Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

Vltág proletárja^ egyesüljetek! M A A M £ GX í I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE) TANÁCS LAPJA A választás joga — a választás lehetősége (4. oldal) 1971. MÁRCIUS IS., SZOMBAT Ara 1 Ft XXVL ÉVFOLYAM 61. SZÁM Miről beszéltek a szakszervezetek Forradalmi tavasz áchim a haladás egyik erős irányzatát testesítette meg Emlékülés a Tudományos Akadémián küldöttértekezletén <3. oldal) Heti rádió-, tv-mösor (10. oldal) HJbben az évben Immár ötödik alkalommal rendezik meg a KISZ-esefc a Forradalmi Ifjú­sági Napokat, s hetedszer a Bé­késcsabai Ifjúság Napokat. Há­rom forradalmi tavaszra, három dicsőséges tavaszra emlékezünk, hiszem. 1848. március 15-e, 1919. március 21-e és 1945. április 4-e aranybetűkkél íródott a ma­gyar nép történelmébe. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség min­dem tagja büszkén vallhatja magát a 48-as honvédek, a T9- eE vöröskatomák, és a hazánkat felszabadító szovjet hősök örö­kösének. A tavasz a megújhodás jelké­pe. Történelmünk nagy sorsfor­dulói egybeesnék a természet megújulásával, a tavasszal. E sorsfordulók nemcsak időben vannak egymáshoz közel, ha­nem kifejezik a társadalmi ha­ladásért vívott harc sorrendjét is. Az 1349-ben levert szabad­ságharcot, a polgári demokrati­kus forradalmat követte a 133 napig élő, vérbefojtott magyar proletárdiktatúra, de 26 évvel ezelőtt immár végérvényesen a munkásosztály kezébe került a hatalom. A Forradalmi Ifjúsági Napok programija igén sokrétű, ám kö­zéppontjában a szocialista haza- fiság gondolata áll. A rendez­vénysorozatnak a hazaszerete­tei, a proletár internacionaliz­must kell szolgálnia, s erősítenie a munkásosztály, a párt, a kom­munista ifjúsági mozgalom hősi harca iránti tisztéletet Kövessük forradalmi elődeink példáját! De vajon mit jelent a ma ifjúságának forradalmisága? Ma már nem beszélhetünk a zsarnokok elleni fegyveres fel­kelésről, ma már a tanulás, a munka frontján érjünk el sike­reket. Hazafias tettünk legyen a negyedik ötéves terv felada­tainak teljesítése, a szocializmus építése, a társadalom előtt álló feladatok további megvalósítá­sa. A párt X. kongresszusának útmutatásai alapján készüljünk a KISZ VIII. kongresszusára. Az MSZMP kongresszusának 'jizalma kötelez bennünket arra, hogy legszemélyesebb ügyünk­nek tekintsük országos céljain­kat és helyi feladatainkat Ügy kell élnünk, dolgoznunk, csele­kednünk, hogy méltóak marad­junk a bizalomra, a gondosko­dásra, s a jövőre, ami nekünk és velünk együtt épül. Ifjú nemzedékünket dicséri a szocialista brigádmozgalom fia­tal részvevőinek nagy száma, a. X, pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munka verseny si­kere. Szintén köszöntse munka­verseny a KISZ VIII. kongresz- szusát. 1848, 1919, 1945. — három év­forduló. Legyen forradalmi ta­vasz az 1971-es is, amikor me­gyénk fiatalsága nemcsak a ta­nulásban, a munkában és ma­gánéletben mutat példát, hanem kifejezd szolidaritását az impe­rializmus ellen harcoló népek­kel tot yiiuaek Zoltán A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az MSZMP Párttörté­neti Intézete, a Magyar Törté­nelmi Társulat, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat és a Békéscsabai Áchim Emlék­bizottság pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián tudo­mányos ülést rendezett a nagy magyar parasztpolitikus, Áchim L. András születésének 100. év­fordulója alkalmából. Az em­lékülésen jelen volt Áchim L. András leánya, s küldöttséggel képviseltette magát Békéscsaba. Ember Győző akadémikusnak, a Magyar Történelmi Társulat elnökének megnyitó szavai után dr. Király István, a Magyar Tu­dományos Akadémia Dunántúli Intézetének tudományos mun­katársa, az ismert Áchirn-kutató' tartott előadást Áchim L. And­rásról, a demokratikus paraszt- politikusról. Egyebek közt szólt arról, hogy Áchim 1960. március 17-én alakította meg pártját, a Parasztpártot, amelynek radi­kális programját ugyanabban az évben az országgyűlésben be­nyújtott földreform javaslata tükrözi. Ez volt az országban az első földreform-javaslat, amely a kiváltságait féltő uralkodó feudális nagybirtokos osztály dü­hödt ellentámadását hívta ki. Áchimot petíció útján megfosz­tották mandátumától, őt magát politikai jogaitól. Áchim pórfcjá­Vb előli a kisberúházások Pénteken ülést tartott a Bé­késcsabai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága, amelyen dr. Haraszti János mib. vb-elnök elnökölt. Fő napirendi pontként a tíz éve működő városfejleszté­si kivitelező részleg munkáját tárgyalták meg Kiderült, hogy a jubiláló részleg igen derekas- munkát végzett, pedig rendkí­vül sok nehézséggel küzdött a múlt esztendőben. Köztudomású* hogy a bekövetkezett ár- és bel­víz miatt az építési anyagot a kiemelt építkezésekre össszpan- tasítottak, így az említett rész­leg gyakran anyaghiánnyal küz­dött. A vb értékelése szerint a vá­rosfejlesztési és kivitelező rész­leg munkája rendkívül fontos Békéscsabán. Az úgynevezett kisberuházásokra, karbantartá­sokra a nagyobb építőipari vál­lalatok, fetsz-ek nem szívesen vállalkoznak, pedig gyakran so­ron kívüli teendők akadnak a városban. 1970-ben a részleg összesen 20 és fél millió forint értékű munkát végzett. Töb­bek között utak, csatornáik épí­tését végezték és/ lakóházak, szociális épületek átadása kap­csolódik nevükhöz. A városi tanács vb elisme­rését fejezte ki a jubiláló rész­leg dolgozóinak jó munkájáért, * az új ötéves terv programjá­nak végrehajtásában messzeme­nően támaszkodjanak tevékeny­ségükre. nak létrejötte a nagybirtokrend­szer és a feudális maradványok felszámolásáért folytatott harcon tűi azt is jelentette, hogy a pa­rasztság hozzáfogott politikai egyenjogúságának kivívásához. Dr. Erényi Tibor kandidátus, a Párttörténeti Intézet osztály- vezetője a szocialista munkás- mozgalom és Áchim L. András kapcsolatáról adott elő. Rámuta­tott: a századforduló radikális magyar parasztmozgalmai a szo­ciáldemokrata mozgalommal kapcsolatban jöttek létre. Ké­sőbb azonban az utak elváltak. A radikális parasztmozgalmak forradalmi demokratikus irány­ban fejlődtek, a földosztást kö­vetelték, a szociáldemokrata párt viszont a földosztás gondo­latát elutasította és minden át­meneti fázis közbeiktatása nél­kül a nagybirtok köztulajdonba vételét szorgalmazta. Ez eltávo­lította egymástól a szociálde­mokrata pártot és a radikális parasztmozgalmakat, meggátol­ta a munkás—paraszt szövetség kialakulását. Ennek ellenére mind a szociáldemokrata párt, mind Áchim radikális paraszt- mozgslma ahhoz a haladó tábor­hoz tartozott, amely az egész nép jövőjének letéteményese volt Dr. Pölöskei Ferenc egyetemi tanár, a történettudományok doktora élőadásában azt fejte­gette, hogy Áchim pusztán pa- lasztpolitikusként is a haladás egyik erős irányzatát testesítette meg, hiszen az ő nevéhez fűző­dik a századfordulón a földkér­dés demokratikus megoldásának legkiérleltebb terve a nagybirtok­kal szembenálló paraszti rétegek összefogásának koncepciója, és mindez egyik leglényegesebb ré­| 'ABSBSOaBBEESniaEBBBBBBBBBBOaSESEBesaeBEISBBISEISD sze volt az ország demokratikus átalakításának. Emlékeztetett arra, hogy a Pa­rasztpárt 1908-as kongresszusa a magyarországi progresszió tör­ténetének egyik legkiemelke­dőbb állomása volt Az elfoga­dott határozat a párt vezetősé­gét kötelezte, hogy az uralkodó osztályok elleni közös harc érde­kében lépjen érintkezésbe az or­szág valamennyi demokratikus és nemzetiségi pártjával. A nem­zetiségi politikában Áchim a magyarok és nem magyarok ösz- szefogását kívánta megvalósí­tani. A nacionalista politikusok ebben nem számíthattak sikerre. Ann *: inkább megvolt a lehető­ség egy parasztmozgalom számá­ra, hiszen a nemzetiségi pártok tömegeit parasztok alkották. Így Achimmal a nemzetiségiekkel való együttműködés egyik nagy remér vsége szállt korai sírjá­ba. (MTI) Több mint 40 ezer főnyi tagság képviseletében, 186 küldött rész­vételével pénteken, a SZOT központi iskolájának épületében megkezdődött a Nyomda- a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének 39. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Poli t. kai Bizottságának tagjai. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyj Péter, a kormány Tá­Olést tartóit a Hazafias Népfront me«yei bizottsága A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága március 12-én ülést tartott Békéscsabán a vá­rosi tanács nagytermében. A tárgysorozatok vitáját Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkárának tájékoztatója vezette be. Ismertette a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa 1971 februári ülésén elhangzot­takat az abból adódó választási feladatokat Ezt követően a testületi ülés megvitatta és elfogadta a nép­front megyei bizottságának ez évi munkaprogramját és az 1971 első félévi munkatervét Ülését bejelentésekkel Zárta jékoztatási Hivatalának elnöke, Horváth Gyula könnyűipari mi­niszterhelyettes, dr. Marczali László, a Kiadói Főigazgatóság vezetője. Pavlovs zky Ferenc elnöki megnyitója után Kimmel_ Emil főtitkár ismertette a központi vezetőség beszámolóját A központi vezetőség beszá­molója után a számvizsgáló bi­zottság tett jelentést, majd meg­kezdődött a két beszámoló és a határozati javaslat fölötti vita. (MTI) BB0BBBBBBBSISIBBBBQiSBSSBSBBIIIBBB!SIEQBB!tlBB39BSBBBBBBBBBBBBBBBBBBB8BBBBBt Ű Gépesített rakodás Ebben az évben építkezésekhez több mint 500 vagon kavics érkezett a békéscsabai vasútállo­másra. A kirakást és az elszállítást a MÁV és a Volán 8. sz. Vállalat jó együttműködéssel ol­totta. meg. (Fotó: Demény Gyula) 1 Megkezdődött a nyomdász szakszervezet kongresszusa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents