Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

KERT és háztáji Késsül a fúUahús Februárban mezőgazdasági könyvhónap; Milyen könyvekkel gazdagodhat a családi kiskönyvtár Február a mezőgazdasági könyv hónapja. Ebből az alka­lomból kerestük fel Sicz Györ­gyöt, a Körösök Vidéke Tsz Szö­vetség munkatársát, hogy taná­csát kérjük egy családi könyvtár katalógusának összeállítására. Nagyon kedvelem a kertészeti szakkönyveket. Rovatunk olva­sóinak megvételre ajánlom Berg­mann W: A növények tápanyag- hiányának felismerése és meg­előzése című munkáját. Bory Miklós—Kanizsai Jenő: Jövedel­mező háztáji növénytermesztés című könyvét. A kezdő kertészek könyvét Hedry Aladár állította össze. Megnézzük a könyv hát­lapját. Tizenhat forint van rá­nyomva. Olcsó és jó könyv. Kap- lonyi Károly: Vidám tanfolyam a növények táplálásáról című könyve is közérdeklődésre tart­hat számot. Kozma György: Há­zunk tája — aranybánya című könyve sokakat érdekelhet. Oláh Sándor: A családiház kertje, Oroszi András: Házikert, Zatykó L.—Z. Draskóczi E: Nagy öröm a kiskert című könyveket a na­pokban vásároltam a békéscsa­bai Radnóti Miklós könyvesbolt­ban. Azoknak, akik gyümölcster­mesztésre vállalkoznak a házi­kertben, külön erre a célra írt és szerkesztett könyvek megvéte­lét javasolom. Itt van mindjárt Claus József: Az őszibarack és termesztése című munkája. Mindössze nyolc forint. Hol le­het jó szaktudást, szaktanácsot ilyen olcsón vásárolni? Csak ná­lunk, Magyarországon mert mi azt szeretnénk, ha kertészeink nemcsak ösztönösen gyakorolnák a szakmát, hanem tudatosan is. A hűtőházi termesztés kiterjesz­tésével valószínű többen kere­sik majd Dobos Lajos: A kösz­méte és termesztése debreceni módra, Harmath—Kollányi, Por- páczi—Szilágyi: Bogyósgyümöl- csűek termesztése, Macherauch O: Szamócatermő házikert című könyvét. Megemlítem még Fe­jes—Horn—Brunner: Gyümölcs­sövény, Fenyves Pál: A gyü­mölcsfák ápolása, Jeszenszki Ár­pád: A gyümölcsfák metszése képekben, s ugyanennek a szer­zőnek Oltás, szemzés, dugványo­zás című művét. Nagyon érdekes könyvnek tartom Mohácsi Má­tyás: Gyümölcstermesztés a há­zi- és háztáji kertekben, Mohá­csi—Maliga—Gyúr: A gyümölcs­fák metszésének kézikönyvét id. Mohácsi—Maliga—ifj. Mohácsi: Az őszibarack című könyvét, to­vábbá Szabó Béla: Gyümölcs­borok házi készítése című művét. A kedvtelésiből kertészlkedőknek ajánlanám Truhlár és társai: A Szívesen olvassa e rovatot? Á címben szereplő kérdést tettük fel a minap több bélme- gyeri olvasónknak. Válaszuk egyértelmű igein volt Lapunk kezdeményezését ebben a köz­ségben is ölömmel fogadták. Az egyik szövetkezeti gazda rendszeresein tanulmányozza a közölt szaktanácsokat és háztáji gazdaságában alkalmazza is azo­kat. A hízósertések takarmá­nyozásáról írt szaktanácsunkkal 1000—1500 forint megtakarítást ért el, mivel 110 kilogrammos élősúlyig a süldő II. táp gazda­ságosabban etethető, mint a hí­zátím­citromfélék termesztése nálunk című alkotását. A szőlészet és borászat téma­körből Csepregi Pál, ismert szak­író A szőlő metszése Csepregi— Zilay: Szőlőfajtáink (Ampelográ- fia) Horváth Sándor: Szőlő a házikertben Mercz—Prehoda: A must és bor egyszerű kezelése és Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című könyvét javaslom megvé­telre. Zöldségtermesztési témát dol­goz fel Angeli Lambert: a Pap­rikatermesztés, Balázs—Filius az Uborkatermesztés, Bíró—Bu­dai—Vaja a Zöldségfélék tárolá­sa, Dávid—Koródi a Spárgater- mesztés, Komjáthy—Tuza a Ve­teményeskert, Koródi—Túri a Jövedelmező háztáji zöldségter­mesztés és Somos—Túri—Ko: ródi: Műanyaggal borított beren­dezések a zöldségtermesztésben című könyve. A dísznövény-termesztésnek nálunk is gazdag irodalma van. Ezek közül szeretném kiemelni Domokos János: Dísznövény-ter­mesztés, Domokos Borbála: Bro- mériák, Incze Ferenc: A krizan­tém és Levél-dísznövények, Mé­száros Zoltán a Virágzó kaktu­szok, Sárszegi Éva: A jácint, Sí­pos Elek: A gladiolus és A tuli­pán, továbbá Sulyok Mária a Pálmák és a Virágos ablak, virá­gos udvar című könyvét. Ezeken kívül a növényvéde­lemmel kapcsolatban megjelent kiadványokat is olvasásra ja­vasolom. Ezek közül Pap—Sán­dor—Szentgyörgyi: A házikertek és szórvány-gyümölcsösök nö­vényvédelme című könyvét em­lítem. Termesztési lehetőségek a hűtőiparnak A házikertek hasznosításában tapasztalható a gyümölcs- és zöldségfélék iránti érdeklődés. A magánkertek termelvényei- nék egy részét a szabadpiacom, nagyobb részét azonban az ipar és kereskedelem részére vásárol­ják fel. Ahhoz, hogy a termelő megtalálja számítását, tudnia kell, a termelés és értékesítés feltételeit Ezért a kereskedelem és az ipar meghatározott prog­rammal és ajánlattal fordul a kis­termelőkhöz. A hűtőipar már a korábbi években megkezdte a közvetlen kapcsolat-kiépítést a kerttulajdonosokkal. Termelési felelősök segítségével szerződést köt a termelőkkel, a következő támogatás mellett: Biztonságos termést nyújtó ,jó minőségű szaporítóanyagot és garantált vetőmagot juttat. A megtermelt árut a termelő lakóhelyén veszi át és azonnal kifizeti. Garantálja az évenkénti fix árat. A hűtőipar figyelembe veszi a községenkénti termesztési ha­gyományt, a termelési kedvet egy-egy kultúra iránt és a ter­melők igényét. Igyekszik olyan tájegységeket kialakítani, az ipart érdeklő növényekből, mint ami már megvalósult a med- gyesegyházi paprikával, a gyulai primőrrel, az orosházi karfiol­lal. Több évre legnagyobb jövedel­mezőséget és értékesítési bizton­ságot a bogyósgyümölcsűek ad­ják. Ezek közül is első helyen áll a málna, a szamóca és a fe- keteribizke. Málnából a kisker­tekben igen jó eredménnyel ter­meszthető a nagyhozamú fajta, szamócából a megyében ismert svéd fajta, feketeribizkéből a bő termő orosz fajta, meggyből pedig a Pándy és az öntermé- kenyülő Maliga hibridek. A múlt évben Békésen, Bat- tonyán, Körösladányban, Szarva­son, Orosházán elkezdődtek a telepítések. A kedvező feltételek és a jó fajták népszerűvé vál­tak. Így gyors terület-növekedés várható. A hűtőház minden érdeklődő, termelési kedvet mutató község­re ki szeretné terjeszteni az előb­bi növények termesztését. A szervezésben nagy segítséget nyújt a Hazafias Népfront, de a cél gyors előremozdítására leg­nagyobb feladat mégis a taná­csokra hárul a' zártkertek mi­előbbi rendezésével. Az eltelepített és a telepítésre A gyulai háztáji gazdaságokban lassan több mint egy évtizede, hogy fólia alatt hajtatnak zöldségprimőrt. A helybeli Munká­csy Tsz néhány évvel ezelőtt látott hozzá, hogy nagyüzemi méretekben hajtasson zöldséget fólia alatt. Kern József és Fa­ragó István tsz-tagok kétezer négyzetméter alapterületre húznak fóliaházat. (Fotó: Demény) ■■■•■■■■■■•■■■■■■■«■■•■■■a* Jácinthaj tatás tiszta vízben Nem leéli hozzá különösebb, bárki tökéletes virágot nevelhet föld nélkül, városi lakásban is a virág- és a vetőmagüzletek­ben vásárolható egységcsomag­ból. Ez műanyag dobozból és a Ne szüneteltessük télen sem a nyíltenyésztést Az elmúlt évék, illetve az utóbbi 10 év statisztikája — amióta a nyúlexport megindult — azt bizonyítja hogy a téli hó­napokban visszaesés tapasztal­ható a nyúltenyésztésfoen. Külö­nösen nagy a kiesés az év első, valamint a második negyedév első felében. Az utóbbi időiben többször ol­vashattunk a sajtóban is az ál­lattenyésztés fejlesztéséről. Ez a felhívás ránk, nyúlászokra is vonatkozik. Ezzel a témakörrel szeretnek most foglalkozni. Azoknál a tenyésztőknél, ahol adva van a fedett, zárt férőhely, ne hagyják abba már az ősz elején, vagy a hidegebb idők beálltával a pároztatásokat. Tudjuk, hogy a nyúl jobban el- i viseli a hideget, mint a meleget. Télen alig-alig van megbetege­désből eredő elhullás. Nem kell félni a myxomatózistód, a vírust hordozó legyektől, szúnyogok­tól. Azt is tudja minden tenyész­tő, hogy télen jobb a súlyszapo­rulat, mint a nyári hónapokban, amikor az étvágytalanság követ­keztében szinte megáll a fejlő­dés. A jó étvágy és a megfelelő f NtRÜJSAC k 1971. FEBRUÁR 2. takarmányozás mellett télen rö- videbb a tartási idő is. Az eddig leírtak után sokan azzal válaszolnának, hogy télen több gondot okoz a takarmányo­zás. Áld. erre hivatkozik, az sze­rintem a zöldtakarmány hiányát látja. A szálas takarmány hiá­nya ma már téten sem okozhat gondot. Akadnak nálunk olyan tenyésztők, akik sem zöld, sem száraz szálas takarmányt nem etetnek. Egyes külföldi orszá­gokban pedig áttértek a szemes vagy pedig a darákból összeállí­tott (granulált) szemcsézett ta­karmányok etetésére. Jó tudni azt is, hogy a tenyésztésből ki­esett nyulak nehezebben párza­nak, mint azok, melyeket folya­matosan tenyésztésben tartanak. Ezért tegyünk meg mindent, hogy a tenyésztést egyenleteseb. bé tegyük és ne várjuk meg a pároztatásokkál, fialásokkal a tavaszt. Több nyúl, több hús, több forint! Még most sem ké­ső, és aki eddig szüneteltette is a tenyésztést, saját erdeijében neveljen télen is! A kereskedelmi partnereknek szükségük van az év minden éj­szakában árura éppúgy, mint nekünk, kistenyésztőknek a fo­rintra. A nyúltenyésztés ma már nemcsak hobby, hanem jól jövedelmező mellékfoglalkozás is. Fekete István, a Békéscsabai Nyúltársulás elnöke hozzá adott eredeti holland pre­parált jácinthagymából álL Ugyanez megoldható egy alkal­mas üvegedénnyel is, melynek tetejét a hagymának megfelelő vágással ellátott kartonlappal fedjük. Az edényt megtöltjük tiszta vízzel. A fedőrósz nyílásá­ba elhelyezzük a hagymát, úgy, hogy az alja vízbe érjen. Ezután sötét, hűvös (9—12 Celsius fo­kos) helyiségbe helyezzük vagy sötét papírral takarjuk. 36—40 nap múlva 6—8 centiméteres lesz a hagyma felső hajtása. Ek­kor bevihetjük a fűtött szobába s a szoba viszonylag hűvösebb részébe, továbbra is sötéten tart­juk, amíg a hajtás a 10 centimé­tert el nem éri. Ugyanis, ha gyorsan, hirtelen kerül melegre, gyorsan kinyílik, nem fejleszt szárat, vagyis „ülve” marad a virág. A takaró papíros levétele után pótoljuk az elhasznált vi­zet, s ezután már semmi dol­gunk a növénnyel: várhatjuk a virág kinyílását, amely napról napra, szemünk láttára törté­nik, s illata betölti az egész szo­bát. A vízkultúrás jácintnevelés nemcsak szép és egyszerű, de teljesen higiénikus is. Nem kell hozzá földet használni, ezért kórházakba, éttermek asztaldí­szítésére, irodák, iskolák téli szebbé tételére nagyon alkalmas. A levirágzott jácintok földbe téve a visszahúzódásig tovább nevelhetők, s az edényben újabb hagymát lehet kivirágoztatni. A földben, cserépben történő já­cint hajtatásához még ősszel kell hozzáfogni. Danszki Károly kerülő ültetvényekről csak 2—3 év múlva várható termés. Ebben az évben először szervezzük meg a hűtőipari szabványnak megfe­lelő Pándy- és Cigánymeggy, va­lamint a köszméte felvásárlását. Az egy év alatt nagy jövedel­met biztosító zöldségfélék ter­mesztését (paradicsompaprika, zöldhüvelyű bab, karfiol,' zeller) a hűtőház jó minőségű, import vetőmaggal garantálja. Ezek a növények alkalmasak az ültet­vényekben köztesként» termesz­tésre is. Az eddig megtartott termelési tanácskozás alapján az 1971-es évben zöldségfélékből 60—70 holdról várható jó minőségű áru. Bardocz—Kelemen

Next

/
Thumbnails
Contents