkozni a munkaidőcsökkentés gondolatával és megold * sónak módjával — javasolta. Felegyl Andrásáé, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat pénztárosa a helyiipar szolgáltató-1 javító tevékenységének tapasztalatait boncolgatta. Ahhoz, hogy lépést tartson az igényekkel, — mondotta — arra isi szükség van. hogy a befizetett nyereségből lobban támogassák a szolgáltatást ellátó vállalatokat. Gyorsabb fe ledést az egészségügyi ellátásban Dr. Sonkoly Kálmán, a békéscsabai kórház igazratóhe- j lyettese, az Orvosegészségű gyi j Szakszervezet megyei bizottsága elnökségének tagta az egészségügyi ellátásban eddig tett erőfe-j szítésekröl: a tárgyi és a szemé-1 lyi feltételek fejlődéséről beszólt’ felszólalásában. A kétségkívüli előrelépés ellenére mégsem lehetünk elégedettek. Megyénk sok mindenben még az országos átlag alatt van. a tízezer lakosra ideálisan szükséges száz kórházi ágy helyett még csak 39 jut, a járóbeteg-ellátásban is nagy a zsúfoltság A gondokat még csak tetézi az orvosok, különösképpen a szakorvosok és az egészségügyi középkáderek hiánya. Ezért és több más ok miatt haj gsúlyozta: a népgazdaság tehc^Híró képességével összhangban gyorsítani kein az egészségügyi ellátás megfelelőbb feltételeinek megteremtését megyénkben. Valamelyest kapcsolódott a fenti felszólaláshoz Bodor Sándor, a békéscsabai forgácsoló szerszámgyár szb-titkára. Kifogásolta. hogy az üzemorvosoknak miért nincs joguk receptet felírni. Ezért lényegesen megnövekszik a munkából kiesett idő. Kérte továbbá, hogy végre-vala- hára építsenek bekötő utat Sza- nazugra és gyáregységükhöz. Hafébonvabb terülelool t'kát A vitában felszólaló Szegvári Petemé dr.. az Orosházi Városi Tanács V. B.-titkára, az SZMT mellett működő nőbizottság elnöke több területpolitikai feladatról beszélt. Olyanokról, mint amilyen többek közt az országos átlaghoz képest a laJkásellátott- ságban való lemarad ottsám mk. Mennyire így van, bizonyítja: megyénkben ma is 70 ezer ember él tanyán. Sürgette azt Is, ahol az épít és technika miatt indokolatlanul magasak a lakások gázszámlái, ott próbáljanak megoldást keresni a mérséklésre. Ajánlotta, hogy júliusban és augusztusban — ahol lehetséges — a családos beutaltak üdülhessenek. Szólt a kisebb szakszervezeti alapszervezetek nehéz pénzügyi helyzetéről, amihez szintén sürgette a megoldást. Több olyan észrevétele volt, amely helvet kapott a szakszervezetek XXII. kongresszusához és a SZOT-hoz felterjesztendő javaslatban. Tóth Lajosné, a Békéscsabai Konzervgyár szb-titkára— több felszólalóhoz hasonlóan — a nők helyzetéről, valamint a bölcsőde^ és óvodai férőhelyek bővítéséről beszélt. Figyelmet érdemel az a megállapítása, melyszerint a mezógazadság és az élelmiszeripar között javítani szükséges az együttműködést. Elmondta: nyersanyaghiány miatt bizony nem tudják úgy kihasználni az üzemek termelőkapacitásukat, mint ahogy lehetne és szükséges volna. S akárcsak Tóthné. úgy Katona Sándor, a Kner Nyomda gyomai üzemének fl VII. megyei küldöttértekezlet javaslatai a szakszervezetek XXII. kongresszusához ás a SZOT-hoz A küldöttértekezleten Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, St határozatszövegező bizottság elnöke a bizottság alábbi javaslatát terjesztette be a már kiadott határozati javaslat mellé, amelyet » részvevők egyhangúlag elfogadtak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa által beterjesztett írást** szóbeli beszámoló és határozati javaslat, valamint a küldöttért«" kezleti vitában elhangzottak alapján — mondotta — úgy ítéljük meg, hogy néhány kérdésben az SZMT erőfeszítésein túl szükség van központi segítségre is. Ezért javasoljuk, hogy a küldöttértekezlet határozatna^ kérje ® szakszervezetek XXH. kongresszusénak és a SZOT illetékeseinek! támogatását, segítségét az alábbi kérdéseik megoldásához: 1. A megyében a in. ötéves terv időszakában jelentős erőfeszítésok történtek a lakásellátás javítására, ennek ellenére az országos 15 százalékkal szemben csak hat százalékkal nőtt a lakásállomány. A lakásgondokat növelte az ár- és belvíz, melynek következtében a szanálásokkal cgvütt az elmúlt tervidőszakban 6500 lakás szűnt meg. Az állami erőfeszítésből épült lakások aránya az országos 35 százalékkal szemben 27 százalék, ami a szanálásra kerülő lakások számát alig haladta meg. Ezért szükségesnek tartjuk a megyei, vállalati és lakossági erőforrások crőtel ícsebb mozgatásán túl az országos szervek fokozottabb támogatását kérni az állami erőforrásokból énülő lakásoknak a tervezettnél nagyobb mértékben való növeléséhez. 2. A megye lakosságának 98 százalékára kiterjedő imrvenes orvosi eliátás személyi, tárgyi, dologi feltételei az igénvek kielégítésére nem elegendőek. Legsúlyosabb lemaradás a fekvőbeteg-ellátásban van. A kórházi orvosok létszáma száz kórházi ágyra vetítve az országos 9 3-al szomben hat fő Szakorvosok tekintetében a legrosz- s zabban ellátott megyék közé tartozunk. A jelented helyzet megváltoztatásához a helyi erőfeszítések nem elegendők. A járébeteg-ellátást szolgáló orvosi szakeendolők fejleszt-se különösen Békéscsabán, Gyulán és Szarvason elmaradt az Igényektől, emiatt nagv a zsúfoltság. Fnnok megf-leiően a ren- dclő;ntéz,etek fejlesztése a kórházié ítészt őssel erp ütt a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. A IV. ötéves tervben erre a célra biztosított összeg a feszítő gondok enyhítésére nem elegendő. Indokolt a lehetőségeken belül a központi szervek nagyobb támogatása, melyhez kérjük a SZOT segítségét. 3. A szakszervezeti választó- sok során minden szinten bírálat tárgya volt az üdültetés. A beutalók száma a szervf*e<4 dolgozók létszámnövekedésében viszonyítva — az erőfeszítések ellenére — sem emelkedett. Különösen szűk lehetőségek vannak a n vári, családos. Illetve a nagycsaládos dolgozók üdültetésére. A küldöttértekezlet Indokoltnak tartja az üdültetési lehetőségek továbbfejlesztése melleit az üdültetési re«d«zer célszerűségi felülvizsgálatát. 4. Indokoltnak látszik awws rendelet módosítása, amely az üzemi balesetet szenvedett dolgozó táppénz és fizetése közötti különbözét kifizetését jelenle«? szabályozza. Az új szabályozás kötelezné a munkaadót arra, hogy a do’rozó részére a külön- bözetet külön kérés nélkül fo~ lvésjbsa, ha a baleset nem ss dolgozó hibájából következet! be. 5. Javasoljuk, bogy a SZOT illetékesei kezdeményezzenek határozott Intézkedést, hogy a külföldről behozott gépeket a kereskedelem lássa el a hazai előírásoknak megfelelő munkavédelmi minősítéssel. 6. A kis és nagv aVaoszerv©- zctek tagdíjrészesedésének aránya nem megfelelő. Javasoljuk a SZOT-nak, hogy vizsgál iák meg a tagdíjrészesedés jelenlegi rendszerét és ennek során vegyék figyelembe, hogy a kis létszámú alanszerve- zetek vagy a tagdíjrészesedés növelésével, vagy központi alapból rendelkezhessenek megtelő anyagi alappal, szociális, kulturális feladataik megoldásához, csoportvezetője is több gondról! szólt. Ök sincsenek megelégedve a keresetekkel, ráadásul sok a túlóra is. Nem véletlen hát — mondta —, hogy két éve egy fiút sem tudtak szakmunkástanulónak szerződtetni. Ennek oka azonban abban is keresendő: az iskolákban a fiatalok kevésbé kapnak ösztönzést arra, hogy szakmát tanuljanak. Szavaznak a küldöttek. (Fotó: Demény Gyula) Kóté Béla, a Békés megyei Szórakoztató Zenészek megye! bizottságának szb-titkára azoknak az embereknek az életéi és gondjait ecsetelte. akik, mint mondta: elkötelezték magukat az éjszakának, elvonják magukat a családjuktól, hogy a dolgozókat napi munkájuk irtán kellemesen elszórakoztassák. Ahhoz azonban, hogy megfelelő lépvén az utánpótlás, s az elengedhetetlenül szükséges tanuláshoz a lehetőség, több segítséget kémek a szakszervezetektől. Nyugodt lelki ismeret+el elmondható, hogy a küldöttérte. kéziét sokszínű vitája nagyban gazdagította mecvénk szakszervezeti mozgalmát. Az eddigi munka és eredmények elismerése mellett úiabb gondok és tennivalók kerültek szóba. Olyanok. amelyek az elkövetkező négy esztendő munkaprogramját is adják S most már ezen van a hangsúly, vagyi» azon, hogy jobban dolgozzunk, mint eddig. r. P„ !9'L MAÜC4U» A3.
