Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

KERT és háztáji Figyelje jövoheti rovatunkat! 30—35 ezer forint összep jetaíomtárgy Sorsolás márciusban Közvéleménykutatás — Előfizető gyűjtés Meggyőződésünk, hogy a szak­tanácsok hasznosak s jók. Unya- tinszki János, a Szövetkezeti Ér­tékesítő Vállalat osztályvezetője említette, hogy a zöldségter­mesztés 1971. évi szervezésére közzétett cikkek után megnöve­kedett a termelők érdeklődése. A MÉK szakemberei december­től előadást, előadás után tar­tanak az egykori zöldségter­mesztő körzetekben. Ugyanilyen érdeklődést mondhatunk el azokról a szaktanácsokról is, melyeket ugyan nem vitatnak meg az előbbi módon, de mun­kájában ki-ki saját maga elő­nyére hasznosítja. A megyében élő családok szá­ma csaknem 140 ezer. Közülük talán egy sincs, amely nélkülöz­hetné e rovat szaktanácsait. Ez alól — gondoljuk —, a_ bérház­ban élő családok sem lehetnek kivételek, hiszen a lakásban el­helyezett virágok, örökzöld nö­vények gondozása eddig sem maradt ki e rovatból. Ha összevetjük a lap 35—40 ezres péld ányszá mát és a me­gyében élő családok számát, lát-1 hatjuk, hogy az olvasottság nö-| velősére további lehetőségeink vannak. Különösen a kerttulaj­donosok és a háztájiban gazdál­kodók körében szeretnénk újabb olvasókat, előfizetőket gyűjteni, hogy a jelenleginél mind többen hasznosíthassál!: a termelés legújabb módszereit. Lapunk szerkesztő bizottsága, a Békés megyei Lapkiadó Válla­lat vezetősége megvizsgálta a lapterjesztés előbbi lehetőségeit és elhatározta, hogy februárban közvéleménykutatással egybe­kötött, jutalomsorsolásos lapter­jesztést indít. Egyben köszönet­tel veszi a mezőgazdasági ter­mesztéssel — ideértve a kertész­kedést, a háztáji állattartást, a lakásában elhelyezett dísznövé­nyek gondozását is — összefüg­gően tevékenykedő vállalatok, intézmények sorsolásra adott ju­talomtárgyait, melyek összege meghaladja a 30—35 ezer forin­tot. Ki, milyen feltételek teljesíté­sével vehet részt a sorsoláson? Ki, mit nyerhet? Erről az egy hét múlva megjelenő kert- és háztáji rovatban adunk részletes tájékoztatást. Átadjuk tapasztalatainkat a zöldségfélék palánta előneveléséről Nagy a forgalom a vetőmagboltban Közeledik a tavasz, vásárolják a vetőmagvakat. Nagy a forga­lom a békéscsabai ÁFÉSZ Tanácsköztársaság úti Vetőmag- boltjában. (Fotó: Demény Gyula) A méhek kezelése az első megmozdulástól a termelés megindulása előtti időig Olvasóink kedvezően fogadták lapunk kezdeményezését, a kert- és háztáji rovat heti megjele­nését. A hétről hétre közzétett aktuális szaktanácsokat szívesen tanulmányozzák a kert- és vi­rágbarátok, valamint a tenyész- és haszonállattartók. Egy-egy szaktanács 35—40 ezres példány­ban jut a közvéleményhez, így az olvasótábor igen népes. E rovat azért tud, és azért képes mindig újabb és újabb szaktanácsadásra, mert a társa­dalmi szerkesztő bizottság körül most a 13. megjelenés alkalmá­val már csaknem 30 mezőgaz­dasági szakember, cikkíró tö­mörül. Hogyan leltet igénybe venni a vemiissiiszök után járó 8 ezer forintos állami támogatást Az 1045/1970. (X. 17.) számú kormányhatározat IV. fejezeté­nek A/2 pontjában foglaltak sze­rint: A háztáji-, kisegítő és egyéni gazdaságok, valamint a szakszövetkezetek tagjai a saját tenyésztésből' származó vagy vásárolt vemhesüsző tenyésztés­be állítása esetén — ha kötele­zettséget vállalnak az első ellés- től számított 4 évi tartásra — állatonként 8 ezer forint állami támogatásban részesülnek. Az állami támogatás igénybe­vételéhez a következő módon kell eljárni: A községi tanácsnál be kell szerezni a kötelezettségvállalást is magában foglaló, állami támo­gatás iránti kérelmet tartalma­zó űrlapot. Ezt kitöltve, vissza kell juttatni a községi, illetve városi tanácshoz. A kérelemhez minden esetben csatolják az üsző járlatlevelét, vemhességi és tbc-mentességi igazolását. Az igazolásokat a községi állator­vostól lehet beszerezni. Ha a vemhes üszőt leszerződ­ték az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal, de a tulajdonos nem kívánja értékesíteni, hanem to- vábbtenyésztésre visszatartja, ilyen esetben az állatforgalmi vállalatnál felbontják a szerző­dést. Utána a községi tanácstól beszerzett űrlapot kell kitölteni és leadni. Az állatforgalmitól kapott 1500 Ft nevelési előleg visszafi­zetése után lehet igénybe venni az állami támogatást! Aki vemhesüszőt szándékozik vásárolni és arra 4 évi tartási szerződést köt, hogyan intézze az állami támogatás iránti ké­relmet? A vásárlás iránti szándékát az állatforgalmi vállalat községi megbízottjánál jelentse be. A vállalat aláíratja a tartási szer­ződést és megvásárolja a vem­hesüszőt. A vételárból 8 ezer forintot elenged, vagyis megelő­legezi az állami támogatást. Az így beadott állami támoga­tás iránti kérelmeket az Állat­tenyésztési Felügyelőség hely­színen ellenőrzi. A vemhesüsző­ket 4 évi időtartamra tenyésztési ellenőrzés alá vonja. Hocz István, Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség A gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezet kertészeti telepének építése az 1969-es évben kezdő­dött el. A kertészeit építése és fejlesztése több éven keresztül fokozatosan történt. Az üveg- házakban virágtermesztéssel, zöldséghajtatással, palánta elő­neveléssel foglalkozunk. Az itt nevelt palántákat fólia alá é§ melegágyba ültetjük ki. A kerté­szet másik ágában a faiskolában gyümölcsfa és egyéb díszfa elő­állításával foglalkozunk. A ker­tészetben megtermelt árukat Gyulán kívül az onszág minden részébe szállítjuk. Az üvegházakban szaporítólá­dákba vetjük a zöldség- és vi- rágmagot. A föld keveréke: kerti föld, tőzeg és marhatrágya. A földet előre megkeverve a sza­porítóasztalon melegítjük elő vetés alá. A magvakat sorba vagy szórva vetjük, attól függő­en, hogy egy ládába hány nö­vényt akarunk. A magvak taka­rására, homokos tőzieges kerti földet használunk. A ládába történő vetés esetén könnyebben tudunk védekezni a betegségek ellen, mert a fertőzött ládák nö­vényállományát teljesen meg tudjuk semmisíteni. Ezenkívül a növények szállítása, esetleges edzése is könnyebb. Egy ládába 450—500 szem magot vetünk. A vetés után a növényeket megfelelő hőmérsék­leten tartjuk (18—24 fok), és ha az idő melegebbre fordul, leve­gőztetünk. Az öntözést állott víz­zel végezzük. Így nem hűtjük le a felmelegedett talajt. Per­metezést az időjárástól függően is végzünk, gombabeíegség el­len Zinebbel, Ortociddal, levél­tetű ellen Phozdrin permetező­szerrel. Természetesen figyelem, be vesszük az ide vonatkozó óvóren dszabál yoka t. A kikelt, egészséges palántá­kat négyleveles korukban táp- kockázzük. Általunk készített tápkockázásra alkalmas asztalon. A növényeket ezután kirakjuk az erre a célra rendszeresített altalajfűtéses házba. Itt 60 cm távolságban és 30 cm mélységben PVC-csövek vannak lefektetve és ezekben cir- kulál a meleg víz. Így biztosít­juk a kívánt talajhőmérsékle­tet. Az ide ültetett palántákat a szükségnek megfelelően locsol­juk és permezetezzük. Ha az időjárás melegszik, levegőzte­tünk. A levegőztetést a kiültetés vagy eladás előtt fokozottabban folytatjuk. Ezáltal a növények kevésbé sínylik meg a mosto­hább körülmények közé kerü­lést. így zömökebb növényeket is kapunk. A szaporítóházból kikerült palánták helyére ládákba újabb magvakat vetünk, hogy a folya­matos vetés tápkockázás mellett a ki ültetést és az eladást is tudjuk biztosítani. Mivel a saját szükségletünk mellett több nö­vényt nevelünk, ennek egy ré­szét eladásra termeljük. Ugyan­ilyen alapon virágpalántákat vagy gyökeres szegfűdugványo­kat is nevelünk. A paradicsom magvetést a fentiek szerint végezzük, csak egy ládába kevesebb magot vetünk. Az uborkát tápkockába vetjük és asztalra vagy az üveg­ház földjére rakjuk. Az itt visz. szacsípett és kezelt tápkockás uborkát ültetjük fólia alá, illet­ve melegágyba vagy értékesít­jük. A szabadföldi paprika palántát melegágyba vetjük. Itt előre ké­szített melegtalpra vetünk. Az átmelegített földbe vetett mag­vakat vékony tőzeges, homokos földdel takarjuk és kelés előtt Gramoxonos kezeléssel gyomta- lanítjuk. A palántákat rendsze­resen takarással igyekszünk megvédeni a lehűléstől. Rend­szeres levegőztetéssel, később az ablakok levételével szoktatjuk a növényeket a külső hőmérsék­lethez, a naphoz és a szélhez. így dolgozunk a gyulai Mun­kácsy Termelőszövetkezetben a történelmileg kialakult tájter- melés ismételt felkarolásán. Péterffy Zoltán főkertész A hideg a kaptárba kényszeríti a méheket és élettevékenységük a telelőfürt belsejére korlátozó­dák. Ha a külső hőmérséklet el­éri árnyékban a 10—12 Celsius fokot, a méhek kirepülnek. Ez a tisztuló repülés az országnak ezen a részén legtöbbnyire ja­nuár, február hónapban törté­nik meg, persze mindenkor az időjárás függvényeként A fiasítás február, március­ban megindul, a fürt belsejének hőmérséklete emelkedik, a méz. fogyasztás fokozódik, a fiasítás etetésére már virágport, is igé­nyelnek, vízigényük nő. Ebben az időben a méhek a kaptárban raktározott készletre szorulnak, Melegebb napokon néha hóvi­rágról, mogyoróról is gyűjtenek. A nagyon korai fiasítás nem jó. Rossz következményekkel jár­hat és általában a nyugtalan­ságnak a jele. A nem szabadban, zárt helyen telelő családokat, ha a helyiség­ben a hőfok 7 Celsius fokra emelkedik, ki kell hordani a szabadba, lehetőleg az elmúlt évi helyükre. Ilyenkor célszerű a méhészeti szerszámok rendbe­hozása is. A méhész okvetlenül figyelje meg a családjait az első kirepüléskor. Amennyiben hó borítja a földet a kaptár előtt, terítsen szét szalmát, fűrészport, pokrócot, vagy tegyen a hóra deszkát, hogy meg ne dermedje­nek a kiszálló méhek. Az első arra alkalmas napon, amikoris a külső hőmérséklet elérte árnyékban a 14 Celsius fokot, kibontjuk a kaptárakat. Ennek a célja a mézkészlet, né­pesség, fiasítás, anya ellenőrzé­se, a kaptár aljának tisztítása. Március végén, április elején van az általános vizsgálat ideje. Ter­mészetesen, ha a szükség úgy ki. vánja, egyes családoknak koráb­ban is. Ha például a család nem repül és nem zsong, akkor vagy anyátlan, vagy szomjazik, vagy éhezik. A bajokon azonnal segí­teni kell. Az anyátlan családok­nak anyát adunk, az álanyás családokat feloszlatjuk, a gyen­géket kiegyenlítjük, vagy egye­sítjük. Kiegyenlítésnek nevez­zük azt, amikor a gyenge csalá­dot az erősebbektől elvett fedett, hamarosan kikelő fiasításos lép. pel segítjük. Itt vigyázni kell, hogy elég idő álljon rendelke­zésre a főhordásdg arra, hogy a család a beadott hasításból ki­kelő méhek segítségévéi kifej­lődjék. A gyenge családok segí­tésének másik módja az egyesí­tés. Ezzel a módszerrel csökkent­jük a családok számát, de javít­juk a minőséget A szomjazó- családoknak pó­toljuk a vizet. Év elején, rcesz időben a kaptárban itatunk Pél­dául fürt közelébe tolt kerettel. A belső itatás körülményes, sok munkával jár, de igen hatásos lehet. A szabadban való itatás sokkal kevesebb gonddal jár. Az itató típusától független szabály, hogy a méhes közelében olyan helyre kell tenni, ahol sokáig éri a nap. Az élelemhiányoe, vagy éhező családoknak eleséget adunk, A jó etető kívánalmai: a méhcso- mónál lehessen elhelyezni, a méhek ne fulladjanak bele, so­kan és könnyen férjenek hozzá, ne hűljön le benne az eleség hamar, könnyen ellenőrizhető és tisztítható legyen. Ha a családok elég népesek és nincs rablás, mézzel vagy egy-egy arányú cu_ korszörppel, ha rablás veszélye áll fenn, vagy gyenge, kis csa­ládról van szó, puha cukorle­pénnyel etetünk. A hasításhoz virágpor is szükséges, vagy a virágport pótló anyagok vala­melyike (például élesztős szója- liszt, szójalisztes virágpor, tej­poros szója). A fentieken kívül fontos a fészek melegen tartása, hogy a család könnyebben elérhesse a fiasítás fejlődése szempontjából legkedvezőbb hőfokot, és minél több lépet foglalhasson el fiasí- tással. Mindezek után jöhet a ser­kentő etetés, a fészek bővítése, majd a szükség szerinti áttele­pítés. Fontos feladat a rablás elleni védekezés is. A rablás veszélye akkor áll fenn, amikor a méhek röpködhetnek, de nektárt nem gyűjthetnek és híg eleséggel etetünk. A rablást iparkodjunk megelőzni, mert az sokkal köny- nyebb feladat, mint a meglevő rablás megszüntetése. A megelő- zés főbb szempontjai: a méhész­kedés főbb műveleteinek leszorí­tása csak a legszükségesebbek­re, kaptárbontás csak korán reg­gel, amikor még kevés a repke­dő méh, híg eleséggel csak este szabad etetni és csak csöpögte- tésmentesen. Amennyiben el­csepegett, azonnal el kell taka­rítani, vagy földdel vastagon be­takarni. Ha minden feltételt biztosítot­tunk a fejlődéshez és az időjá­rás is kedvez, a családok bené­pesednek, megérnek a termelés­re, mely több irányú lehet: anyanevelés, rajoztatás, mézelés és viasztermelés. Dr. Pálinkás Emília

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents