Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
íí&seiehb et élethez, as igényekhez Vaskos irattartóban óriási, többszörösen összehajtogatott lapok. A lapokon a számok valóságos tengere. A Tudományos | Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete egy-egy esztendei munkájának statisztikája. Az 1970-es összesített adatokat tartalmazó oldal számai felől kérdezzük dr. Krupa Andrást, a TIT Békés megyei titkárát. — Miről vallanak az elmúlt esztendő adatai? — Csaknem negyedmillióan, egészen pontosan 211 590-en látogatták. 4690 különböző rendezvényünket Egy-egy előadáson, szakköri foglalkozáson, nyelvórán majdnem félszázan vettek tehát részt átlagosan. — Mit jelent ez a korábbi évekhez viszonyítva? — 1969-hez képesít nyolcvan- hattal több előadást tartottunk s ötezerrel nőtt a hallgatók száma. Ez az ismeretterjesztő munika stabilitását mutatja. — Milyen jellegűek voltak esek az előadások? — Csaknem háromezer a társadalomtudományi s ezerhét- száznyolcvan a természettudományi témák száma. Részletesebben: egyebek mellett 710 pedagógiai, lélektani, 457 jogi, 324 történelmi, 344 művészeti, 396 mezőgazdasági, 474 egészségügyi, 226 földrajzi, 241 műszáki előadásunk volt. 1971-ben a természettudományi területen huszonöt százalékos emelkedést szeretnénk elérni. A megye sajátosságainak megfelelően az előadások nagyobb része összesen csaknem százezer hallgató előtt a tanyavilágban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban zajlott. Az összképhez képest kisebb látogatottságot itt egyrészt | az okozta, hogy a tanyavilágban egy-egy körzetben kevesebb em- \ bér él, másrészt pedig, hogy ! még nem mindenütt tulajdonítanak elég fontosságot az élőszó varázsára támaszkodó ismére tterj esztésnek. Az ipari üzemekben nem j tudtunk úgy előrelépni, ahogy | szerettünk volna. És éppen a nagyobb üzemekben van több problémánk. Ügy gondolom, ezen elsősorban jobb helyi szervezőmunkával lehetne változtatni. Egyébként is a szervezést, az előkészítést tartom az ismeretterjesztő munka egyik legfontosabb elemének. — Az ismeretterjesztés milyen fórmáit alkalmazták az elmúlt esztendőben? — Rendezvényeink mintegy kétharmadát a legkülönbözőbb témájú szóbeli előadások tették, huszonnyolc tanfolyamon csaknem kétezer órában idegen nyelvekkel ismerkedtek a hallgatók, tartottunk ezenkívül úgynevezett komplex előadásokat, rendeztünk kiállításokat, s hosszan lehet tovább sorolni. Hat tagozattal indult a gazdasági vezetők közgazdasági szabadegyeteme, több mint száz- húszan vesznek részt a titkárnőd tanfolyamon, tizenhét szakkörben a biológia, kémia, fizika, csillagászat, matematika titkaival foglalkoznak az érdeklődők, bekapcsolódtunk az Eszperantó Nyári Egyetem munkájába, az IBUSZ-szal közösen félszáznál több országjárást szerveztünk, szlovák, román és szerb nyelvű előadásokat tartottunk a nemze- tiségek-laikta helységekben, Szarvason összesen harminckét filmet vetítettünk négy filmfl tárgyalóteremből TILTOTT HATÁRÁTLÉPÉS j Pénteken tárgyalta a Békés- I csabai Városi Bíróság Vadászi | Sándor, Bodoczki János és S. S. I fiatalkorú bűnügyét. A vádlottak a múlt év novemberében elhatározták, hogy elhagyják az országot. Elutaztak Budapestre, ahonnan autóstoppal mentek Győrig. Itt újra vonatta szálltak. Lébényszpntmik- lóson igazoltatta őket a rendőrség. A határt 25 kilométerre közelítették meg. Az elsőrendű vádlott Vadászi Sándor 1969-ben szabadult a börtönből, azóta rendőri felügyelet alatt állt. Hajdúnánásról 1970 október végén költözött Békéscsabára. Itt ismerkedett meg Bodoczki Jánossal. Vadászi nem vállalt munkát Ä 21 éves Bcdoczkival, Békéscsaba, Zrínyi u. 3. szám alatti lakossal hamarosan jó barátságot kötött. A baráti kör később kibővült a fiatalkorú S. S. vádlottal. Egy este italozás közben Bodoczki azt javasolta, hogy szökjenek ld Ausztriába. Az indítványt hamarosan tett követte. Bevallásuk szerint elhatározásukra a meggondolatlanság, s a kalantímélyfűrasi SEGÉDMUNKÁSOKAT, FÜROMESTEREKET, GÉPKEZELŐKET VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE ALKALMAZUNK. Felvétel esetén útiköltséget megtérítjük. Juttatások kollektív szerződés szerint Felvételhez szükséges iratokkal személyes jelentkezés kedd, szombat kivételével. VÍZKUTATÓ váll. üv. Cegléd, Rákóczi út 72. 75948 vágy késztette őket. A tárgyaláson mind á hárman megbánták tettüket. A bíróság az együttesein elkövetett tiltott határátlépésre irányuló előkészület miatt a többszörösen büntetett előéletű Vadászit nyolc hónap szabadság- vesztésre ítélte, s mivel cselekményét próbaidő alatt követte el, a három évre felfüggesztett öt hónap szabadságvesztés letöltését is elrendelte. Bodoczki János másodrendű vádlottat nyolc hónapi, a' fiatalkorú elkövetőt pedig négy hónap felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. NEM FIZETTE A TARTÄSD1JAT Ugyancsak a békéscsabai bíróság tárgyalta Knyihár Mátyás, Békéscsatja. Dombos utca 4 szám alatti lakos bűncselekményét. A vádlott 1967-ben elköltözött családjától. A bíróság kötelezte, hogy tízéves kisfiáról gondoskodjon. A tartásdíjat 330 forintban állapította meg Knyihár azonban hamarosan megfeledkezett kötelességéről. Emiatt két ízben szabadságvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után néhány hónapon keresztül rendszeresen megküldte feleségének a tartásdíjat 1970. július 1 óta viszont nem volt hajlandó kisfia eltartásáról gondoskodni, akit viszont— a bíróságon többször kijelentette — nagyon szeret. A vádlott a TÜZÉP-nél alkalmi munkát vállalt. Havi keresete 1800—2000 forint volt. Ebből futotta volna a tartásdíjra is. Knyihár azonban minden pénzét italra költötte. Több ízben ismételte meg a bíróságon, hogy egyedüli szórakozása az italozás. Züllött életvitelén nem tud és nem is akar változtatni. Szenvedélyeinek igazi áldozata a kisfia. A vádlottat visszaesőként elkövetett tartásdíj kötelezettség elmulasztása miatt a bíróság nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte. A büntetést szigorított bői iben. kell letöltenie. Ezenkívül kötelezte kényszer-elvonó kezelésre is. Serédi János klubunkban, mikrobuszunk kamaraikiállításokat visz a tanyai előadásokra, s a társulat tagjai írják az idén hatodik évfolyamába lépett Békési Élet cük- keineik többségét — Milyen a társulat szervezeti élete? — Mi rendelkezünk a legnépesebb vidéki szervezettel. 1431 tagunk van, s a tagság hetvenöt százaléka aktív részt vállal az ismeretterjesztő munikáböL Számukra több mint száz továbbképző előadást tartattunk 1970- ben s országos viszonylatban elsőként több különböző témához alapos előadásvázlatot, ajánló bibliográfiát adtunk ki, hogy ezzel is segítsük felkészülésüket, a tudomány legújabb eredményeivel való megismerkedésüket. Nagy kár, hogy a helyi előadók nem minden esetben használják ki a továbbfejlődésnek ezeket a lehetőségeit. Szakosztályvezetőségeinik jó gazdái szaki érül értüknek, februári üléseiken már az 1971— 72-es évad eseményeit készítik elő. — Milyen terveik vannak 1971- re? — Csak dióhéjban: szeretnénk emel-ni a természettudományi előadások számát, módszeresebbé tenni az előadások szervezeti előkészítéséit, témáinkkal jobban figyelembe venni a közönség különböző rétegeinek sajátosságait, hatékonyabbá tenni az előadók továbbképzését, még több fiatal értelmiségit bevonni a társulat munkájába, eredményesen részt venni a Vajda Péter halálának 125., Áchim L. András születésének 100., Dürer születésének 500. évfordulója tiszteletére rendezett eseménysorozaton. Nagyon sok tennivalónk van tehát Magunk nem is tudnánk mindegyiket jól megvalósítani. Mint ahogy eddig, ezután is együttműködünk a különböző szintű párt- és állami szervekkel, a KISZ-szel, a népfronttal, a nőbizottságokkal, a KISZÖV-vel, az ifjúsági és művelődési házakkal — mindazokkal a szervekkel, akikkel együtt, akiknek irányításával, segítségével hatékonyabbá, eredményesebbé tudjuk tenni az ismeret- terjesztő munkát. q fejben láfcfcuk A hetedik kocsi A hagyományossá vált péntek esti tv-bemutató során legutóbb A hetedik kocsi című filmet láttuk, amely nagyon mai és izgalmas kérdésit választott témájául: az ember eligazodását a régi és az új erkölcsi normák között, ezen belül az egyéni és a közösségi morál összefüggéseit. A régen és jogosan hiányolt munkástárgyú film eleven közegben játszódik, az üzemi atmoszféra valamennyi jellegzetes rezdülését érezteti. Szerencsére nem sematikusan és nem kizárólag formai megoldásokkal, hanem tartalmában is. Békés József író és Gaál Albert rendező láthatóan kerülte a meseszerűséget, nem a történéseket tartotta elsődlegesnek, hanem az ezek mögött meghúzódó emberi magatartásokat. így a cselekményen és a szereplőkön keresztül bátran nyúlt olyan je- I fenségekhez, amelyeket vagy nem veszünk észre, vagy gyakran elnézőek vagyunk velük szemben, mert valaki esetleg — kvalitása, beosztása alapján —‘ többet tesz le arra a bizonyos asztalra, mint más. Igen ám, csakhogy többet is vesz, mint szabadna. Az effajta mentalitással kapcsolatban elhangzik egy keserű igazság a filmben — amikor a lány tudomást szerez a víkendihá,. szerzésének nem éppen tiszta módjáról —, valahogy így: fi, igazgatók, úgy vagytok, mint régen, hogy én is gróf, te is gróf, fogjunk össze. De nemcsak erre szűkül az egyéni morál kérdése, nagyobb konfliktust is teremt, amire valójában a film épül: amiért Brá- nyik próbamesternek, egy téves ítélet miatt, bűnhődnie kell, az Dobos igazgatónak, aki akaratlanul ugyan, de épp az erkölcsi normák megszegése miatt okozója a tragédiának, csaäc bocsánatos bűn. Az, mert akkor nem derült ki (Brányik mondja: azért áll még ez a fránya világ, mert az igazság előbb vagy utóbb, rendszerint utóbb, káderül!), s amikor tisztázódik, az igazgató — félelmében, lelkiismeretfur- dalasában? — gyorsan magán- nyomozóvá válik. Hiába igyekezne azonban esetleg jóvá is tenni hibáját, már késő, az embernek cselekedeteiért az első pillanattól vállalni kell a felelősséget. Nagy igazság ez, a film alapgondolata, érdemes rá odafigyelni! Igen. odafigyelni, mert a kri- miszérűség — amely nem vált a film javára — néhol elnyomja ezt, s ezzel együtt a lélektani ábrázolást is. ítéletalkotása így nem volt elég harsány, a téma- választás ugyan önmagában is egyfajta állásfoglalás, de az absztrakció során ez erőteljesebb lehetett volna, a téma időszerűsége, fontossága nagyon is megkívánta volna. Sokak számára így talán nvitottak maradtak a felelősségvállalás kérdései, de legfőképpen az, mi indította a hetedik kocsi vezetőjét a vallomásra. Ez utóbbiban bizonyára szerepet játszott Horesnyi László gyenge színészi alakítása is. Kitűnő volt viszont Kovács Kárrólfi az idős munkás szerepében, nagyszerűen ábrázolta a szókimondó, de emberséges művezetőt. Tetszett Kálmán György Dobos igazgatója, a nyomozói, jelenetek kivételével. Császár Angéla a lány szerepében sal- lamgmentes volt, jól érzékeltette az őrzésed között vergődő embert. Seleszt Ferenc Régi magyar film — Londonból A Magyar Filmtudományi Intézet értékes és érdekes filmtekercsekért kapott Londonból, az angol filmarchívumtól: Hunyadi Sándor 1937-ben filmre vitt színdarabjának, a^_ „Lovaglás ügy”-nek egy hibátlan példányát. A filmtörténeti szempontból értékes szerzemény Kabos Gyula szinte egyetlen nem vígjátéki szerepét őrzi. Kabos partnerei: Perczel Zita és Ráday Imre. A „Lovagias ügy” ugyancsak szerepel a Tanácskörút-i filmmúzeum idei programjában. fzmO'fÖLYOpjt f55 cm 3. És a harmadik napon ismét ott voltak... Végigcsinálták a fürdő és az étkezés egész szertartását, közben beszélgettek. Kono most már nyíltan beszélt arról, hogy őt elsősorban az érdekli, mikor akar Blake a flottához visszamenni? Ki a barátja a Pehnsylvánián? Az „izomember” némi színlelt habozás után így felelt: — Jimmie Campbell... Blake ebben a pillanatban találta ki a nevek hiszen soha életében nem volt Campbell ne. vű ismerőse. — Régóta ismeri Jimmie-t? —> ösztökélte most már egyre határozottabban Kono. — Igen... Együtt szolgáltunk ,.. Ö már felvitte a kapitányi rangig... — Kapitány? Ejha! Ez szép! És ön mi volt a flottánál? — Őrmester... —» Ez is szép... Sokszor találkozik Jimmie-vel? Azért kérdezem, mert mindig csodáltam az ilyen tengeri medvéket, akik az életüket egy rozzant bárkának szentelik... — hazudta kissé sután Kono. — Tudja, mi tengerre termett ország vagyunk, szigetország, nekünk életünk a hajó ... Hajó nélkül meg sem tudnánk lenni ... Japán szerelje a világban attól függ, milyen erős a tengeren... Ha ön figyeli az újságokat, akkor olvashatja, hány ezer és ezer japán halászhajó fut szerte az óceánokon ... Jimmie olyan idős, mint ön? —» Igen ... — Együtt kezdték a szolgálatot? — Igen, együtt... — És ő azóta is a flottánál szolgál? Ilyen régen? — adta tovább a csodálkozót Kono. — Nagyon ügyes fiú ... Imád. ja a tengert. — Tényleg jó barátok? — Nagyon. Szolgálatkész, nagyon rendes fickó. Bár egy kicsit ravasz... De csak olyanokkal, akiket kevésbé ismer... — Hogyhogy ravasz? — Hát, amikor kártyázunk... — Igen? Kono megkönnyebbült. Már valami másra gondolt. De a kártyabei ravaszkodás, az semmS:;.’ Az sokszor még segíthet is... Mert akit ő kiszemelt magának, annak ravasznak kellett lennie’... Tervei így kívánták... Igen, ravaszul kell kijátszania a tiszttársak éberségét, óvatosmi kell megrendezni a találkozókat, ravaszul kell megszereznie az adatokat, méghozzá a legfontosabbakat, a leglényegesebbeket ... De Kono erről — érthetően — nem beszélt Blake-nek. Ellenben újra és újra, csak úgy mellesleg megjegyezte, hogy neki egy nagyon jól működő vállalkozása van, s a vállalkozásból természetesen sok pénze. Ebből sok mindent tudna finanszírozni... Például Blake-nek is tudnak teremteni egy olyan vállalkozást, amely élete végéig nyugodt öregkort biztosítana... Blake úgy tett, mintha hajlandó lenne a dolgon gondolkodni. Elbúcsúztak és elváltak. Alig ment Blake néhány lépést, amikor Kono utánaszólt. — Elfelejtettem elkérni a telefonszámát ... Ahol elérhetném. Az amerikai megadta. És a japán még aznap este felhívta Blake-t, s megkérte, hogy találkozzék vele egy bútorkereskedésben, másnap este. Fontos ügyben. Blake adta a csodálkozót: miért kell nekik ismét találkozniuk, amikor nem régen váltak el, s miért éppen egy bútorkereskedésben? De aztán beleegyezett. Kono csak annyit mondott, hogy délelőtt tízkor Blake legyen a lakásához eső leakő»*N
