Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
Az előkészületen is múlik A legfrissebb híradások szerint kedden jelenik meg az új lakásügyi jogszabályokat tartalmazó végrehajtási utasítás. A megjelenést nemcsak a szakemberek, hanem a laikusok is nagyon várják, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint a lakásról, az új lakbérekről, végeredményben pelig az eddigi lakásügyi rendeletek gyökeres megváltozásáról. A rendeletről kiadott előzetes híreket ki-ki foglalkozásától, beosztásától, anyagi helyzetétől és nem utolsósorban - lakáskörülményeitől függően értékelte és éppen ezért megoszlottak a vélemények. Az azonban biztos és nem képezhette vita tárgyát, hogy — bármilyen bonyolultnak is tűnnek első hallásra vagy látásra az egyes paragrafusai — az elvek jók, helyesek. Ha véglegesen nem is oldják meg, de jelentősen mérséklik a lakásgondokat az új jogszabályok. A hogyan-ra csak a végrehajtási utasítás ismeretében kapunk választ és éppen ezért most egy korábbi és kevésbé izgalmas kérdésről szeretnénk szólni. Nevezetesen az előkészületekről. Az új lakásügyi rendeletek életbelépéséig már csak néhány hónap van hátra. Köztudott, hogy az új jogszabály érvényesíti azt az alapelvet, hogy a lakások elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodásban a tanácsok kapjanak nagyobb szerepet. így a tanácsok mérlegelésére bízzák, hogy a helyi viszonyok ismeretében mit tekintenek majd jogos lakásigényeknek, mik a kritériumai a lakás- szerzésnek. Ugyancsak a tanácsoknál kell majd megújítani és elbírálni az eddigi lakáskérelmet. A tanácsok állapítják meg, hogy ki fizet — a lakókörzetbe való besorolás szerint — 10 százalékkal több vagy kevesebb lakbért. Szerettünk volna olvasóinknak részletesen beszámolni az előkészületekről és még a tanácsrendeletek kibocsátása előtt a nagy nyilvánosság elé tárni megyénk városainak, községeinek lakókörzeti tervét. Szerettük volna, de nem lehetett, mert a tervek még vagy nem készültek el, vagy pedig félkész állapotban vannak. A „beavatottak” szerint a városi, községi tanácsok dolgozói — akik majd végrehajtják a rendeletet —, borúlátóan tekintenek az elkövetkezendő hetek, hónapok elé. Többségük már előre is tengernyinek ítéli az adminisztrációt és nagynak a reklamálók számát. Az új lakásügyi rendelet a héten napvilágot lát, s nem vagyunk bizonyosak abban, hogy minden, a lakásügyben érdekelt tanácsi dolgozót felkészülten talál. Pedig a végrehajtás sikere ezen is múlik. Brackó István Szakáll vagy albérlet? Szabadkígyós kettőezerkettő- száz lélekszámú község. Lakosai kérésének tett eleget a tanács, amikor annak idején „kigyalogolta”, hogy a megyei szolgáltató ktsz nyisson náluk is fodrász-üzletet. Az érvek meggyőzőek voltak: Szabadkígyóson is úgy nő a haj és a szakáll, mint másutt és mivel egyetlen fod- rászüzlet sincs, az embereknek fél napot kell rászánniuk arra, hogy beutazzanak Békéscsabára vagy Újkígyósra hajat vágatni. Többe kerül a leves, mint a hús. A szolgáltató szövetkezet megértette a helyzetet. Helyiséget bérelt a községben és berendezést szállíttatott oda. Akadt fodrász is kezdetben, egy helyi lakos személyében. Ám az illető hamarosan szülési szabadságra ment. Azóta ismét fodrász nélkül van a község. Azaz, korábban hetenként egy- szer-kétszer, bizonytalan időben megjelent ott Békéscsabáról egy fiatalember, dé tavaly, augusztus óta neki is „nyoma veszett”. Egy hete azonban ismét állandó fodrásza van Szabadkígyósnak. Vura Ibolyát Szeghalomról irányította ebbe a községbe a szövetkezet. A fiatal lány készséggel vállalta az önálló munkát. Csakhogy. Háromnapi ottléte után felszólította lakásadója, hogy jobb volna, ha elköltözne onnan, mert az épület a Gyulai Állami Tangazdaságé MEGVÁSÁROLUNK Áciiím L. Andrásra és a századforduló politikai harcaira vonatkozó tárgyakat és dokumentumokat. Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, Széchenyi u. 9. 249200 és esetleg rossz szemmel néznek az illetékesek, hogy albérlőt fogad a lakásba. Vura Ibolya megértette a helyzetet és elhur. colkodott albérletéből. Balázsék, új ismerősei fogadták be átmenetileg, hogy legyen hol lehajtani a fejét. Meglenne ő az üzlethelyiségben is, de a nagy termet egy kicsiny, rossz kályha, úgyszólván „mirelit” hőmérsékleten tudja csak tartani, ö is, és a vendégek is fáznak, várás közben. Jobb kályha kellene. Ennek megoldása a szövetkezet feladata lenne. A KÖJÁL azonban valószínű, nem engedné meg, hogy abban a teremben huzamosabb ideig lakjon is egy fodrász. Tehát mindenképpen lakásra, albérletre volna szükség, ahhoz, hogy Szabadkígyósnak maradjon fodrásza. — Segítünk mi, amiben csak tudunk — mondta Zsigovics József, a helyi tanács vb-titkára — hiszen szükség van községünkben a fodrászra. A vendégek is biztatgatják az elkese- resedett lányt: legyen türelemmel, tartson ki, majdcsak lesz valahogy... Mindez szép és igaz. Azonban nem holnap, hanem már ma kellene Vura Ibolyának albérlet és jól fűthető kályha. Nehogy „véletlenül” a kórházi ágy legyen huzamosabb albérlete. V. D. A Békéscsabai Hizlalda 1-es és Il-es sz. telepe ETETŐ. RAKODŐ. KISVASÜTI MOTOROS ÉS LAKATOS dolgozókat vesz fel. 166955 IJjabb munkalehetőségek a nőknek -— Ötven gyermek kapott otthont — A szakképzést is segítik Gyomán Egy határozat nyomában Mostanában több helyen is előfordult az a furcsa eset, hogy valamely választott szerv ülésén a nők politikai, gazdasági, kulturális és szociális helyzetéről tárgyaltak, de nők nélkül. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy ekkor semmi sem történt a nők érdekében. így volt ez Gyomán is, amikor az MSZMP KB 1970 februári határozatáról volt szó a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén. Mégis igen alapos, mindenre kiterjedő határozatot fogadtak el, a további tennivalókat illetően. Mi történt azóta? Vámhidd Lajos, a nagyközség párttitkára arról adott tájékoztatót, hogy már jóval az említett vb-üiés előtt az MSZMP . helyi bizottsága foglalkozott ezzel a témával, s megtette a szükséges intézkedéseket is. Az MSZMP-alapszervezetekben mindenütt kijelölték a nőfelelő, süket. A Hazafias Népfronton belül megalakult a községi népfront nőbizottsága és egyes munkahelyeken: az ÁFÉSZ-nél, a Háziipari Szövetkezetnél, valamint az öt termelőszövetkezetben is létrehozták a nők fórumát. Megyeri Sándor tanácselnök is a korábbi időkről beszélt. Amikor Gyoma megszűnt járási székhely lenni, elsősorban a foglalkoztatottság, a munkalehetőségek biztosítása okozott gondot, tehát már évekkel ezelőtt szükség volt arra, hogy ezt a témát többször megvitassák. Tárgyalásokat folytattak tehát a különböző vállalatokkal új munkahelyek létesítéséről. A határozat óta a háziipari szövetkezet tett a legtöbbet az abban foglaltak megvalósításáért. A közös üzemben dolgozó nők számát például 120-szal emelték ebben a szövetkezetben. Változott az átlagkereset is, mert olyan termékek előállítására törekedtek, melyek úgy a belföldi, mint a külföldi piacon keresettek. Ezenkívül a sík. kötőgépekről körkötőre álltak át, melyek nemcsak a nők munkáját könnyítik, hanem nagyobb kereseti lehetőséget is biztosítanak. Ennek eredménye, hogy a korábbi 800—1200 forintos havi átlaggal szemben ma már 1560 forintot kapnak átlagosan az itt dolgozók. Az óvodai napköziben a tanács a határozat nyomán két új csoportot létesített, erre volt megfelelő hely, csupán az alkalmazottak fizetését kellett dotálni. Ehhez a munkahelyek anyagilag járultak hozzá, a háziipari szövetkezet adta a legtöbbet, így sikerült további 50 gyermeknek második otthont biztosítani. A szövetkezet segíti a csökkent munkaképességűek elhelyezkedését is, s erre a célra a megyei tanácstól kapott 1,4 millió forintot. Tudvalevő, hogy ma már a csökkent munkaképességűek fogalma alatt mindazokat értjük, akik valamilyen oknál fogva csak könnyebb munkát tudnak vállalni, Ide tartoznak tehát a kismamák, az idős asszonyok is. Az így biztosított összegből már eddig is bővítették a szövetkezetei, új munkalehetőségeket biztosítót, tak, de a negyedik ötéves tervben további elképzelésük van hasonló bővítésekre. Erre az elkövetkezendő években összesen mintegy 13,3 millió forintot fordítanak. Természetesen a nagy. község többi üzeme is erőfeszítéseket tesz a nők munkájának megkönnyítésére, új műhelyek létesítésére. Ide sorolhatnánk a Kner Nyomdát, mely a negyedik ötéves tervben hatmillió forintot fordít ilyen célokra. Ebben az üzemben a szakképzéssel is sokat törődnek. Jelenleg az 5—6 éve itt dolgozó betanított munkásoknak szerveztek tanfolyamot, s a hallgatók között 13 nő van. Az ÁFÉSZ a háztartási munkák megkönnyítését segíti a legjobban. Bővíti a szolgáltatásokat, tervezi félkész és készételek árubemutató, xt és növeli a háztartási készülékek választékát Gyomán tehát nemcsak papíron szerepelnek határozatok a nők munkájának megkönnyítésére és a helyzetük javítására, hanem ezek a gyakorlatban is megvalósulnak. Kasnyik Judit Veszteségrendezés — szanálás Az eredmény? Az elmúlt négy évben közel 450 nő kapott munkát Gyomán. Ma már munkaerőhiányról beszélhetnek, hiszen a szőnyegszövőben például nem tudnak két műszakot foglalkoztatni, mert nincs jelentkező. A fűztelepet főleg nőj munkaerőre alapozták, de hogy üzemeltetni is tudják, máshonnan kell hozni dolgozókat. Persze ettől függetlenül van még gond éppen elég. Elsősor- iian a bedolgozó rendszer bővítése lenne fontos, hogy a kisgyermekes anyák otthon dolgozhassanak. Most, hogy javában folynak a termelőszövetkezeti Zárszámadások, megállapítható, hogy tsz-gazdáinkban milyen nagy az érdeklődés az évenkénti egyedülálló rendezvény iránt. Különösen áll ez azokra a termelő- szövetkezetekre, ahol a múlt esztendőben igen jelentős kárt okozott az ár- és belvíz. Ezekben a gazdaságokban ugyanis a veszteség rendezésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága két módot határozott meg. Az egyik a gyorsított módszer, a másik pedig a teljes jogkörű szanálás. Lapunk korábbi számaiban írtunk arról, hogy mi jellemzi az Drága a csirke — Olcsó a tojás a békéscsabai piacon A szombati heti piacon a szokásosnál nagyobb volt a felhozatal, bár csirkéből kevés érkezett, összesen 30 párat kínáltak eladásra, így az ára is elég magos, kilója átlagosan 30 forint. Tyúkot viszont bőven hoztak a piacra, összesen 165 párat, átlagos ára kilónként 22 forint volt. Érdemes megemlíteni, hogy a hasonló időszakhoz viszonyítva, rendkívül olcsó volt ezúttal Békéscsabán a tojás. Összesen 12 ezer 400 darabot kínáltak eladásra ára 1—1.10 forint volt. Burgonyából 950 kilogrammot híztak a termelők, átlagosan 4 forintért adták. A sárgarépa kilója 5—6 forint, 360 kilogrammot kínáltak. Petrezselyemből 225 kiló volt, ára 7—8 forint, vöröshagymából 300 kilogramm, melyet négy forintért adtak.) A lila csemegiehagymát, g békés mm -1971. FEBRUÁR 7. 10—-12 forintért lehetett vásárolni. Fejes káposztából 500 kilogramm érkezett, ára 4 forint, kelkáposztából 160, ezt 6 forintért adták a termelők. Most már folyamatosan lehet kapni spenótot is, a szombati piacra 17 kilogramm érkezett, bár csomóra adtáK, ezt átszámítva: kilónként 20 forintos árban lehetett venni. Bőven volt fokhagyma is, mely a még tartó disznóvágások elengedhetetlen kelléke. Mintegy 94 kilogrammot hoztak a termelők, érdekességként említhetjük meg, hogy míg az egyik helyen 15 forintért kínálták, a piac másik végén lényegesen drágábban, 25 forintért A gyümölcspiacon bőven volt alma, tetszés szerint válogathattak a vásárlók a különböző fajtákból. Jonatából 3490 kiló érkezett, az egyéb téli almából pedig 2430 kilogramm. Az ára igen változó, már 3 forintért is lehetett kapni, az első osztályút 11 forintért adták. Volt 6 kilogramm szőlő is, melynek ára 12 forint volt egyik és mi a másik veszteségrendezési módot Tekintettel arra, hogy a parasztság körében a szanálás szónak a 25 évvel ezelőtti fogalmát ismerik leginkább, így most is arra gondolnak, hogy a veszteségrendezés — szanálás — bármelyik módszerével feloszlatják a termelőszövetkezetet. Ilyen információkat puíogtatott néhány adásában a Szabad Európa Rádió is, hogy bizonytalanságot teremtsen termelőszövetkezeti parasztságunk körében., A zárszámadási közgyűléseken bárki meggyőződhetett arról, hogy tsz-gazdáink félnek a szanálás szó régi fogalmától. Féltik a szövetkezetei a feloszlatástól. Az ár- és a belvíz okozta károk áthidalására most olyan javaslatokat tesznek, melyek a közös gazdaságot erősítik, a tsz-t alkotó parasztságot szorosabbra tömörítik. Erről azonban már nem beszél a Szabad Európa kommentátora, pedig neki is olyan jelentős dokumentum áll betekintésre, mint az MSZMP X. kongresszusának anyaga. Kádár János elvtárs zárszavában bejelentett, hogy az árvíztől és a belvíztől sokat szenvedett termelőszövetkezeteket nem hagyja magára a társadalom. Minden segítséget megkapnak ezek a termelőszövetkezetek anyagi természetű gondjaik áthidalására. Ez eddig is így történt, s á jövőben is így lesz. A veszteségrendezésre közszájon forgó szanálás szó szocialista viszonyaink között nem fejezi ki hűen azt a fogalmat, amit fed. A termelőszövetkezetekben ugyanis nem szanálás folyik, már ahol veszteségesen gazdálkodtak, hanem a bevételi hiányok rendezése, a veszteségek kigazdálkodási módjának meghatározása. Ez egyáltalán nem nevezhető szanálásnak, mert ez a társadalom segítsége, szocialista alapon. Dupsi Károly
